Magyar Nyelv – 4. évfolyam – 1908.
Katona Lajos: Az Érdy-codex egy helyéhez
és nyomtatott breviáriumokban * a szokásos, „Beatus vir, qui non abiit" kezdetű bevezetés előtt, az első hat lapon rendesen általános naptárt, a 7-iken pedig mutató-táblát találunk, mely így kezdődik: Sequitur tabula impositionis historiarum. Et omissis primo octo dominicis de libris regum, que procedunt... Et in adventu canitur quattuor stb., erre azután augusztus l.-ét, szept. l.-ét és 14.-ét, október, november és deczember hónapok l.-ét magukba foglaló hetek római naptára mellé írva megtaláljuk megfelelő sorrendben az azon héten olvasandó új históriák kezdő szavait: Salamon quattuor, História: In principio; lob duas, História: Sibona; Thobias unam, História: Pető domine; Machabeorum quattuor: Adaperiat; Erechiel quat. Vidi dominum; Adventus domini quattuor. Ha most már tudjuk, hogy a nyelvemlékünkben egymásután következő ünnepek az előbb felsorolt napokra esnek, látjuk, hogy nyelvemlékünk is, a legnagyobb valószínűség szerint, ily mutató-táblát helyettesített, mégpedig utólagos bejegyzésképen a breviáriumba. Ez eredetileg se naptárt, se efféle mutató-táblákat nem tartalmazott. JAKUBOVICH EMIL: SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK. Az Érdy-codex egy helyéhez. Az Érdy C. szentírási helyei tudvalévően a Jordánszky C. bibliafordításával közel rokon szövegből származnak. Erről a párhuzamos helyek elég nagy száma akárkit könynyen meggyőzhet. Jelezte már e rokonságot HEVESS (Weinstein) Kornél is ,a Nyr. XXIII: 217, 267, 313, 364, 400, 458 és XXIV: 569. 1. megjelent tanulmányában. Ez ugyan korántsem derít még teljes világosságot sem a két codex egymáshoz való viszonyára, sem arra a még mindig nyilt, vagy legalább teljesen el nem földelt kérdésre, vájjon csakugyan Bátori Lászlótól való-e a Jord C. biblia fordítása. Kérdéses még az is, hogy mi és mennyi része van mind a két codexben a karthauzi és a reálos rendnek, amely utóbbi Bátori Lászlónak, az előbbi meg az Érdy C. gyanítható írójának (vagy csak a másolójának?) személyisége czímén formálhatna jogot e két fontos nyelvemlékünkhöz. De e kérdésektől függetlenül is érdemes, pusztán nyelvtörténeti és különösen a magyar bibliafordítás történetét néző szempontból is, a két codex párhuzamos helyeit gondosabban és kimerítőbben egybevetni, mint az eddig történt. Egy ilyen, minden aprólékos mozzanatra kiterjedő egybevetéssel lévén éppen. * Pl. Breviarium Strigoniense 1484. M. N. Múz. (Szabó-Hellebrant R. M. Klár I. 9. sz. Knauz: Libri missales ac breviaria 77—81. 1.) — Brev. secundum usum alme eccl. Strig. Venetiis 1515. (Szabó-Hellebr. I. 206. sz. Knauz 86.) — Brev. sec. usum eccl. Strig. Venetiis 1519. M. N. Múz. (Szabó-Hellebr. 231. Knauz 88. 1.) stb. stb.