Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-07 / 56. szám
Budapest, 1914 keM. márczius 7. " 1 — Jeausas A.fe________ az ekként megüresedett utolsó mesterkanonokságot Papp Antal pápai praelatus, püspöki irodaigazgatónak adományozta. 1 — Alfonz király második fia siketnéma. Egy milánói lap szenzácziós hírt közöl Madridból. Eszerint a spanyol udvarnál nagyon aggódnak Alfonz király második fiának, a jelenleg hároméves Jaime herczegnek az állapota miatt. Miután a kis hierczeget a spanyol orvosok eddig nem sok sikerrel gyógykezelték, most a freiburgi egyetemrőlhivattak oda egy orvostanárt, hogy vizsgálja meg a beteg infánst, akiről azt rebesgetik az udvarnál, hogy siketnéma. — A román királyné beteg. Bukarestből jelentik, hogy Erzsébet királyné influenzában megbetegedett. A királyné teljes étvágytalanságban szenved. — A ponape-szigeti lázadók büntetése. Néhány héttel azelőtt, a Karolina-szigetcsoporthoz tartozó Ponape-szigeten a dzsokatsok megölték Boder kerületi kapitányt és több más német gyarmatügyi hivatalnokot. A gyilkosok megbüntetésére néhány hadihajó érkezett Ponapeba, Vollerthun fregattkapitány parancsnoksága alatt, aki a kiküldött német haderő működéséről és a lázadók leveretéséről a napokban a következő jelentést küldte Guamból Berlinbe: «A lázadók ellen foganatosított operációk február 22-én nyertek befejezést. A dzsokatsok egész törzse fogva van. 15 gyilkost, akik az október 18-iki vérfürdőben résztvettek, február 24-én agyonlőttek, a többi lázadót pedig, számszerint 426-ot, lapra száműzték, ahová a «Titania» nevű hajó fogja elszállítani őket. A benszülöttektől elszedték az összes puskákat. Általában a benszülöttek is igazságosnak tartják a lázadókra mért büntetéseket és békésen viselkednek. A kiküldött hadihajók közül csak a «Condor» fog ott maradni, mintegy 130 főnyi legénységgel. A megsebesült német alattvalók mind az «Emden» nevű gőzösön vannak, amely Tsingtauba szállítja őket. Súlyosabb sebesülést csupán egy Meyer nevű matróz szenvedett, akinek féllábát amputálni kellett.» — Szélhámos könyvelő. A rendőrség csalás, magánokirathamisítás és kettős házasság büntette czímén letartóztatta Grünfeld Ernő 28 éves könyvelőt. Grünfeld ,Weisz Miksa A. szabóczég Kecskeméti utcza 5. szám alatti üzletében volt alkalmazva, mint könyvelő. Grünfeld a múlt évben a czég több előkelő megrendelője nevét váltókra hamisította, ráírta a gazdája nevét is és ezeknek a váltóknak egy részét a Kereskedelmi Bankban leszámítoltatta. A banknál később feltűnt, hogy sok Weisz Miksa-felé váltó kerül forgalomba, értesítette az egyik aláírót, aki egy miniszteri tanácsos, továbbá Weisz Miksa céget is és ekkor kiderült, hogy az aláírások hamisak. Grünfeld ekkor megszökött. Még aznap sorra járta Weisz Miksa megrendelőit, akiktől 2—300 koronát vett fel, majd a nagykereskedőket, akiktől posztó- és szövetárut vásárolt gazdája nevében és ezeket elzálogosította. A múlt év deczembere óta a kicsalt pénzből élt álnéven, majd Bécsbe és Győrbe ment, legutóbb pedig visszatért a fővárosba, a feleségével, Rácz Anna volt kávéházi felenővel és a Rákóczi-út 69. szám alatt bérelt lakást. A rendőrség ma kikinyomozta Grünfeld Ernőt és letartóztatta. A nyomozás során kiderült, hogy Grünfeld Ernő kétszer házasodott. Rácz Annát 1908-ban vette feleségül Budapesten, második felesége pedig Múzsa Rózsa kávéházi felírenő, akivel 1910-ben Kispesten kötött házasságot Múzsa Rózsát azért kellett eeleségül venni, mert egy alkalommal sikkasztott. Szorultságában Múzsa Rózsához fordult akit ismert s aki azzal a feltétellel segítette ki a bajból néhány száz koronával, ha feleségül veszi. Grünfeld, hogy a bajból kimeneküljön, a Pannónia okmányszerző vállalathoz fordult, amely dispenzácziót eszközölt ki Kispesten és 24 óra alatt meg 13 volt az esküvő. A leány odaadta a pénzt és ekkor Grünfeld Múzsa Rózsát Kolozsvárott egy kávéházban helyezte el, azután visszatért első feleségéhez, Rácz Annához, akivel a csalás után együtt szökött meg. A rendőrség most Grünfeld Ernőt let r—*.....- - - -• .........