Magyarország, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)
1901-01-31 / 27. szám
á nak a számára. Mellyes Belizár a tanács emeczinizmusa fölött annyira megneheztelt, hogy a tanácsi határozatot megfelebbezte a közgyűléshez s terjedelmes felebbezésében elégtételt kér a közgyűléstől megsértett hazafias érzületének. 3ZUHA& JÓFESZET. Hatodik filharmóniai hangverseny. Budapest, jan. 30. Programmváltozást jelez a filharmonikusok Vl-ik hangversenyéről kiadott komüniké. Elmarad a Schumann «Ouverture, Scherzo és Finalé»-ja és ezért Mendelssohn «Ruy Blas» nyitányával kárpótolnak bennünket. Nyitánynyal kezdik, nyitánynyal végzik, ebben nincs semmi észszerűség. A *Truy Bas» nyitányt nem szokták a műsor végére 'töltelék*-nek megtenni, hanem méltó, előkelő helyet kell adni Mendelssohn eme remek kompozíciójának. A hangverseny bevezető száma, a «bagdadi borbély» nyitánya nem ismeretlen közönségünk előtt. Kilenc év előtt adták elő operánkban ezt a rendkívülien finom zenés vígjátékot s hogy Cornelius műve akkor nem volt képes dalszínházunk műsorában mélyebb gyökeret verni, azt csakis annak tudhatjuk be, hogy az ilyen finom, filigrán munkára nincs a budapesti közönség ízlése berendezve. Pedig az Opera tele van szebbnél-szebb részletekkel, poetikus helyzetekkel s derült epizódokkal. Nyitányát Liszt Ferencz hangszerelte a zenei kolorit ezerféle színeivel s páratlan virtuozitással. Az est vendége egy magyar születésű, de idegenbe szakadt operaénekesnő lesz: Eibenschütz Rita, aki eljött hozzánk, hogy a külföldön elsajátított képességeit a budapesti közönségnek is bemutathassa. A kisasszony hangja ama drámai szopránok közül való, amelyek nagy terjedelmük és szárnyaló képességüknél fogva a Wagneri alkotások hősnőinek nagy kaliberű szerepeire kiválóan alkalmasak. Erőteljesen csengő felső regiszter és pásztozás, széles alsó fekvés : ezek Eibenschutz Rita hangjának kiváló előnyei. A közép regiszter már jóval erőtlenebb,ami természetes is, amikor a kisasszony hangjának minden erejét a felső kvintben kiadja. Az est újdonsága Mihalovich Ödön III. szinfoniája lesz. «Simphonie pathetique»-nek nevezi azt a szerző, ami körülbelül meg is felel a mű túlnyomóan patétikus tartalmának. Persze az érdekes alkotás megírásánál kétségtelenül előtte lebegett a nagy minta: Csajkovszkiiu hatalmas munkája, mert Mihalovich szimfóniájának concepciója, formája, hatása csaknem ugyanaz mint a nagy orosz mester patetikus szimfóniája, a nélkül azonban, hogy a két mű között a legcsekélyebb melódiái vagy ritmikai hasonlóságok merülnének fel. Csupán a mű óriási mérete, architektonikus felépítése s az instrumentáczió hatalmas ereje emlékeztet bennünket Csajkovszky remekére. Mint minden művében, az új szimfóniában is bőségesen használja ki Mihalovich zenei requisitumjainak gazdag tárházát. Első rangú zenei tudása, a technikai kidolgozásban való tökéletes készültsége, de különösen a hangszerelésben és a harmóniai fordulatok létrehozásában való bámulatos rutinja, méltán keltheti fel érdeklődésünket az új alkotást iránt is. Tán fölösleges is volt az ő művészetének itt említett főerősségeit újból külön kiemelnünk. Hiszen a filharmóniai hangversenyek közönsége jól ismeri Mihalovich kvalitásait a zeneköltés terén s igy a legutóbbi alkotásnak meghallgatása után is csak egy lehet a vélemény felőle, hogy tudás és művészi sokoldalúság tekintetében a mi zeneszerzőink közül ma alig közelítheti meg őt valaki. Népszerű, könnyen fülbemászó dolgokat persze ne igen várjunk a Mihalovich Ödön talentumától. Az ő tudása a nagy koncepciójú dolgok létrehozásában gyökerezik. Nem ambícziója az, hogy az ő nevét efemer értékű vásári munkák múló sikerével emlegessék, sem nem czélja könnyen dúdolható melódiákkal a közre hatni, hanem munkálkodásában ideális czél vezérli: oktatólag akar hatni az ifjú zenész-nemzedékre s megszivlelésre érdemes irányt mutat mindazoknak, akik az ideig-óráig tartó múló dicsőséget még mindig föléje helyezik a komoly munkásságnak. Az új alkotás első tétele energikus főtémával, daczosan indul A kontrabasszusok intonálják azt, a többi hangszer pedig szövi