Magyar Nyelv – 63. évfolyam – 1967.

Mikesy Sándor: A Jordánszky-kódex és a Nagyvátyi Glosszák keletkezési helyéhez

A Jordánszky-kódex és a Nagyvátyi Glosszák keletkezési helyéhez / 1. Annak idején éppen akkor kaptam kézhez KIRÁLY PÉTER nyelvemlékkiadását (NytudÉrt. 21. sz.), amikor a Névtudományi Vizsgálatokat szerkesztettem, így azután a REUTER CAMILLO cikkében előforduló csepelyes szóval kapcsolatban jegyzetben utaltam KIRÁLY tanulmányára, ugyanakkor pedig megkértem REUTERt az említett szó és a KIRÁLYnál a Nagyvátyi Glosszák helyhez kötésének kritériumaként vele együtt sze­replő (49) melle kanala utáni közelebbi érdeklődésre. Főként az ő kutatásainak eredményét közlöm e helyt, és ezért neki köszönetemet itt is nyilvánítom. 2. A Mózes III. könyvének 21. fejezetében található „lippus, albuginem habens in oculo" két kifejezést a magyarban eggyel fordítják, mégpedig a Jord.. czepelaees-nek (RMNy. V, 108), Molnár Albert szeme fájó­nak, Káldi György fájós szemű­nek. Az elsőül nevezett szót az EtSz. I, 950 ismeretlen eredetű­nek jelzi. BENKŐ LORÁND sem sorolja be abba a kiterjedt rokonságú szócsoportba, amely — töb­bek között — Csepel helyneveink közszói megfe­lelőit is tartalmazza (MNy. LXII, 292 kk.). Ösz­szekapcsolhatjuk azonban a baranyai csepelyes táj­szóval. A magyaregregyiek fenyőföld néven isme­rik a könnyű, meszes, fehéres földet, míg az agyagos földnek két fajtáját különböztetik meg. Az egyik a fekete, a másik a vörös csepel vagy csepely. Az előbbit humuszsavak festették feketére, a másik, a „vörös csepel" vas vegyü­letektől színeződött. Mindkét úgynevezett csepe­lyes föld művelése igen nehéz, nedvesen tapadós, ragacsos volta miatt (NévtVizsg. 81). Utóbb a szót Alsómocsolád, Kárász, Mecsekpölöske, Egy­házbér és Kisbodolya faluból is „begyűjtötte", tehát a Mecsek gerincétől északra eső területről, de megtalálta Cserkúton is, a Mecsek déli olda­lán (ez utóbbi községben csepel, csepeles az ej­tése). Csepelyes szavunkat az ugyancsak az előbbi tájon levő Kisvaszar és Tékes községekben német származású, de ma már kétnyelvűnek tekinthető egyénektől is feljegyezte. Obert Gyula erdőmérnök, aki helesfai szárma­zású és ma is faluja nyelvét beszéli, nem ismeri a csepeles szót szülőhelyéről. Tudja azon­ban a jelentését, mert emlékezete szerint gyakran hallotta Cserkút-Boda vidéki magya­roktól. Monostori Lajos erdész, aki negyedszázada­ él Bakonya faluban, arra a kérdésre, hogy ismeri-e a csepeles szót, azt válaszolta REUTER CAMILLÓNAK, hogy így nem hallotta, de talán csepeleges-t akart kérdezni. A fentiek alapján a csepelyes szó mai baranyai előfordulását meglehetősen szűk körre lehet rögzíteni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a hódoltság kori nép­mozgalmak előtt nem lehetett sokkalta nagyobb területen ismeretes, így Siklóstól nyu­gatra fekszik Csepely, amelyet először Kémes 1177-i határjárásában említenek (GYÖRFFY GYÖRGY, Árp Mg. I, 294), és amelynek helyhatározólagos alakja ma Csepele (Orm Sz. Alsomocsolad Haraszo Magyaregregy o Mecsekpölöske o Kisbodolya­i Egyhazbér Cserkút­o­t , ahol a csepelyes szót használják , ahol a mellemkanala kifejezést ismerik . A cikk 1961-ben készült.Közzétételét azonban csak BENKŐ idézett dolgozatának megjelenése után határoztam el, s ekkor néhány újabb munkára való utalással kiegészí­tettem.

Next