Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-28 / 86. szám
IO Az e hónap elején a hazánkban is jelentkezett bányász-strike következtében összes telepeink széntartalékát annyira szaporítottuk, hogy a szénszállítás teljes beszüntetése esetén is, egy hónapig üzemünk biztosítva legyen. IRODALOM, MŰVÉSZET. (Jászai Mari, bacsója.) Pénteken, márczius 20-án lép föl a Nemzeti Színházban utoljára Jászai Mari. Hogy a búcsú szép és a nagy művésznőhöz méltó legyen, gróf Keglevich István intendás a második és harmadik emeleti erkély jegyeit a tanuló ifjúság közt osztatja ki. (Konti jubileuma.) A Népszínház kiváló karmestere , Konti József a jövő hónapban ünnepli karmesteri pályája megkezdésének 25-ik évfordulóját. A jeles zeneszerző tisztelői és pályatársai a jubileum alkalmából nagyobb ünnepséget rendeznek az Eleven ördög, Lullancz, Királyfogás, Cziterás és Talmi herczegnő szerzőjének tiszteletére. (Küry Klára Kecskeméten.) A kecskeméti közönség szombaton este újra gyönyörködni fog Küry Klára játékában. A Népszínház kiváló szubrettje a Kis szökevény czímszerepében lép föl s föllépésének pikáns hátteret az ad, hogy aznap mutatkozik be a Népszínházban az új szubrett: Ámon Margit, a szegediek Kis szökevénye. — (Darabváltozás az Operaházban.) Kis Béla rekedtsége miatt a mára kitűzve volt Figaro lakodalma helyett A bűvös vadász kerül színre. — (Beniczkyné — Gyra Irén) zongoraművésznő tegnap tartotta meg hangversenyét a Royal szálló dísztermében nagy és díszes közönség előtt. A művésznő, akit semmiféle reklám nem előzött meg, valósággal meglepte a közönséget perfekt technikájával és művészi felfogásával. Különösen Bethoven c-moll hangversenyének virtuóz és Chopin scherzojának és nocturnejének művészi előadásával aratott zugó tapsvihart. A művésznő egy saját szerzeményű bölcsődalát és egy nocturnejét is előadta és ezekkel a hangulatos zeneművekkel is nagy tetszést aratott. A hangversenyen közreműködött még Fligl József, egy tehetséges zongorista és Arányiné Lange Emmy, aki a Szevillai borbély cavatinájában csillogtatta koloraturáját és Beniczkyné több dalát énekelte igazi nemes művészettel. (A kétnyelvű színészet.) Molnár Lászlónak, az Országos Színészegyesület elnökének a kétnyelvű színészet ellen indított akcziója mind nagyobb visszhangot kelt. Újabban a Magyar Színház karszemélyzete bocsátotta ki a következő felhívást: Pályatársak! A magyar színészetet nagy veszedelem fenyegeti. A lapokból értesülhettetek, hogy a m. kir. Belügyminisztériumban egy értekezlet tartatott, melyen egyesületünk elnökének, Molnár Lászlónak kivételével csupa laikusok határoztak sorsunk és magyarságunk fölött. Elhatározták, hogy minden nagyobb igazgatónak megengedtetik, nem egyesületi tagokat korlátlan számban felvenni és működtetni. Hogy mily veszedelem ez reánk, egyesületi tagokra, nem szükséges fejtegetni, elhatározták ezen kívül, hogy a pozsonyi színigazgató az általa felvett tagokat úgy a magyar, mint a német előadásokon is működtetheti. Hogy ez merőben ellenkezik a magyar szülészet hagyományaival és czéljával, ezt szintén nem szükséges bővebben magyaráznunk. Egyszerűen felszólítunk benneteket, pályatársak, hogy egyesült erővel tiltakozzatok már előre is és a küszöbön levő közgyűlésen pedig emeljétek fel szavatokat minden oly törekvés ellen, mely anyagi helyzetünket végromlással fenyegeti, magyarságunkat megalázza, magyar érzésünket megcsúfolja. Fájdalom, amaz értekezleten egyesületünk