Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-12 / 71. szám

ISS AG­Y­A­RORSZAG Budapest, 1915. péntek, március 12. reánk mintegy negyven gránátlövést. Körü­löttünk már minden rommá volt lőve, min­denütt levágott fák és felvágott föld feküdt .A hó több száz méternyi körzetben fekete volt a koromtól és a levágott földcsapástól. De ágyunk Istennek csodájára sértetlen ma­radt. Egy robbanó gránát hüvelye az üteg szakaszvezetőjét találta, midőn az éppen az ágyunkhoz futott. A szerencsétlen ember mindkét lábát levágta a löveg, úgy hogy mire a domboldalra értünk vele, vitéz baj­társunk kiszenvedett. Fönt az ágyúnál még eszmé­leténél volt, véres kezével görcsösen kapasz­kodott az ágyukerékbe s egyre azon könyör­­gött, hogy lőjjük agyon, hogy ne kínlódjék. Elszorult a szivem és könnyes szemekkel néztük az iszonyú fájdalmak közt bajtár­sunkat, de segíteni nem tudtunk rajta. Az est beálltával láttuk, hogy a magános dombon, az orosz állások közelében tovább már nem tarthatjuk magunkat. Kivettük a závárzatot az ágyúból, majd kötélre fogtuk az ágyú csövét és azon engedtük le a domboldalon. Ütegünknél már­ azt hitték, hogy nem va­gyunk az élők között és örömmel fogadtak. A szegény szakaszvezetőt ott temettük el az ágyuk dörgése közt és sírjára fenyőgalyakból készítettünk keresztet. Mi magunk fontos je­lentéseket vittünk vissza magunkkal, melyek teljesítésével ütegünk fényes eredményt ért el. Az oroszok visszavonultak. Németország kereskedelmi háborúja Az angol kereskedelmi tengerészet veszteségei Berlin, március 11.­­ (Saját tudósítónktól.) Az angol kereskedelmi tengerészet gőzöseinek veszteség­­listája a „Berliner Zeitung am Mittag“ össze­állítása szerint a háború eleje óta március el­sejéig 111 gőzöst tüntet fel 400.000 ton­­na tartalomm­al, továbbá négy segédcir­­toálót 33.000 tonnával, nyolc vitorlást 18.000 tonnával, egy 107 tonnás shoonert, nyolc a­knakuta­tót, összesen 1880 tonnával és egy is­meretlen nagyságú szállító hajót. Ebbe az összeállításba nincsenek belefog­lalva azok a hajók, amelyeknek elvesztését ti­tokban tartják. Beresford tengernagy indítványa Páris, március 11. " Az „Echo de Paris“ jelenti Londonból: Beresford tengernagy a régi haditörvény alapján, mely a tengeri rablók fel­akasztását rendeli el, azt követeli, hogy a német tengeralattjárók elfogott tisztjeire al­kalmazzák ezt a törvényt. Feltartóztatott svéd gőzös Bécs, március 11. A Neue Freie Kresse jelenti Ber­linen át Kopenhágából. A Johnson nevű svéd gőzöst, amely a svéd kormány részére gabonaszállítmányt hozott Rio de Janeiróból göteborgi rendeltetéssel, az angolok fel­tartóztatták és Kirkvallba vitték. Kilenc angol gőzös eltűnt Hamburg, március 11. A Hamburger Fremdenblatt jelenti Rot­terdamból . Március 1. és 6-ika között az angol-skandináviai vonalon kilenc útban volt angol gőzösnek nyoma veszett. A lon­doni hajótulajdonosok még tovább korlá­tozzák Hollandiába és Skandináviába ren­delt hollandi teherszállítmányok elfoga­dását. Az angol—hollandi személyforgalom Berlin, március 11. A svájci külügyi hivatalhoz érkező távirati értesítés szerint az angol kormány március 8-ikától kezdve csak a legszűkebb keretekben engedi meg a Hollandia felé irányuló személy­­forgalmat. A Folkestoneból és Tilburyből Hol­landia felé irányuló hajókra csak a londoni diplomáciai képviseletek futárjait és olyan személyiségeket szabad bocsátani, akik a ki­jelölt angol hatóságtól erre a célra külön en­gedélyt kaptak. A francia hajóskapitányok és a német blokád Páris, március 11. “ A Temps jelenti. A Rochambeau nevű óceánjáró hajó Havret március 7-én elhagyta. A hajón francia tanulmányi bizottság is van, amelyet a francia kormány az Egyesült­ Álla­mokba küldött ki. A 300 kilométernyi veszélyes zónán egyetlen német tengeralattjárót sem lát­tak. A lap hozzáteszi, hogy a német blokádot egyetlen kapitány sem veszi már komolyan. Elhatározták a kapitányok, hogy nekirohan­nak a német búvárhajónak, mihelyt meglát­ják. A Las Palmasban horgony­zó német hajó Páris, március 11. – A Temps jelenti Las Palmasból. Mint a Tribuna jelenti, a Las Palmasban horgonyzó német gőzös fedélzetén titkos drótnélküli állo­más működik. A Kaiser Wilhelm der Grosse német segédcirkáló roncsa, amely eddig Rio d’Oro körül úszkált, elsülye­dt. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Konstantinápoly, március 11.