Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-06 / 65. szám

Andaptest, 1915. szombat, március 6. MAGYARORSZÁG még fokozódott. A mi csapataink az oro­szok szívós és ismételt elkeseredett rohamai ellenére egyes jelentékeny előnyö­ket vívtak ki és a terep fontos támasz­pontjait erősen tartják. Az oroszok a mi offen­­zivánkat elkeseredett ellentámadásokkal ipar­kodnak elhárítani s ehhez főleg az éjszakát és a hófergeteges időt használják fel, hogy a hadállásainkat megközelíthessék, de minden orosz támadás összeomlott a mi tüzünkben. A „Westminster Gazette“ a harctéri helyzetről London, március 5. A Westminster Gazette kifejti, hogy a német metódus Liege óta nem ment át változá­son. Vizsgálni kell az eseményeket ennek bizo­nyítására, amelyek a Visztulától északra, a Niemen, Bohr és Narev vonalán folytak le. Az oroszok állják a német offenzívát a legtöbb helyt és sok helyen ellentámadásba mentek át. Piszasznysz táján a németek is jelentik, hűen beszámolva a történtekről, az oroszok előnyeit. Az osztrákoknak és magyaroknak dolga most igen nehéz , elszánt és igen nagy orosz sereg­gel állnak szemben. Azok az események külön­ben, amelyek a Visztulától északra lejátszód­nak, nagy erőmegfeszítést jelentenek. Minden­esetre egy ily óriási terjedelmű csata pár nap alatt nem döntődhetik el, az angol közvéle­ménynek tehát nyugodtan kell várnia a fejle­ményeket. Pau tábornok Pétervárott Pétervár, március 5. Miklós cár kihallgatáson fogadta Pau tá­bornokot. Kihallgatás után a tábornok és a francia nagykövet résztvettek az udvari ebéden. A szerb harctérről Hadifoglyaink sorsa Szerbiában Nis, március 5. (Szófián át.) Ismeretes, hogy a Rad­ni­cske Novine támadta a szerb kormányt, mert a lap értesülései szerint a kormány a hadifoglyokkal szemben nem tanúsított kellő magatartást. A kormány a szerb sajtóiroda útján kommünikét adott ki, amelyben kije­lenti, hogy a lap által felsorolt esetekre el­rendelte a szigorú és pártatlan vizsgálatot. Az összes felelős tényezők ellen is megindítja a vizsgálatait és a kormány a sajtóiroda útján megnyugtatja a közvéle­ményt, hogy az osztrák és magyar foglyok oly bánásmódban részesülnek, amely megfelel a nemzetközi jognak. A felsorolt kihágások különben a felsőbb faktorok tudta nélkül tör­téntek, de a kormánynak gondja lesz rá, hogy a jövőben kivételképp se forduljon elő semmi panaszra okot adó dolog. Kiütéses tífusz Szerbiában Szaloniki, március 5. Szerbiai híradás szerint a minap az angol Vöröskereszt vezető orvosa és az amerikai vö­röskereszt egy osztályorvosa kiütéses tífuszban meghalt. A járvány ijesztő módon terjed. A görög kormány intézkedéseket tett a kiütéses tífusz Újgörögországba való behurcolásának megakadályozására. A többi közt elrendelte valamennyi utas orvosi megfigyelését. György herceg belép a francia hadseregbe (?) Szófia, március 5. A belgrádi lapok, amelyek ezidőszerint Nisben jelennek meg, hírül adják, hogy György herceg, aki tudvalévően a francia Ri­viérán üdül, már visszanyerte az egészségét és e hónap 14-én a francia hadseregbe lép be. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A Dardanellák belső erődítései sértetlenek Konstantinápoly, március 5. A Milli távirati ügynökség jelenti: Az athéni távirati iroda február 27-iki ke­lettel jelentette, hogy az angol-francia flotta a Dardanellák félszigetén csapatokat szállí­tott partra és ott kitűzte a szövetségesek lo­bogóját. Fel vagyunk hatalmazva annak ki­jelentésére, hogy a szövetséges flotta eddig csak a külső erődöket tudta megrongálni, a belső erődök még sértetlenek. Szintúgy az ellenség eddig egyetlen embert sem tudott partraszállítani. A föntemlített távirati ügy­nökség híre tehát teljesen koholt. Francia jelentés a bombázásról Páris, március 5. (Rómán­ál.) A Havas-ügynökség je­lenti: A Dardanellák bejáratánál levő erő­dök bombázását március 1-én nagy távol­ságból vették fel a szövetséges hajók. Ezt követte egy kisebb távolságból való bom­bázás. Négy erőd le van rombolva. A szorosbeli aknák eltávolítása megkez­dődött a szövetséges flotta páncélos cir­kálóinak védelme alatt. Egy páncélos behatolt a szoros bejáratába és egy órahosszat bombázta a belső erődö­ket. Sértetlenül tért vissza, amikor az erő­dök nagy erővel kezdtek rá tüzelni. (P.ol. HU) Olasz szakértői vélemény Zürich, március 5. Pau­sar­io tengerészeti szakértő a Corriere della Sera-ban a következőket ír­ja: Az angol­francia flotta behatolt ugyan a Dardanellákba, de egyelőre csak a szélesebb részbe. A valódi nehézségek majd csak akkor kezdődnek, ha a tulajdonképpeni