Magyarország, 1898. július (5. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-12 / 191. szám

Budapest 1898. kedd julius 12. MAGYARORSZÁG szekrényeinek, íróasztalának minden fiókja föl volt törve s dísztárgyai szerte hevertek a padozaton. Minden értékesebb holmit elvittek az ismeretlen látogatók, azonkívül vagy 400 frt értékű ékszert. Az esetet följelentette a rendőrségnél.­­ A másik betörés vasárnap éjjel történt a Sas-utcza 13. számú házban. Itt van Brust Dávid vászon-nagy­kereskedése, melynek első emeleti helyiségében jártak a betörők. Az üzlet­ajtón fölmásztak a czég­­táblára, innen betörték a raktár ablakját s úgy hatoltak a helyiségbe. A fiókokat föltörték s több száz forint készpénzt vittek magukkal. A rendőr­ség meglelte a betörők kézrekeritésére a szük­séges intézkedéseket. — Harczias asszony, Gyurits György nap­számos a Fuvaros­ u. 9. sz. a. lakásán vigan sörö­zött tegnap délután feleségével. Már estére járt az idő, midőn valami csekélységen összekülönböztek. A szóváltás mindinkább elmérgesedett köztük , később már tettlegességre került a sor. A vége a dolognak az lett, hogy az asszony oly erővel vá­gott egy sörös poharat Gyurits fejéhez, hogy az vértől borítva összeesett. A mentők bevitték a dologházi kórházba, az asszony ellen pedig meg­indították a vizsgálatot.­­ Öngyilkossági kísérlet. Fábián Juli huszon­egyéves napszámosnő az éjjel külső Váczi-út 96. szám alatti lakásán eddig ismeretlen okból maró­lúgot ivott. Súlyos belső égési sebekkel szállították a Rókus-kórházba. IRODALOM, MŰVÉSZET. A megoldott intendáns­ kérdés. — A Magyarország tudósítójától. — Budapest, július 11. Teljesen megbízható forrásból értesültünk ma, hogy a belügyminisztériumban Keglevich István gróffal, a Vígszínház r. t. jelenlegi el­nökével folytatott tárgyalások befejezésre ju­tottak, minek következtében Keglevich István gróf kinevezése a Nemzeti Színház és a Magyar hír­ Operaház intendánsává még e hét folyamán közzététetik a Budapesti Közlönyben. Az új intendáns kinevezéséhez bizonyos feltételeket kötött, melyeket a tárgyalások fo­lyamán lényegesen restringált ugyan, de a melyeknek egy részét a belügyminiszter mégis elfogadta. Az Operaházzal szemben Keglevich gróf oly magas pénzügyi követeléseket támasztott, hogy azok számára, mint egy igen magas minisz­teri tisztviselő megjegyezte: Dárius kincse se lett volna elegendő. Ezeket a tárgyalások fo­lyamán lényegesen leszállította, ellenben el­fogadták azon feltételét, hogy úgy a Nemzeti Színház, mint az Operaház igazgatói állása felől disponálhat. Ezzel az intendáns­ kérdés megoldása tulaj­donképpen cseberből-vederbe jutott. Mert lesz ezután egy intendánsválság helyett két igazga­tósági krízis, mely sokkal végzetesebb lehet a két műintézet további sorsára nézve, mint az eddigi állapot. Mi Keglevich gróf kinevezését, mely — sajnos, már fait accompli, — a legszerencsétlenebb választásnak tartjuk. A gróf úr, kit sem tem­peramentuma, sem intellektuális tudása nem képesít e méltóság betöltésére, már egyizben a magyar állam igen magas leczkepénzén ki­mutatta oda nem valóságát. Még nagyon is emlékezetünkben vannak azok a milliók, melyekbe Keglevich ur intendánssága került. A gróf ur fényűzési hajlamai sok pén­zébe kerültek a magyar államnak és sok időbe került, mig Keglevich ur uralkodása után ismét helyre lehetett hozni az Operaház financziális egyensúlyát. Ha Keglevich gróf ur élni kiván fenntartott jogával, hogy a két államilag szubvenczionált színház jelenlegi igazgatóinak állása felett disponálhat, akkor az új intendáns ezt a jogát nem pusztán mumusként kötötte ki magának, hanem valószínűleg rövid időn belül el fogja mozdítani állásából gróf Festettek Andort és Káldy Gyulát! Jól beavatott művészi körökben azt tartják, hogy Festetich grófot azért fogja elbocsátani a Nemzeti Színháztól, mert Keglevich gróf nem tűr maga mellett egy másik méltóságos urat. Káldy úr pedig valószínűleg azzal vonta ma­gára Keglevich gróf úr neheztelését, hogy elég botor azt az ambícziót táplálni, hogy a Magyar Operaház lehetőleg magyar erőkkel tartassák fenn.­­ (Bényey és a színészek.) Vasárnapi szá­munkban hírt adtunk már arról, hogy Bényey István pert indított a színész egyesület ellen s kö­vetelte, hogy az egyesület vele szemben kivételt tegyen s azt vitatta, hogy az ő nyugdíjából nem lehet levonni azt a 32­2 százalékot, a­melyet minden nyugdíjból levonnak. A bíróság elutasította keresetével Bényey­t. A vidéki színészet kö­reiben, a­hol Bényey István legutóbbi cse­lekedetei által már úgyis teljesen elvesztette min­den befolyását — ezt az Egyesület ellen támasztott perét a volt irodaigazgatónak a lehető rossz néven veszik. Ugyanis Bényey István és neje összesen 2700 frt évi nyugdíjt és segélyt kapnak az Egye­sülettől, sokkal többet mint bárki más. Ezen fölül Bényey Istvánt terheli a felelősség a Surányi-men­­ház magas vételára és az ezrekre menő kezelési defic­itért. Mindezen indokokból elvárhatták volna az Egyesület tagjai, hogy Bényey István nyugodtan fogja tűrni azt a levonást nyugdíjából, melynek külforrása leginkább az ő rossz gazdálkodásában rejlik. De Bényey István úr, úgy látszik, csak addig barátja a színészeinek, a­míg az ő magánérdekei az ő ügyszeretetével összeegyeztethetők. Az Egye­sület tagjainak sorában mozgalom indult meg az iránt, hogy miután Bényey István pörrel támadja meg a nyugdíjintézetet — a neki kegyadományilag 1898-ra megszavazott 750 frt évi segély a jövő évben egyszer s mindenkorra megvonassék tőle. — (Vendégszereplés.) Csongory Mariska, a ki ősztől fogva a kecskeméti színház primadonnája lesz, a napokban három estén át vendégszerepeit Dobó társulatánál Zala-Egerszegen, a­hol a közön­ség a «Virágcsatá»-ban és a «Gyerekasszony» czim­­szerepében igen rokonszenvesen fogadta. » (A Városligeti Színkörben) A száraz kenyér vasárnap esti előadása telt ház előtt folyt le s a nagyszámú közönség igen jól mulatott, amiért is az igazgatóság ezt a darabot megismételi. Szerdán A vasgyáros kerül színre, csütörtökön pedig a keddre hirdetett Három láb kapitány­t mutatják be, Faragó Jenő és Kövessy bohózatát, a­mely darabból még néhány próba vált szükségessé.­­ (Vendégszereplés a vidéken.) Alsó-Lendvá­­ról írja levelezőnk, hogy az ottani színházban Németh József, a budapesti Népszínház kiváló művésze 3 estén át vendégszerepel. Szombaton a «Kuktakisasszony»-ban, vasárnap a «Holtomiglan»­­ban, hétfőn pedig az «Éjjel az erdőn» czímű nép­színműben lép föl, fővárosi ügyek. A főváros egy hónapi közigazgatása. — Saját tudósítónktól. — Budapest, július 11. A fővárosi közigazgatási bizottság ma délelőtt Halmos János polgármester elnöklésével ülést tar­tott, a­melyen a múlt havi jelentéseket terjesztet­ték elő. A főkapitány jelenti, hogy a székes­főváros sze­mély- és vagyonbiztonsága az elmúlt június hóban is kielégítő volt. A kir. bíróságokhoz utalt bűn­cselekmény összesen 1346 jutott a rendőrség tudo­mására. Ezek közül az ember élete és testi épsége ellen irányult 168. Közülök megemlíti a jelentés azt, hogy egy betűszedő a IV. ker. kapitányság épületében boszuból a napos rendőrellenőr ellen gyilkossági kísérletet követett el, de boszujának elfogadható okát adni nem tudta ; csak úgy érthető cselekedetének indoka, ha figyelembe vétetik az a körülmény, hogy tettének elkövetése előtt saját vallomása szerint, már hetek óta öngyilkossági szándékkal tépelődött s eközben lelki zavarában bűntett elkövetésére szánta el magát. A tettest a kir. ügyészségnek adták át. Ezenfelül felemlítendő az a rablógyilkosság, mely mult hó 24-én a vízivárosi temetőben tör­tént, a­hol eddig ismeretlen tettes egy 62 éves cselédnőt gyilkolt meg s attól 20—30 krt s a fülbevalóit rabolta el. Ez ügyben a nyomozás még folyamatban van. A múlt hó folyamán a főváros külső részeiben éjjel három, nappal egy rablás és rablási kísérlet történt és pedig­ egy az Egressy-utczában, egy a Szabolcs-utczában, egy az Angyalföldön s egy a Népligetben. A panaszosok munkások, illetve nap­számosok voltak, a kiket korcsmái ismerőseik fosztottak meg néhány forintjuktól. Az összes kár 7­árt 25. kr. A tetteseket 3 esetben ki is nyomoz­ták s átadták a kir. ügyészségnek. Ez esetben a nyomozás még folyamatban van. A többi rablásnak híresztelt eset részint lopási eset, részint közönséges zsebtolvajlás, a­melyet ismert tolvajok követtek el, részint pedig meg nem történt, költött mese. Az utóbbi mesék közé tar­tozik az az eset is, a­melynél a panaszos jelen­­­tése szerint hurkot dobtak a nyakába s a tőrszu­­rást a zsebében levő keménykötésü jegyzőkönyv fogta fel. Ily eset nemcsak újabban nem, de em­beremlékezet óta sem fordult elő a főváros utczáin, s a néhány hírlap által budapesti hurokvetőknek nevezett bűntettesek a költött regények hősei közé tartoznak. A vagyon elleni bűncselekmények száma 975 volt. Ezek közül felemlíti a jelentés, hogy egy postatiszt a kincstár kárára 86,000 irtot, illetve saját vallomása szerint 90,000 irtot sikkasztott el s a fővárosból családostul megszökött. A székes­­fővárosi állami rendőrség megállapította, hogy az illető Amerikába készült s távirati megkeresése folytán Brémában le is tartóztatták. Az elsikkasz­tott pénzből 85.000 irtot találtak meg nála, a hiányzó pénzt pedig Budapesten elutazása előtt költötte el, illetve adósságait törlesztette belőle. Az összes lopási esetek száma 779 volt, melyek­nek azonban több mint felénél csak csekélyebb volt a kár; 317 esetben 10 frlon aluli, 98 esetben pedig 10 és 20 frt között. Megemlíti itt még a főkapitány, hogy a Zuglóban és Kőbányán a múlt hó folyamán történt betöréses lopások tetteseit két rovott múltú napszámos sze­mélyében sikerült kinyomozni. Kiderítették egy ok­­irathamisító fiatalember üzelmeit is, a­ki iskolai