Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1900-03-28 / 86. szám

IO Az e hónap elején a hazánkban is jelentkezett bányász-strike következtében összes telepeink szén­tartalékát annyira szaporítottuk, hogy a szénszállítás teljes beszüntetése esetén is, egy hónapig üzemünk biztosítva legyen. IRODALOM, MŰVÉSZET.­ ­ (Jászai Mari, bacsója.) Pénteken, márczius 20-án lép föl a Nemzeti Színházban utoljára Jászai Mari. Hogy a búcsú szép és a nagy művésznőhöz méltó legyen, gróf Keglevich István intendás a má­sodik és harmadik emeleti erkély jegyeit a tanuló ifjúság közt osztatja ki.­­ (Konti jubileuma.) A Népszínház kiváló kar­mestere , Konti József a jövő hónapban ünnepli karmesteri pályája megkezdésének 25-ik évforduló­ját. A jele­s zeneszerző tisztelői és pályatársai a jubileum alkalmából nagyobb ünnepséget rendeznek az Eleven ördög, Lullancz, Királyfogás, Cziterás és Talmi herczegnő szerzőjének tiszteletére.­­ (Küry Klára Kecskeméten.) A kecskeméti közönség szombaton este újra gyönyörködni fog Küry Klára játékában. A Népszínház kiváló szubrettje a Kis szökevény czímszerepében lép föl s föllépésének pikáns hátteret az ad, hogy aznap mutatkozik be a Népszínházban az új szubrett: Ámon Margit, a sze­gediek Kis szökevénye. — (Darabváltozás az Operaházban.) Kis Béla rekedtsége miatt a mára kitűzve volt Figaro lako­dalma helyett A bűvös vadász kerül színre. — (Beniczkyné — Gyra Irén) zongoraművésznő tegnap tartotta meg hangversenyét a Royal szálló dísztermében nagy és díszes közönség előtt. A mű­­vésznő, a­kit semmiféle reklám nem előzött meg, valósággal meglepte a közönséget perfekt techniká­jával és művészi felfogásával. Különösen Bethoven c-moll hangversenyének virtuóz és Chopin scherzo­­jának és nocturnejének művészi előadásával aratott zugó tapsvihart. A művésznő egy saját szerzemé­nyű bölcsődalát és egy nocturnejét is előadta és ezekkel a hangulatos zeneművekkel is nagy tetszést aratott. A hangversenyen közreműködött még Fligl József, egy tehetséges zongorista és Arányiné­ Lange Emmy, a­ki a Szevillai borbély cavatinájában csil­logtatta koloraturáját és Beniczkyné több dalát éne­kelte igazi nemes művészettel.­­ (A kétnyelvű színészet.) Molnár Lászlónak, az Országos Színészegyesület elnökének a kétnyelvű színészet ellen indított akcziója mind nagyobb vissz­hangot kelt. Újabban a Magyar Színház karszemély­zete bocsátotta ki a következő felhívást: Pályatársak! A magyar színészetet nagy veszedelem fenye­geti. A lapokból értesülhettetek, hogy a m. kir. Belügyminisztériumban egy értekezlet tartatott, melyen egyesületünk elnökének, Molnár Lászlónak kivételével csupa laikusok határoztak sorsunk és magyarságunk fölött. Elhatározták, hogy minden nagyobb igazgatónak megengedtetik, nem egyesü­leti tagokat korlátlan számban felvenni és működ­tetni. Hogy mily veszedelem ez reánk, egyesületi tagokra, nem szükséges fejtegetni, elhatározták ezen kívül, hogy a pozsonyi szín­­igazgató az általa felvett tagokat úgy a magyar, mint a német előadásokon is működtetheti. Hogy ez merőben ellenkezik a magyar szülészet hagyo­mányaival és czéljával, ezt szintén nem szükséges bővebben magyaráznunk. Egyszerűen felszólítunk benneteket, pályatársak, hogy egyesült erővel til­takozzatok már előre is és a küszöbön levő köz­gyűlésen pedig emeljétek fel szavatokat minden oly törekvés ellen, mely anyagi helyzetünket vég­romlással fenyegeti, magyarságunkat megalázza, magyar érzésünket megcsúfolja. Fájdalom, amaz értekezleten