Magyarország, 1914. január (21. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-20 / 17. szám

20 Snényent m­egjesonloltam­. Más szóval: ahol a fő­­­fláncos érdeklét nem sértő engedményről­­van szó: 'bőség­ese­bb reggelű uzsonna és itat ott a vafixis enged, de követeli az adagolás fenéi*­' őrzését. Ellenben a szabad­ gazdálkodást nem tűri. A fizetésrendezés ügyében ma nem ha­tároznak. Az orvosok sztrájkjától a város nem­­tart, miért az engedmények elég jelentékenyek, másrészt miért az orvosok tudják­, hogy­ min­­den megüresedő helyre bőven van pályázó. • Szabályozások. A középü­lési bizottság pén­teken ülést tart Az ülés tárgysorozatán több fon­tos szabályozási kérdés van, így a főváros által megvett Andrá­ssy-féle és­ szomszédos telkek szabályozása, a Margit-kórház kibővítésével kap­csolatos­ szabályozás módosítása, a­­Tisztviselőtelep egy részére a beépítési mód megváltoztatása és a Nemzeti Színház építésével kapcsolatos sza­bályozás kérdése. • Mérlegek a lakók részére. A lakosság körében mozgalom indult meg, hogy külföldi min­tára a főváros kötelezze a háztulajdonosokat, hogy a házakban mérleget állítsanak fel. Vasárnap dal­latán a ferenczvárosi polgárok ebben az ügyben értekezletet tartottak. Az értekezleten beje­lentették, hogy 640 polgár aláírásával ellátott kér­vényt adtak át B­á­r­c­z­y István polgármesternek és fés szóval is kérték, hogy a főváros szabályrende­letben tegye kötelezővé a háztulajdonosoknak a mérleg felállítását A polgármester válaszában ki­jelentette, hogy ez időszerint nem áll módjában ilyen javaslattal a közgyűlés elé lépni. A kér­dést azonban fontosnak tartja és tanulmányozni fogja. Kísérl­etképpen a főváros kórházaiban fel fog állíttatni hitelesített mérlegeket és a szer- S©tt tapasztalatok alapján fog majd dönteni . A kéményseprők sztrájkja. A kémény­seprő-sztrájk ügyében ma a mesterek küldöttsége fért Bárczy István dr. polgármesternél és be­jelentett®, hogy a kéményseprő-mesterek nem haj­landók a segédek további követeléseit teljesíteni, ellenben ígérték, hogy rövid időn belül megfelelő számú munkás felett fognak rendelkezni. Ezt már hetek óta ígérik, de az ígéretnél tovább nem jutnak. Délben azután a segédek küldöttsége járt Vita Emil dr. tanácsosnál, aki előtt bizonyos mértékben módosították eddigi követeléseiket A kérdéssel a holnapi tanácsülés fog foglalkozni és remélhetőleg, végre rendet teremt ebben a kelle­metlen ügyben.­­ Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hi­vatal kimutatása szerint a múlt héten a főváros­ban a­­ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 5, kanyaró 193 (ebből vidéki 1), skarlát 67 (12), szamárhurut 23 (1), roncsoló torok- és gégelob 35 (3), bárányhimlő 51, járványos fültőmirigylob 11 (1), trachoma 8 (6). Halálozás: kanyaró 4, skarlát 4 (1), roncsoló torok- és gégelob 7 (1).­­ A hétről. A múlt héten a fővárosban, a statisztikai hivatal kimutatása szerint élve szüle­tett 619, halva született 17 gyermek. Meghalt 367 egyén. Esketés volt 152. Az év eleje óta élve született 619, halva született 24 egyén. Meghalt 1486 egyén. Esketés volt 187. SZÍNHÁZ És CSŰVÉSZET.