Magyar Nyelv – 4. évfolyam – 1908.

Katona Lajos: Az Érdy-codex egy helyéhez

és nyomtatott breviáriumokban * a szokásos: „Beatus vir, qui non abiit" kezdetű bevezetés előtt, az első hat lapon rendesen általános naptárt, a 7-iken pedig mutató-táblát találunk, mely így kezdődik: Sequitur tabula impositionis historiarum. Et omissis primo octo dominicis de libris regum, que procedunt... Et in adventu canitur quattuor stb., erre azután augusztus l.-ét, szept. l.-ét ós 14.-ét, október, november és deczember hónapok l.-ét magukba foglaló hetek római naptára mellé írva megtaláljuk megfelelő sorrendben az azon héten olvasandó új históriák kezdő szavait: Salamon quattuor, História: In principio; lob duas, História: Si bona; Thobias unam, História: Pető domine; Machabeorum quattuor: Adaperiat; Ezechiel quat. Vidi dominum; Adventus domini quattuor. Ha most már tudjuk, hogy a nyelvemlékünkben egymásután következő ünnepek az előbb felsorolt napokra esnek, látjuk, hogy nyelvemlékünk is, a legnagyobb valószínűség szerint, ily mutató-táblát helyettesített, még pedig utólagos bejegyzésképen a breviáriumba. Ez eredetileg se naptárt, se efféle mutató-táb­lákat nem tartalmazott. JAKUBOVICH EMIL. SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK. Az Érdy-codex egy helyéhez. Az ÉrdyC. szentírási helyei tudva­lévően a JordánszkyC. bibliafordításával közel rokon szövegből szár­maznak. Erről a párhuzamos helyek elég nagy száma akárkit köny­nyen meggyőzhet. Jelezte már e rokonságot HEVESS (Veinstein) Kornél is ^a Nyr. XXIII: 217, 267, 313, 364, 400, 458 és XXIV: 569. 1. megjelent tanulmányában. Ez ugyan korántsem derít még teljes világosságot sem a két codex egymáshoz! való viszonyára, sem arra a még mindig nyilt, vagy legalább teljesen el nem földelt kérdésre, vájjon csakugyan Bátori Lászlótól való-e a JordC. biblia fordítása. Kérdéses még az is, hogy mi és mennyi része van mind a két codexben a karthauzi és a rpálos rendnek, a mely utóbbi Bátori Lászlónak, az előbbi meg az ÉrdyC. gyanítható írójának (vagy csak a másolójának?) személyisége czímén formálhatna jogot e két fontos nyelvemlékünkhöz. De e kérdésektől függetlenül is érdemes, pusztán nyelvtörténeti és különösen a magyar bibliafordítás törté­netét néző szempontból is, a két codex párhuzamos helyeit gondo­sabban és kimerítőbben egybevetni, mint az eddig történt. Egy ilyen, minden aprólékos mozzanatra kiterjedő egybevetéssel lévén éppen, * Pl. Breviárium Strigoniense 1484. M. N. Múz. (Szabó-Hellebrant R. M. Ktár I. 9. sz. Knauz: Libri missales ac breviaria 77—81. 1.) — Brev. secundum usum alme eccl. Strig. Venetiis 1515. (Szabó-Hellebr. I. 206. sz. Knauz 86.) — Brev. sec. usum eccl. Strig. Venetiis 1519. M. N. Múz. (Szabó­Hellebr. 231. Knauz 88. 1.) stb. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék