Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-07 / 56. szám

Budapest, 1914 keM. márczius 7. " 1 — Jeausas A.fe________ az ekként megüresedett utolsó mesterkanonokságot P­a­p­p Antal pápai praelatus, püspöki irodaigazga­tónak adományozta. 1 — Alfonz király második fia siket­néma. Egy milánói lap szenzácziós hírt közöl Madridból. Eszerint a spanyol udvarnál na­gyon aggódnak Alfonz király második fiá­nak, a jelenleg hároméves Jaime herczegnek az állapota miatt. Miután a kis hierczeget a spanyol orvosok eddig nem sok sikerrel gyógy­kezelték, most a freiburgi egyetemről­­hi­vattak oda egy orvostanárt, hogy vizsgálja meg a beteg infánst, akiről azt rebesgetik az udvarnál, hogy siketnéma. — A román királyné beteg. Bukarestből jelentik, hogy Erzsébet királyné influenzában megbetegedett. A királyné teljes étvágytalanság­ban szenved. — A ponape-szigeti lázadók büntetése. Néhány héttel azelőtt, a Karolina-szigetcso­­porthoz tartozó P­o­n­a­p­e-szigeten a dzso­­katsok megölték Boder kerületi kapitányt és több más német gyarmatügyi hivatalnokot. A gyilkosok megbüntetésére néhány hadihajó érkezett Ponapeba, Vollerthun fregatt­­kapitány parancsnoksága alatt, aki a kikül­dött német haderő működéséről és a lázadók leveretéséről a napokban a következő jelentést küldte Guamból Berlinbe: «A lázadók ellen foganatosított operác­iók február 22-én nyertek befejezést. A dzso­­katsok egész törzse fogva van. 15 gyilkost, akik az október 18-iki vérfürdőben résztvettek, február 24-én agyonlőttek, a többi lázadót pe­dig, számszerint 426-ot, lapra száműzték, ahová a «Titania» nevű hajó fogja elszállí­tani őket. A benszülöttektől elszedték az összes puskákat. Általában a benszülöttek is igazságosnak tartják a lázadókra mért büntetéseket és békésen viselkednek. A ki­küldött hadihajók közül csak a «Condor» fog ott maradni, mintegy 130 főnyi legénység­gel. A megsebesült német alattvalók mind az «Emden» nevű gőzösön vannak, amely Tsingtauba szállítja őket. Súlyosabb sebe­sülést csupán egy Meyer nevű matróz szen­vedett, akinek féllábát amputálni kellett.» — Szélhámos könyvelő. A rendőrség csalás, magánokirathamisítás és kettős házasság büntette czímén letartóztatta Grünfeld Ernő 28 éves könyvelőt. Grünfeld ,W­e­i­s­z Miksa A. szabóczég Kecskeméti­ utcza 5. szám alatti üzletében volt al­kalmazva, mint könyvelő. Grünfeld a múlt évben a czég több előkelő megrendelője nevét váltókra hamisította, ráírta a gazdája nevét is és ezek­nek a váltóknak egy részét a Kereskedelmi Bank­ban leszámítoltatta. A banknál később feltűnt, hogy sok Weisz Miksa-felé váltó kerül forgalomba,­ ér­tesítette az egyik aláírót, aki egy miniszteri ta­nácsos, továbbá Weisz Miksa c­éget is és ekkor kiderült, hogy az aláírások hamisak. Grünfeld ekkor megszökött. Még aznap sorra járta Weisz Miksa megrendelőit, akiktől 2—300 koronát vett fel, majd a nagykereskedőket, akiktől posztó- és szövetárut vásárolt gazdája nevében és ezeket elzálogosította. A múlt év deczembere óta a kicsalt pénzből élt álnéven, majd Bécsbe és Győrbe ment, legutóbb pedig visszatért a fővárosba, a feleségével, R­á­c­z Anna volt kávéházi fel­­enővel és a Rákóczi-út 69. szám alatt bérelt lakást. A rendőrség ma ki­kinyomozta Grünfeld Ernőt és letartóztatta. A nyo­mozás során kiderült, hogy Grünfeld Ernő kétszer házasodott. Rácz Annát 1908-ban vette feleségül Budapesten, második felesége pedig Múzsa Rózsa kávéházi felírenő, akivel 1910-ben Kispesten kö­tött házasságot Múzsa Rózsát azért kellett eele­­ségül venni, mert egy alkalommal sikkasztott. Szo­rultságában Múzsa Rózsához fordult akit ismert s aki azzal a feltétellel segítette ki a bajból né­hány száz koronával, ha feleségül veszi. Grünfeld, hogy a bajból kimeneküljön, a Pannónia okmány­­szerző vállalathoz fordult, amely dispenzácziót esz­közölt ki Kispesten és 24 óra alatt meg 13 volt az esküvő. A leány odaadta a pénzt és ekkor Grünfeld Múzsa Rózsát Kolozsvárott egy kávéház­ban helyezte el, azután visszatért első feleségé­hez, Rácz Annához, akivel a csalás után együtt szökött meg. A rendőrség most Grünfeld Ernőt le­t r—*.....- - - -• .........