egyesületünk elnöke tiltakozásával magára maradt, de a Tanács már mellé állt, é­s ez már biztató jel arra nézve, hogy a Közgyűlés is hű lesz azokhoz, a­kiknek kezeire bízta a magyar színészet ügyeinek lelki­­ismeretes vezetését. A miskolczi színtársulat nevében Molnár László 9, következő üdvözlő táviratot kapta: A miniszterelnöknél tett hazafias nyilatkoza­taidért és önérzetes magatartásodért fogadd a miskolczi társulat ragaszkodását és a szeretet el­ismerését. Breznay, Almássy, Hunfi, Hidvéghy, Baghi, Bethlen. — (Rosenthal hangversenye.) Rosenthal Mór, a világhírű zongoraművész április hó 6-án tartja egyetlen hangversenyét a fővárosi Vigadó nagyter­mében. A zeneértő közönség körében, rendkívüli ér­deklődés mutatkozik a hangverseny iránt, mert Rosenthal Mór úgy az európai fővárosokban vala­mint Amerikában is valósággal elragadta hallgatósá­gát, mely mindenütt a leglelkesebb ovácziókban ré­szesítette. A hangverseny műsora a következő: 1 Sonate op. Ill G moll — Bethoven. 2. Carnaval, op. 9 — Schumann. 3. Moment musical — Schubert, Berceuse, Barcarola, Deux nouvelles études (As-dur, Des-dur), Valse Des-dur (tanulmányként Rosenthal átdolgozásában) — Chopin, Lindenbaum—Schubert —Liszt. Am Spingbrunnen — Davidoff. 4. Étude op. 19 Poldini Ed. Wiener Carneval (Strauss Joh. motivumjaira) — Rosenthal Mór. — Jegyek a Nem­zeti Szálloda irodájában (Váczi­ utcza) d. e. 9.— fél 2 és d. u. fél 3-tól fél 2-ig. — (A Nemzeti Zenede) tegnapi hangversenyé­nek érdekes megnyitója volt. Frangois Couperin, a XVII-ik század egyik legkiválóbb franczia mesteré­nek négy zongoradarabját mutatták be Hegyi Béla zenekari átdolgozásában. Az egyszerű, cziczomázat­­lan kis kompozícziók mit sem veszítettek bajukból a hangszerelés által. Hegyi Béla elég ügyesen s min­den fölösleges sallang mellőzésével formálta át a darabokat kis zenekarra. Nem vett el belőlük semmit és nem is tett hozzájuk sokat. Arra törekedett, hogy átiratában is híven megőrizze azt a kedves roccoco - hangulatot, a­mely Couperin-nak minden zongo­radarabját olyan rendkívülien tetszetőssé teszi. És Hegyi Béla derék törekvésének meg is volt a maga kedvező eredménye, amennyiben t. i. a közönség elismeréssel honorálta az érdemes munkát. Dicsér­nünk kell a zenekart, a­miért a suite-t olyan korrekt összjátékban adta elő. A műsor egyéb szálai a zongora- és hededütanszák pár jeles növendékének produkc­ióiból állottak. Mérő Jolán ezúttal is sokat ígérő talentumnak bizonyult. Szép technikai készült­séggel és fiatal lánynál szokatlan energiával adta elő Chopin etűd-jeit (op. 10.) és Mendelssohn­­Cap­­ricius-ját. Steiner Irén a Tomka tanár iskolájának szerzett elismerést értelmes zongorázásával. A hegedű­­tanszakból Steiner Emma vált ki jeles játékával. Alard-nak «Mozart-thémái» fölött írt hegedű-fantá­ziájában bő alkalma nyílt Gobbi Alajos eminens oktatásának előnyeit bemutathatni. Kiss Sándor az Arányi osztályát képviselte, gondos előadásban jut­tatván érvényre Mozart a-dúr versenyművének klasz­­szikus szépséget. Érdekes volt a műsornak befejező száma is : a hat czimbalmon előadott régi magyar dalok. Ezeknek előadásában Sey Dezsőné, Boross Paula, Antony Kornélia, Horváth Erzsi, Fogarassy Ella és Szilágyi Erzsi buzgólkodtak, általános tet­szést keltve érzéssel teli, ritmikus összjátékukkal. A dalok mintaszerű betanításáért Állag a tanárt il­leti az elismerés.