Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-16 / 75. szám

(7 -V B­udapest, 191­6. kedd, Március 16.­ ­ MAGYARORSZÁG Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A török flotta sikere , Konstantinápoly, március 15. A­ török­ flottának a Dardanellák előtt el­ért sikeréről illetékes forrásból ezt jelentik: Péntek éjjel sűrű köd volt. Egy török torpedó­naszád felhasználta ezt az alkalmat, hogy ki­­osonjon a Dardanellákból és észrevétlenül megközelítse az ellenséges flottát. Megfigyelte az ellenséges hajók állását, bombázni kezdett egy szállítóhajót, mire a hajóraj visszavonult. A torpedónaszád sértetlenül tért vissza. A fent említett feltétlenül hiteles forrás azt jelenti, hogy a Dardanellák bombázásának kezdete óta az ellenséges flottának nyolc nagy hadi­hajója sérült meg, köztük egy francia cirkáló nagyon súlyosan. Ezenkívül néhány torpedó­­naszád és szállítógőzös is megsérült. Két akna­­kutatóhajót, amelyek a Dardanelláknál ak­nákra halásztak, fölfedtek , és megsemmisí­tenek.­­• A bombázás , Berlin, március 15.­­A„B. Z. aim Mittag” haditudósítója jelenti a­ Dardanellákból. A belső Dardanellák ala­posabb megtekintése után tűnik ki, hogy K­i­­­lid-ul-Bahr erőszakos lövöldözése milyen hasztalan volt. Az angolok 354 nehéz lövedé­keikkel, köztük a 38 centiméteres ágyuk löve­dékeivel csak jelentéktelen anyagi kárt okoztak. Az ütegek teljesen sértetlenek ma­radtak és egyetlen ember, sem sé­rült meg. T. London, március 15.­­• Az an­gol admiralitás jelenti, hogy la Queen Elisabeth, amely indirekt ágyú­zással a Gailipoli-félszigeten átküldve löve­dékeit, bombázta a Dardanellákját, március 1­5-én lépett először akcióba, március 8-án három lövés érte, és másfélnapi szünet után március 10-én folytatta ismét akcióját. A Queen Elisabeth 38,1 cm.-es ágyukkal dol­gozik. ____ _«­... Frankfurt, március 15. : A „Frankfurter Zeitung“ jelenti Athén­ból . Az „Athénes“ című lap Mythilénéből ar­ról értesül, hogy az angol hadihajók sérülé­seit nagy titokban tartják. A törökök az an­golokat több ízben kelepcébe csalták.­­Amikor hétfőn a flotta élén a „Queen Elisabeth“ a Dardanellákba befutott, négy ütegnek golyó­záporába került. A géphelyiség közelében ta­lálva, jelentékeny rongálásokkal vissza kellett térnie Lemnosba, ahova két másik, tetemesen megsérült angol hajó is követte. Az ostromló hajók Genf, március 15. – A Dardanellák ellen operáló hajók nem a legmodernebb egységekben­ állanak, legtöbbje régi, hatalmas hajókból áll, melyek nagy víz­­kiszorításuk folytán alkalmasak a legnehezebb tüzérségi ütegek felállítására. A szövetséges flotta ágyúi 28, 30'A és 38.1 centiméteresek. A Queen Elisabethen vannak a 38.1 centiméteres ágyuk. E hajók mind az 1896—1906. években épültek. Érdekes, hogy egyedül a Goeben ki­­futhatásának megakadályozására két hatalmas hajó tartózkodik a Dardanellák előtt, az In­vincible és az Inflexible, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a Dardanellák bombázásá­ban, hanem helyükön állandóan résen állanak, hogy az esetleg kifutó Goebent megtámadják. E hajókra vár az a feladat is, hogy az esetben, ha a szövetséges flotta benyomulhatna a