­ ­ (Aida akadályokkal.) Az Opera­ház pénztári kimutatásában még mindig Verdi «Aidá»,ja az, amely jövedelmezőség dolgában elől­­fér valamennyi operai előadás között. Az eddigi szmftrit házak után a vasárnapi bérletszime­­előadás is csaknem teljesen megtelt széksoro­kat mutatott. Pedig ezt az előadást még a­ déli órákban­­ komoly veszély fenyegette. A czim­­pterep eddigi alakítója, M. M­e­d­e­k Anna ugyanis gyöngélkedik és emiatt már jóval előbb le kel­lett mondania a vasárnapi szereplésről. Hogy azon­ban az előadást mégis megtarthassák, a vezetőség m­ég pénteken próbára behívta Záborszky Ha­nát, aki régebben már énekelte A­i­d­á­t és aki mér múltkor is készségesen vállalta «Erzsébet» szerepét «Tannhäuser»-ban, miután Me­de­k Anna séd előadás napján betegsége miatt lemondott. Zá­borszky­né, aki pénteken «Brünhi­dé»-t is éne­kelte, szívesen vállalkozott «Aidá»-ra is, persze a régi szöveggel, mert annyi ideje már nem volt, hogy az új fordítást egy-kettőre megtanulhatta csata. Szombaton azonban váratlan dolog történt. Záborszkyné gyomorbajára való hivatkozással az ■jiftttft­­iffffl lemonckát, mari ymejavtoafe lemondá­sát, másnap a­z előadás napján azonban újabb orvosi bizonyítványt küldött, amely szerint kezelő orvosa megtiltotta neki az éneklést, mert Hangi szálain íegéraláfutása jelentkezett. Ezt az újabb­ lemondást aztán hosszabb­­pourparler követte, amely a színházi orvos és a kezelőorvos között folyt le. A diskusszió eredmény® végül a színház ja­vára dőlt éss Záborszkyné vállalta a nehéz feladatot, de az­ előcsarnok fekete tábláján el­nézését kérte a közönségnek indiszpozícziója miatt. A vezetőség tehát megszabadult a műsorváltozás gondjaitól, hála Záborszkyné készségének, aki be­tegen is elénekelte a­ súlyos szerepet és ezzel kétségtelenül szép jelét adta kö­telességtudásának. Persze, az eddigi Aida-szereplő kiesésével léket kapott az a harmonikus egyöntetűség, amely a Tango új betanítását oly­an ideálisan tökéletessé fokozta, mert hirtelen beugrásával nem volt mód­jában Záborszkyhénak az olasz maestro intencióit felfogás 6s előadás tekintetében pontosan követ­hetni, de hogy ez az énekesnő egyáltalán lehe­tővé tette az előadást, ezért megérdemel minden elismerést így gondolkodhatott a közönség is, amely Záborszkynét minden felvonás után, partne­reivel: Haselbeck Olgával, Környeyvel és Rózsával együtt sokszor a lámpasor elé szó­lította.­­ (Anthss­­és Casals Szabadkán.) A Sza­badkai Filharmóniai Társaság februárra két nagy hangversenyt tervez. Az elsőre, mely harmadikra lesz, An­tit,­es Györgyöt hívták meg. A kiváló hőstenor «Lohengrin származását» és a «Walkür» tavaszi dalát énekli zenekarkísérettel, azonkívül Schubert, Brahms és Wagner dalait. A zenekar, Lányi Ernő karnagy vezetése alatti, ugyanakkor Beethoven Leonora-nyitányát és negyedik szim­fóniáját, továbbá Wagner Siegfried-idilljét adja elő­ elő. A huszonharmaddá második est műsora még­­nincs teljesen összeállítva, de már bizonyos, hogy Casals Pablo lesz a vendég, aki Haydn gordonka­­versenyét fogja játszani zenekarral.