^ — A 8. a. újhelyi Kossuth-szobor. S.A.Ujhelyről jelentik, hogy a Kossuth Lajos-szobor már teljesen elkészült és a leleplezés nagy ünnepségek keretében fog végbemenni. Az ünnepélyt május hó második felében tartják meg. — Ugyanezen a napon leplezik le a széphalmi Kazinczy-szobort, amelyet Kazinczy Gábor nyugtáblabíró emelt. — Briand felolvasó körútja. Sehermann, a híres imprezárió, — mint párisi tudósítónk jelenti — Briand volt miniszterelnöknek azt az ajánlatot tette, hogy Európa és Amerika összes nagyobb fővárorosaiban felolvasásokat tartson tetszés szerinti tárgyakról. Schürmann 300.000 franknyi honoráriumot biztosítana összeseti hetvenöt felolvasásért. Briand még nem határozott, hanem egyelőre Bretagneban megy üdülni. Schürmannak úgy látszik Clémence au példája adta az eszmét, aki bukása után Délamerikába ment felolvasó-körútra. — Winfllßchgrätz Erzsébet hercsegnő betegsége. A király unokája Windischgätz Erzsébet herczegnő már négy hete ágyban fekvő beteg. Szombaton a herczegnő betegágyánál konzíliumot tartottak az orvostanárok és megállapították, hogy a legutóbbi lebetegedés után a herczegnő idegbajt kapott, amely betegség azonban nem veszedelmes, de hosszabb ideig ágyban kell maradnia. A betegség miatt a Windischgrätz Ottó herczegi család miramarei tervezett útja abbamaradt. A királynak naponként jelentést tesznek unokája állapotáról. — Borzalmas tűzkatasztrófa egy moziban. Bologonyevából, amely az orosz nikolajevi vasútvonal mentén fekszik, jelentik, hogy egy szomszédos faluban leégett egy kinematográf színház. A tűzvészben 90 gyermek és felnőtt elpusztult, 40 pedig súlyosan megsebesült. — Osztrák egyesület a rákbetegség ellen. Bécsből jelentik, hogy a rákbetegség leküzdésére alakult osztrák egyesület ma az egyetem dísztermében tartotta első ülését. A király képviseletében Lipót Szalvátor főherczeg jelent meg. Ott volt Rainer főherczeg is. Az üdvözlő beszédek után Lipót Szalvátor főherczeg szólalt fel és tolmácsolta a király érdeklődését a nemes czél iránt. Ezután még a közoktatásügyi miniszter szólalt fel, végül Frankl tanár tartott előadást a rákbetegség gyógyításának problémájáról. — A herczegprimás levele. A herczegprimás 80-ik születésnapja alkalmából dr. Csák Árpád és Mérei Ignácz Keszthelyről, mint annak idején jelentettük, egy csinosan megfestett dobozban a herczegprimásnak szülőföldjéről, szülői sírjáról, és volt szőlőjükből egy-egy maréknyi földet küldtek. Ezen küldeményt a következő levélben köszönte meg az agg egyházfejedelem: »Igaz, őszinte örömmel vettem 80-ik születésnapom alkalmából szives megemlékezésüket és szerencsekivánataikat, melyekkel az Urak megtiszteltek. Ugyszinte nagy örömre szolgál azon szivük szeretete sugallta kedves emlék, amelyet édes szüleim simjáról és valaha birtokukban volt kertjük és szőllőjükből szívesek voltak küldeni. Mindig, valahányszor ezt a földet megpillantom, megújul bennem a gyermeki érzés, mely ahhoz a földhöz kötött és köt ma is. Fogadják uraim ezen valóban gyengéd figyelmükért és szívességükért őszinte, hálás köszönetemet. Isten gazdag áldását kérve Önökre és t. családjukra, maradok kiváló tisztelettel Budapest, 1911. február hó 24-én Vaszary Kolos bibornok, herczegprimás.« — Merénylet egy franczia dandárnok ellen Páriából jelentik, hogy Pontoiseban a csendőrség épületében ma hajnalban nagy robbanás történt, amelynek következtében a csendőrlaktanya öszszes ablakai betörtek. A robbanás helyén egészen a fal mellett ,amely jelentékenyen megrongálódott, mély nyilas volt vájva. A merénylet minden valószínűség szerint Lahore dandárnok ellen irányult, akinek szobájában a bomba explodált. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy Lahore néhány nap óta fenyegető leveleket kapott, mivel az őt vezetése mellett lefolyt újonczozásnál zavargások fordultak elő. — Választás a Pesti Chevra Kadisánál. A Pesti Chevra Kadisa képviselőtestületéből alapszabályszerűen kilépők, továbbá az időközben elhunyt és lemondott tagok helyét (összesen 105) tegnap töltötték be választás útján. A szavazás reggel 9 órakor kezdődött két szavazatszedő bizottság előtt s megszakítás nélkül este hat óráig tartott. A Chevra &adijtraak fezzelljhOQU tagja, kwal m mindössze körülbelül 1500 adta le szavazatát. A választás eredménye a kijelölő bizottság listájának változatlan győzelme volt. Hertelendy László halála- Hertelendy László miniszteri tanácsos, közalapítványi igazgató, volt országgyűlési képviselő tegnap délután két órakor Budapesten Stefánia uti lakásán negyvenöt éves korában meghalt. Hertelendy 1866-ban Gyülvészen született. Középiskoláit Kalocsán végezte, azután Pozsonyban és Budapesten jogot hallgatott, tanulmányainak befejeztével állami szolgálatba lépett s mint kultuszminiszteri fogalmazó működött. 1893-ban főispáni titkár lett, 1901-ben pedig ,a lőcsei választókerület szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Néhány évvel azután közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. Az elhunyt Csáky Albin gróf Lóra leányát bírta nőül. Már régebben szívós tüdőtágulásban szenvedett sez a bínja ölte meg. A képviselőházban ma délelőtt terjedt el halálának hire s különösen régi elvbarátai körében nagy részvétet, keltett 1— Amerikai magyar bányászok veszedelme. Az amerikai «Szabadság» ma érkezett számában hosszabb czikket ír arról, hogy milyen veszedelemben forognak a honfitársaink Amerikában, mégpedig nem is a vadnyugaton, hanem a czivilizált, modern részekben. A Missouri államban levő Flat River bányatelepről a bevándorolt munkások iránt táplált fajgyűlöletnek olyan kitöréséről számol be tudósítónk, aminkre még kevés példa van a dél-európaiak bevándorlásának megkezdése óta. A fiat riveri Doe Run Coal Company bányatelepén az amerikai benszülött bányászok attól való félelmükben, hogy a magyar és olasz bányamunkások kiveszik kezükből a kenyeret, kiszorítják őket a munkából, boszut esküdtek az idegenek ellen s elhatározták, hogy mind egy szálig elkergetik őket a telepről. Elhatározásukat január 1-én tudatták a bányatársasággal, amelyet felszólítottak arra, hogy zavargások elkerülése végett szép csendesen bocsássa el az összes külföldi munkásokat. A társaság e kívánság teljesítését kereken megtagadta. Erre az amerikaiak a külföldieket szólították fel hogy takarodjanak el a telepről saját jószántukból. Persze, sem az olaszok, sem a magyarok nem vették komolyan a dolgot s ott maradtak a telepen. Az amerikaiak erre, hogy megfélemlítsék a külföldieket, késő este dinamittal fölrobbantottak három lakatlan házat. A külföldiek ettől sem ijedtek meg s nyugodtan dolgoztak tovább is. Másnap éjjel irtóztató üvöltés, ordítozás és fegyverropogás zavarta meg a csendet. Az amerikaiak egészen a telepig üldöztek két olasz munkást s mind a kettőt agyonlőtték ott a megriadt külföldiek házai előtt. Ezt már nem vették a külföldiek tréfának s aki csak tehette, elmenekült a telepről. Csak azok maradtakott, akiknek nem volt pénzük, meg a burdos gazdák, akiknek telkük, házuk, berendezésük, tehenük, sertéseik, baromfiaik vannak. Az elmenekült olaszok panaszt tettek a st.-louisi olasz konzulnál, aki nyomban kiszállott a helyszínére, kiutaltatta az olasz munkások esedékes béreit s azután összecsomagoltatott mindent az olaszokkal s elvitte őket St.Louisba. ■ v ) ! i | A magyarok is megkérték az olasz konzult, hogy segítsen rajtuk is, de azt a választ kapták, hogy van osztrák-magyar konzul is St.-Louisban, forduljanak ahhoz. Erre néhány magyar elutazott St.Louisba, fölkeresték az osztrák-magyar konzulátust és elpanaszolták hajukat. A konzul, aki egy szót sem tud magyarul, kiküldött egy konzulátusi hivatalnokot, hogy vizsgálja meg az ügyet. A vizsgálat meg is történt s az lett azeredménye, hogy a konzul képviselője azt tanácsolta, hogy távozzanak el a telepről. Hiába magyarázták neki, hogy egy, részüknek nincs pénze az elutazásra, más részüknek ingósága, meg ingatlana van, amelyet nem tudnak hamarjában értékesíteni, hiába mondták, hogy a társaság tartozik nekik két heti fizetéssel s nem akar fizetni, a konzul képviselője nem csinált semmit, hanem egy fél óra múlva magal az&nflgánsal, hogy el- i