­­ (Az akadémia pályázatai.) Az akadémia tegnap délután tartott ülésében báró Eötvös Loránd elnöklete alatt döntött a Karátsonyi-féle dráma-pályá­zat és a Farkas-Raskó-féle költemény-pályázat ügyé­ben. A Karátsonyi pályázat bírálói voltak: Lévay József, Berczik Árpád, Herczeg Ferencz, Rákosi Jenő és Bayer József. A beérkezett 43 pályaműről Bayer írt jelentést. Jutalomra a «Római rabszolgák» czimű­ drámai költeményt ajánlották, a­mely ugyan szinszerűség dolgában kevés hatást ígér, de határo­zottan költői becsű munka. Az akadémiai ügyrend 125. §. értelmében tehát egyhangúlag odaítélhették a szép poémának a díjat. Dicséretreméltónak találta a bizottság a Pulcheria, Caterina és Absolon czimü tragédiákat. Tetszett a Korláth vér czimű modern dráma is. A «Római rabszolgák» hőse Marcus, a­ki szerelemféltésből megöli gazdáját. Nero császár ki­végezteti Marcust és rabszolgatársait. Nero lanttal kezében dicsőíti a vérfürdőt. A műben panaszló karok is szerepelnek, a­kiknek ajkára a szerző szép verseket ad. • Az akadémia a bizottság javaslatához képest a­­Római rabszolgákénak adta ki a díjat. A jeligés levélből Palágyi Lajos neve tűnt ki. Éljen­zéssel fogadták. A Farkas-Raskó-féle pályázat bírálói voltak : En­­drődi Sándor, Lehr Albert és Riedl Frigyes. A jelen­tést Riedl írta. Beérkezett 44 költemény. A bírálat legjobban dicséri a Falusi levél czímű szatírát, a­mely a divatos szecessiót és szenvelgést ostorozza. Szerzője: Lampérth Géza, a jeles, fiatal poéta, a­ki tavaly a Vigyázó-díjat nyerte meg. Az összes ülés befejeztével Szily Kálmán főtitkár referált a folyóügyekről, s első­sorban részvéttel emlékezett meg Majláth­ Béla beltag és Caposso Bertalan kültag elhunytáról.­­ Duka Tivadar ala­pítványa értelmében az akadémiában harmadévenkint egy-egy jeles orientalista értekezik Kőrösi-Csoma Sándorról. Az idén, április hó 30-án, gróf Kuún Géza fog a hires utazóról megemlékezni ezen a czi­­men: Ismereteink Tibetről. Az akadémia mindhárom osztálya a tagsági jelö­léseket már megejtette. Az I. osztály a) bizottsága levelező tagokat ajánlja: dr. Balassa Józsefet, dr. Melich Jánost, dr. Váry Rezsőt, Kégl Sándort és Frecskai Sándort. Üres 4 hely. A b) bizottság ren­des tagnak Vadnay Károly beltagot ajánlja , levelező tagoknak pedig Kozma Andort, Erődy Bélát és Szé­­chi Károlyt. Ü­res 1 rendes és 1 levelező tagság. A II. osztály a) kijelölő bizottsága rendes tagokul Concha­i Győző lev. tagot, ajánlj­a, levelező tagnak, senkit. Üres 1 rendes, 3 lev. tagság. A b) bizottság rendes tagnak ajánlja Csánky Dezsőt, levelező ta­goknak első helyen Csorna Józsefet, Fináczy Ernőt, Pollányi Ferenczet, Reisner Ferenczet, Wertheimer Edét; második helyen : Mahler Edét, Hörk Józsefet, Szendrey Jánost, Király Pált. Üres 1 rendes, 5 le­velező tagság. A III. osztály rendes tagnak Réthi Mórt, levelező tagnak Gonda Bélát ajánlja. Ennek tudomásul vétele után a főtitkár bejelen­tette az Akadémia idei 60. nagygyűlésének programm­­ját. E szerint május 1-én délután az osztályok ülé­seznek, 2-án délután lesz a nagygyűlés, 3-án déli 12 órakor az igazgató­tanács ülése, 4-én tagválasztó nagygyűlés, 6-án (vasárnap) délelőtt tíz órakor pedig az ünnepies közülés. — (Ámon Margit) a szegedi színház primadon­nája, a­ki szombaton már a Népszínházban fog be­mutatkozni, tegnap búcsúzott el a szegedi közön­ségtől a Görög rabszolga Aspasia szerepében. Sze­geden nem emlékeznek arra, hogy primadonna mellett olyan tüntetés lett volna valaha és hogy egy énekesnőt olyan ovácziókban részesítették volna, mint a­milyenben Ámon Margitot részesítették. Húsz óriás