Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-13 / 72. szám

Budapest, 1915. szombat, március 13. MAGYARORSZÁG 5 óra 45 perckor délután egy német búvárhajó szállitó gőzösnek nézték. A kilőtt torpedó sze­­torpedóval megtámadta. Az Asturia olyan rencsére nem találta el a hajót. Mihelyt meg­­lámpákat használt volt, melyek gőzösök szá­­állapították, hogy az Asturia kórházhajó, bár­­yára vannak előírva és a homályban csapath­­­tatlanul folytathatta útját. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Konstantinápoly, március 12.­­ A Dardanellák ostromának legutóbbi nap­jairól és azzal kapcsolatos eseményekről az Osmanischer Lloyd tudósítója a követ­kezőket jelenti lapjának: Március 8. Az entente-flotta a szoros be­járatát délelőtt tíz órakor bombázni kezdte és déli két óráig szakadatlanul bombázta. Az ellenséges hadihajók tíz órakor gyors iram­ban közeledtek a bejárathoz, ahol megáll­tak. Ütegeink viszonozták a tüzelést,­ amely­nek folytán két nagy hajó, az «Agamemnon» és a­­«Queen­­Victoria» súlyosan megsérült. Megfigyeltük, hogy egy­ kitűnő angol üteg egy óra alatt hatvankét gránátot lőtt ki. Va­lamennyi gránát vízbe esett. Az egész kör­nyéket rémes nagy füst borította el s a sziklafalak oly rémitő dörgéssel visszhangoz­ták a tüzelést, hogy szinte elkábultunk. Mikor a legnagyobb bombázás közepett, ti­zenegy órakor a Kale-i-Szultánie-mecset fő­ müezzinje a torony galériáján elénekelte az imát, katonáink javarésze, rövid szünetet tartva, vele énekelte az Allaht dicsőítő imát. Ez m­r megható jelenet egyébként az angolokra nézve nagyon hasznos volt, mert a szünet alatt egy angol aeroplán szállt fel, amely ellen tettünk ugyan néhány lövést, azonban mégis sikerült a gépnek, az imádkozás alatt, Tenedos irányába eltűnnie. Délben két órakor, mikor az angolok belátták, hogy a bombázással nem érnek el eredményt és a kitűnően védett szorosokon áthaladniuk lehetetlenség, különösen tekin­tetbe véve pedig azt, hogy a belső erődít­ményeket eddig még meg sem közelítették, ha tízben egymás után kísérelték meg a csa­patok partraszállítását. Ezeket a kísérlete­ket mind meghiúsítottuk. Az angol hadihajók, közvetlen közelünk­ben, elfogtak tegnap egy óriás petróleum­szállító gőzöst, amely az Egyesült­ Államok részére szállított kőolajat. Az árut a Stan­dard Oil Company konstantinápolyi megbí­zottja vásárolta és hajózta be. Mikor a hajó a Dardanellák közelébe ért, az angolok el­fogták és Dedeagacsba vitték, ahonnan a hajó parancsnoka távirati értesítést küldött a történtekről Konstantinápolyira, majd New­­yorkba, tudtunk szerint azonban mindezideig semmi intézkedés sem történt az angol erő­szakosság ellen és az amerikai hajó még mindig Dedeagacsban állomásozik. Néhány nap óta orosz lapokat is ka­punk, amelyekből a legkalandosabb híreket olvashatjuk. Az egyik lap azt írja, hogy Kon­stantinápoly elfoglalásával ismét két helyre központosítja a világ vallási uralmát. Az egyik vallási uralom megmaradna a pápa­ság, amely tovább is a Vatikánban székelne, a másik nagyhatalom pedig a görög-keleti egyházfő lenne, aki ■ — a régi bizánci idők mintájára — a konstantinápolyi Aja Szófiá­ban székelne. A moszkvai szent szinódus is ide tenné át székhelyét ez esetben. Azt hi­szem, hogy az oroszok terve még egy, kissé korai. Janina bevételének napján, március 8-án, Athénben nagy ünnepségek voltak, a­melyen a