Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-06 / 65. szám

4 Orosz lapvélemény Kopenhága, március 5. A „Rjecs“ február 25-iki száma vezércikk­ben foglalkozik a Dardanellák kérdésével és visszatér Szaszonov külügyminiszternek fe­bruár 9-én a dumában mondott beszédére. A lap ezt írja : „A külföldön a legnagyobb figyel­met a beszédnek az a passzusa keltette, amely­ben a miniszter arról beszélt, amelyben Orosz­ország kivívja a Dardanellák birtokát. A kül­földi, különösen a közép-európai sajtó a mi­niszter nyilatkozatát úgy fogta fel, mint egye­nes rámutatást a Dardanellák és Konstantiná­poly küszöbön álló sorsára. Hogy orosz rész­ről már megtörténtek a szükséges lépések e cél­­elérésre, azt a lap kétségtelennek tartja, külö­nösen ami a diplomáciai lépéseket illeti. Bi­zonyság erre már maga az a tény, hogy a mi­niszter lehetségesnek tartotta erre vonatkozólag a dumában határozott kijelentést tenni. Ami a kérdés katonai oldalát illeti, az egyesült angol-francia hajóraj már azon van, hogy a Dardanellákba való behatolást kierő­­szakolja. Természetes, hogy Oroszország, ha az alkalmas időpont elérkezik, részt fog venni a Konstantinápoly ellen való katonai operá­ciókban. A legutóbbi jelentéseiből ítélve, a szövetségesek operációi a Dardanellák ellen igaz, még hetekig, talán még hónapokig is el­húzódhatnak. Oroszországnak mindenesetre még van ideje, hogy mindennemű előkészüle­teit befejezze, csak ezt az időt nem szabad fel­használatlanul hagyni.“ A lap elismeri a kérdés szerencsés megol­dásának nehézségeit. Már az eddigi stádium­ban is a tengerszorosok kérdésének és Kon­stantinápoly kérdésének fölvetése kétségtelenül észrevehető elhidegülést idézett elő Oroszország romániai és bulgáriai híveinél. Még Take Io­­nescu is, aki mindig nyomatékosan hangoz­tatta, hogy Romániának a hármas entente ha­talmaival kell együtt haladnia, azt a határo­zott álláspontot foglalja el, hogy a tengerszo­rosok kérdésének egyetlen lehetséges megol­dása a tengerszorosok semlegessé tétele, vagyis olyan megoldás, amely reánk legkevésbbé ked­vező. Diamandi, a hármas entente másik híve, nyíltan hangoztatja, hogy Szaszonov beszéde erős hatást tett és idegességet idézett elő a ro­mánoknál, sőt tovább megy és kijelenti, hogy az együtthaladás legbuzgóbb szószólói is ez al­kalommal hallgatásra lesznek kényszerítve, ha a Dardanellák kérdésében való döntésnek talán olyan formája lesz, amely Románia jövőben való érdekeivel egyenes ellentétben áll. A lap így folytatja: «A Diamandi által hangoztatott idegesség nemcsak Romániában észlelhető, hanem az utóbbi időben nyilván átterjedt Bulgáriára is. Természetes azonban, hogy sem a román, sem a bolgár idegesség nem tarthatja vissza Oroszorszá­got nemzeti feladatainak teljesítésére való törekvéstől. Van azonban másik csillapító esz­köze az idegességnek: szomszédaink és eset­leges szövetségeseink nemzeti feladataira for­dítandó nagyobb figyelmünk volna ez a má­sik eszköz. Arra, hogy Oroszország katonai operá­ciókat kezdjen a tengerszorosok ellen, az al­kalmas pillanat még nem érkezett el. Ezért nem szabad időt mulasztani a diplomáciai élőmunkában. Diamandi azt a reményét fe­jezi ki, hogy a pétervári és bukaresti kormá­nyok lojálisan és barátságosan fogják tár­gyalni a tengerszorosok kérdését és hogy ilyen módon minden félreértést el lehet majd oszlatni. Mi is reméljük, hogy ez a kérdés Oroszország szomszédaira kielégítő megol­dást fog nyerni, még akkor is, hogy ha Orosz­ország nem egyezik bele az innen-onnan kí­vánt semlegesítésbe. (Itt a cenzúra körül­belül 10 sort törölt a cikkből.)