Magyarország, 1898. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1898-06-16 / 165. szám

Budapest, 1898 csütörtök, június 16. MAGYARORSZÁG Mi, festék és zsiradék anyagot. De apróbb dolgo­kat sem utasítottak vissza, keztüstt, divatczikkeket , több ilyen apróságot. Braunstein József és Szekeres István szállították a lopott áruk legnagyobb részét Dezsinyinek, óva­tosságból minden alkalommal számlákat állítottak ki, csakhogy a számlák egyes tételei nem azok az áruk voltak, a­miket Dezsinyi a tolvajoktól vásá­rolt, hanem egyéb holmik, csak az összeg egyezett számszerűleg avval az összeggel, a­mit Dezsinyi a lopott árukért kifizetett. A vizsgálat befejezésével Detsinyit s a többi vád­lottakat szabadon bocsátották s vád alá helyezték az egész társaságot: Dezsinyi Frigyest, Szekeres Istvánt, Braunstein Józsefet, Stern Józsefet, Szegő Sándort, Stein Józsefet, Schneller Pált, Rech­­nitzer Józsefet, Kandi Lipótot, Heller Li­­pótot, Szekeres Istvánt, Krausz Lipótot és nejét, Balás Istvánt, Vas (Weisz) Bélát orgazdaság és lopás miatt. A törvényszék ítélőtanácsa Lenk Gyula táblai bíró elnöklete alatt ma kezdte meg a nagyszabású bűnpör tárgyalását az esküdtszéki teremben. A vádhatóságot dr. Pataki Gyula alügyész képviselte, a vádlottakat dr. Pollák Illés, Darvas Fülöp, dr. Neumann, dr. Bálint Sándor és Guti Soma védik. A tárgyalást több napra tervezte a bíróság. A tárgyalás kezdetén a vádhatározatot olvassák fel, azután dr. Kelemen L. a Strobenz-cég egyik képviselője, Patyik és Detsinyi ellen emelt vádat visszavonta, Pataky ügyész azonban Detsinyire vonatkozólag a vád visszavonását nem akczeptálta, mert Dezsinyi hivatalból üldözendő cselekménynyel van vádolva, melyre vonatkozólag a panaszttevőnek indítványo­­zási joga nincs. Patyik a Strobenz testvérek szol­gálatában állott, a­mikor a vádbeli cselekményt elkövette, erre a vádlottra nézve a dragánpanaszos visszavonása folytán a további eljárásnak helye eincs, de a többi vádlottak ellen sem a kik a Strobenz­­féle lopásnak részesei, s a kik a czég szolgálatá­ban állottak, mert a törvény úgy rendeli, ha egy vádlott ellen a m­agánpanaszos vád­ját visszavonta, a visszavonás hatálya a vádlott-társakra is kiterjed. A törvényszék rövid tanácskozás után végzést mondott, mely szerint Patyik István és Szekeres István ellen a további eljárást beszüntette.­­ Ezután kihallgatták Fischer Józsefet, a Strobenz­­gyár igazgatóját, a­ki a gyárban elkövetett lopás­ról adott felvilágosítást. A gyár összes kára 41.680 forint, mert ennyi értékű volt a hiányzó áru. — És ezt mind a vádlottak hordták el? kér­dezte az elnök. — Nem hiszem, de ennyi hiányzott. — Mennyi árut vihettek el az alkalmazottak a ruhájuk alatt? — Azt nem tudom. Szekeres Istvánt, a­ki ellen a vádat visszavonták, tanúképpen hallgatta ki a bíróság, ő és Patyik be­széltek össze, hogy az értékesebb árukból lopnak s eladogatják, igy legalább segítenek helyzetükön. Patyik is kedvet kapott a lopásra s eleinte keveset, később azonban többet és értékes árakat lopott. Úgy is lopott Szekeres, hogy például az egyik orgazdának, Braunsteinnak többet csomagolt be, mint a mennyit rendelt. — Mily értékű lehetett a többlet ? — Volt vagy 1000 forint. — Megmondta magának Braunstein, hova viszi ezeket az árukat ?