Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-18 / 77. szám
Budapest, lásd: csütörtök, március 18. Ifi AGYA BORSZAG ott van az ajándék, egytől-egyig mindenkinek csak hangokban tör elő s úgy zug egy század jutott a küldeményekből, sorain keresztül: Amint ezután felhangzik a vezényszó az — I — Éljenek a makóiak! Éljenek a szege-elvonulásra, jóleső örömtől túláradó lelkük, — diek »Éljenek a vásárhelyiek !Éljen a Haza ! A. piintha ez is vezényszóra lett volna — egyszerre 1 .. ^ "*í'íií$ Törökország A Dardanellák ostroma A bombázás Konstantinápoly, március 17. Th Az Osmanischer Lloild tudósítója a Dardanellák ostromának legutóbbi részleteiről és az odaérkező különböző híradásokról a következőkben ad számot: Március 13. Egy páncélos ma reggel nagy, időközökben bombázta Kum-Kaleht és Sedil- Bart. A páncélos semmi eredményt nem tudott elérni és viszont tüzelésünkre sietve eltávozott a lőtávolból. Ugyanakkor a francia hajók az Elias-erődötbombázták nagy vehemenciával, de minden eredmény nélkül. Néhány ellenséges hajó sérülést szenvedett. A nap további részén ezen a vonalon nem volt akció. A lemnosi csapatok kétezer embert tutajokra szállítottak és megkísérelték Sárosnál a partraszállást, azonban a csapatot katonáink szétszórták és közel nyolcszáz foglyot ejtettünk. Foglyok beszélik, hogy Lenmosban nagy az élelmiszerhiány. Ma német csapattisztek érkeztek Gallipoliba, akik máris elfoglalták helyüket és már az első napon, vezető pozíciókban, jelentős szolgálatokat teljesítettek. Éjjel az ellenség könnyű flotillája a bejáratnál elhelyezett aknamezőket támadta, azonban eredményt alig ért el. Reggelre már a károk javarészét helyrehoztuk és sebesültjeinket Gallipoliba szállították. A szmirnai előtti tengerterületen, angol részről élénk akció indult meg az aknák kihalászására. Ittalig volt szükség ellenakciónkra, mert az angolok legnagyobb aknaszedő hajója csakhamar úszóaknába ütközött és mikor a többi hajók a mentés munkáját elvégezték, sietve elvonultak az öböl környékéről. A hajó roncsai között cirkálóink még öt tengerészt találtak később, akiket partraszállítottunk és foglyul ejtettünk. Közöttük egy fiatal angol tengerészmérnök is volt. Szófia, március 17. v Mytilénei táviratok közül, hogy a szövetséges flotta öt nagyobb egysége a belső erődöket tüzelve, aknaszedő hajóinak egész sorozatát küldte előre védelme alatt, hogy az aknákat a szoros belsőbb részeiből felszedjék. Miután a török mozgó tábori ütegek igen nagy akcióképességet mutatnak, számos aknaszedő hajának súlyos sérülése következtében viszsza kellett vonulnia és a munka nagyon lassan megy előre. Azok a hajók, amelyek a 23 kilométernyire bent fekvő erődöket lőtték, mind megsérültek a török parti ütegek és az erődök heves tüzelése folytán, úgy hogy rövidesen vissza kellett vonulniuk. Bécs, március 17. .. /Athénből jelentik: A Dardanellák bombázásáról kiadott angol jelentések azt a látszatot akarják kelteni, hogy a szövetséges flotta a külső erődök ütegeinek elhallgattatása után a szoros szűkebb részén levő erődöket, Kilid Bari és Csanak Kaleht bombázná. Az entente-lapok azt is állítják, hogy a szövetséges flotta egyes hajói a Kefez-fokig behatoltak a Dardanellákba és onnan bombázták a Hamidie 1. és a Hamidie 3., valamint a Kilid Bar, Csanak Kaleh és Dema Burnu erődöt. A valóság az, hogy az említett erődöket, amelyek a Dardanellák legjobb erődítményei közé tartoznak, eddigelé csak indirekt után, mégpedig a Sarosi-öböl-Mks Gallinor-félszinetin át bombogták a két angol hiperdreadnought 35-ös ’ ‘ és 38-as ’ ‘ ágyúival. Az egyik legutóbbi angol hivatalos jelentésnek az az állítása, hogy ezek a fontos belső erődök már elhallgattak volna, tökéletesen alaptalan. Úgy ezek, valamint a legkülsőbb bejárati erődök is még teljesen épek. Hasonlóképpen kudarcot vallott az aknamezők eltávolítására irányuló kísérlet. A szövetséges flotta három heti akciója, úgy látszik, meggyőzte az entente-ot arról, hogy a Dardanellák elfoglalása csak a szárazföldi csapatok beavatkozásával remélhető. Az utóbbi napok flottaakciója, úgy látszik, már csak azt célozza, hogy a török haderőket a szárazföldi csapatok beavatkozásáig foglalkoztassa. Aknára futott angol cirkáló Berlin, március 17. Athénből táviratozzák. Egy angol cirkáló, mikor a ■ Dardanellák bejáratánál aknákat akart kimelni, aknára futott és súlyos sérüléseket szenvedett. A spír Angol csapatok Szmirna ellen Bécs, március 17.: Hágából jelentik: A Daily Chronicle közli máltai távirat alapján, hogy odaérkezett jelentés szerint az angol flotta a Nakronisse és a Kalifani szigeteken a szmirnai öbölben csapatokat tet partra. A kikötő torkolatánál a törökök két hajót elsülyesztettek és ötszörös sorban két aknaláncot fektettek