­ ­ * Németország kereskedelmi háborúja A semleges államok a hajózás szabadságáért Bécs, március 5. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből: Hollandi hajózási körökben meg vannak győ­ződve arról, hogy a semleges államoknak az Unió vezetése alatt közösen föl kell lépniök az új angol-francia intézkedések ellen, amelyek valósággal megsemmisítőek a hajózási keres­kedelemre. A rotterdami tőzsdén most hadi­veszély ellen való biztosítások elhelyezése rendkívül nehéz. Néhány társaság angol ha­jók biztosítását egyáltalán nem fogadja el. Bécs, március 5. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből. A hollandi külügyminiszter és az Egyesült­ Államok kerete között már tegnap tanácsko­zás folyt a szövetségesek megtorló intézkedé­sei dolgában. A hollandi hajózási vállalatok és nagy kereskedelmi cégek nyomatékosan kérni fogják a németalföldi kormányt, hogy lehetőleg más semleges államokkal egyetér­tésben lépéseket tegyenek a tervezett intézke­dések ellen. A Regine aknára futott Berlin, március 5. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a Regine nevű norvég gőzös angol aknamezőbe tévedt és hogy e hajót nem német tengeralatt­járó naszád sülyesztette el. A­z óriás-búvárhajók az Északi-tengeren Stockholm, március 5. A „Göteborgs Aftonbladet“ londoni hír­adása szerint egy Bergenbe érkezett norvég gőzhajó legénysége beszélte, hogy Angliának vagy Németországnak sikerülhetett a hírhedt nagy tengeralattjárók építése. A legénység az Északi-tengeren egy tengeralattjárót figyelt­ meg, amely véleményük szerint háromszáz láb hosszú volt. A norvég hajót a tengeralattjáró nem tartóztatta fel. Az aknaveszedelem Hága, március 5. Hollandia egész partvidéke veszedelemben forog az angol aknák m­iatt. A déli határo­kon az utolsó két nap alatt harminc an­gol aknát sodortak parthoz a hullámok, ezek közül tizenkettőt sikerült: ."ártalmatlanná tenni,­­ két akna felrobbant és károkat oko­zott. Még veszedelmesebb a helyzet az északi partokon, mert m­ott sokkal több a partra­­so­dort aknák száma. H haditenge­részcsap­atok őr­­ködnek­ a tengerpart egész­­ hosszában. Angol szénszállítóhajó és német tengeralattjáró Milánó, március 5.­­ A Corriere della Sera jelenti Londonból. A Thorakis nevű­­ szénszállító-gőzös kapitánya, Bell, aki hajójával a weymuthi öbölbe érkezett, azt’­'állítja, hogy vasárnap délelőtt 9 óra 30 perckor Beady Headtól nyolc-tíz tengeri mért­­földnyire nekirohant egy tengeralattjáró na­szádnak, mely hajójára előzőleg a torpedólövést tett,­ de nem találta el. Ha ez igazi akkor Bell kapitánynak igénye van az angol kormány ál­l­tal kitűzött tízezer shilling­ jutalomra. MAGYARORSZAG ■Budapest, 1915. szombat, március Az angol—francia hajóforgalom * Paris, március 5. A teher és személyforgalom Anglia és Franciaország között rendszeresen , bonyolitta­­tik le. A szállítóhajók és vonatok pontosan ér­keznek és indulnak. Fennakadás, melyet az első napokban konstatáltunk az átkelésnél, már nincs. Az utasok ismét mernek