Magyar Nyelv – 67. évfolyam – 1971.
Ligeti Lajos: Evlija Cselebi magyar szójegyzéke
V. Kurdisztán, Tokát, Azov, Lengyelország, Akkerman, Gallipoli, Oláhországi hadjárat. Belgrád, Temesvár, Nagyvárad ostroma. Horvátország egyes részei. Látogatás Zrínyi Miklósnál. Rumélia. — VI. Utazás Erdélyben és Felső-Magyarországon 1661-ben. Isztambul. Az 1663. évi magyarországi hadjárat. Belgrád, Buda. A felső-magyarországi hadjárat. Bosznia, Hercegovina, Dalmácia és Szlavónia. Dél-Dunántúl. Zerinvár elfoglalása. VII. Török és tatár csapatok kalandozásai Magyarországon és Ausztriában. Utazás a nagyvezír táborába. A szentgothárdi csata. A török sereg visszavonulása és a békekötés. Kara Mehmed pasa követsége Bécsbe. Bécs leírása. Állítólagos utazása a hét választófejedelemségbe. Utazása a magyarországi várak felülvizsgálására. Erdély, Oláhország, Moldva, Krím, Dél-Oroszország, Kaukázus. — VIII. Krím. Isztambul. Kréta szigete, Görögország, Albánia, Drinápoly, Isztambul. IX. Zarándoklat Mekkába. Délnyugat-Anatólia. Szmirna, Rodosz, Dél-Anatólia, Szíria, Aleppó, Damaszkusz, Medina, Mekka. — X. Egyiptom leírása és története. Észak-Egyiptom, Szudán, Abesszínia. 6. A múlt század közepétől fogva egymást érték a jeles török utazó művének a kiadásai. Eleinte egyes részletei láttak napvilágot, majd sor került a teljes szövegkiadásra is. Az első teljes kiadás meglehetősen kalandos úton jutott el befejezéséhez. A kéziratot, annak egyik példányát, AHMED DZSEVDET, az Ikdam című lap szerkesztője lelte meg, ő is vállalkozott rá, hogy saját nyomdájában kiadja. Az első két kötet 1896-ban meg is jelent, a következő II- IV. kötet is rövidesen, alig öt esztendő leforgása alatt szintén napvilágot látott. A VI. Magyarországról szóló kötet költségeit a Történelmi Bizottság javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia vállalta. Mint AHMED DZSEVDET előszavából kiderül, a magyar tudós társaság forródeákja ezerötszáz frankot e célra át is utalt. Az egyik előszót különben VÁMBÉRY ÁRMIN, az idegen nevek ellenőrzését, kijavítását KARÁCSON IMRE végezte. A kiadás folytatását a török cenzúra betiltotta, és csak hosszú idő múltán, 1928-ban jelent meg a VII. és VIII. kötet. A befejező IX. és X. kötet még viszontagságosabb körülmények között - immár latin helyesírással — került ki a nyomdából 1935-ben, illetőleg 1938-ban. Evlija Cselebi tudományos igényeket kielégítő arab betűs teljes kiadása, amely figyelembe veszi valamennyi ma ismert kéziratát (ezek száma nem csekély), tömérdek munkát és figyelmet, nagy pontosságot igényel. Ez a kiadás alighanem még sokáig várat magára. 7. Evlija Cselebi könyvének Magyarországra vonatkozó részei megjelentek magyar fordításban is. Az V. és VI. kötet magyar vonatkozású anyagát KARÁCSON IMRE fordította le és látta el sommás jegyzetekkel. A mű a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a Török-magyarkori Történelmi Emlékek (Második osztály: írók) sorozat egyik köteteként jelent meg, 1. fent. KARÁCSON IMRE az akkor még kiadatlan VII. kötet magyar vonatkozású anyagát is lefordította, mégpedig a helyszínen, fáradságos munkával, magáról a török kéziratról. Ez a fordítás is megjelent az említett sorozat II. köteteként: DR. KARÁCSON IMRE, Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664 — 1666. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte. Bp., 1908. 8. Az első teljes kiadás befejező két kötetének latin betűs kiadása nem nyerte el ugyan a turkológusok helyeslését, de felhívta a figyelmet arra, hogy