közönség a király és az új mi­niszterek mellett tüntetett. Az entente-sajtó által híresztelt utcai harcok, melyek ezen a napon folytak volna le, légből kapott ko­holmányok. (NT. T. H.) len. „Indirekt“ ostromnak nevezi a hivata­los jelentés ezt a taktikát, mely abban áll, hogy néhány hajó a Dardanellák bejáratá­nál elhelyezkedik s onnét figyeli a gránátok hatását, amelyek a Gallipolli-félszigetnek az aegei tengerpart és a Dardanellák európai partja között levő része fölött­­ repülnek át. A legújabb jelentés többek között ezt mondja : „A Queen Elisabeth, Inflexible és Prince George újból megismételte támadá­sát. A Queen Elisabeth huszonkilenc lövést tett az L. erődre. Ugyanakkor az Irrestible, Canopus, Cornwallis és Albion a török üte­gek igen erős tüzelése alá került.“ Az ugyanekkor kiadott francia jelentés így hangzik: „Három hajónk „indirekt“ tüzelést in­dított Szároszból a Gallipoli-félszigeten át a Kilid-Bar-erőd ellen. E hajók tüzelését több hajónk figyelte a Dardanellák bejáratánál.“ Genf, március 12. Londonból jelentik. A Dardanellákat ostromló flotta parancsnokának, Carden vice­­admirálisnak jelentéséből kitűnik, hogy a szö­vetségesek hajói 19 kilométer távolságból lőt­ték a Hamidie I. és a Hamidie III. erődöket, még­pedig Gallipolli félszigeten át tüzeltek rá­juk. Az admiralitás március 9-i jelentése sze­rint az Agamemnon és az Óceán a kedvező idő­járást felhasználva megtámadta a szoros déli partján levő erődöket, míg négy másik angol hajó és egy francia a Kephez erődöt lövöldözte. Az Agamemnon és a Lord Nelson megkezdte a Csanak-részen levő Rumik­e Medsidie és Ha­micie erőd bombázását. Rövidesen ezután két erőd állítólag elhallgatott. Ezekben a erődök­ben látni lehetett a robbanást. Az Agamem­’ nont, a Gauloist és a Lord Nelsont három-há­rom lövés találta, a kár nem komoly.­­'A' Dora -Nelsonnak három sebeültje is jatt. „. .. azt sem tudtam, hol kell keresnem. A sze­mélypályaudvarnál útbaigazítottak, hogy a Mészáros­ utcában van. Gyerünk, kis negyed­óra és ott vagyunk. Büszkén mutatóra a hiva­talos írást. — Ez a személypályaudvaron van. — De, hiszen onnan küldtek ide. — Gyorsáru. A személypályaudvaron van, — kaptam meg a rideg fölvilágosítást. Nem baj, gyerünk vissza. — Kérem alásan, a teherpályaudvaron azt mondták, itt van ez a liszt, — szóltam már némi aggodalomma!. — Az indulási oldalon tessék kifizetni a díjakat!. Gyerünk vissza az indulási oldalra. Tíz koronából alig kaptam vissza valamit. Itt most talán csak sikerül. És valóban megtaláljuk a liszteszsákot. A mi liszteszsákunkat, amelyet a mi édes nagy­­­nénikénk küldött nekünk Jászkaraszent­­györgyről, ott áll szerényen egy sarokban. — No, mérjük meg, bácsi, — mondom illő tisztességtudással a hivatalos férfiúnak — mert, bocsánatot kérek, de olvastam, hogy a liszteket megdézsmálják. A szárnyaskerekű sapkás ember olvassa a piros szegélyű gyorsára fuvarlevelet. Kí­nosan telnek a percek, míg végre vészes ko­molysággal ikij jelenti: — Nem lehet megmérni. — Miért? Hátha kevesebb? Nézze csak, milyen üres itt. Hát miért nem lehet meg­mérni? Hiszen itt a mázsa. —­­Nincs kifizetve a hivatalos mérlegdíjt. — Hát kifizetem.. Mennyi az? — Tíz fillér. — Tessék. — Nem lehet. — Hát ne tréfáljon, barátom, mért nem lehet?­­ — Odaát kell kifizetni az indulási ol­dalon.