Magyarország, 1911. április (18. évfolyam, 77-102. szám)
1911-04-08 / 83. szám
OTflapesffi, MI (szombat, április 8. 9A0YAROSS2ACI taegf, hogy a legkisebb lányát is férjhez adja. Ez pedig már a legközelebbi órákban esedékes. Megunta e harminczéves házasélet sivár örömtelenségét, örökös egyformaságát. Megunta, hogy az ura hortyogva alszik, szuszogva ébred, egész nap pipál, s ha szabad ideje van, a falubéli menyecskékkel évelődik, azoknak tészta szépet. Megunta az ura hosszú, sárga szakállát, a keféletlen, pecsétes gorokkját, s kimondja az ultimátumot: ha a tiszteletes úr azt akarja, hogy itt maradjon, akkor le azzal a szakállal és kefélje ki a kabátját! Ezzel kifordul az ajtón és magára hagyja a megdöbbent papot. És ezt az egész bajt az az átkozott beszéd okozta. Sőt csinált más bajt is. Jön az öreg tanító és sírva panaszolja, hogy őt is ott akarja hagyni az asszony. Harmincz év óta együtt vándoroltak végig egész Magyarországot. Hol ő nem kellett valamelyik falunak, hol neki nem tetszett a falu. Legtöbbször azonban egyiküknek sem tetszett a másik. Most végre olyan faluba került, ahol jól érzi magát, meg ahol őt is szeretik, de az asszony már sokalja az itt töltött három évet, s tovább akar menni, mert azt hiszi, hogy valami szép szempár köti őt a faluhoz, azért marad itt olyan sokáig. Hej, sóhajtja, hogy is jutott eszébe tiszteletes urnak az a mai beszéd, az hozta rám ezt a nagy bánatot! A tiszteletes ur a tanitó siránkozása közben egyre a karbátját kefélgette s amikor a tanitó valami vigasztaló szót várt volna, egyszerre ezzel a meglepő kérdéssel fordul hozzá: — Tanitó úr, tud-e maga borotválni? Szegény falusi rektornak mindent kell tudni, nekiáll hát borotválni a tiszteletes urat, aki is, hogy készen lett ezzel, a tükörhöz lépett, s bizony lenyirta tőből a hosszú, sárga szakállát. Mire ezzel is megvolt, nagy robajjal ront be a falubéli juhászgazda: — Kend a pap? Az ördög vitte volna el a dolgát, mikor a mai prédikáczió eszébe jutott! Hát ő vele meg az történt, hogy a prédikáczió hatása alatt — visszament hozzá a felesége, akitől már szerencsésen megszabadult egyszer.A sok kavarodás után, amit ezó beszéd okozott, csak nagy nehezen áll helyre a rend, de végre is helyre áll. A tiszteletesné boldogan öleli meg az urát, aki, hogy ilyen metamorfózison ment át, mégis azt mutatja, hogy szereti őt. A rektorné is megbékül, mert ura a családi béke kedvéért beleegyezett a továbbvándorlásba. És a juhásznak is csak kell az asszony. Közben pedig a tiszteletesek legkisebb lánya is főkötő alá kerül. Ezaz ártatlan kis vígjáték telve van mulatságos helyzetekkel, s a derült hangulat egy pillanatra sem szünetel. És a Rákosi Szidi asszony élettel, igazsággal, megfigyelésekkel teljes alakítása igazi szenzácziója ennek a kedves apróságnak. Csillag Teréz és Gál Gyula a tiszteletes párSzerepében remekelnek, kitűnő a Hajdú szektora s végtelenül kellemes szerelmespár Váradi Aranka és Mészáros Alajos. K. Demjén Mari rektornéja és Bakó juhásza szintén rászolgálnak az elismerő fölemlítésre. Harvay Frigyes — (Az Országos Kaszinó utolsó művészestélye.) Az Országos Kaszinóban tegnap tartották meg a harmadik és ezúttal utolsó művész-estélyt ebben a szezonban, amely méltán sorakozott kitűnő műsora és sikere révén az előkelő klub eddigi estélyei mellé. M. Medek Anna, Mariehalkó Rózsi, Székelyhidy Ferencz dr., Szemere Árpád és ifj. Ábrányi Emil négyszólamú, kétszólamú dalokkal és szólószámokkal szerepeltek a búcsú estén. A hangversenyt Brahms «Heimat» czímű kvartettjével kezdették meg a művészek. Majd Marschalkó Rózsika Vidal és Csiky egy-egy dalának finom művészi előadásával aratott zajos elismerést. Utána Székelyhidy Ferencz Farkas Ödön dalaiból énekelt kettőt osztatlan tetszés mellett. A következő számban Rubinstein és Schumann egy-egy duettje szerepelt. Ezeket M. Medek Anna és Marschalkó Rózsika annyi bájjal és közvetlenséggel érzékeltette