Magyar Nyelv – 102. évfolyam – 2006.
1. szám - Bańczerovski Janusz: A nyelvi kérdés az Európai Unióban
MAGYAR NYELV CII. ÉVF. 2006. MÁRCIUS 1. SZÁM A nyelvi kérdés az Európai Unióban* A magunk mögött hagyott XX. század igen ellentmondásos időszak volt a világ történetében. A példátlan tudományos-műszaki fejlődés mellett ezt a századot különböző jellegű konfliktusok (etnikai, vallási, kulturális intolerancia stb.) és háborúk terhelték. Ez a század a birodalmak (az angol, az orosz, a német, az osztrák-magyar, oszmán, japán és szovjet birodalom) bukásának a százada volt. Természetesen mindennek igen komoly nyelvi konzekvenciái voltak és vannak manapság is. Globális változások történtek az erkölcs szférájában is, amelyek szoros összefüggésben állnak a politikai eseményekkel, a háborúkkal, a forradalmakkal, a társadalmi átalakulásokkal, amelyekhez egyidejűleg a különböző ideológiák, vallások, nemzeti, faji, illetve osztálybeli vonások is társultak. Ezek a változások nem kerülték el Magyarországot sem. A XX. századot méltán nevezik a gépek (a technika, az elektronika és az informatika) századának. Ezzel egyidejűleg óriási mértékben megnőtt az emberi függőség a technikától, és ennek igen komoly kihatása van a társadalmak egész életére is. E század talán legnagyobb tette az Európai Unió létrehozása volt, amely átrajzolhatja a majdani közös Európa nyelvi képét is. A mai integrálódó, globalizálódó világban felvetődik a kérdés, hogy milyen perspektíva rajzolódik ki a kis nyelvek és kultúrák előtt. Vajon képesek lesznek-e helytállni abban a hatalmas versenyben, amelynek feltételeit a világnyelvek diktálják, vagy perifériára szorulnak, degradálódnak, konzerválódnak és elveszítik eredeti funkciójukat? A verseny fogalma győztest és vesztest egyaránt feltételez. A történelemből okulva arra van szükség, hogy olyan világot teremtsünk, amelyben minden nemzet megtarthatja saját nyelvét, kultúráját, identitását, és amelyben a kultúrák közötti kommunikáció az általános megértést, a biztonságot, a világ rendjét és békéjét fogja szolgálni. Ez azonban olyan kívánság, amelynek a realitása több, néha gyakran változó és így nehezen előre jelezhető tényezőtől is függ. A történelem viszont olyan tanár, akitől a mai kor sokat tanulhat, ha hajlandó „őt" meghallgatni. Természetesen nagyon nehéz megfogalmazni általános érvényű következtetéseket, de bizonyos jelenségekre az egységes Európa perspektívájából nézve mindenképpen érdemes felfigyelni. Ha nem akarunk eltűnni Európa „olvasztótégelyében", erőteljesen propagálnunk kell a nemzetek és az országok közötti megértést, támogatni a tudomány, az oktatás, a kultúra, a nyelvi, vallási és etnikai tolerancia fejlődését is. Manapság az a meggyőződés fogalmazódik meg, hogy a bi- és multilingvális oktatás a közeljövőben egyre inkább el fog terjedni a különböző országokban; ez a nyelvi kisebbségek, valamint az emigránsok számára készült oktatási programokban is kifejezésre jut. Az elektronikus médiában folyó intenzív kommunikáció, a migrációból következő kulturális pluralizmus, a nemzetek fö l Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 101. közgyűlésén 2005. december 7-én. Készült az OTKA T 046732 számú pályázatának támogatásával.