­­- Igen, Detsinyihez vitte. — Stern is ? — Ő is. — Hát a­mit maga lopott, hová vitte el­adni ? — Detsinyi Frigyeshez. — Ismerte maga Detsinyit azelőtt is? — Nem. — Hát akkor, hogy tudja, hogy Dezsinyi meg­vásárolja a lopot árut ? — Braunstein mondta. — Megmondta maga a nevét is ? — Nem, álnevet mondtam. — Mit adott el neki és mennyiért ? — Indigót, kilóját öt forintért. — Az indigónak mennyi értéke volt akkor ? —­ Tizenkét forintért adták el a gyárban. — Mondta Dezsinyi, hogy bármit hoz, megvá­sárolja ? — Igen, azt is mondta, hogy legjobban szereti a darabos indigót, s hogy olyan számlát állítsak ki neki, mintha a neki eladott árut árverésen vettem volna. — Ki írta a számlát? — Dezsinyi, de más árut irt a számlába, mint a­mit én eladtam neki. — Ki fizetett magának ? — Detsinyi. — Nem az üzlet pénztárosnője ? — Nem, Detsinyi írta a számlát, ő fizette ki. — Mennyi ideig hordta az árut Dezsinyihez ? — Öt-hat hónapig, minden héten egyszer. — S mennyi pénzt kapott ez idő alatt? — Biztosan már nem tudom, lehetett 4—500 forint. — A vizsgálóbíró előtt azt mondta, hogy 1000 forintot kapott Dezsinyitől ? — Akkor tévedtem, az az igaz, a­mit most mondtam. Bartos Istvánt szintén tanúképpen hallgatták ki. A vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy Stern bujtatta a lopásra, ma a tárgyaláson azzal véde­kezett, hogy a vizsgálóbíró előtt csak azért vallott így, mert azzal ijesztgette a biró, hogy féleszten­­deig is ülhet vizsgálati fogságban. — Vitt maga lopott árut a Dezsinyihez ? — Igen, de nem tudtam, hogy lopott holmit adok el, mert Szekeres, a­ki nekem értékesítés végett átadta, nem mondta, hogy az árakat bűnös után szerezte. Pataki ügyész: Maga ellen a gazdája vissza­vonta a vádat, a bíróság nem is büntetheti, de ha most azt mondja, hogy Szekeres adott át magának kámfort eladás végett, akkor kénytelen lennék vádat emelni maga ellen, ezt pedig nem vonhatná vissza, mondja hát meg, lopott-e maga is, vagy nem ? — Én is vittem el a raktárból árukat. Ezután sorra jöttek a vádlottak. Brannerstein József volt a sorban az első. Tagadta, mit a vizs­gálat során vallott. Ma azt mondta, hogy Dezsinyi nem tudta, hogy lopott indigót, kámfort vitt hozzá eladás végett. Pataki ügyész: Nem ígért önnek Dezsinyi pénzt vagy egyéb jutalmat ezért a vallomásért? — Nem. Singer Adolf lopott keztjüket adott el Dezsinyi­nek, a ki ellen a károsult czég visszavonta pana­szát és igy Singer is megmenekült a büntetés alól. Stern József ma visszavonta a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. Lenk elnök kérdéseire azonban mégis részben beismeri bűnét, ő is lopott árukat adott el az orgazdáknak. Dezsinyinek kámfort adott el, a­ki őt ismerte régebben, s azt hitte róla, hogy ügynök. Szegő Sándort a bátyja, Stern József egyszer megkérte, hogy vigyen Dezsinyihez egy csomagot, nem tudta, mi volt a csomagban. — Megmondom én, — szólt Lenk elnök, •— lo­pott áru. — Kérem, én nem tudtam. — De hiszen a rendőrség előtt bevallotta !­­ — Bérczi kapitány biztatott, hogy csak azt mond­jam, a­mit ő mond, mert már úgy is ki van derítve az egész dolog. Délután 2 órakor a tárgyalást megszakították, négy órakor folytatták a bizonyító eljárást, a­mikor a többi vádlottat hallgatta ki a bíróság. * Új közjegyzőség. Az igazságügyminiszter Békés megyében Szeghalom székhelyivel új köz­­jegyzőséget rendszeresített. A rendszeresítésre vo­natkozólag a következő rendeletet bocsátotta ki: Az 1874: XXXV. t.