Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-02 / 61. szám

Budapest, 1915. kedd, március 2. UAGYARORSZAG gyek, nem is értem, miért adnák nekünk az angolok ezt a gyönyörű és értékes szigetet, amikor nincs szükségük Egyiptomban a mi segítségünkre. A mostani görög-török viszonyt se jónak, se rossznak nem lehet mondani. Hogy egészen pontosan fejez­zem ki magam, semmilyen viszonyban se va­gyunk egymással. Olaszországgal való­­viszonyunk jelenleg kitűnő. A 12 sziget kérdését a két kormány egymás közt kedvező­en oldotta meg s Olaszország hallgatólagos beleegyezését adta Epyrnsnak általunk történ­t a­kku­­padlójához. (Pol. II Írj Botrány a bolgár szobranjeben Szófia, március 1. Az Útro írja : A bolgár szobranje most tárgyalja a katonai büntetőtörvényjavaslatot. Az ellenzéki pártok a törvényjavaslat ellen együttesen léptek fel, obstrukciót indítva. A vita folyamán heves összeszólalkozás volt az ellenzék vezérei, Mom­csilov képviselőházi el­nök és a minisztérium referense, Moloff dr. között. Popoff dr. igazságügyminiszter és Ta­­keff, az ellenzék vezérszónoka a vita hevében sértő kifejezésekkel illették egymást- Az ellen­zék a miniszternek a ház üléseiről való kizá­rását követelte a gamin szó használatáért. Momcsilov elnök azonban a kormány kíván­ságára Take­si képviselőnek két napra való ki­zárása felett rendelte el először a szavazást, mely botrányos jelenetek közt történt meg. Az ellenzék azt állította, hogy a kizárási indítvány mellett a kisebbség szavazott, s így az meg­bukott, míg a kormánypárt és Junoff szava­zatösszeolvasó kreszter azt állította, hogy a kizárási indítványt megszavazták. Az elnök, Luk­seff és Szcanoff képviselők hangosan ösz­­szeszólalkoztak, mert az elnök a ház határo­zataként kihirdette Takeff kizárását. Miután Mileff képviselő is igen hevesen támadta Popoff igazságügyminisztert és kijelentette, hogy ha Popod igazságügyminiszter merészelte az el­lenzék tagjait gaminek­nek nevezni, ő az igaz­­ságügyminisztert nevezi annak, az elnök Mi­red kizárását is javasolta. Az ellenzék meg akarta akadályozni a szavazást, amelyet az elnök tényleg oly nagy zaj és kavarodás köz­ben rendelt el, hogy senki se tudhatta, mit akar, de az elnök kihirdette, hogy javaslatát elfogadták és a nagy tumultusban berekesz­tette az ülést. Az ülés berekesztése után össze­ült a minisztertanács, amelynek határozatairól azonban kommünikét nem adtak ki. magyarország. 1915. évi március hó 1-ével új előfizetést nyitottunk napunkra. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Március hóra............................2 K 80 fillér „ 1-től június 30-ig 10 „ 80 „ „ december 31-ig 28 „ 80 „ Egyes szám ára: Biittepssiets is Didiken 92 fillér Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése február végével lejárt hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket ideje­­korán közöljék velünk. Minden erre vonat­kozó bejelentéshez szüksége van a kiadó­­hivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amelylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a porta­különbözet megtérítését is . Dardanellák ostroma Most már kétségtelen, hogy a Dardanellák ostromát a franciák és az angolok megszállás­­szerűleg hajtják végre. Kényszerítő okok fo­roghattak fenn arra nézve, hogy a franciák és angolok arra határozzák magukat, hogy az ostromot ilyen energiával hajtsák végre. Min­den valószínűség szerint erre vonatkozólag megállapodások is történtek Oroszországgal. Erre mutat legalább sir Edward Greynek az a nyilatkozata, hogy Oroszországnak a szabad tenger elérésére vonatkozó törekvése Angliá­nak teljes szimpátiájával találkozik. Való­színű, hogy azok az okok, amelyek már ko­rábban a Dardanellák lövetését vonták maguk után, most még fokozottabb mértékben álla­nak fenn és nyilvánvaló az is, hogy az orosz kaukázusi hadsereg mentesítése sürgősen szük­ségessé vált. Az a katonai feladat, amelyet Anglia és Franciaország maguk elé tűztek, abban áll, hogy a Dardanellák összes erődjeit legyűrjék, a Márvány-tengerben előnyomuljanak és on­nan a Boszporuszon keresztül vezető utat ma­guknak kierőszakolják. Mindkét tengerszoros nagyon jól meg van erősítve és ezenkívül szá­mos aknával elzárva. A Dardanellák parti üte­geinek tűzhatása alatt megteendő útvonal het­venegy kilométer hosszú, míg a Boszporusznál ez az út 28 kilométer. A Dardanellák széles­sége 1300—7400 méterig váltakozik, amely szélesség azonban a legtöbb helyen négyezer méteren alul marad, úgy hogy általánosság­ban kétezer méteren aluli lőtávolsággal kell számolni. A Boszporusz partjai még közelebb fekszenek egymáshoz, szélessége sehol sem haladja meg a 3300 métert, sőt a partok he­­lyenként 660 méternyire közelednek egymás­hoz. Mint ezekből a földrajzi adatokból is látható, a parti ütegek még a meglehetősen elavult ágyukkal is jelentős sikereket érhetnek el a nehéz páncélos hajók ellenében is. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a libiai és a balkáni háború óta Törökország a tengerszorosok védelmére nagyszámú modern ágyút szerzett be és azokat fel is állította. A hajóágyuk tüzelésével az erődöket és azok ütegeit el lehet hallgattatni. Nagyobb erődművek teljes elpusztítása azonban a ten­gerről való puszta tüzelés által ritkán érhető el. A pihenő szünetek alatt ugyanis, ame­lyekre még a támadó csatahajóknak is szük­ségük van, a védőknek módjában áll, hogy a földműveket, legalább részben, ismét helyre­állítsák. Az erődök teljes elpusztítása tehát többnyire csak robbantás által válik lehetővé, amihez csapat-partraszállások szükségesek. Ha már most a tengeri front erődítései gyalog­sági védelemmel is el vannak látva, amelyek az ellenséges ágyúk tűzhatásán kívül könnyen improvizálhatók, meglehetősen nagy erőkkel kell az esetleg összelövöldözött erődöt megtá­madni és szükség esetén rohammal kell azt elfoglalni. Minthogy pedig Törökország a ten­gerszorosoknál meglehetősen jelentékeny szá­razföldi haderővel rendelkezik, ennek megfele­lően nagy csapattömegek volnának partra­­szállítandók, ha a támadók mélyreható sikert akarnak elérni. Már az elmondottakból is kitűnnek a Dar­danellák elleni akció nagy­ nehézségei, amely.-. nek végrehajtására feltétlenül nagyszámú ha­jóra van szükség és ezenkívül óriás lőszer­készletre. Figyelembe veendő az is, hogy az ágyucsövek a sürű­ lövöldözés folytán gyor­san kihasználtatnak és pedig minél nagyobb kaliberű az ágyú, annál rövidebb a csövek használhatósági ideje. Ha tehát maga a hajó semmiféle komoly sérülést sem szenvedett,­ harcképessége mindamellett már a puszta tü­zelés folytán is jelentékenyen csökken. Nem szabad elfelejteni, hogy az eddigi je­lentések szerint a Dardanellák legutóbbi lö­­velése alatt mindössze hét páncélos hajó sé­rült meg többé vagy kevésbbé, a tüzelés ered­ménye azonban mindeddig rendkívül jelenték­telen volt, mert a harcol­ la­ (törökök) részéről még mindig csak a külső erődök folytatták. Most három, hosszabb ideig tartó és nagy lőszerkészlettel indított támadást vezettek a Dardanellák ellen. A harcot folytató flotta teljesen modern csatahajókból állott s mind­amellett, az eredmény eddig nem volt több, mint aránylag csekélyszámú ember­veszteség és a külső erődök egyes helyeinek sérülése. Ha pedig a külső erődök legyőzöttek és a támadó flottának a harc folytatása céljából a Dardanellákba be kell hatolnia, kezdődnek csak igazán a nagy nehézségek. Itt a nagy­­kaliberű hajóágyuk nagyobb lőtávolsági fö­lénye megszűnik és a hajóknak a középágyu­­kat is működésbe kell hozniuk, amikor is a szárazföldi ütegek tűzhatása még nagyobb mértékben érvényesül. Ehhez járul az akna­veszedelem és az elzáratás lehetősége. Ha ugyanis a már legyőzött erődöket megfelelő szárazföldi csapatokkal nem­ lehet birtokba venni, akkor az a veszedelem merül fel, hogy a tengerszorosba befutott flotta mögött a már hallgatásra kény­szerített erődök egész sorát is még helyreállítják. Minthogy, az ellenséges hajók a torpedótámadások fenyegető vesze­delme miatt nem éjjelezhetnek a tengerszo­rosban, a hajóknak naponkint újból ki és fel kell vonulniok. Ezeknél az alkalmaknál termé­szetesen ismételten újabb harcra kerülhet la sor a részben helyreállított, korábban már teljesen elhallgatott ütegekkel. A csapatszállí­­tások tehát már a vállalkozás sikerére való tekintettel sem mellőzhetők. Már­pedig a tö­rök hadsereg támadó és ellenálló képességénél fogva ezekre a csapatokra nagyon is forrós fogadtatás vár és nem lehetetlen, hogy annál a nehézségnél fogva, hogy a már legyőzött erődök nem tarthatók meg huzamosan, az angol és francia flotta több veszteséget szen­ved a Földközi-tengerbe való visszahajózásá­­nál, mint a tengerszorosba való behatolásnál Egyelőre azonban még a külső erődök sem győzöttek le. Az a feladat, amelyet­­Orosz­ország a szövetségeseire rótt, egyike a leg­nehezebbeknek, amelyet részükre felállítha­tott. Az angol és a francia flotta minden­esetre a legnagyobb kitartással törekszik a cél elérésére, éppen ezért előrelátható, hogy a legközelebbi jövőben a tengerszorosnál végbement számos harcról kapunk hírt, ame­lyeknél az angolok és a franciák minden való­színűség szerint meglehetősen jelentékeny veszteségeket fognak szenvedni, anélkül, hogy céljukat elérjék, mert a török tüzérség bizo­nyára nagyon meg fogja állani a helyét. WVWWVWSWWWSA/swwwwswywww 5 TELEFON­SZÁM: Főszerkesztő. . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség . . 23—51 Interurbán .... . 40 Nyomda (lapzártakor) 80—40 Kiadóhivatal ... 13—9? Használjunk hadisegély-postabélyeget Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egylet­nek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

Next