­­ Az «Osmanischer Lloyd» tudósítója foly­tatja a Dardanellák ostromáról írott napló­­szerű jegyzeteit. A legutóbbi érdekes ese­ményekről a következőkben számol be. Március 7. Enver basa hadügymi­niszter ma meglátogatta hadállásainkat a Dar­danelláknál. A csapatok hangulata igen lelkes volt és zajosan ünnepelték Enver basát. A ki­segítő hadikórházakban, mintegy ötven sebe­sülttel beszélgetett a hadügyminiszter. Hosz­­szabban beszélgetett M­e­h­m­e­d altiszttel, aki­nek a küm­ kalei győzelmet köszönhetjük. Mi­kor a sebesült­ hős előadta az ütközet lefo­lyását, a hadügyminiszter levette saját mel­léről a török félholdas katonai vitézségi ér­met és felfűzte azt Mehmed mellére. A klini­kai és hős, sajnos, roppant veszélyesen sebe­sült meg és életbenmaradásához orvosai na­gyon kevés reményt fűznek. Délután hat páncélos bombázta a szo­rosba vezető utat, ott azonban kitűnően va­gyunk védve és a bombázás, amely, eredmény­telen volt, alig egy félóráig tartott. Négy óra tájban négy hatalmas hadihajó, köztük Anglia egyik legnagyobb hajója, a Queen El­­­s­a­b­e­t­h, a szoros felé közeledett. Ezeket a hajókat az úgynevezett «magyar hegy­iek»-r­­el bombázták igen sikeresen. Ezt a hegyfokot­­azért nevezik magyar hegyfoknak, mert 1452-ben, mikor Bizánc elestével a ke­leti császárság megszűnt, II. Mohamed szultán rendelkezésére egy Orbán nevű ma­gyar ágyúöntő ezen a hegyfokon állította föl az első török ostromágyút. Most ezen a fo­kon a legmodernebb ütegek, a har­minc és felesek á­l­llnak és gyilkos tü­zelést intéznek a négy hadihajóra. A négy hadihajó kíséretében lévő két cirkáló, bom­bázásunk hatása alatt megsérült. Láttuk, amint az egyik hadihajó parancsnoka, lövé­sünktől találva, holtan esett össze. A Queen Elisabeth, mint azóta ismeretes, szintén meg­sérült, de erről a török haditudósító s akkor még nem tudhatott. Chios környékén öt angol aknaszedő dolgozik állandóan. Az aknaszedő-készülé­­keik azonban nem olyan mélyjáratuak, mint amilyen mélységben a török aknák le van­nak erősítve és így nagyon kevés eredmény­­nyel jár a kutatás. Az egyik aknaszedő-hajó ma aknára ütközött és elégett. Pilótáink ma kísérleteztek először hydro­­plánnal. A kísérlet fényesen sikerült, számos kisebb hajót rongáltunk meg és egy angol élelmiszeres uszályt fölgyújtottunk. Ma az a hír terjedt el itt, hogy az ango­lok flottabázisul mától kezdve Málta vizeit használják, mert Görögország részéről tilta­kozástól félnek. Amennyire mi tátjuk, Ch­iost tényleg elhagyták a hajók és csak néhány aknászodé maradt ott. 1*1 A Túrán és az Ikdam, mérvadó olasz diplomatákkal folytatott interjúkat közölnek, amelyek szerint a Dardanellák bevétele le­hetetlen. Az olasz államférfiak kijelentik, hogy ez az akció korántsem­ hagyja hidegen a földközi-tengeri hatalmát féltő Olasz­országot. Ma hirdették ki katonáink előtt, hogy­ az izlám két nagy ellensége, Art­win, az orosz Kaukázus alkormányzója és T alatt si kán, orosz csendőrtábornok, Csórtuk mellett, török fogságba kerültek. Elfogatásuk hírére a le­génység levegőbe­­ hajította ,vörös sipkáit (N.T. h.) ■'.^r , ><* ____ A bombázás A Athén, március-lí.\ 'Ai A’ Dardanellák bombázásában jelenleg csak 52 szövetséges hajó vesz részt, 8 hajó részben javítás, részben egyéb feladata miatt táv­ol tartja magát az akciótól. (Pol. Hir.1) Román lapok véleménye : Bukarest, március 11. ’" ír". A román kormány hivatalos lapja, a „Viitorul“ vezető helyen foglalkozik Görögor­szág magatartásával a Dardanellák forszírozá­­sával szemben. — A Dardanellák bombázása, —írja — általános visszhangot keltett Albániában. Bi­­zanz egy részét képezi a történelmi jussnak­ és egyetlen görög sem akadna, aki el tudná képzelni­ Konstantinápolynak Görögország nél­kül való megszállását. Ezért hívták­­össze a korona tan­ácsot is Athénben. A franciák és an­golok nagyon óhajtanák Görögország Beleavat­­kozását Konstantinápoly ellen, mert ez esetben a görög partvidék mint felette ideális operációs bázis állana rendelkezésükre. .Továbbá előnyük is volna belőle, hogy a görög csapatok száraz­földön is közreműködhetnének a konstantiná­polyi akcióban. A «Rumänischer Lloyd», írja: , , Egyes lapok útján az a Mr terjedt el, hogy a hármas entente felszólította úgy Gö­rögországot, mint Romániát, hogy­ a Darda­nellák elleni akcióban vegyen részt. Görögor­szágtól azt követelték, hogy huszonötezer em­berrel­ szállja meg Gallipoli-f­él­szigetet, vagy Kis-Ázsia valamelyik pontját. Görögország azonban megköszönte a megtisztelő bizal­mat, hogy kikaparja a gesztenyét a tűzből Oroszország részére. Románia a következő ajánlatot kapta a hármas ententetől: Száz­ezer emberrel szállja meg Konstantinápolyt. Ezek a csapatok hajón szállítandók Midiába, ahol partra teretnek. * * Marghiloman személyes orgánumának, a «La Politique»-nek legutóbbi száma cikket közöl B. G. Assa­n, az ismert román köz­­gazdasági író és nagykereskedő tollából. A cikkíró tüzes hangon, az érvek egész özöné­vel tiltakozik Oroszország dardanellai aspi- 5

Next