Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-10 / 69. szám

^ Budapest, 1915. szerda, március 10. MAGYARORSZÁG N­ 'll" .llOl'IM­­­­­­ ' ..................rw"T'l"nT — Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Újabb részletek a bombázásról Inslantinápoly, március 9. A­­Wolff-ügynökség külön tudósítója a Dardanellákból tegnap a következőket táv­­iratozta. A pénteki bombázás a Kilid Ul Bahr kastély közelében lévő egyik erőd ellen irányult. Részt vett benne két angol Vikto­­rid- és Apamemnon-típusú sorhajó, melyek körülbelül 30 lövést adtak le. A lövedékek, melyek közül igen sok nem jutott el a célig és hatalmas víztölcsért okozva, a tengerbe esett, csak az épületekben tettek kárt, míg az ütegek sértetlenek maradtak. Az utóbbiak csak három lövéssel válaszoltak és az egyik lövés nyilván tüzet idézett elő az egyik hajó fedélzetén, mire a sorhajók azonnal a leg­nagyobb lőtávolságra vonultak vissza. Egy angol hidroplán kifürkészni igye­kezett a török állásokat, de az őrködő ágyuk tüze a szároszi öböl felé való elkanyarodás­­ra kényszerítette. Egy bomba, amelyet le­­kötött, nyílt terepen robbant fel és nem okozott kárt. A többi erőd bombázása telje­sen eredménytelenül folyt le. Szombaton a harc ismét másképp ala­kult. A tüzelést az ellenség, rendes szokása szerint, nagy távolságból kezdte meg, ez alkalommal a Dardanosznál lévő ütegek, valamint a Medsidie erőd ellen, amelyek a tüzelést viszonozták és a nagy distancia elle­­n­ére, találatokat értek el. Nemsokára ezután egy angol dreadnought a szároszi öböl felöl indirekt tüzeléssel a földnyelv hegyein át, az európai oldalt bombázta. Miként a­­Wolff-ügynökség tudósítója a harcra előké­­szült Hamicie-erőd megfigyelőállomásáról láthatta, a gránátok részint az európai par­ton, részint a vízben estek le. Délután már gyéren röpültek át lövedékek a Hamidie-erőd fölött és egy távoli mezőn estek le, hatalmas földtömegeket kavarva fel. A török ütegek az angol hajók tüzelését néhány jól irányzott lövéssel viszonozták és az angol hajókat visszavonulásra kénysze­­rítették. Este egy gránátszilánk áttörte Csanak-Kalé faluban egy üres ház tetejét anélkül, hogy bárki is megsebesült volna. A lakosság teljesen nyugodt, az utca képe normális. Enver basa szemléje Konstantinápoly, március 9. '* ) Enver basa hadügyminiszter, a generalisz­­szimusz helyettese tegnap inspiriálta a Darda­­nellákat és megelégedésének adott kifejezést a tengerszoros hősies védelme fölött. A minisz­ter meglátogatta a sebesülteket, megdicsérte őket, különösen kiemelte Mehemed altiszt ér­demeit és átnyújtotta a harcosoknak a szultán által adományozott kitüntetéseket. A katonák válasza bizonyságot tett halálmegvetésükről és az angolok ellen való gyűlöletükről. Vala­mennyit áthatja az a vágy, hogy ismét vissza­térjenek a harctérre és az ellenség ellen küzd­­hessenek. • A török ütegekben nem esett kár Konstantinápoly, március 9. A Tanin tudósítója jelenti a Dardanellák­ról, hogy a tizennégy nap óta tartó bombázás semmi kárt sem tett a török ütegekben. | Utazás a Makovicza völgyeiben i -­­, március 4. *■' (A Magyarország kiküldött tudósítójától.) Kocsin jövünk már harminc kilométert Rioner dr.-ral, a felsővizközi járás főorvosával zórja velünk a kocsi a fagyos utat. Trének húznak el mellettünk, mozgó kolónjai a vöröskeresztesek­nek, emitt, a kapi-i vonal fölött a völgykat­lanban tábori pékműhelyek füstje száll versenyt a köddel. A hegyormon, amely olyan, mint oldalról félig elolvadt cukorsüveg, a váromla­­dék maradványai bontakoznak ki. Egykoron, letűnt századokban, légióként 1600 körül a híres kapiak bírták, akik nagy oligarchák vol­tak, sokszor vívták a várat királycsapatok, sok magyar vér hullott el alatta. Az 1670-iki ország­­gyűlési határozat vételekor, mely a felsővidéki várak lerombolását határozta el, Kapi Julia maga dobott üszköt a vártetőre, — ma már csak a történelem tud róla, hogy a romok fölött sok vad zivatar szántott egykoron. Ugyanebben a völgyben, ugyanettől a vártól talán két kilo­méternyire északnak látszanak még a negyven­­nyolc—negyvenkilencediki szabadságharc védő­műveinek maradványai. Akkor is tört erre orosz had, akkor is csattogott magyar acél a Makovica völgyeiben, belecsorgott a magyar vér az áldott magyar földbe s Rákóczi tótjainak ivadékai úgy mondják, hogy a szabadságharc óta oly termékeny erre a föld: magyar köny, magyar vér termékenyítette . , , A hires Beszkid-telekből az idén alig jutott valami erre a vidékre. Voltak havazások, de korántsem oly súlyosak, mint más esztendők­ben. Emlékeznek rá, hogy tizenöt év előtt Kom­­lóskeresztes és Kapi között a völgyre házmagas­­ságú hó hullott alá, a közlekedés teljességgel