Magyar Nyelv – 81. évfolyam – 1985.

Károly Sándor: Temesi Mihály hetvenéves

1982. december 14. Szaknyelvi szakosztály. SZÁDECZKY­—KARDOSS IRMA: A jogi nyelvművelés időszerű gyakorlati kérdései. — Az előadó a jogi nyelvművelés történetének s a jogi nyelv két fő ágának (a jogtudomány nyelvének és a jogalkotás nyelvének) ismer­tetése után gyakorlati tapasztalatok s példák alapján hívja fel a figyelmet a közérthetőség hiányának az egyén és az állam viszonyát károsan befolyásoló voltára, valamint a megol­dás lehetőségeire és objektív feltételeire. 1983. január 28. Szemiotikai szakosztály. LUBOMIR DOLEZEL (Torontó), Proper names, definite descriptions and F. Kafka's: The Trial, 1983. február 14. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv-és Irodalomtudományok Osztálya és a Magyar Nyelvtudományi Társaság szlavisztikai szakosztálya közös ülése. HADROVICS LÁSZLÓ: AZ ismeretlen, legrégibb horvát vers (XIV. századi passiós ének). 1983. február 15. Szaknyelvi szakosztály. MESKÓ SÁNDOR, Terminológiai rétegző­dés a szaknyelvben (különösen az építészetben). — A szavaknak és kifejezéseknek réteg­ződéséből nemcsak a használóra, a beszélőre, annak származására, szakmai műveltségére és életkorára következtethetünk, hanem magának a szakmának vagy tudományágnak történetére, technikai fejlődésére, munkamódszereinek alakulására és jelenlegi állapotára is vonhatunk le következtetéseket. Az előadó ilyen szempontok alapján vizsgálta az építészet (a modern építőipari eljárások, az építőanyagok és az épületgépészet) tárgy­körébe tartozó terminológiákat. 1983. február 22. Fonetikai és beszédművelő szakosztály. NAGY JÓZSEF: Dallam­szintű hangtulajdonságok prózában és zenében. — A hangi közlésmód a hangtulajdonsá­gok egységes alkalmazásával valósítható meg, azok megjelenése biztosítja az eredeti érzelmi-értelmi előadás helyességét. A térben-időben megjelenő magasság—erő—szín tulajdonságok közül az előadó a magasságot emelte ki, s a dallamszintű szerkezetek vizsgálatával foglalkozott. 1983. március 1. Finnugor szakosztály. SCHMIDT ÉVA: „Hét isten osztotta földön". — Az előadó 1980 nyarán és 1982 őszén azokban az obs vogul és osztják falvakban végzett folklór- és néprajzi gyűjtést, melyekből KÁLMÁN BÉLA legszebb szövegközlései is származ­nak. Az előadás ezeknek az azóta már híressé vált szövegeknek a néprajzi hátterét mutatta be diapozitívok segítségével (tájak, települések, termelőtevékenység, népművé­szet, antropológiai típusok).­­ Az ülésen LAKÓ GYÖRGY köszöntötte Kálmán Béla akadé­mikust 70. születésnapja alkalmából. 1983. március 8. Nyelvoktatási szakosztály. WACHA BALÁZS, AZ aspektualitás (1. Nyr. CVII, 149—65). 1983. március 22. Szaknyelvi szakosztály. MÁTÉ JAKAB, Gondolatok a magyar nyelvészeti terminológiáról. — Az előadó egy nyelvtudomány-történeti és tudomány­fejlődés-elméleti körképben vizsgálta a metanyelvészet — és ezen belül a terminológia — legáltalánosabb elméleti kérdéseit. Viszonylag részletesen bemutatott néhány fontosabb külföldi nyelvészeti terminológiai szótárt és lexikont. Megpróbálta fölvázolni a mai magyar metanyelvészet helyzetét, távlatait és feladatait. Végül egy, a jövőben elkészí­tendő magyar nyelvészeti terminológiai szótár, esetleg lexikon elvi és gyakorlati kérdéseit elemezte. 1983. március 29. Szemiotikai szakosztály. GRÁFIK IMRE vezetésével „Nem verbá­lis kommunikációk a népi kultúrában" címmel négy munkabeszámoló hangzott el. M. KRESZ MÁRIA, Kerámiaformák — társadalmi funkciók. NOVÁK LÁSZLÓ, A verbális szimbólumrendszerek és a tárgyalkotó­ tevékenység. NIEDERMÜLLER PÉTER, A társadalmi tér és a térbeli viselkedés szabályai városon és falun. VEREBÉLYI KINCSŐ, Egy népművé­szeti motívumkatalógus előkészületei. 1983. április 12. Magyar szakosztály. SZEPESY GYULA, A helyesírás hatalmának hatásai. — Az előadó kifejtette, hogy véleménye szerint a helyesírás szabályozói az idők

Next