^ — A 8. a. újhelyi Kossuth-szobor. S.A.Uj­helyről jelentik, hogy a Kossuth Lajos-szobor már teljesen elkészült és a leleplezés nagy ünnep­ségek keretében fog végbemenni. Az ünnepélyt má­jus hó második felében tartják meg. — Ugyanezen a napon leplezik le a széphalmi K­a­z­i­n­c­z­y-szobort, a­melyet Kazinczy Gábor nyug­­táblabíró emelt. — Briand felolvasó­ körútja. S­eh­er­m­­an­n, a híres imprezárió, — mint párisi tudósítónk jelenti — Briand volt minisz­terelnöknek azt az ajánlatot tette,­­ hogy Európa és Amerika összes nagyobb főváro­­rosaiban felolvasásokat tartson tetszés sze­rinti tárgyakról. Schürmann 300.000 frank­­nyi honoráriumot biztosítana összeseti hetvenöt felolvasásért. Briand még nem hatá­rozott, hanem egyelőre Bretagneba­n megy üdülni. Schürmannak úgy látszik Clémen­­c­e a­u példája adta az eszmét, aki bukása után Délamerikába ment felolvasó-körútra. — Winfllßchgrätz Erzsébet hercsegnő beteg­sége. A király unokája Windischgätz Erzsébet herczegnő már négy hete ágyban fekvő beteg. Szom­baton a herczegnő betegágyánál konzíliumot tartottak az orvostanárok és megállapították, hogy a legutóbbi lebetegedés után a herczegnő idegbajt kapott, amely betegség azonban nem veszedelmes, de hosszabb ideig ágyban kell maradnia. A betegség miatt a Windischgrätz Ottó herczegi család miramarei terve­zett útja abbamaradt. A királynak naponként jelen­tést tesznek unokája állapotáról. — Borzalmas tűzkatasztrófa egy mo­ziban. Bologonyevából, amely az orosz nikolajevi vasútvonal mentén fekszik, jelentik, hogy egy szomszédos faluban leégett egy ki­­nematográf­ színház. A tűzvészben 90 gyer­mek és felnőtt elpusztult, 40 pedig súlyosan megsebesült. — Osztrák egyesület a rákbetegség ellen. Bécsből jelentik, hogy a rákbetegség leküzdésére alakult osztrák egyesület ma az egyetem díszter­mében tartotta első ülését. A király képviseletében Lipót Szalvátor főherczeg jelent meg. Ott volt Rainer főherczeg is. Az üdvözlő beszédek után Lipót Szalvátor főherczeg szólalt fel és tolmácsolta a király érdeklődését a nemes czél iránt. Ezután még a közoktatásügyi miniszter szó­lalt fel, végül Frankl tanár tartott előadást a rákbetegség gyógyításának problémájáról. — A herczegprimás levele. A herczegprimás 80-ik születésnapja alkalmából dr. Csák Árpád és M­é­r­e­i Ignácz Keszthelyről, mint annak idején jelentettük, egy csinosan megfestett dobozban a herczegprimásnak szülőföldjéről, szülői sírjáról, és volt szőlőjükből egy-egy maréknyi földet küldtek. Ezen küldeményt a következő levélben köszönte meg az agg egyházfejedelem: »Igaz, őszinte örömmel vettem 80-ik születésnapom alkalmából szives meg­emlékezésüket és szerencsekivánataikat, melyekkel az Urak megtiszteltek. Ugyszinte nagy örömre szolgál azon szivük szeretete sugallta kedves emlék, amelyet édes szüleim simjáról és valaha birtokukban volt kertjük és szőllőjükből szívesek voltak küldeni. Min­dig, valahányszor ezt a földet megpillantom, meg­újul bennem a gyermeki érzés, mely ahhoz a föld­höz kötött és köt ma is. Fogadják uraim ezen való­ban gyengéd figyelmükért és szívességükért őszinte, hálás köszönetemet. Isten gazdag áldását kérve Önökre és t. családjukra, maradok kiváló tisztelettel Budapest, 1911. február hó 24-én Vaszary Kolos bibornok, herczegprimás.« — Merénylet egy franczia dandárnok ellen­ Páriából jelentik, hogy Pontoiseban a csend­őrség épületében ma hajnalban nagy robbanás tör­tént, amelynek következtében a csendőrlaktanya ösz­­szes ablakai betörtek. A robbanás helyén egészen a fal mellett ,amely jelentékenye­n megrongálódott, mély nyilas volt vájva. A merénylet minden való­színűség szerint Lahore dandárnok ellen irá­nyult, akinek szobájában a bomba explodált. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy Lahore néhány nap óta fenyegető leveleket kapott, mivel az őt vezetése mellett lefolyt újonczozásnál zavargá­sok fordultak elő. — Választás a Pesti Chevra Kadisánál. A Pesti Chevra Kadisa képviselőtestületéből alapsza­bályszerűen kilépők, továbbá az időközben elhunyt és lemondott tagok helyét (összesen 105) tegnap töltötték be választás útján. A szavazás reggel 9 órakor kezdődött két szavazatszedő bizottság előtt s megszakítás nélkül este hat óráig tartott. A Chevra &adijtraak fezzel­ljhOQU tagja, kwal m mindössze k­ö­rülbelül 1500 adta le szavazatát. A választás ered­ménye a kijelölő bizottság listájának változatlan győzelme volt.