Magyar Nyelv – 17. évfolyam – 1921.
Mészöly Gedeon: Hereg
is, a mely az átadó nyelvben az eredeti magyar névvel azonos jelentésű, így pl. az eredeti magyar Apa szn.-nek megfelel a régi magyar Aha szn., a mely utóbbi török eredetű s a törökben is az aha ,vater'-t jelent (l. ilyen szn.-ekre MNy. X, 242). Ilyen személynévpárnak tartom a régi magy. Mén (vö. ebben Ménmarót) és a régi magy. Pasztuh (vö. mai magy. Pásztó helynevekben) neveket. A magy. mén ,hengst' szónak jelentésileg pontos megfelelője a szláv pastuch, a melyre vö. ó-egyh. szláv pastuchz ,íbi tagomig asszony bolondja', bolg. pastüh ,hengst', szerb-horv.pastuh ua., szlov. pastúh ua. A bolgárból már most kimutatható Pastuch nevű hely. Ilyen nevű falu van Bulgáriában, nem messze Küstendiltől, a Struma mentén (1. Jirecek, Fürst. Bulgarien 485). Hogy e falunak a neve előbbi Pastuch személynévből származik, nem lehet kétséges. Az a nézetem mármost, hogy a magy. Ménmarótbeli Mén személynév, a melyre Anonymus azt mondja, hogy azért nevezték így, „quod plures habebat amiens" és a magy. Pásztó helynevek alapjául szolgáló ó-magy. Pasztuch, a mely a bolgár Pasztuh hn. -h szn.-ből való, jelentésében és használatában azonos személynévpár. MELICH JÁNOS: Hereg. „. . . vörös chöppök hergenének (!) orczavan alá." E sort egy 1584—1612 között írt prédikáczióban olvashatjuk, melynek korát, szerzőjét (BEYTHE ISTVÁNban) és nyelvészeti jelentőségét SZILY KÁLMÁN állapította meg (MNy. XII: 4—6.). Ő hívta föl a figyelmet az idézett hereg szóra is, melynek jelentése abban a mondatban nyilván: görög volvitur. Összevethetjük nagyobb világosság kedvéért Beythének azt a helyét PÁZMÁNY Prédikáczióinak (1636) következő mondatával: „Egész testének minden részeiből vércseppek görgöttek" (NySz.). Tudjuk azt, hogya hereg a hörögnek kiejtésbeli változata, mondja ma is a nép Biharban és a Bodrogközben (MTSz.), jelentése azonban mindenütt az, ami a köznyelvben a hörögnek van; sem a hereg, sem a hörög nem jelent már, még tájbeszédben sem, gördülést. Érdemesnek tartom tehát fölemlíteni, hogy a hörögnek mégis megőrizte számunkra egy Mátyás király koráig visszanyúló múltú gyermekversike azt a régi voluntur jelentését, a mi a BEYTHE hereg szaváé: János úr készül németi Bécsbe, Lovai vannak nyergelő félbe; Nyerge szijja hajlandóba, Tíz arany gyürü hörgendőbe. (Lásd SEBESTYÉN: Dunántúli Gyűjtés 371. és 582.1.) „Tíz arany gyürü hörgendőbe*, ennek bizonyára az az értelme, hogy „görgendőben", „gurulóban" van. Azt a jelentésbeli különbséget pedig, mely a mozgást jelentő hereg és a hörög és a hangot jelentő hereg ~ hörög között van, megvilágíthatjuk a görög igénk különböző jelentéseivel. A görög is jelent hangot is, mozgást is, mivelhogy a gördülő mozgás bizonyos zörejjel, hanggal is jár. Nemcsak a vércseppek görgéséről beszélhettek régen, hanem a menygörgésröl is (= menydörgés), disznógörgésről is (= disznóröfögés). „TPO^EIV Görögni, mint az disznó" — írja DECSI 1598-ban (Adag. 88) s ma is görög a székelyek disznaja (MTSz.), nem röfög. A disznó görgésének pedig később némely