lehetetlen volt. A községek megunták várni a hóolvadást. Kétkezi munkások álltak neki a hó áttörésének és sikerült is kocsiszélességű utat vágniok benne. Az út két végére tülköst állítottak s hogy ha erről, vagy arról nekiindult egy-egy kocsi, a tül­kös menten jelet adott, hogy az ellenkező irányból szembe ne bocsássa­nak más kocsit, mert nem tudnak majd egy­másnak kitérni. Hát ilyen nagy hófúvások vol­tak már erre, pedig a magasabb Kárpát­hegyek még messzire vannak. Három év előtt is volt olyan tél, hogy felülről egyáltalán nem volt ajánlatos leindulni dél felé, mert könnyen megeshetett volna, hogy se ló, se lovas, se kocsi, se kocsis nem tért volna vissza. Az idén is tud­nak apró völgyeket a Kárpátokban, melyekbe a szél ötven-hatvan méteres havat hordott. — Nagy, erős tél, hálistenitek nem volt, csapataink mozgása eléggé könnyű volt, fagy­tól sem kellett sokat szenvedniük, — így mond­ják a tótok erre fölfelé. * Dél van, a havas hegyhátakat a nap ara­nya hinti be, más Girálton vagyunk, tizenöt kilométernyire a front mögött. Érdekesen épült régi házak, kuruc nemesek és földesurak régi kúriái, dombon épült reneszánsz hajlé­kok, mindmegannyi kulturális nyomó ház Rá­kóczi korából. Itt, a Fejedelem kedvelt föld­birtokain, a Makovicza lejtőiben jó világ járta akkor is, a parasztok kis földeket miveltek, a földesurak jólelkűek voltak, csak a politika viharzot véren és acélon... Ma — már Há­rom hónap óta — déli és esti harangszó He­lyett (mikor az Alföld nyugalmas estéin oly szépen csendül az Ave Mária) ágyuszó és gép­fegyverropogás köszönti őket.... Szombaton csöndes esti idő járt, holdvilág ragyogott, fe­hér fény ömlött a lövőárkok fölött — esti tá­madás volt, oroszok intézték. Alulról és fölül­ről szörnyű ágyúszó zengett, reszketett belé minden ablak és fal. A levegő végtelenül tiszta volt, végigszállt rajta a sortüzek, gép­­fegyvertüzek hanglavinája, úgy hogy minden ágyulövést, minden sortüzet megolvastak itt a községben. Este félkilenckor kezdődött ez a koncert, tartott féltizenegyig. A legnagyobb erővel tíz óra tájban dühöngött, tizenegy bor­zalmas, vérfagyasztó hurrá viharzott, orosz hurrázás. Tizenegy gépfegyverkattogás, ágyú­­tűz, gyalogsági sortűz dördült nyomukban. Aztán ellanyhult a koncert, mint bágyadó szélvész ... már csak egy-két ágyúszó ... egy­két puskatűz. És csönd, halálos nyugalmi csönd terült a hegyekre, a község lakói is el­­szenderültek. Reggelre hallottuk, hogy az este tizenegy rohamot kíséreltek Kishelynél az oro­szok, tizenegyszer fullasztották vérbe a mieink s végül is a kísérlet abbamaradt. A bolgár kormány álláspontja Szófia, március 9.­­ ■ (A. Magyarország eredeti távirata.) A bolgár kormány egyik tagja nyilatkozott a bukaresti Universul munkatársa előtt Bul­gáriának a Dardanellák ostromára vonat­kozó álláspontjárál. A miniszter kijelentette, hogy a Darda­nellák ostroma Bulgáriát semmiben sem­ ­ fogja befolyásolni, amennyiben az Bulgáriai érdekeit nem veszélyezteti. Angol lapok véleménye Amsterdam, március 9.­­ (A „Magyarország“ tudósítójának ex­­pressztávirata.) A „Daily Chronicle“-nek táviratozzák, hogy folyó hó 6-án, szomba­ton öt angol csatahajó négy órán át bom­bázta a Dardanellákat. A Dardanus és Kilid Bahr erődök nagy kárt szenvedtek. Az an­gol lapok legújabban cikkeikben beismerik, hogy a Dardanellák bevételének erőszako­­lása ellenkezik az angol érdekekkel. Ez an­nál is inkább megállapítható, mert az an­gol és a francia diplomácia Olaszországban, Romániában,, valamint Bulgáriában a kí­sérleteivel kudarcot vallott. Most az utolsó kényes eszközhöz fordultak, hogy Görög­országot megnyerjék ,­­ ennek a következ­ménye pedig a görög kormány, lemondása lett. Románia Bulgária nélkül nem indul­hat háborúba, s most Anglia egyetlen re­ménysége az, hogy engedmények árán si­kerül Bulgáriát megnyernie. De ezt is ki­vihetetlennek tartják, mert sem Görögor­szág, sem Szerbia nem akar­ területet át­engedni Bulgáriának. H. S. Amsterdam, március 9. ’ L­on­doni híradás szerint Pearl Edvin, a Daily News volt konstantinápolyi levelezője, aki negyvenéves tapasztalatai alapján első­rangú tekintély, a Dardanellák ostromlásáról a következőket jelentette ki: „A legközelebbi öt mértföld a legveszedelmesebb’. Kephez Point­­től Cape Nagaraig azt a hajót, amely át akarna haladni, hét hatalmas üteg fenyegeti, a legerő­sebbek, amik Törökország rendelkezésére álla­nak. Ez a vonalrész van almákkal is a legsű­rűbben teleszántva. Nem kellene tehát túlbiza­­kodóan hamarosan sikereket remélni.“ Olaszország magatartása Róma, március 9. ” Az olasz külügyminisztérium félhivata­los orgánuma a Giornale d’Italia a Darda­nellák ostromlásával kapcsolatban a követ­

Next