hajóra­­szállni. Az első nap 22 ember vállalkozott az átkelésre, másnap 48 ember, ma már napon­kint több százan kelnek útra a csatornán. (Pol. Hir.) Az Egyesült­ Államok gyapotkivitele Hága, március 5. Az itteni Courant közli nagy amerikai gyapotkiviteli cégek Hollandiában utazó kép­viselőinek nyilatkozatait. Megállapítják, hogy a Németországba irányuló amerikai gyapotkivi­tel, amely eddig havonta 150.000­ ballt tett ki és az Ausztriába irányuló kivitel, amely havonta 75.000 ballt fogyasztott, nem pótolható más államokba való bevitellel, még Angliáéval sem, mert Angia évente csak 750.000 ball gyapot vesz át Amerikától. Amerika nem tűri gyapotkivi­­telének megbénítását s minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védeni kétségbevon­hatatlan jogait. Elpusztult gőzös Hamburg, március 5. –Londonból táviratoztak. Folkestone­­tól körülbelül két mértföld távolságra nyu­gat felé egy félig elsülyedt gőzös roncsai és árbocai merednek ki a tenger­ből. Részletes jelentések még nem jöttek Fol­­kestoneból, de majdnem bizonyos, hogy ez a gőzös, amelynek nevét sem tudják, a ten­­geralatti háború áldozata. Anglia A glasgowi fémmunkások sztrájkja Basel, március 5. * A Nationalzeitung jelenti, hogy a glas­gowi fémmunkások sztrájkja még nem ért vé­­­get. Az elégedetlenség arra vezethető vissza, hogy háromezer amerikai munkást hozattak­ azzal a rendeltetéssel, hogy az angol munká­sokat az amerikai fegyvergyártás módjaira ki­­tanítsák. Az angol munkások amiatt panasz­kodnak, hogy az amerikaiakat jobban fizetik.­ A Trade Union végrehajtó­ bizottságával foly­tatott tárgyalások igen viharosan folytak le. A Balkán Görög koronatanács Athén, március 5. * (A. t. n.) A miniszterelnöknek a király által jóváhagyott javaslatára tegnap­, délután három órakor a királyi palotában a felség­ elnöklésével koronatanács volt, amelyen a belügyi helyzetről tanácskoztak. A korona­­tanácson részt vettek Theotokisz, Mav­­romichaelisz, Dragumisz­ és Khally­ volt miniszterelnökök is. Zaim­isz rosszul­­léte miatt nem jelenhetett meg. A miniszter­­elnök különböző részletes jelentést tett és kü­lönböző felvilágosításokkal szolgált, majd a­ kormánypolitikára vonatkozó álláspontjának irányvonalait fejtegette. A koronatanácson résztvevők kifejezést adtak azon nézetüknek, hogy szükséges volna meghallgatni a vezér­­kar műszaki szakvéleményét. A miniszterel­nök megjegyezte még, hogy hadügyminiszteri minőségében azt a javaslatot terjesztette a király elé, hogy a janinai ostrom évfordulója alkalmából Dusmanics tábornokot re­aktivál­­ja és a tábornok foglalja el is­mét helyét, mint vezérkari főnök. A korona­tanács pénteken újból ülést tart, amelyen a vezérkar főnökétől kérni fogja a szüksé­ges műszaki tájékoztatást, hogy ké­pet alkosson magának a helyzetről. Athén, március 5. – A tegnapi nap Görögország külpolitiká­jára nézve elsőrangú kritikás nap volt, de a döntést csak a mai nap fogja meghozni. A mai minisztertanácson dől el, hogy milyen maga­tartást fog követni Görögország a Dardanel- I­ráknál végbemenő eseményekkel szemben. A cár főudvarmesterének utazása Szófia, március 5. Vichnorodszky Sándor, az orosz cár fő­udvarmestere, aki hosszabb ideig Szaloniki­­ben és Nisben volt, Szófiába érkezett és innen folytatta útját Bukaresten át Oroszország felé-

Next