-czikk 5. §-ában nyert fölha­talmazás alapján és az 1874. évi deczember hó 17-én 4164. I.M.E. sz. alatt (R. T. 182. sz.) kiadott igazságügyminiszteri rendeletnek e részben való módosításával a gyulai kir. törvényszék kerületé­ben lévő szeghalmi kir. járásbíróság területére Szeghalom székhelyivel külön kir. közjegyzőséget rendszeresítek. Ezen rendszeresítés folytán a békési kir. köz­­jegyzőség hatósági területköre jelen rendeletem hatálybaléptének napjától kezdve a békési kir. járásbíróság területére szorítkozik. Jelen rendeletem 1898 évi október hó 1. napján lép hatályba és a most említett napig a szeg­halmi kir. járásbíróság részéről a békési kir. köz­jegyzőnek adandó megbízásokat a megbízott kir. közjegyző fogja teljesíteni. A jelen rendelettel rendszeresített szeghalmi kir. közjegyzőség az aradi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. * A konkurrensek Radványi Imre és Balassa Ármin biztosítási ügynökök egyhamar nem fogják elfelejteni azt a meleg fogadtatást, a­melyben ez év ápril 16-án gróf Waldek Frigyes tiszaroffi kas­télyában részük volt. Biztosítási üzletet akartak kötni a gróffal s a mikor bemutatkoztak, a gróf a szó szoros értelmében kikergette őket a kastélyból. Ezek nem tudták mire magyarázni a gróf nagy haragját s a fogadóban, a hol a történtek felett elmélkedtek, még egy meglepetésben volt részük, a csendőrörsvezető két szuronyos csendőrrel lépett elébük, igazolásra szólította fel őket s azután be is kísérte a két ügynököt a szolgabiró elé. ill azután megmondták nekik, miért haragudott reájuk a gróf, miért kellett igazolniok kilétüket. Ez a két sürgöny volt az oka mindennek: Gróf Waldek Tisza-Roff. Tudomásom szerint két amerikai szwízigő egyike fog Méltóságodnál egy honosított pol­gárral tisztelegni, ne hagyja magát megmasz­­lagolni. Báthory, Gróf Waldek ! Ha a New-York biztosító­társaságtól Méltósá­godnál megjelennének biztosítás végett, ne álljon szóba Méltóságod, ha már kötött üzletet, tessék visszavonni expressz, tanácslom, mivel Méltósá­godra ez káros leend. Balajthy. Ezt a két sürgönyt a konkurrensek küldték a grófnak, így akarták elrontani az üzletet. El is rontották. Az ügynökök Budapestre visszatértek, a két sürgöny ismeretlen szerzője ellen feljelentést tettek a törvényszéknél. A vizsgálat során Czigler F. Sándort és Bányai Antalt nyomozták ki a sike­rült tréfa szerzőiként, de ezek ellen az eljárást beszüntette a törvényszék, mert csak becsület­­sértés vétségét állapította meg s ezt a panaszt illetékes birájához, a büntető járásbiróhoz tette át. Baumann büntető biró a mai napra tűzte ki Czig­ler és Bányai ellen a tárgyalást, de a panaszosok nem jelentek meg s a biró a vádlottak ellen a további eljárást beszüntette. VIDÉK: Gyöngyös város polgármestere, Balogh Gyula mint azt annak idején írtuk, a városi képviselő­testülethez beadta lemondását. Kemény János vá­rosi tanácsost ugyanis Heves megye fegyelmi vá­lasztmánya hivatalos teendőinek elhanyagolása miatt hivatalvesztésre, a polgármestert pedig dor­gálására ítélte. A főispán az utóbbi ítéletet túl eny­­hének találta és megfelebbezte. Erre aztán a polgármester beadta lemondását. A tegnapelőtt tartott városi közgyűlésen tárgyalták az ügyet és Reznitsek János városi tanácsos indítványára a lemondást nem fogadták el, hanem Balogh Gyula polgármesternek buzgó és lelkiismeretes eljárásáért egyhangúlag bizalmat szavaztak. NYILT-TE­R Ezen rovat alatt költöttekért a szerkesztőség nem válla felelősséget. VII., Damjanich­ utca 35. számú házban. több 3 szobás utcai lakás, több 2 szobás ud­­vari lakás villamvilágitással, központi fűtéssel, a mai kor igényeinek megfelelő legnagyobb kénye­lemmel berendezve, jutányos árban azonnal, vagy augusztus 1-re kiadó.