Magyar Nyelv – 54. évfolyam – 1958.
Tamás Lajos: Magyar eredetű román tájszavak
Tamás: Magyar eredetű román tájszavak 99 Mielőtt következtetéseinket levonnék, még egy kérdést kell az *olui ului 'inquiro, investigo' , vall történetében megvilágítanunk. Az olu, uluesc ugyanis a románban műveltető, 'vallat' jelentésű, holott a nem műveltető jelentésű m. vall-ból származik. Ez a szemantikai jelenség nem egyedülálló, s oka többek között nyilván az, hogy a román nyelvnek nincs a m. vall. vallat-nak megfelelő nyelvtani (alaktani) sémája. Ilyenkor a románban vagy egészen más szavak állnak egymással szemben (pl. a márturisi, a profesa , a interoga, a chestiona), vagy pedig az a face segédigét használják (vö. Gramatica limbii romine. Vol. I, 242. București, 1954.). Műveltető jelentése fejlődött például indul szavunknak is, mely índál(u)i, andál(u)i alakban szerepel a román nyelvjárásokban, s jelentése nemcsak '(el)indul', hanem '(el)indít, amit kezd, megkezd' is: „Po drum tél cum andále" 'mikor útnak indult' (Nermegy Bihar m.: ALEXICI, Lit. pop. 176); „si nyo andálit kitá Raisiye" 's útnak indítottak bennünket Oroszország felé' (Urszád Bihar m.: Bulling. IV, 176); „andáli cámili aista d'aici" kergesd el innen ezt a kutyát' (Bihar m.: Cum vorbim III, Nr. 3 — 4. 44); „Azi indáluim aratul" 'Ma kezdjük a szántást' (Zsidóvár Krassó-Szörény m.: COSTIN i. m. II, 111). Hasonló jelentései fejlődtek ered igénknek is: „au aráduit Mateiu-Vodá cátrá Tarigrad" 'Máté vajda útnak eredt Konstantinápoly felé' (DAcR., Cincainál); ,,í*si la mine aráduente-1" 'És küldd őt hozzám' (Máramaros m.: BIRLEA, Cintece poporane 335); „s aráduim si noy ceva" 'kezdjünk mi is vmit' (Felsőlapugy Hunyad m.: BullLing. III, 145); ,,aráduia a juca" 'játszani kezdett' (Bánság: POPOVICI, Rum. Dial. 9); stb. Vagy: a m. fordul nemcsak '(fel)fordul', hanem 'fordít' jelentésű is lehet: „sá furduieste motoru ín san^" 'az autóbusz az árokba fordul' (Bádok Kolozs m.: s. gy.); ,,furdulése pt'átra" 'megfordítom a követ' (Bihar m.: T. TEAHA közlése). A románba átvett magyar igék tehát gyakran használatosak műveltető és átható értelemben olyankor is, amikor a megfelelő magyar igének nincsenek ilyen felhasználási lehetőségei. Érthető tehát, hogy a m. vall-ból származó ului-nak 'viit vallat', a hull-ból származó hului-imk pedig 'vmit, romba dönt, lerombol' jelentése fejlődött. Ez újabb érv az ulu, ului 'inquiro, investigo' hitelessége mellett. Ezzel előkészítő okfejtésünk végére értünk. Nézetünk szerint az ului join, in Verwirrung bringen, verwirren' és az ului 'inquiro, investigo" között a legszorosabb történeti összefüggés van. Gondoljunk azokra a vádlottakra — nem utolsósorban a feudális törvénnyel szembekerülő rengeteg jobbágyra —, akiket a bírák keresztkérdésekkel vallattak, s akiket ily módon igyekeztek összezavarni, zavarba hozni. Ilyen helyzetben a két jelentés ('vallat' — 'összezavar, zavarba hoz') annyira közel kerülhetett egymáshoz, hogy végül is az ului mai jelentése elnyomta az eredetit. Többé-kevésbé hasonló jelentésfejlődést állapíthatnánk meg az ulati esetében is ('a stádi pe cineva, a-i zice vérbe, veszekedni, perelni vkivel' jelentéssel a Szolnok-Doboka megyei Felsőcsobánkáról közli COMAN, Gl. 82), ha biztosra vennők, hogy a m. vallatból származik. Ez a származtatás sem jelentéstani, sem pedig hangtani szempontból nem valószínűtlen. TAMÁS LAJOS 1 A butantáu magyarázatához pótlólag megjegyzem, hogy — mint ezt csak később vettem észre — a butantáu szűkebb hazájában vőfély szavunkat is buflu alakban vették át a bihari románok (vö. Bihor: TEAHA 262), s így nem mondhatom, hogy ,,a szókezdő arab megfelelésre nem találunk megfelelő példát".