elnöke tiltakozásával magára maradt, de a Tanács már mellé állt, és ez már biztató jel arra nézve, hogy a Közgyűlés is hű lesz azokhoz, akiknek kezeire bízta a magyar színészet ügyeinek lelkiismeretes vezetését. A miskolczi színtársulat nevében Molnár László 9, következő üdvözlő táviratot kapta: A miniszterelnöknél tett hazafias nyilatkozataidért és önérzetes magatartásodért fogadd a miskolczi társulat ragaszkodását és a szeretet elismerését. Breznay, Almássy, Hunfi, Hidvéghy, Baghi, Bethlen. — (Rosenthal hangversenye.) Rosenthal Mór, a világhírű zongoraművész április hó 6-án tartja egyetlen hangversenyét a fővárosi Vigadó nagytermében. A zeneértő közönség körében, rendkívüli érdeklődés mutatkozik a hangverseny iránt, mert Rosenthal Mór úgy az európai fővárosokban valamint Amerikában is valósággal elragadta hallgatóságát, mely mindenütt a leglelkesebb ovácziókban részesítette. A hangverseny műsora a következő: 1 Sonate op. Ill G moll — Bethoven. 2. Carnaval, op. 9 — Schumann. 3. Moment musical — Schubert, Berceuse, Barcarola, Deux nouvelles études (As-dur, Des-dur), Valse Des-dur (tanulmányként Rosenthal átdolgozásában) — Chopin, Lindenbaum—Schubert —Liszt. Am Spingbrunnen — Davidoff. 4. Étude op. 19 Poldini Ed. Wiener Carneval (Strauss Joh. motivumjaira) — Rosenthal Mór. — Jegyek a Nemzeti Szálloda irodájában (Váczi utcza) d. e. 9.— fél 2 és d. u. fél 3-tól fél 2-ig. — (A Nemzeti Zenede) tegnapi hangversenyének érdekes megnyitója volt. Frangois Couperin, a XVII-ik század egyik legkiválóbb franczia mesterének négy zongoradarabját mutatták be Hegyi Béla zenekari átdolgozásában. Az egyszerű, cziczomázatlan kis kompozícziók mit sem veszítettek bajukból a hangszerelés által. Hegyi Béla elég ügyesen s minden fölösleges sallang mellőzésével formálta át a darabokat kis zenekarra. Nem vett el belőlük semmit és nem is tett hozzájuk sokat. Arra törekedett, hogy átiratában is híven megőrizze azt a kedves roccoco - hangulatot, amely Couperin-nak minden zongoradarabját olyan rendkívülien tetszetőssé teszi. És Hegyi Béla derék törekvésének meg is volt a maga kedvező eredménye, amennyiben t. i. a közönség elismeréssel honorálta az érdemes munkát. Dicsérnünk kell a zenekart, amiért a suite-t olyan korrekt összjátékban adta elő. A műsor egyéb szálai a zongora- és hededütanszák pár jeles növendékének produkcióiból állottak. Mérő Jolán ezúttal is sokat ígérő talentumnak bizonyult. Szép technikai készültséggel és fiatal lánynál szokatlan energiával adta elő Chopin etűd-jeit (op. 10.) és MendelssohnCapricius-ját. Steiner Irén a Tomka tanár iskolájának szerzett elismerést értelmes zongorázásával. A hegedűtanszakból Steiner Emma vált ki jeles játékával. Alard-nak «Mozart-thémái» fölött írt hegedű-fantáziájában bő alkalma nyílt Gobbi Alajos eminens oktatásának előnyeit bemutathatni. Kiss Sándor az Arányi osztályát képviselte, gondos előadásban juttatván érvényre Mozart a-dúr versenyművének klaszszikus szépséget. Érdekes volt a műsornak befejező száma is : a hat czimbalmon előadott régi magyar dalok. Ezeknek előadásában Sey Dezsőné, Boross Paula, Antony Kornélia, Horváth Erzsi, Fogarassy Ella és Szilágyi Erzsi buzgólkodtak, általános tetszést keltve érzéssel teli, ritmikus összjátékukkal. A dalok mintaszerű betanításáért Állag a tanárt illeti az elismerés. (Az akadémia pályázatai.) Az akadémia tegnap délután tartott ülésében báró Eötvös Loránd elnöklete alatt döntött a