tovább a ritmikai és harmóniai kombinácziók ezer útvesztőjén át. .A tétel második thémája már derültebb, világosabb és érdekes kontraszt a főthémával szemben. Ez a a tétel különben a leggyöngébb és csak a vége felé kap igazi szárnyalást. Nehézkesen indul eleinte a Scherzo is, de a tétel főthémája csakhamar lerázza magáról a fölösleges zenei ballasztot és véges-végig könnyedén, melodikusan folyik, olykor lágyan ringó keringő ritmusban, választékos és pikáns orkesztrális hatásokkal. A szimfónia lassú tételét, a végtelenül bánatos gyászzenét két év előtt már hallottuk. Erzsébet királynénk megrendítő tragédiájának mély benyomása alatt írta azt a szerző, aki kegyeletes munkájával megérdemlőt sikert is aratott. Ez a tétel képviseli különben a magyar elemet Mihalovich szimfóniájában és így már csak ezért is szívesen hallgatjuk meg a megkapó zeneképet másodszor is. A szimfónia utolsó tétele zeneileg a legértékesebb. Hév és erő nyilatkozik meg benne és hatásában tán legjobban emlékeztet a Csajkovszky ritmikai elevenségére koloritjának gazdagságára. Merkler Andor. — (Jászai Mari távozása a Visszinházból). Jászai Mari asszony, aki virágvasárnaptól a Nemzeti Színházhoz szerződött, már most végleg eltávozott a Vígszínházból. A kiváló művésznőt egészségi okok kényszerítik a tartós pihenésre és így késő őszig nem léphet színpadra. Jászai Mari asszony bizonyára épp úgy sajnálja, hogy nem búcsúzhatik el a Vígszínház közönségétől, mint amennyire fájlalja az a közönség, hogy a nagy tragika búcsúján nem rendezhetett ovácziót a legnagyobb magyar drámai művésznőnek. Jelenleg Abbaziában üdül Jászai Mari asszony, aki orvosának rendeletére volt kénytelen az enyhe éghajlat alá utazni, hogy makacs természetű influenzájából kigyógyulhasson. A művésznő levélileg tudatta a Vígszínház igaz,gatóságával azt, hogy baja nem engedi a Vígszínház színpadán való további működést, mire a Vígszínház igazgatósága a legudvariasabb készséggel szabadságolta a művésznőt szerződésének még hátralevő idejére. Tekintve, hogy Jászai Mari vígszínházi szerződése két hó múltán letelik, bizonyos, hogy a művésznő ez időn belül nem léphet föl többé a Vígszínház, színpadán. Jászai Mari asszony vígszínházi szereplése bármily rövid volt is, mégis mindenesetre becses adat marad a magyar művészettörténelem lapjai számára. Jászai Mari asszony az alatt az egy év alatt, amit a vígszínházban töltött, sok sikert szerzett, nemcsak a színháznak, de önmagának is. Első föllépése a Phaedrában történt. Ez már csak azért is nevezetes esemény volt, mert a debüt kapcsán egy új műfordítással gazdagodott irodalmunk, Abránffi Emil pompás Phaedra-fordításával. Jászai Mari asszony második szerepe egy reprise volt a Niobe bohózatban. Ezek után Filippi Felix: Golgotha cz. színművében alakította Wedekindné nehéz szerepét, majd a Takácsokban játszta Lujzát. Legnagyobb diadalát két legutolsó szerepében aratta Jászai Mari asszony a Vígszínházban. A Farkas Léna asszonya és a Hóbortos Mártha ! czímszerepe Jászai Mari művészi pályafutásának olyan ragyogó állomásai, mint aminők voltak annak idején: Elektra, Szódig Mária, Medea, Ördög Sára, Csarcksonné, Magdolna stb. stb. A Vígszínház büszke lehet arra, hogy a legnagyobb magyar tragikának hajlékot tudott adni élete viharainak idején, viszont Jászai Mari asszony büszke lehet azokra a diadalokra, amelyeket a Vígszínház színpadán aratott. — (Hírek a M. Kir. Operából.) Érdekes szereposztással fog Lohengrin legközelebbi előadása szinre kerülni. Elzár : Kaczér Margit. Ortrudot pedig Berts Mimi énekli. — Blaterbauer Gizella, hosszas betegsége után az Alvajáróban lép fel. — Donizetti: Don Pasqual czímű dalművének felújítása február 14-re van kitűzve. — Lalla Boukh-ban, mint jeleztük — Palóczyné, Rotter, Kertész és Hegedűs énekelnek. A régebbi magyar dalművek felújításánál örömmel értesülünk az igazgatóság újabb terveiről, melyeket Sarolta megmagyarázhatlan hideg fogadtatása egyáltalán nem kedvetlenített el.Lehár:Kukuskáját,Váradi Margit és Déri tanulja. Ugyancsak Déri fogja énekelni Stojanovics: Ninoniában Arányi szerepét Farkas: Balassa Bálintjának