le. Máltából több angol hidroplánt küldtek a Szmirna előtt levő angol hadihajók támogatására. (N. ,W., J.) Kémkedő mohamedán pap Konstantinápoly, március 17. Az Osmanischehr Lloyd jelenti: Libanonban hátsóágaink letartóztattak egy mohamedán papot, aki a franciák részére állandó kémszolgáltat teljesített Szíriában. Zsebében Millerand francia külügyminiszter levelét találták meg a motozáskor, amelyben fontos szolgálataiért köszönetet mond Millerand. A levél fakszimiléjét az illusztrált török lapok ma közüik is A kémkedő imámot ma kivégezték. Konstantinápolyban nincsenek görög üldözések Konstantinápoly, március 17. Azok az Athénben elterjedt és nyilván a hármas ententehez közelálló forrásból származó hírek, amelyek szerint Konstantinápolyban számos görög személyiséget letartóztattak, teljesen valótlanok. A híresztelésekkel nyilván meg akarják zavarni a török-görög viszonyt, de szembekerülnek a tényekkel, amennyiben nemcsak görög személyiségeket nem tartóztattak le, hanem több, az alsóbb osztályokhoz tartozó görögöt, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek volt, szabadon bocsátottak. TELEFOMSZARV?: Főszerkesztő . . . 13—51 Felelős szerkesztő 94—04 Szerkesztőség . . 23-51 Interurbán .... b 40 | Nyomda (lapzártakor) 89-40 Kiadóhivatal . . . 13—97 Majoresku Take Jonesku ellen Bukarest, március 14. (A Magyarország tudósítójától.) Emlékzetes, hogy Take Ionescu volt belügyminiszter azzal vádolta meg Fürstenberg herceget, Ausztria és Magyarország volt bukaresti követét, hogy a diplomata neki (Ionescunak) a balkán-krízis idején kijelentette, hogy amennyiben Románia megtámadná Bulgáriát, a monarchia fegyveresen fog Bulgária mellé állani. Ionescu azután (mint azt „leleplezésében“ mondotta) lebeszélte erről a tervről Fürstenberg herceget s azt tanácsolta neki, hogy ne is szóljon a monarchiának erről az álláspontjáról és elhatározásáról Maiorescunak (az akkori miniszterelnök), nehogy a jó viszony Románia és Ausztria és Magyarország között rosszra forduljon. Take Jonescu azután, nyomban Fürstenberg herceg távozása után, értesítette a tervezett demarsról magát Károly királyt és Maiorescu akkori miniszterelnököt. Take Jonescu állításait nyomban a leghatározottabban megcáfolta a monarchia külügyi kormánya. Ugyanekkor a román sajtó komoly része is kétségbe vonta a „leleplezések“ valódiságát s hangsúlyozta, hogy Ionescu olyan két tanúra hivatkozik, akik közül az egyik — Károly király — már nem él, a másik: Majorescu, súlyos betegen fekszik egy külföldi szanatóriumban. . A volt miniszterelnök eközben felgyógyult betegségéből s ismét visszatért Romániába. Ezt az alkalmat azután a Politique felhasználta arra, hogy megkérdezze az ő véleményét, miután bemutatta Majorescunak azokat a cikkeket, melyek róla ez ügygyel kapcsolatban betegsége alatt megjelentek a La Roumanie-ban , Take Jonescu egyenes felhatalmazásával. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy ha valóban Take Jonescu sugalmazta azokat a cikkeket, akkor kétségtelen, hogy teljesen cserbenhagyta az emlékezete, mert sem Károly király, sem Take Jonescu neki a monarchiának Jonescu által említett demarsáról semmiféle említést nem tett. Ez és a többi nyilatkozat rendkívül lesújtó volta volt a belügyminiszterre. A Politique keményen megleckéztette Ionescut s azt hangoztatta, hogy Take Ionescu nem átallotta akkor, amikor az ország életbevágó, fontos érdekeiről volt szó, valótlant mondani, s noha több oldalról cáfolatok jelentek meg, heteken át fentartotta állítását, sőt — írja a Politique — olyan szint adott a dolgoknak, mintha ő az igazságért küzdene. Ezek az újabb cáfolatok nagyon kényes helyzetbe hozták Take Ionescut s lapjai most epés kirohanásokat intéznek Maiorescuék ellen. Venizelosz politikájának bukásáról Bécs, március 17.ff! Athéni híradás szerint Venizelosz volt mi niszterelnöknél néhány párthíve kérdést tett az iránt, nem érzi-e magát kötelezve rá. Hogy a népet politikájának a helyességéről, amely szerint Görögország érdeke a semlegesség elhagyását követeli, felvilágosítsa? Venizelosz azt felelte, hogy az ilyenfajta fejtegetések a kamarában vagy azonkívül nem opportunusak. Csak a kamara feloszlatása és az új választások elrendelése esetén érezné magát arra indíttatva, hogy politikáját nyilvánosan kifejtse és igazolja. Olyan rendkívülválságos időkben, mint amilyenek a mostaniak, tömörülnie kell valamennyinek, hogy az, amit az eddigi minisztérium alatt két győzelmes hadjáratban megszereztek, megőriztessék és biztosíttassék. Nincs szándékában arra törekedni, hogy a kamara eddigi többsége ismét kormányra jusson; ez az adott körülmények közt céltalan is volna. Mert ha megint kormányra kerülne, akkor sem lehetne már a?. ^dlgi ppMMt. KQml&M’ktehn* .