Karátsonyi-féle dráma-pályázat és a Farkas-Raskó-féle költemény-pályázat ügyében. A Karátsonyi pályázat bírálói voltak: Lévay József, Berczik Árpád, Herczeg Ferencz, Rákosi Jenő és Bayer József. A beérkezett 43 pályaműről Bayer írt jelentést. Jutalomra a «Római rabszolgák» czimű drámai költeményt ajánlották, amely ugyan szinszerűség dolgában kevés hatást ígér, de határozottan költői becsű munka. Az akadémiai ügyrend 125. §. értelmében tehát egyhangúlag odaítélhették a szép poémának a díjat. Dicséretreméltónak találta a bizottság a Pulcheria, Caterina és Absolon czimü tragédiákat. Tetszett a Korláth vér czimű modern dráma is. A «Római rabszolgák» hőse Marcus, aki szerelemféltésből megöli gazdáját. Nero császár kivégezteti Marcust és rabszolgatársait. Nero lanttal kezében dicsőíti a vérfürdőt. A műben panaszló karok is szerepelnek, akiknek ajkára a szerző szép verseket ad. • Az akadémia a bizottság javaslatához képest aRómai rabszolgákénak adta ki a díjat. A jeligés levélből Palágyi Lajos neve tűnt ki. Éljenzéssel fogadták. A Farkas-Raskó-féle pályázat bírálói voltak : Endrődi Sándor, Lehr Albert és Riedl Frigyes. A jelentést Riedl írta. Beérkezett 44 költemény. A bírálat legjobban dicséri a Falusi levél czímű szatírát, amely a divatos szecessiót és szenvelgést ostorozza. Szerzője: Lampérth Géza, a jeles, fiatal poéta, aki tavaly a Vigyázó-díjat nyerte meg. Az összes ülés befejeztével Szily Kálmán főtitkár referált a folyóügyekről, s elsősorban részvéttel emlékezett meg Majláth Béla beltag és Caposso Bertalan kültag elhunytáról. Duka Tivadar alapítványa értelmében az akadémiában harmadévenkint egy-egy jeles orientalista értekezik Kőrösi-Csoma Sándorról. Az idén, április hó 30-án, gróf Kuún Géza fog a hires utazóról megemlékezni ezen a czimen: Ismereteink Tibetről. Az akadémia mindhárom osztálya a tagsági jelöléseket már megejtette. Az I. osztály a) bizottsága levelező tagokat ajánlja: dr. Balassa Józsefet, dr. Melich Jánost, dr. Váry Rezsőt, Kégl Sándort és Frecskai Sándort. Üres 4 hely. A b) bizottság rendes tagnak Vadnay Károly beltagot ajánlja , levelező tagoknak pedig Kozma Andort, Erődy Bélát és Széchi Károlyt. Üres 1 rendes és 1 levelező tagság. A II. osztály a) kijelölő bizottsága rendes tagokul Conchai Győző lev. tagot, ajánlja, levelező tagnak, senkit. Üres 1 rendes, 3 lev. tagság. A b) bizottság rendes tagnak ajánlja Csánky Dezsőt, levelező tagoknak első helyen Csorna Józsefet, Fináczy Ernőt, Pollányi Ferenczet, Reisner Ferenczet, Wertheimer Edét; második helyen : Mahler Edét, Hörk Józsefet, Szendrey Jánost, Király Pált. Üres 1 rendes, 5 levelező tagság. A III. osztály rendes tagnak Réthi Mórt, levelező tagnak Gonda Bélát ajánlja. Ennek tudomásul vétele után a főtitkár bejelentette az Akadémia idei 60. nagygyűlésének programmját. E szerint május 1-én délután az osztályok üléseznek, 2-án délután lesz a nagygyűlés, 3-án déli 12 órakor az igazgatótanács ülése, 4-én tagválasztó nagygyűlés, 6-án (vasárnap) délelőtt tíz órakor pedig az ünnepies közülés. — (Ámon Margit) a szegedi színház primadonnája, aki szombaton már a Népszínházban fog bemutatkozni, tegnap búcsúzott el a szegedi közönségtől a Görög rabszolga Aspasia szerepében. Szegeden nem emlékeznek arra, hogy primadonna mellett olyan tüntetés lett volna valaha és hogy egy énekesnőt olyan ovácziókban részesítették volna, mint amilyenben Ámon Margitot részesítették. Húsz óriás bokrétát, rengeteg