átdolgozására vonatkozólag pedig megemlíthetjük, hogy arra még Káldy igazgatósága idejében szólította föl azz Opera Farkast, ki művét e felszólítás alapján alakította át, scenikai hatások és hangszerelésre vonatkozó utasítások szigorú betartásával. (Fedák Sári népszínművekben.) Porzsolt Kálmán igazgató gondjába veszi most nemcsak az elhanyagolt népszinműirodalmat, de gondoskodik azokról a népszinműszerepekről is, amelyeket Blaháné már nem játszik, vagy csak ritkán játszik. E czélból a Népszínház operetszínésznőit veszi elő Porzsolt igazgató és velük játszat el néhány népszínműszerepet. A legérdekesebb e kísérletek között az, amit Fedák Sárival inaugurál most Porzsolt Kálmán igazgató. A temperamentumos művésznőre Follinusz Nániját osztotta ki, bizonyára abban a reményben, hogy aki a Vígszínház színpadán jó Lőni volt, az jó Náni lesz a Népszínházban. (Küry Klára bécsi szerződése.) A bécsi Reichswehr írja: »Budapestről jelentik táviratilag, hogy Küry Klára, a budapesti közönség kedvence, márcziustól kezdve egy bécsi színház kötelékébe szerződött, úgy beszélik itt, hogy a Karltheaterhez írt alá szerződést Küry kisasszony, aki jól tud németül, mert már Berlinben is próbált énekelni.» — E hírrel szemben kijelentjük, hogy az egészből egy szó sem igaz és hogy Küry Klára barátai nem először kísérlik meg a reklámnak ezt a ma már lejáratott formáját. Küry Klárának 1902. április végéig ezel a Népszínházzal kötött szerződése és igy a bécsieknek sürgönyileg leadott hir már csak ezért sem felel meg a valóságnak. (Utazás e föld körül.) Egy fölöttébb érdekes képkiállitás nyílik meg holnap a Műcsarnokban. Hoffmann József bécsi festőművész a föld körül tett utazásai közben csodás tüneményeket, bizarr jeleneteket, históriai és művészi becsű tárgyakat vagy épületeket, s csodaszép tájakat örökített meg. A régi módi piktor vasszorgalma, mimueziózus kidolgozása és a mellett hangulatos melegsége nyilatkozik meg összes műveiben. Ez az ötszáz képből álló kiállítás csak első sorozata annak a hatalmas gyűjteménynek, amelyet egyetlen évtized alatt alkotott meg. Az ötszáz kép Tunisz, Algír, Egyiptom, Arábia és India csodás misztikus s színgazdag világát tárja elénk. A képek egyenként nem nagy művészi értékűek, de így gyűjteményesen oktatók, szórakoztatók és gyönyörködtetők egyaránt. A mesternek kitűnő szeme van és remekül válogatta meg témáit. Valósággal fotografikus hűségre törekedett, emellett ügyes kolorista és pompás hangulatfestő. Meglátszik, hogy sokat és gyorsan dolgozott és eközben a részletek kidolgozására törekedett, de technikája gyönge és némely képe az amateur benyomását kelthetné. Ellenben kitűnően festi a tengert sokféle színváltozásaiban s minden hangulatában. Ezek a képei tényleg a legbecsesebbek is. Gyöngébbek a figurális dolgai, amelyek különben is csak csekély részét teszik a gyűjteménynek. Az egész kiállítás a legideálisabb Baedekkerillusztráczió volna, mert a képek az említett hibáik mellett is érdekesek, hívek és hangulatosak. Ez a sorozat két héten át lesz látható a városligeti Műcsarnokban. (Bemutató a Népszínházban.) Souppée : Modell czímű operettjének bemutatóját, mely Z. Bárdi Gabinak, majd Kollaginak betegsége miatt több ízben elmaradt, pénteken, február elsején tartja meg a Népszínház. A főpróba csütörtökön délelőtt lesz a sajtó és művészet meghívott képviselői előtt. (Kettő a szereposztás.) A postásmester elestére zsúfolt ház előtt kerül színre és a közönség nagy érdeklődése hosszas uralmat biztosít a darabnak a Magyar Színház műsorában. Az igazgatóság, hogy a darab előadásaiban mi fennakadás se történhessék, gondoskodott egy második szereposztásról is, hogy esetleges zavaró körülményeknek elejét vegye. Holnaptól kezdve részt vesz a Postásfiú előadásaiban Boross Endre is, aki néhány napig beteg volt és aki most újból átveszi szerepét, melyet a premieren tetszés között kreált. (A vidéki színészet rendezése.) Pázmándy Dénes úrtól a következő levelet kaptuk: A vidéki színészet rendezésének czéljából kiküldött albizottság munkájának ösmertetése köz- MGYARORSZÁG Budapest, 1901. csütörtök, január 31.