Már­vány-tengerbe, elsőkként vezessék a további előnyomulást. Erre a célra szolgál a Queen Elisabeth is. A szövetségesek siettetik a hadműveleteket London, március 15. (Rómán át) A Daily Tel­e­g­r­a­p­h je­lenti : A francia hadügyminisztérium által kiadott hivatalos kommüniké, amely egy francia hadtestnek Afrikában a behajózásra való teljes készenlétét jelenti, arra enged következtetni, hogy a szövetségesek a Dardanellák e­ll­e­n­i o­p­e­r­á­c­i­ó­t siet­tetni fogják, várja a veszedelmet, nem veszi észre, hogy az hátulról, vagy oldalt fenyegeti. De bent a lövő­árokban már jó volt, biztonságos volt, bujkál­tunk cikk-cakkos csavargásokon, szépen kicif­rázott, zöldgalyázott földprémek mögött. A ka­tonák kártyáztak, pipáltak és lábukat csavar­ták új, frissült kapcákba, de nem mosolyogtak és szűkszavúak voltak, egymás közt se beszél­tek, csak ültek messzi, befelé, mintha a szem­sugár keresztül tudná törni az erdőt, a hegyet, hogy lejuthasson Pest felé, vagy a Nagy­alföldre. Mélázó, busongó, vágyó­ nézésű, forró érzéseket szívükbe temetve hordozó sáros, be­­­­rotválatlan, egykedvű, monoton, pipázó kato­nák. Néha fölemeli a fejét, néz jobbra, néz balra, kicsit rányugtatja kezét a puskaagyra, majd leveszi róla, bedugja a köpönyegzsebbe,­­ visszaül korábbi helyére,­­ várakozó, türelmes, áldozatkész, fáradhatatatlan, pipázó, öreg ka­tonák. Vétek volna szólani hozzátok, kirezdi­­teni benneteket gondolatotok szobáiból és le­lmi papírra, hogy szelíd, szenvedő szivetek­ről mint fakadt föl a szó, mely bizonyára tisz­­­­tább, nemesebb most, mint a hó, mely le­hull, hogy lábatok alatt végsőt sóhajtson. Tehát mentünk és bukdácsoltunk szó nél­kül már háromnegyed órát és folytonosan lövő­­árokban, folytonosan szalma zizegett lépéseink nyomán, sok kiugrás mellett haladtunk el, a kiugrásokban voltat­ a gépfegyverek, kettesével. Elértünk tenyérnyi erdőcsk­e mögé, ebbe beleve­szed. .a láddáink s itt is volt két gépfegyver, de az oroszoktól zsákmányolt. Katonáink jól bán­nak vele, saját fegyverével és lövegével támad­ják az ellenséget. E két, orosztól zsákmányolt gépfegyverhez százezer hozzávaló töltény is van itt.. . Megmutatják a szerkezetét: kett-kett­­kelt-kett. .. szépen szól, de dörrenés és mag nélkül. Odaát mégis megmozdultak a zöld­­galyás lövőárkok, lehet, hogy megijedtek, mert néhány lövést mégis küldtek errefelé. A fák sűrűjén haladunk keresztül, a szélen megállunk, most látjuk a fejünk fölött süvöltő lövedékek robbanását. A kéklő ég alatt a hori­zont mélyén két torony, így, perspektívában tekintve, alig arasznyira egymástól. Két köz­ség. Az egyikben a mi hadállásunk, másik még az oroszé. A távolabb fekvő község felől délelőtt megindult egy orosz század, fölfejlődetlenül. Tizenötös gránátunk hullott közibük, gyors egymásutánban csak kettő. A század katonából egy sem maradt meg, mintha föld­ nyelte volna el őket. És hullanak most is, szépen, hullámo­san zengő dördül­éssel a gránátok a község fö­lött . .. Aztán jön az este fátyolosan, az ágyú zene mind ritkábban zengő, már csak búcsúzóul hal­latszik egy-egy robajlás. Megpihenve merül mögöttünk álomba az erdő, mögöttünk a lövő­­árok és túl van az orosz arcvonal. Csak füttyök hangzanak, most, az estvében, még si­­lóbbak, mint az ebéd utáni órákban. Mindenütt csönd, csak a vermek ajtaján ver erre a katonák­­ hangos alvása. Szmirna bombázása Páris, március 15.