ajándékot, ékszereket, virágtartókat, írókészletet, két ezüt és két babérkoszorút kapott. A babérkoszorúnak egyikével maga, Szeged városa tüntette ki a művésznőt, míg a többi ajándék a város legelőkelőbb közönségének gyűjtéséből került egybe. Hasztalan eresztették le a vasfüggönyt, ki kellett nyitni annak a kis ajtaját is, hogy a búcsúzó művésznő újra és újra a lámpák elé álljon, ahol perczekig tapsoltak és éljenezték. Az előadás befejeztével megújult a tapsvihar. A közönség a helyén maradt. A páholyokból apró virágbokrétákat röpítettek a színpadra, a hölgyek zsebkendőiket lobogtatták. Ha ez a búcsúzás az ifjú művésznő jövendő sikereinek az előzetes biztosítéka, úgy itt sincs mitől tartania. És amilyen bájos, kedves, ügyes színésznő, kétségtelen, hogy rövidesen beveszi magát a fővárosi közönség szívébe is. (A vitás nagyszombati színház.) Mezei Béla panaszra jött ma az Országos Színészegyesület elnökségéhez, hogy társulatával nagyszombati állomására akart bevonulni, de nem lehetett. A dolog oka pedig röviden csak az, hogy Relle Iván pozsonyi magyar-német társulata már előzetesen okkupálta Nagyszombatot. Az esetet a belügyminisztérium elé akarják vinni. — (Tiszaháti dolgok) czimű kötetére hirdet előfizetési felhívást Szentmiklósi József, melyben a lapokban megjelent tárczáit, költeményeit és gondolatait adja ki. Ára két korona. A szerző czime: Hunyady-tér 2. sz., II. em. — (Műkedvelői előadás Ercsin.) Az ercsii polgári körben sikerült jótékonyczélű műkedvelői előadás volt e hó 26-én, mely alkalommal Gerő Károly Próbaházassága került színre. Különösen kitűntek: Takács Lenke, Richter Mari, Pulay Katicza, Pulay Anna, Krausz Pannika és Ludvig Margit úrhölgyek. (Irodalmi jelentés.) Még e hó végén fog megjelenni a következő czimű könyv: Az 1900. évi szent jubileum kézikönyve. Lelkészek és műveit római katholikusok számára. Legújabb források nyomán irta és kiadja kereskényi Kereskényi Gyula esperes-plébános, Érden (Fejérmegye) a székesfejérvári egyházmegyei hatóság engedélyével. A mű 3 koronáért lesz kapható s már most megrendelhető a szerzőnél. MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. szerda, márczius "28. TÖRVÉNYSZÉK. * Eskütétel a kir. Ítélőtáblán. Istvánffy Lajos dr., a budapesti kir. Ítélőtábla volt elnöki titkára, kit nemrég neveztek ki táblabirónak, ma délelőtt tette le hivatalos esküjét a budapesti kir. Ítélőtáblának Sárkány József elnöklésével tartott teljes ülésén. Az új táblai birót Sárkány József szép szavakkal üdvözölte, mire Istvánffy letette az esküt. Az eskütétel után Nyeviczkey Antal biró bejelentette, hogy Balogh Jenő táblabirót egyetemi tanárrá nevezték ki; a teljes ülés sajnálatát fejezte ki Balogh távozásán s egyúttal örömét előléptetésén. Végül sajnálattal vette tudomásul a teljes ülés, hogy Perczel Gyula táblabiró betegsége miatt ideiglenesen nyugdíjba megy. * Gyilkossággal vádolt orvos. A büntető törvényszék központi vizsgálóbírója még a nyáron letartóztatta Sonnenberg Adolfnét és dr. Ziegler Adolf orvost. A vizsgálat során derült ki aztán a maga teljességében az a bűn, amivel Sonnenbergnét, az orvost s az asszony leányát, Sonnenberg Paulát vádolták. Az orvos, aki Sonnenbergék házához járt, megszerette a leányt, ez sem idegenkedett a doktortól. Egy napon mind a hárman bezárkóztak Sonnenbergék lakásán a leány hálószobájába, ahol a szép Paula egy kis gyermeknek adott életet. A szülés után , a . gyermek., szájába. rongyokat.-dugtak."