bokrétát, rengeteg ajándékot, ékszereket, vi­rágtartókat, írókészletet, két ezüt és két babérko­szorút kapott. A babérkoszorúnak egyikével maga, Szeged városa tüntette ki a művésznőt, míg­ a többi ajándék a város legelőkelőbb közön­ségének gyűjtéséből került egybe. Hasztalan eresztették le a vasfüggönyt, ki kellett nyitni annak a kis ajtaját is, hogy a búcsúzó művésznő újra és újra a lámpák elé álljon, a­hol perczekig tapsoltak és éljenezték. Az előadás befejeztével meg­újult a tapsvihar. A közönség a helyén maradt. A páholyokból apró virágbokrétákat röpítettek a szín­padra, a hölgyek zsebkendőiket lobogtatták. Ha ez a búcsúzás az ifjú művésznő jövendő sikereinek az előzetes biztosítéka, úgy itt sincs mitől tartania. És a­milyen bájos, kedves, ügyes színésznő, kétség­telen, hogy rövidesen beveszi magát a fővárosi kö­zönség szívébe is.­­ (A vitás nagyszombati színház.) Mezei Béla panaszra jött ma az Országos Színészegyesület elnökségéhez, hogy társulatával nagyszombati állo­mására akart bevonulni, de nem lehetett. A dolog oka pedig röviden csak az, hogy Relle Iván pozsonyi magyar-német társulata már előzetesen okkupálta Nagyszombatot. Az esetet a belügyminisztérium elé akarják vinni. — (Tiszaháti dolgok) czimű kötetére hirdet előfizetési felhívást Szentmiklósi József, melyben a lapokban megjelent tárczáit, költeményeit és gondo­latait adja ki. Ára két korona. A szerző czime: Hunyady-tér 2. sz., II. em. — (Műkedvelői előadás Ercsin.) Az ercsii pol­gári körben sikerült jótékonyczélű műkedvelői elő­adás volt e hó 26-én, mely alkalommal Gerő Károly Próbaházassága került színre. Különösen kitűntek: Takács Lenke, Richter Mari, Pulay Katicza, Pulay Anna, Krausz Pannika és Ludvig Margit úrhölgyek.­­ (Irodalmi jelentés.) Még e hó végén fog megjelenni a következő czimű könyv: Az 1900. évi szent jubileum kézikönyve. Lelkészek és műveit ró­mai katholikusok­ számára. Legújabb források nyo­mán irta és kiadja kereskényi Kereskényi Gyula es­­peres-plébános, Érden (Fejérmegye) a székesfejér­­vári egyházmegyei hatóság engedélyével. A mű 3 koronáért lesz kapható s már most megrendelhető a szerzőnél. MAGYAR­ORSZÁG Budapest, 1900. szerda, márczius "28. TÖRVÉNYSZÉK. * Eskütétel a kir. Ítélőtáblán. Istvánffy Lajos dr., a budapesti kir. Ítélőtábla volt elnöki titkára, kit nemrég neveztek ki táblabirónak, ma délelőtt tette le hivatalos esküjét a budapesti kir. Ítélőtáblá­nak Sárkány József elnöklésével tartott teljes ülé­sén. Az új táblai birót Sárkány József szép sza­vakkal üdvözölte, mire Istvánffy letette az esküt. Az eskütétel után Nyeviczkey Antal biró bejelen­tette, hogy Balogh Jenő táblabirót egyetemi tanárrá nevezték ki; a teljes ülés sajnálatát fejezte ki Balogh távozásán s egyúttal örömét előléptetésén. Végül sajnálattal vette tudomásul a teljes ülés, hogy Perczel Gyula táblabiró betegsége miatt ideig­lenesen nyugdíjba megy. * Gyilkossággal vádolt orvos. A büntető tör­vényszék központi vizsgálóbírója még a nyáron le­tartóztatta Sonnenberg Adolfnét és dr. Ziegler Adolf orvost. A vizsgálat során derült ki aztán a maga teljességében az a bűn, a­mivel Sonnenbergnét, az orvost s az asszony leányát, Sonnenberg Paulát vá­dolták. Az orvos, a­ki Sonnenbergék házához járt, megszerette a leányt, ez sem idegenkedett a doktor­tól. Egy napon mind a hárman bezárkóztak Sonnen­bergék lakásán a leány hálószobájába, a­hol a szép Paula egy kis gyermeknek adott életet. A szülés után , a . gyermek., szájába. rongyokat.-dugtak."

Next