Magyar Nyelv – 58. évfolyam – 1962.
Szántó Éva: A magyar mássalhangzó-hasonulás vizsgálata fonológiai aspektusban
Csóka: Ki volt Anonymus? 159 aki így „örökítette meg követségét és prépostsági székhelyét 1147—52 között írt Gestájában". Ezzel az óbudai, illetőleg fehérvári és a SZILÁGYI által választott esztergomi „Péter prépost"-tal kapcsolatban két megjegyzésünk van. A Péter név annyira gyakori volt, hogy JAKUBOVICH nem tudván választani a két Péter prépost között, a kettőt azonosította. Mint jellemző esetet említjük, hogy a somogyvári apátság alapító levele szerint Odilo apát 14 szerzetese közül 4 viselte a Péter nevet, az oklevelet aláíró 12 személy között pedig 6 Péter van, köztük a pannonhalmi, a tihanyi és az első somogyvári apát (MARCZALI HENRIK, Enchiridion 101—2). A másik megjegyzésünk a prépostságra vonatkozik. A prépostság olyan jelentős egyházi és társadalmi állás volt, hogy azt még a kancellárok is állandóan feltüntették nevük mellett, így Adorján a budai (1185—1186.), Katapán a fehérvári (1192—1199.), Dezső a szebeni (1199—1202.), Péter a fehérvári (1202—1204.), Gottfrid az aradi (1205—1206.) préposti címét íratta okleveleire. II. Géza notáriusa, illetőleg kancellárja, Barnabás még a fehérvári kanonokságát is feljegyezte egyik, 1156-ban keltezett oklevelére (Kriti. 139, 142—4; 154—5, 169; 182, 188/193—5; 197—8, 204—6, 210; 217—9, 222—7; 84). Anonymus azonban nem nevezte magát sem prépostnak, sem kanonoknak, s azért nem is hisszük, hogy magasabb egyházi méltósága lett volna. A „Mesternek mondott P., a jó emlékezetű Bélának, Magyarország dicsőséges királyának egykori jegyzője" életének legmagasabb állása a bizonyára rövid ideig tartó királyi jegyzőség volt, minek utána valamelyik kiválóbb iskolát vezette mint annak mestere, s ebben a minőségében készítette el művét, a Gesta Hungarorumot. így adunk feleletet ERDÉLYI LÁszLónak, aki SZILÁGYI felfogását helyeselve azt írta: „Egy kérdés még eldöntetlen: miért nem írja meg P. mester oklevéli inscriptio-szerű első soraiban, hogy ő most milyen állásban van (esztergomi prépost), hanem csak azt, hogy mi volt? (királyi jegyző)" (Ötven historikus szentistváni emlékművei. 1941. 44). JAKUBOVICHéhoz hasonló eredményre jutott HEILIG KONRÁD, aki szintén II. Béla jegyzőjének tartotta Anonymust, személyét azonban Barnabás notariusban, illetőleg kancellárban jelölte meg (Wer war der Anonyme Notar?. A bécsi magyar tört. intézet évkönyve. 1932. 1961). Állítása utóbbi részét már csak azért sem lehet elfogadni, mert Barnabás neve nem P-vel kezdődik, s nem is lehet róla bizonyítani, hogy II. Géza előtt már II. Béla kancelláriájában is dolgozott volna. (Folytatjuk.) CSÓKA LAJOS A magyar mássalhangzó-hasonulás vizsgálata fonológiai aspektusban* 1. A hasonulás fonetikai folyamat, mely — mint ismeretes — azáltal jön létre, hogy a folyamatos beszédben a szomszédos hangok egymás artikulációjához igazodnak. Mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók hasonulhatnak akár mássalhangzók, akár magánhangzók hatására. Az alábbiakban a mássalhangzók hatására bekövetkező mássalhangzó-módosulásokról lesz szó. * ,,A magyar mássalhangzórendszer" című készülő munkám hasonulással foglalkozó fejezetének rövid összefoglalása.