­ F1 A Havas-ügynökség jelenti: Pa­er­se viceadmirális a vezetésére bízott flottakülö­­nítménynyel folytatta Szmirna bombázását. Az angol és francia hajók élénken ágyúzzák a török ütegeket. Az eredményt nem ismerjük, öt hajó a szmirnai öbölben elhelyezett aknák állandó felszedését végzi. Négy görög petró­­leumszállítóhajó és egy hollandi kereske­delmi gőzös hirtelen elhagyta a veszélyez­tetett kikötőt. Ohisoból tudatják, hogy két angol dreadnought, két francia tengeralattjáró és egy angol cirkáló Bryulába érkezett. A szmirnai erődök szakadatlanul küldik bom­báikat a flottára. Angol csapatok Bagdad ellen­ ­ London, március 15. A „Times“ jelenti, hogy az angolok által Indiából Mezopotámiába küldött hadtest célja, hogy Sat-el-Arab és Basszarah birtokában a Tigris és Eufrát felé nyomuljon előre, hogy Bagdad ellen az operációt megkezdje. A Balkán Az entente már nem számít Romániára Rotterdam, március 15.­­ (A Magyarország eredeti táv­­ irata.) Az angol lapok nap-nap után fel­tűnő módon foglalkoznak Romániának az entente mindinkább elárvolodó politikai magatartásával. Az eddigi közlemények kö­zött a legfeltűnőbb a Daily Telegraph legutóbi számának egy ilyen közleménye, a­melyben a lap igen energikusan állást foglal Romániával szemben s azt hangoztatja, hogy Románia még figyelemre sem méltatja azo­kat a garanciákat, melyeket az entente a Dardanellákra vonatkozóan ígért neki. Ro­mánia teljesen bizalmatlan lett az entente iránt s ezért végleg tör­ölni kell azok sorából, akiket az entente a j­ö­­vőben szövetségeseinek tart­­hat _ ""V Carp lapot alapított Bukarest, március 15., v (A Magyarország eredeti táv­irat­a.) Egy nagyrészt politikusokból álló­ bizottság „Moldova“ néven új lapot alapított, amelynek élén Carp, volt miniszterelnök áll. A lap általános érdeklődés mellett indult meg s első száma szombaton jelent meg. Vezércikkét maga Carp írta, amelyben ki­fejti, hogy Romániára nézve a legnagyobb veszedelem Oroszország s Románia helye a középhatalmak mellett van. Valószínű, hogy Maiorescu Titu is belép a lap politikai munkatársai sorába. Venizeloszt a vezérkari főnök buktatta meg Szófia, március 15. ’ Az U­­­r­o című lap mai száma a következő­ket közli: A görög politikában a nagy változást a katonai liga idézte elő. A vezérkar fő­­nöke már régebben állást foglalt Ven­ize­­loszszal szemben, amiért rendelkezési állományba helyezték és csak rövid idővel ez­előtt hívta vissza a király. Venizelosz bukását­­is nagyrészt a vezérkari főnök akciója idézte elő. A macedóniai bolgárok szenvedései Szófia, március 15. *­ Mint a bolgár távirati iroda jelenti, a macedón szövetség végrehajtó­ bizottsága fel­hívással fordul a műveit világhoz, melyben elpanaszolja a macedóniai bolgárok sanyarú helyzetét és ismerteti a szerbeknek velük szemben elkövetett kegyetlenkedéseit. Szófia, március 15. A bolgár távirati iroda jelenti: A szerbi közoktatásügyi minisztérium új fiktatásisilá­ b

Next