­­ (Népopera.) A kis király budapesti be­köszöntője elég kedvező előjelesek közt folyt le. Eltekintve az imittramott túltengő drámai epizó­doktól, amelyeket a közönség sehogy se akart ap­­precziálni, a hangulat elég vidám volt, sőt a Húzzad csak... refrainti nóta felvonásközi meg­ismétlése alkalmával valóságos orgiát ült a jó­kedv. A közönség nemcsak hogy énekelte a szö­veget, hanem ihaj! csuhaj! kiáltásoktól visz­­hangzott a csarnok, ahol Amfortas szokta várni a gyógyulást a Parsifal miszikus hatásától. Talán a Huszad csak-ot kellene a talpa alá húzni, attól meggyógyulna. A túláradó hangulat forgatagában a hölgyek közül S­zoyer Ilona és Berky Lili, a férfiak közül pedig Gózon és Sziklay aratták a legnagyobb elismerést. Alig volt olyan énekszámuk, amelyet meg ne ismételtek volna. Bihar és Huszár kisebb szerepekben is jól érvényesültek. Külön elismerést érdemel Feszler Géza karmester, akit meglepő szubtilis hatásokat hozott ki Kálmán Imre zenéjéből.Min­den tekintetben előnyére válnék a sorsán a darabnak­nak az alapos rövidítés. Lg. — (Shakespeare-csiklus Kolozsváron.) A kolozsvári Nemzeti Színházban szombaton tartották meg a Shakespeare-ezciklus nyolczadik estéjét és ez alkalommal, az évek óta pihentetett «Windsori víg asszonyok» kerül színre kitűnően rendezett, pom­pásan perdülő előadásban. A zsúfolásig megtelt ház olyan zajos tetszéssel fogadta a darabot, mintha valami modern újdonság volna és a szereplők kö­z­ül Nagy Gyulát, Horváth Paulát, Hetyey Arankát, B­e­r­­­á­n­y­i Vandát, L­a­c­z­k­ó Arankák Dezséryt, Nagy Adorjánt, Várkonyit, Gálosit, Harsányit, Ihász Aladárt, Ker­tészt­­és Berkyt a felvonások végén többször a­­függöny elé szólították. A tartalmas bevezető előadást Ja­no­v­i­cs, Jenő dr. igazgató tartotta.­­ (Három bemutató Nagyváradon.) A nagyváradi színházban szombaton este három helyi szerző darabja került bemutatóra és a zsúfolásig telt ház az egyfelvonásos újdonságokat buzdító tapsokkal fogadta. Az estét T­a­b­é­r­y Géza «Heten vágyai» vezette be, utána Antal Sándor «A mes­ter» czimű dramolettje következett, amelyben a szerző Strindberget állítja színpadra egy szerelmi történet keretében, végül pedig Fémes F. László «lila» czimű orosz dramolettje került színre. A fő­szerepeket Étsy Emilia, Szentgyörgyi Márta, Medgyaszayné, Novelly Evelin, Bihari­­ Ákos, Huny­ad­y József, Sik Rezső, Tóth­ Elek, í .V, a c4s a fissaa­­ée §4 a c va § i.&oma iíís4ai&k akis i­kei a (Szerzőkkel együtt többször fal függöny felé­ szólítottak. — (A Művészház bécsi kiállítása.) A­ Művész házi művészeti egyesület igazgatóságai megállapította azokat a feltételeket, amelyek mel­lett a bécsi Künstlerhaus nagy tavaszi kiállításán a bécsi művészek budapesti látogatásának viszon­zása gyanánt a magyar festőművészek rész­t ve­hetnek. S M márczius 15-én nyílik meg Bécsben a nagy tavaszi kiállítás, amelyen a magyar ki­állítás anyaga is részt vesz az érem- és díjp­ályáz­atokon, valamint az ál­lami vásárlásokban is. Január végén, 24, 25 és 26-án veszi át a Művészház az egyesület festő- és szobrászművész tagjaitól a bécsi kiállí­­tásra küldendő műtárgyaikat, amelyek szabályszerű Zsűrizés Után február 1-é­n m­e­g­n­y­i­t­ó k­i­­állítás keretében először Budapesten kerülnek bemutatásra. Egy-egy művész három, vagy négy képet küldhet be. A budapesti kiállításon kiosztásra kerül Lánczy Leó 5000 koronás díjának utolsó 500 koronás rész­lete. Február 20-án zárul a budapesti kiállítás és a kiállítás anyagát az időközben múzeumokból és magántulajdonokból beérkezendő művekkel ki­bővítve nyomban felküldik Bécsbe, ahova Rippl- Rónai József, Vaszary János és Kernstock Károly, az egyesület művészi vezetősége szintén utaznak, hogy a rendezési munkálatokat szemé­lyesen végezzék.