Magyar Nyelv – 67. évfolyam – 1971.

Ligeti Lajos: Evlija Cselebi magyar szójegyzéke

V. Kurdisztán, Tokát, Azov, Lengyelország, Akkerman, Gallipoli, Oláhországi hadjárat. Belgrád, Temesvár, Nagyvárad ostroma. Horvátország egyes részei. Látogatás Zrínyi Miklósnál. Rumélia. — VI. Utazás Erdélyben és Felső-Magyarországon 1661-ben. Isztambul. Az 1663. évi magyarországi hadjárat. Belgrád, Buda. A felső-magyarországi hadjárat. Bosznia, Hercegovina, Dal­mácia és Szlavónia. Dél-Dunántúl. Zerinvár elfoglalása.­­ VII. Török és tatár csapatok kalandozásai Magyarországon és Ausztriában. Utazás a nagyvezír táborába. A szentgothárdi csata. A török sereg visszavonulása és a békekötés. Kara Mehmed pasa követsége Bécsbe. Bécs leírása. Állítólagos utazása a hét választófejedelemségbe. Utazása a magyarországi várak felülvizsgálására. Erdély, Oláhország, Moldva, Krím, Dél-Oroszország, Kaukázus. — VIII. Krím. Isztambul. Kréta szigete, Görögország, Albánia, Drinápoly, Isztambul. IX. Zarándoklat Mekkába. Délnyugat-Anatólia. Szmirna, Rodosz, Dél-Anatólia, Szíria, Aleppó, Damaszkusz, Medina, Mekka. — X. Egyiptom leírása és története. Észak-Egyiptom, Szudán, Abesszínia. 6. A múlt század közepétől fogva egymást érték a jeles török utazó művének a kiadásai. Eleinte egyes részletei láttak napvilágot, majd sor került a teljes szövegkiadásra is. Az első teljes kiadás meglehetősen kalandos úton jutott el befejezéséhez. A kéziratot, annak egyik példányát, AHMED DZSEVDET, az Ikdam című lap szerkesztője lelte meg, ő is vállalkozott rá, hogy saját nyomdájában ki­adja. Az első két kötet 1896-ban meg is jelent, a következő II- IV. kötet is rövidesen, alig öt esztendő leforgása alatt szintén napvilágot látott. A VI. Magyarországról szóló kötet költségeit a Történelmi Bizottság javasla­tára a Magyar Tudományos Akadémia vállalta. Mint AHMED DZSEVDET elő­szavából kiderül, a magyar tudós társaság forródeákja ezerötszáz frankot e célra át is utalt. Az egyik előszót különben VÁMBÉRY ÁRMIN, az idegen nevek ellenőrzését, kijavítását KARÁCSON IMRE végezte. A kiadás folytatását a török cenzúra betiltotta, és csak hosszú idő múltán, 1928-ban jelent meg a VII. és VIII. kötet. A befejező IX. és X. kötet még viszontagságosabb körülmények között - immár latin helyesírással — került ki a nyomdából 1935-ben, illetőleg 1938-ban. Evlija Cselebi tudományos igényeket kielégítő arab betűs teljes kiadása, amely figyelembe veszi valamennyi ma ismert kéziratát (ezek száma nem csekély), tömérdek munkát és figyelmet, nagy pontosságot igényel. Ez a ki­adás alighanem még sokáig várat magára. 7. Evlija Cselebi könyvének Magyarországra vonatkozó részei megjelen­tek magyar fordításban is. Az V. és VI. kötet magyar vonatkozású anyagát KARÁCSON IMRE fordította le és látta el sommás jegyzetekkel. A mű a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a Török-magyarkori Történelmi Emlékek (Második osztály: írók) sorozat egyik köteteként jelent meg, 1. fent. KARÁCSON IMRE az akkor még kiadatlan VII. kötet magyar vonatkozású anyagát is lefordította, mégpedig a helyszínen, fáradságos munkával, magáról a török kéziratról. Ez a fordítás is megjelent az említett sorozat II. köteteként: DR. KARÁCSON IMRE, Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664 — 1666. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte­­. Bp., 1908. 8. Az első teljes kiadás befejező két kötetének latin betűs kiadása nem nyerte el ugyan a turkológusok helyeslését, de felhívta a figyelmet arra, hogy

Next