meg, hogy a második duettet, a szűnni nem akarótapsra, meg is kellett ismételniük. Alig ült el a tetszés zaj, márújabb művészi élvezet várakozott a közönségre. Szemere Árpád Scindia áriáját adta elő Lahore királyából olyan nagy hatással, hogy ráadással (Nilakantha áriájával «Lakmé»-ból) kellett megtoldania műsorát. Viharos taps köszöntötte aztán M. Medek Annát, aki ebben az évadban már másodszor lépett a kaszinó közönsége elé. A művésznő «Sita» nagyhatású áriáját énekelte ugyancsak Massenet «Lahore királyá»-ból és miután a közönség ráadást is kért tőle, előadta még Rae d «Romance-Serenade»-ját a «Lahore»-ból. Méltó befejezése volt a kitűnően sikerült estnek Schumann «Spanyol daljátéká»nak utolsó részlete, amelyet a klub négy vendégművésze könnyed grácziával és finom árnyalással juttatott érvényre. A műsor összes számait ifj. Ábrányi Emil kísérte zongorán, vérbeli muzsikusra valló alkalmazkodó képességgel és meglepő művészi gonddal. A kaszinó nagyterme ezúttal is zsúfolásig megtelt és ott láttuk a kaszinói tagok élén a klub vezető férfiait, köztük Wekere Sándor elnököt is. A hangversenyt társas vacsora követte és asztalbontás után felvonult az egész társaság az emeleti nagyterembe, ahol csakhamar egy rögtönzött «második hangverseny» gyönyörűségében részesült a hallgatóság. M. Medek Anna, Marschalkó Rózsi és J. Náday Ilonka a hangverseny főrendezőjének, Székács Aladárnak mélyérzésű dalait énekelték nagy tetszés mellett, Szemere Árpád pompás magyar nótára gyújtott, Fráter Loránd pedig legszebb dalainak jókedvű, lelkes előadásával tartotta össze a vidám társaságot hajnalpirkadásig. Lelki pajtása a jóízű magyar nóták utolérhetetlen megszólaltatásában: Nemes Lajos, olyan szépen czifrázta a dalokhoz a zongorakíséretet, hogy a hallgatóság alig győzte a tapsot . (Díszelőadás az aradi Nemzeti Színházban.) A Gyermekszanatórium javára emlékezetes két operai díszelőadást rendezett az aradi Nemzeti Színház április 4-én és 5-én, amikor is művésznagyságjaink közül Sándor Erzsi Szoyer Ilonka, Takács Mihály, Székelyhidy Ferencz dr. és Márkus Dezső, az Operaház művészei, Hajós Böske alténekesnő, Szilágyi Arabella jeles tanítványa, Szendrey Mihály színigazgató törekvő társulatával első este a Rigolettót és a Denevért, a második este a Hoffmann meséit adták elő, mindegyik előadás keretében nagy hangversenynyel. Arad lelkes közönsége zsúfolásig megtöltötte a színházat és a műélvezetet hálás tapsokkal honorálta. Sándor Erzsi, az ünnepelt koloratúr diva két ragyogó alakításban gyönyörködtette a közönséget, Szoyer Ilonka pedig, aki régtől fogva dédelgetett kedvencre az aradiaknak, egyéniségének bájával nagy sikert aratott. Az előadáson, amelyen Mészáros Imre, a magy. kir. Operaház igazgatója is jelen volt, a Gyermekszanatóriumot Bosnyák Zoltán miniszteri tanácsos és Fodor Oszkár dr. igazgató képviselték.Magyar karmester külföldi meghívásai Márkus Dezső, a M. Kir. Opera karmestere meghívást kapott a kölni városi színháztól, hogy a Lohse távozásával megüresedett operaigazgatói állást foglalja el. Márkus Dezső kénytelen volt e megtisztelő meghívásról lemondani, miután tudvalevőleg jövő novemberben nyitja meg Budapesten a Népoperát, amelynek ő lesz az igazgatója. (Képzőművész-növendékek kiállítása.) A Képzőművészeti főiskola növendékei képkiállítást rendeztek, amelyet Molnár Viktor államtitkár nyit meg vasárnap, április 9-én d. e. fél 11 órakor az Andrássy út 71. sz. alatt. Asajtóbemutató szombaton lesz. (Gyügyei Nagy Zsiga kiállítása.) A Művészotthon Váczi utcza 9. szám alatt lévő szalonjában gyügyei Nagy Zsiga festőművész képeiből gyűjteményes kiállítást rendezett. E gyűjteménynyel kapcsolatban kiállításra kerülnek Oppel Magda iparművészeti kollekcziója és Vas Viktor szobrai. A tárlat ünnepélyes megnyitása e hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Sajtó-vernissage e hó 8-án, szombaton. (Részletes műsor.) Az Orsz. Szimfóniás Zenekar holnap, vasárnap, e hó 9-én este Vs8 órakor Kun László vezetése alatt a Zeneakadémiában tartandó hatodik bérleti hangversenyének részletes műsora a következő: I. Humperdinck: „Kénytelen házasság.