Magyar Nyelv – 67. évfolyam – 1971.

Ligeti Lajos: Evlija Cselebi magyar szójegyzéke

e dicsőséges múltat idéző kalandos útleírás Törökországban ma is közönség­sikerre számíthat. Persze olyan kiadásban, amely a szélesebb olvasóközönség igényeihez képes igazodni. Erre a feladatra vállalkozott IU­HURI DANISMAN, aki Evlija Cselebi ódon zamat­ú nyelvét megfrissítette, ott, ahol erre szükség volt, a mai beszélt­­nyelv­hez igazította az avitt kiejtést, máskor maiakra cserélte ma már nem értett szavakat. A megtartott régi műszavakat pedig jegyzékbe foglalva magyarázta meg. Az új kiadás címe: „Evliyá Qelebi Seyáhatnáme. Mehmed Zilli oglu Evliya Qelebi. Türkgelestiren: Zuhuri Damsman." Az útleírásnak megjelent az I—XIII. kötete Isztambulban, mondhatni rekordidő alatt, 1969-től 1971-ig. Az eddig megjelent 13 kötet nem tartalmazza a teljes művet, hiányzik még a IX. könyv befejező része és az egész X. könyv. Kétségtelen, hogy az új kiadás segítségével gyorsan lehet tájékozódni ebben a terjedelmes és nem könnyen áttekinthető műben. 9. Az új kiadásban is megvan a kajtak szójegyzék (III, 287). Persze a kiadó nehezen birkózott meg a polifon arab írás mongol olvasataival; mindjárt a kajtak­ból is kitak lett. Bár lényeges új elemeket nem tartalmaz a mongol olvasatok helyesbítéséhez, az oszmán-török értelmezések pontosabb megértését ez a kiadás tagadhatatlanul megkönnyíti. Ennek taglalása azonban nem tartozik ide. Az új kiadásnak azonban van egy közvetett tanulsága a kajtak szó­jegyzék hitelességének kérdésében. Az egyes kötetek egyszerű átlapozása is meggyőz ugyanis arról, hogy a kajtak ebben a műben nem az egyetlen szó­jegyzék. Nos, ezek a szójegyzékek lényegében azonos felépítésűek: a szám­nevekkel kezdődnek, néhány gyakran használt szóval folytatódnak, és egy-két kifejezéssel végződnek. A kajtak szójegyzék ettől a szójegyzék-típustól teljesen eltér: lényegében egynemű­­ zoológiai szógyűjtemény ez, csak a végén olvasható néhány eltérő jellegű szó, ezeknek viszont semmi közük a mongolhoz. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy a szójegyzék irodalmi előzményre megy vissza, nem pedig élőnyelvi feljegyzésre. A 13 kötetes kiadásból különben a következő szó­jegyzékeket jegyeztem ki, anélkül, hogy teljességre törekedtem volna: 1. abház nyelv III, 111; 2. ubych (szadse abház) nyelv III, 111 — 2; 3. Tosva, Bolu és Dörtdivan török­jeinek a nyelve III, 174 — 5; 4. Erzerum nyelvjárása III, 211 — 2; 5. Nahicseván nyelvi sajátságai (perzsa szójegyzék) III, 334 — 5; 6. kajtak szójegyzék III, 287; 7. grúz szójegyzék IV, 12­3; 8. a kaukázusi mingrél nyelv szójegyzéke IV, 54; 9. arab szójegyzék IV, 265; 10. timani szójegyzék IV, 300- 1; 11. (spanyol­)zsidó szójegyzék V, 11; 12. türkmén szójegyzék V, 62 -3; 13. Dob­rudzsa tatár nyelve V, 241; 14. Dijarbekir azeri nyelve VI, 140—2; 15. tifliszi kurd szójegyzék; 16. orosz szójegyzék és példamondatok VIII, 15; 17. szerb szójegyzék VIII, 241; 18. bosnyák nyelv VIII, 296 — 7; 19. horvát szójegyzék IX, 36—7; (velencei) olasz IX, 44 — 5; 20. német szójegyzék és mondatok XI, 36—7. krími tatár nyelv XI, 225 — 6; 22. nogaj szójegyzék XI, 257; 23. kabard szójegyzék XI, 257; 24. kalmük szójegyzék XII, 23; 25. cigány szójegyzék XII, 80-1; 26. görög szójegyzék XII, 151-2, 182. A szójegyzékek egy részével korábban már foglalkoztak. A nagyobb munkákba beágyazott nyelvi mutatványokat figyelmen kívül hagyva — a már említett kajtak szójegyzéken kívül — a következő monografikus feljegy­zésekre utalnék: R. BLEICHSTEINER, Die kaukasischen Sprachproben in

Next