­­ Hertelendy László halála- Hertel­­e­n­d­y László miniszteri tanácsos, közalapítvá­nyi igazgató, volt országgyűlési képviselő tegnap délután két órakor Budapesten Stefánia­ uti laká­sán negyvenöt éves korában meghalt. Hertelendy 1866-ban Gyülvészen született. Középiskoláit Ka­locsán végezte, azután Pozsonyban és Budapesten jogot hallgatott, tanulmányainak befejeztével ál­lami szolgálatba lépett s mint kultuszminiszteri fo­galmazó működött. 1893-ban főispáni titkár lett, 1901-ben pedig ,a lőcsei választókerület szabad­elvű párti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Néhány évvel azután közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. Az elhunyt Csáky Albin gróf Lóra leányát bírta nőül. Már régebben szív­ós tüdőtágulásban szenvedett s­­ez a bínja ölte meg. A képviselőházban ma délelőtt terjedt el halálának hire s különösen régi elvbarátai körében nagy részvétet, keltett 1— Amerikai magyar bányászok ve­szedelme. Az amerikai «Szabadság» ma érke­zett számában hosszabb czikket ír arról, hogy milyen veszedelemben forognak a honfi­társaink Amerikában, még­pedig nem is a vad­nyugaton, hanem a czivilizált, modern részek­ben. A Missouri államban levő Flat River bányatelepről a bevándorolt munkások iránt táplált fajgyűlöletnek olyan kitöré­séről számol be tudósítónk, aminkre még kevés példa van a dél-európaiak be­vándorlásának megkezdése óta. A fiat riveri Doe Run Coal Company bányatele­pén az amerikai benszülött bányászok attól való félelmükben, hogy a magyar és olasz bánya­munkások kiveszik kezükből a kenyeret, ki­szorítják őket a munkából, boszut esküd­tek az idegenek ellen s elhatároz­ták, hogy mind egy szálig elkerge­tik őket a telepről. Elhatározásukat ja­nuár 1-én tudatták a bányatársasággal, ame­lyet felszólítottak arra, hogy zavargások el­kerülése végett szép csendesen bocsássa el az összes külföldi munkásokat. A társaság e kí­vánság teljesítését kereken megtagadta. Erre az amerikaiak a külföldieket szólították fel hogy takarodjanak el a telepről saját j­ószántukból. Persze, sem az ola­szok, sem a magyarok nem vették komolyan a dolgot s ott maradtak a telepen. Az ameri­kaiak erre, hogy megfélemlítsék a külföldie­ket, késő este dinamittal fölrobban­tottak három lakatlan házat. A kül­földiek ettől sem ijedtek meg s nyugodtan dol­goztak tovább is. Másnap éjj­el irtóztató üvöl­tés, ordítoz­ás és fegyverropogás zavarta meg a csendet. Az ameri­kaiak egészen a telepig üldöztek két olasz munkást s mind a kettőt agyonlőtték ott a megriadt külföl­diek házai előtt. Ezt már nem vették a külföldiek tréfának s aki csak tehette, elme­nekült­ a telepről. Csak azok maradtak­­ott, akiknek nem volt pénzük, meg a burdos­ gazdák, akiknek telkük, házuk, berendezésük, tehenük, sertéseik, baromfiaik vannak. Az elmenekült olaszok panaszt tettek a st.-louisi olasz konzulnál, aki nyomban kiszállott a hely­színére, kiutaltatta az olasz munkások esedékes béreit s azután összecsomagoltatott mindent az olaszokkal s elvitte őket St.­­Louisba. ■ v ) ! i | A magyarok is megkérték az olasz kon­zult, hogy segítsen rajtuk is, de azt a választ kapták, hogy van osztrák-magyar kon­zul is St.-Louisban, forduljanak ahhoz. Erre néhány magyar elutazott St.­Louisba, föl­keresték az osztrák-magyar konzulátust és el­panaszolták hajukat. A konzul, aki egy szót sem tud magyarul, kiküldött egy konzulátusi hivatalnokot, hogy vizsgálja meg az ügyet. A vizsgálat meg is történt s az lett az­­ered­ménye, hogy a konzul képviselője azt tanácsolta, hogy távozzanak el a telepről. Hiába magyarázták neki, hogy egy, részüknek nincs pénze az elutazásra, más ré­szüknek ingósága, meg ingatlana van, amelyet nem tudnak hamarjában értékesíteni, hiába mondták, hogy a társaság tartozik nekik két heti fizetéssel s nem akar fizetni, a konzul kép­viselője nem csinált semmit, hanem egy fél óra múlva magal a­z&n­flgánsal, h­ogy el- i­

Next