bizonyítványok hamisításával foglalkozott. A kir. bíróságok elbírálása alá eső ügyekben 292 egyén volt a rendőrség bűnügyi osztályának előze­tes letartóztatásában, a­kik közül az illetékes bí­rósághoz kísértek 209-et, közigazgatási elbánás alá utaltak 6-at, szabadlábra helyeztek 53-at, kórházba helyeztek 10-et, 17 egyén ellen a hó végével a vizsgálat folyamatban maradt. Szükségesnek tartom fölemlíteni — így folytatja a főkapitány — hogy az egyes hírlapok által részben koholt, részben erősen kiszínezett rablóhistóriáknak az a hátrányos következményük van, hogy úgy a főváros lakosságát aggodalomba és rémületbe ejtik, mint pedig a vidéken is elhitetik, hogy a főváros közbiztonsága a legkedvezőtlenebb, ennek a következ­ménye azután, hogy a főváros minden részéből érkez­nek be kérvények rendőrszobák felállítása iránt, me­lyeket indokolatlan voltukon kívül már csak azért sem lehet teljesíteni, mert teljesítésük esetén a rendőr­­létszámot azonnal legalább kétszeresére kellene emelni. A­mi pedig a vidékieket illeti, előfordult már oly eset, hogy a főkapitánysághoz kérdést intéztek, bejöhetnek-e bátran Budapestre ? Bűntény és vét­ség Budapesthez hasonló nagy­városban mindig volt és mindig lesz; azokat koholt fémhistóriákkal szaporítani vagy kiszínezni csak a főváros lakóinak nyugalmára és a főváros fejlődésére lehet hátrá­nyos ; a rendőrségnek azonban azok nem ártanak, mert a rendőrség mindig le tudja azokat értékükre szállítani. A bizottság a jelentést tudomásul vette. A főorvos jelentése szerint a főváros közegész­ségi állapota általában kedvezőnek mondható, a­mennyiben az általános halálozás csökkent s a ragályos kórok összege sem tüntet föl lényeges eltérést, sőt a súlyosabb köralakok némelyike tete­mesen apadt. Elhalt május hóban 1039 egyén, junius hóban csak 990. A ragályos kórok betege­­dési eseteinek felénél többje enyhén lefolyó kanyaró. Élve született junius hóban 1763, meghalt 990 , így a születések 773-al múlták felül a halálo­zásokat. Az adófelügyelő jelentése szerint a fővárosi adót kivető bizottságok működéseiket befejezték, a felszólamlási bizottság működését megkezdte s néhány hét alatt befejezi. A befizetés egyenes adóban tett: a) közvetlenül az állampénztárnál 896,433 frt 80 krt, a múlt év júniusához képest 70,345 frt 35 krral többet; b) a fő- és székvárosi adó­­pénztárnál 362,429 frt 22 kr. a múlt év júniushoz képest 79,556 frt 2 krral többet, vagyis 1898 június havában a befizetési eredmény összesen 149,901 frt 37 krral több a tavalyinál. A tanfelügyelő jelenti, hogy a múlt hóban 60 iskolát látogattak meg, január elseje óta pedig 510-et. Olyan eset, a­mely a közigazgatási bizott­ság határozatát provokálná, nem fordult elő. A jelentések tudomásulvétele után a felebbezé­­seket intézte el a bizottság. X As új városháza. A tanács az új központi városházában elhelyezendő hivatalok részére szük­séges helyiségekről szóló jelentéseket, a helyiség­szükségletnek ez alapon leendő megállapítása végett ma átküldte a mérnöki hivatalnak és felhívta, hogy a helyiség­szükséglet megállapítása után a létesítendő központi városháza építési programmját a tanács pénzügyi és gazdasági ügyosztályának ve­zetőjétől rövid úton kikérendő utasítások alapján­­ 1

Next