­­ Ugyanezen házban 2 istállói kocsiszín, szénáskamra és esetleg egy kocsislakás azonnal, vagy augusztus 1-re kiadó. 15946 * 1 * * * * * 7 Napirend. Csütörtök, június 16. Római katholikus : Reg. Ferencz. - Protestáns: Jusztina. — Görög-orosz m­ájus 4.) Metrofón. - Zsidó Behalot 26. — Nap­kel 6 óra 47 perczkor. — Nyugszik 7 óra 42 p.-kor. — tid­d kel­l 1 óra 29 perczkor. — Nyugs­ak d. e. 5 óra 37 perczkor. A miniszterek jogádnál*. Miniszteremül: ío£a­3 pénteken a. o. wb óráig. — Belügyminiszter fogad pénteken d. u. fél 4—5 óráig. Pénzügy­miniszter fogád hétfőn d. u. 6 órakor. Honvédelmi miniszter csütör­­tükön d. u. 10—1 óráig. — Földmivelésü­gyi miniszter kedden d. u. 2 órakor. — Homiát-sziatonországi miniszter naponkint (vasárnap kivé­telével) 10—1 óráig. — Igazságügyminiszter csütörtökön d. u. 1 órakor. Vallás- és közoktatásügyi miniszter csütörtökön délután 4 órakor. «• Kereskedelmi miniszter fogad hétfőn d. u. 4 órakor. A tmiau* kir H.dA­arnacu Jogart á. u. 4 órától 6-ig Kemeett JRégiségtár nyílva van ú. e.­­ 6-től égés? d.u. r oi ig. A többi tarna megjelenthetők oOkr. belépti dij mellett Bem—JPetőfi körkép (Városliget, Aréna­ ut 70.) reggel 9-től este 9-ig. Belépő dij 50 kr Tavaszi tárlat a műcsarnokban nyitva reggel 9 órától este 7 óráig. Belépő dij 1 korona. Vasárnap délután 1­6 óráig 20 kr. Technold­fzixii ipartmúzeum József-körút és népszinnaz-utcza sarkán. Nyitva délelőtt 8 órától 1 óntig, délután 3 órától 5 óráig. Iparművészeti muzeum az Üllői-uton. Nyitva délelőtt 9—1 óráig. Könyvtárait. Ab akadémiai, nyitva d. n. 3—7 óráig. Vasárnap zárva. — Múzeumi, nyitva d. e. 9 órától­ d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva. — Magyar földrajzi társasági nyitva d. e. 9. órától d. a-1 óráig. Vasárnap­­zárva. —­ Egyetemi könyvtár nyitva van hétfő kivé­telével mindennap d. e. 9—12-ig, d u. ar 8-ig. Magyar Keres­kedelmi Múzeum. Állandó kiállítás, kereskedelem­történeti múzeum és keleti mintatár, az iparcsarnokban, d. e. 9—12-ig és d. u. 6—6-ig van nyitva. Az igazgatóság hivatalos órái ugyanott délelőtt 9 órától délután 2-ig. Magyar házi­ipar központi bazár, Kere­pesi-ut 23, 1. emelet délelőtt 9-től déli 1 óráig és délután 8-tól este 7 óráig. Tudakozódó-ír­odd és nyilvános szakkönyvtár, Kerepesi-ut 20, délelőtt 9—12-ig és délután 3—6-ig. Nemzeti Szalon. Magyar művészek állandó műkiállitása. Kerekes ut 23 szám. Megtekinthető reggeli 9 órától esti 9 óráig, este villa­mos világítás mellett. Az M4/ országház Kupolacsarnoka. Megtekinthető d. e. 10.írató 1 óráig 50 kr. dit mellett. Országos Széptár­ a ma­gyar tud. akadémia palotájás nem V., Aka­­démia-utcza 2. sz. II. emelet) ingyen megtekinthető szerdán, pénte­ken és vasárnap d.e. 9—1 óráig, a többi napokon és délutánonkint 1 korona belépődíj fizetendő M. leír. mezőgazda­sági múzeum. Városliget. Széchenyi-sziget. történelmi csoport. Április hótól novemberig nyitva van naponként, a hétfői napok kivételével d. e.10 órától 1-ig, délután 3 órától 5-ig. Hétfőn egész napon zárva van. Belépés ingyenes. Az 1840-411-ik szabadságba vett emlékgyüjtemény­es Kossuth­­muzeum Stefánia-ut Cl. sz. a., látható d. e. 9—11 óráig. ^Magyar körképtársaság“. A ,, Hódoló éisztelvonulása Eiswilhy Ferencz nagy körképének előkészületei miatt egyelőre zárva van. AXHrihert nyitva egész nap. Belcatidis 30 krv'­­ n

Next