­­ (Régi és új magyar festők.) Az Ermst­­múzeum előadássorozatában vasárnap nagyérdekű felolvasást tartott Felvinczy Takács Zoltán dr. «Magyar képírók a közelmúltban és a je­lenben» czímmel. Előadó a mikőteória értelmében elemezte azt, amit festőművészetünk fej­­lődésében spec­iiális mag­yar értéknek nevezhetünk, a­miben a magyar képmás külön mértékkel mér­hető eredményeket ért el Ebből a szempontból világította meg Barabás, Székely Bertalan, Mészöly Géza, Munkácsy, Medny­ánszky,­­Katona, Rippl-Rónai, Sz­inyei-Merse, továbbá a nagybányaiak és szolnokiak művészetét, mindenütt azt keresve, a mi a művé­szeket idegen kartársaiktól megkülönbözteti Az előadó vetített képekkel illusztrálta mondanivaló­ját s mindvégig lekötötte nagyszámú hallgatóságá­nak figyelmét.­­ (Az Országos Magyar Zeneegyesület hangversenye.) Az Országos Magyar Zene­­egyesület Lipót-körúti helyiségében sikerült házi h­ang­versenyt tartott. Major I.­ Gyula zongora­­művész, zeneszerző és Lő­wy Irén zongoraművésznő négy kézre előadta Beethoven VII. szimfóniáját. S o­­■mogyi Adrienne interpretált egy Liszt-etűdöt. Ben­ke Tibor költeményeit olvasta föl. Ma­rich Alfréd, olasz operaénekes, olasz dalokat énekelt Szász Istvánné Schubert Willi király­át és Massenet Elégiáját Somogyi Mórnc operaénekesnő pedig Major I.­Gyula dalait­­énekelte, azután újból So­mogyi Adrienne ült zongorához, majd Kaza­­csay Tibor két gyermekjelenetét, a «Hintalovacs­­ká»-t és az «Ingaórát» mutatta be. A minden tekin­tetben szépen sikerült és magas nívójú hangver­senyt a Marieh testvérpár pompás duettje fe­jezte be. Az Országos Magyar Zeneegyesület 29-én, ismét hús­ hangversenyt tart Belépődíj nincs, meg­hívót Major I. Gyula ügyvezető elnök (V., Csáky­ u. 30.), vagy Tettey Emil főtitkár (II- ker., Medve­ u. 9.) ad.­­ (Szinészakadémia.) A Szinászakadémia növendékei szombat este az Uránia színpadán a romantikus iskola nagymesterének, Hu­go Vik­tornak «Angelo» czímű drámáját játszották el telt ház előtt. A drámában, mely a romantikus iskola érdeket felcsigázó eszközeivel mindvégig feszült figyelemben tartotta a közönségeit a főbb női sze­repeket Beyer Gizella és Pécsi Blanka játszot­ták, kik Bragadini Katalin, illetve Tisbe alakítá­sával nagy és őszinte hatást tudtak kiváltani. Nem egyszer nyílt színen tapsot arattak. A férfi­szereplők közül Bodnár Jenő Malipieri Angelo­sával és a kellemes megjelenésű Lengyel Vil­mos Rodolfojával váltak ki A sikerült előadást Firtora Ferencz L .éves akadémiai növendék konferansza vezette be, mely a romantikus drá­ szabadalm­azott acélszerbe* tette!, részletre is. Csoda* erős tiszta , hangú _ (beszélőgép) 25 korona * feljebb. Hozzá Fidák Sára, Király, Rózsa, Perozol, Boncsi, Caruso-tól Jeg­­szebb lemezek 2 kor. 50 & Hegedek, rek­lin utánzatai Fuvolák, tárogatók, citerák, harmonikák stb. Hurok, Ja­­vitási műterem stb. — Az-1 jegyzék kívánatra in­gyem Mopróssy Gyula , Bieslapest, 1914. kedd 1,­ január 20.

Next