“ (Die Heirat wider Willen.) Nyitány. (Budapesten először.) II. a) Horváth Attila: Numoreszk. (Bemutató előadás.) b) Merkier Andor: Aubade mauresque. c) ifj. Toldy László: Burlesca. (Bemutató előadás.) III. Bach-Esser: Toccata. (F-dúr). IV. Csajkovszky: Harma-ik szimfónia. (D-dúr). 1. Bevezetés és Allegro. 2. Alla Tedesca. 8. Andante elegiaco. 4. Finale. — A II. és IV. szám között 15 percz szünet A műsor magyarázó szövegét dr. Haraszti Emil írta. — (A „Turul“ bacsahangversenye Újpesten.) Ugró Gyula dr. Újpest város polgármesterének meghívására a „Turul“ férfikarének-egyesület Rómába való utazása előtt április 8-án, szombaton, az újpesti Éden-színház nagytermében este 8 ómkor Sztojanovits Jenő karnagy vezetésével búcsúhangversenyt rendez. Új Magyar művészek Rómában.) Strobl Alajos szobrászművész, a szobrászati mesteriskola igazgatója több művészszel, köztük legtehetségeseb tanítványával, Vaszary Lászlóval tegnap este Rómába utazott. Strobl és társai a Nagyhetet Rómában töltik, onnan pedig Kamarába utaznak az ottani márványbányák tanulmányozására és márványtömbök megrendelése végett. (Hangverseny) Rose Arnold tanártól tegnap este sürgöny érkezett, mely szerint a «Rózsagavallér) próbái miatt vonósnégyesétől a bécsi udvari opera igazgatóságának meg kellett tagadnia a szabadságolást. Ennélfogva a holnapra hirdetett hangversenye végleg elmarad. A bérleti és nyűtjegyeket visszaváltja Méry Béla.__________ Ékszernyi ezüst nyedelésnél okvetlenül kéri PR . ui ingyen mintakönyvét BpeeL IV. ker., VÁROSHÁZ-UTCEÁJU TÖRVÉNYSZÉK. A megostromolt kastély. A nagykanizsai választás epizódja — Saját tudósítónktól. —■ Nagykanizsa, április 6. Az itteni törvényszék előtt tegnap került főtárgyalásra annak a néppárti véres kortesmenet rendezőinek ügye, akik a múlt nyári választás előtt Felsőrajkon a függetlenségi párti Bakó Gyulai földbirtokos kastélyát megrohanták és a földesúron,valamint házanépén súlyos testi inzultusokat követtek el. A múlt év május 5-ére eső vasárnapon kora reggel százhúsz kocsin indultak el tüntető felvonulásra a Zichy-párti választók fel a választókerület legszélső határáig, egészen Pacsáig. A hosszú menet Homokkomáromban, Lángvizen, Németszentmiklóson és Zalaszentbalázson át haladt, miközben folyton ürítette az istenadta a nép a vele hozott butykosokat. Délelőtt 11 óra felé értek a Zichy-pártiak Felső rakra, ahol az út szélén, éppen Bakó Gyula kastélyának kapujában két kis béresgyerek azt kiáltotta: «Éljen Bosnyák Géza!» Az első kocsikon ülők inzultusnak vették a gyermekek öntudatlan örömkifejezését és leugráltak a kocsikról, hogy megboszulják a súlyos inzultust. A példa láttára a hátrábbi szekereken ülők is elhagyták helyeiket és a következő perezben már mintegy iszzáz főnyi tömeg ostromolta a kastély kapuját. Ekkor a részeg emberek egyike a léczkerítésből kitört egy darabot, mire a többiek is nekiestek a léczeknek, s így pár percz alatt mindnyájan fegyvert is szereztek maguknak, meg utat is teremtettek a bezárt kapu mellett. A megvadult tömeg egy-kettőre betörte a kastély kapuját és vad ordítással rohant az ebédlőbe, hol Bakó Gyulát és fiát véresre verték, majd a kastélybeliek segítségére siető cselédséget is úgy elverték, hogy ezek közül többel hetekig gyógyuló sérüléseket szén- védték. A támadás csak akkor ért véget, mikol Bakó Béla sörétes puskájából a támadók közt lőtt, kik közül hárman fejeiken megsebesültek. Erre a nem várt fellépésre az ostromlók eszeveszett futással menekültek vissza szekereikre, melyek a sebesültekkel nagy rendetlenségben vonultak Pacsára. Hónapokon át tartott a monstre bűnügyben e nyomozás és vizsgálat, melynek eredménye folytán Jureczky Iván királyi ügyész a 26 gya- Ns