­­ Elindultunk megint az indulási oldalra. Kifizettenk a tíz fillért, beírták és aztán visz­­sza. Nem szabad haragudni, fő a rend. És aztán a tisztből sem hiányzott. Két koro­náért vállalta egy fuvaros a szállítást, hogy­ üresen ne menjen vissza a városba. Visszük a lisztet. Én a kocsis mellé ültem, mögöt­tünk­ a liszt, a fuvaros és a három­­ fiú a kocsin. Vigyáztak a lisztre. Megérkeztünk a ház elé. Valami szokatlan büszkeség bátorrá tett Talán nem is kopogtattam, úgy nyíl­ot­tam­ be a házmesterhez: — Egy zsák lisztem érkezett, vigyük föl a fil­ten! — Egy zsák liszt! Kérem, nagyságos úr, azonnal! , És kék bársonykabátjában jött Jerzsabek­ úr, pedig háromtól ötig nem jár a lift Te­herszállításra alsó fülkéje van a liftnek, de Jerzsabek úr nem engedte odatenni a lisztet — Reggel szenet vittek ott, még piszkos lenne a zsák, — mondotta szokatlan gyön­gédséggel. És szállt a lisztes zsák fölfelé. Hangtala­nul álltunk­ mellette. A néma áhítatban úgy­ éreztem, hogy tú­le­m­e­l­kedü­nk a föld gőz­­körén. A halvány világításban a lisztes zsák­ alakja szinte megkarcsúsodott, körvonalai hullámosakká finomultak, fehérsége a nap­sütötte­­ lég izzó fényét árasztotta, behuny­tam­­a szemem és úgy láttam, mintha pokoli büntetését végigszenvedett angyal suhanna ég feig az­ űrön át..« * ' * A bombázás ^ ,­­ Szófia, Ttt&tínS '® '*• A lapok konstantinápolyi híradása szerint a Dardanellák erődeit naponta ágyúzzá­k, de egyre gyöngülő erővel. .Valamennyi a Darda-* nellákról visszatérő tiszt teljesen kilátástalanok­nak tartja az ellenség áttörési kísérleteit. Ez a véleménye azoknak a külföldi katonai attasék-*­nak is, akik az ágyúzást láthatták. Genf, március 12. | ’’ Tegnap francia hadihajók haszontala­nul bombázták a Dardanellák Eliás-erődjét. A francia tengerészeti minisztérium hivata­los jelentésben ezt azzal leplezi, hogy : „a sűrü köd miatt lehetetlen volt megállapítani, várjon a bombázás okozott-e valami kárt.. Imhoff pasa a Dardanellákról Berlin, március 12.. Imhoff pasa, a török hadsereg egyik ala­pos ismerője, a Vessische Zeitungban követ-­­kezőleg nyilatkozik a Dardanellák elleni táma­­­dásokról: „Jogos a törökök bizalma, mert a Bilim basa által létesített Dardanella-erődök az évek hosszú munkája folytán a legteljesebb mértékben meg lettek erősítve. Bár a legtávo­labbra lévő ágyukkal nem látták el őket. De a fedezett ütegek kiépítése, a jól kiképzett tiszti-a kar és legénység, a vízben elrejtett aknákkal azt a reményt keltik, hogy a szoros bevételét az ellenséges flotta sok egységének a feláldoz­­ásával tudná csak megfizetni. És ha meg is közelítené ütegeinket, ezzel még nem érne el mindent. A hajók el volnának zárva a Már­vány-tengerben, s amíg a tengerparti ágyukat elvenni nem tudná, igen nehéz volna a hely­zete. A partraszállítási kísérleteket eddig mind eredményesen hiúsították meg. Angol és francia jelentések Str Rotterdam, március 12. (A Magyarország eredeti távirata.) Az ideérkező angol lapok nap-nap után közöl­nek hivatalos és félhivatalos jelentéseket a Dardanellák ostromáról. Az angol-francia flotta most nem igyekezik a Dardanellákon át való behatolással az erődöket elpusztí­tani, hanem az Aegei-tengeren cirkálva, a szároszi-öbölből indít akciót az erődök el­ . A szövetségesek csapatokat szállítottak Lemnosra Berlin, március 12* v I 'At’Hénről táviratozzék a Lokalan­­zeige­r-nek. A görög kormány jelentést kapott arról, hogy­ a _szö­vetsége«*k­rem»os

Next