tengerszorost kísérlik meg bevenni, ott majd nagyobb hatással lesznek az erődök ágyúi. Alig tehető fel, hogy a né­metek a háború két hónapjában ne javították volna ki úgy az erődműveket, hogy most siker­rel állhassanak ellen. Az angolok és a franciák is tudatában vannak a fenyegető nehézségek­­nek. Kitűnik ez abból, hogy eddig mindig csak régibb hajókat küldtek előre, és a Queen Eli­­sabeth-et, Agamenmont stb. visszatartották, hogy csak régibb hajójuk menjen tönkre. Eb­ből következtethetni, hogy a Dardanellák os­tromát olyan feladatnak tekintik, amely sok időt és nagy áldozatot követel. Venizelosz lapja a Dardanellák kérdéséről Athén, március 5. (A Magyarország eredeti tudósítása.) Nagy feltűnést kelt Venizelosz miniszterel­nök lapjának, az Embros-nak egy hosszabb közleménye, amely rendkívül határozott hangon hivatkozik a — Dardanellák kérdé­sének aktualitásából kiindulva — Oroszor­szág Balkán-törekvései ellen. Az érdekes közlemény többek között ezeket mondja : „Oroszországra nézve, amely az európai koncertben mindig nagy tekintélylyel és súlylyal bírt, szégyen volna, ha eltűrné bár­melyik keresztény Balkán-államnak Ausz­tria és Magyarország részéről való megsem­misítését. Ezért Oroszország — nem első íz­ben — vindikálja magának azt a jogot, hogy segítse a balkáni keresztény államokat. Gö­rögország és a többi kisebb államokban el­ismeréssel vannak Oroszország iránt, ez az elismerés azonban nem vezethet az ön­gyil­kosságig, amelyet Oroszország előidézni akar tehetetlen és hódító kombinációjával. Az egoista pánszláv hódító törekvések egé­szen átalakították Oroszország... küzdelmét. Oroszországnak és az egész Európának már rég gondot okoz a Dardanellák kérdése. Ez a kérdés most újra szőnyegre került azáltal, hogy Törökország a háborúba belekevere­dett. Oroszországnak egyszer­ és minden­korra tudnia kell, hogy az­ esetben, ha a tö­rököket a Dardanellákból kiűzik, a Darda­nellák birtoklásának kérdését nem lehet csupán a győzők érdekei szerint elintézni, hanem­ az összes harcoló és semleges orszá­gok érdekeinek szem előtt tartásával. Ezen a véleményen van Anglia is, mely állam tudtunk szerint formálisan értesítette az orosz kormányt, hat nappal a török hadjá­rat után, hogy a Dardanellák kérdését egy általános európai konferencián lehet csak elintézni. Ezt a kérdést semmiképpen sem intézhetik el a harcban álló érdekcsoportok. — Anglia álláspontja szerint, ■—•, még az esetben sem, ha azok győznének. Bark missziója Londonban, amely ezen álláspont megváltoztatása érdekében történt, kudarc­cal végződött teljes mértékben. Anglia in­­tranzigensen megmaradt álláspontja mel­lett. Ebből következik, hogy a Dardanellák nem lehet kizárólagos birtoka egy államnak sem, mert ha ez az állam kicsi volna, ez a birtoklás hamar a vesztét okozná, ha ha­talmas volna, rövidesen Európa zsarnokává­­válnék. Ebből következik az is, hogy az orosz pánállávizmus elhatalmasodása a mi megsemmisülésünket jelentené. Ez a kér­dés tehát kardinális fontosságú Európára nézve s ennek elintézése csakis az összes ér­dekelt európai államok hozzájárulásával történhetik meg. Oroszországnak egyszer és mindenkorra le kell mondania a Dardanel­lák meghódításának tervéről. Nekünk az a véleményünk, hogy Oroszországnak nem állhat érdekében, hogy újabb ellenséget is szerezzen magának, amely új ellenségnek a háborúban való részvéte Oroszország ka­tasztrófáját idézhetné elő. Elismeréssel va­gyunk Oroszország iránt eddigi támogatá­saiért, de kötelességünk, hogy védekezzünk azok ellen, akik a jövőben agyon akarnak bennünket sújtani."­ Olaszország magatartása Zürich, március 5. Az a hivatalos közlés, amit a római angol nagykövet Salandra miniszterelnöknek és Son­­nino külügyminiszternek tegnap tudomására hozott, kifejti, hogy milyen szándék vezeti a hármas entente államait a Törökország ellen megindított akciójában és hozzáteszi, hogy Londonban és Parisban Olaszország keleti ér­dekeit a legtávolabbról sem akarják érinteni. Az angol nagykövet azután tudakozódott Olaszország szándékai felől. Salandra és Son­­nino megköszönte az angol nagykövet felvilá­gosításait és megígérte, hogy huszonnégy órán belül válaszolni fog. A tegnapi minisztertanács nyilván ezzel a kérdéssel foglalkozott. Este a miniszterelnök tudatta az angol nagykövettel az olasz kormány válaszát. A Dardanellák kérdése a román képviselőházban * Bukarest, március 5. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház legutóbbi ülésén érdekes indítvány hang­zott el. Cuza képviselő indítványt terjesztett a parlament elé Pau tábornoknak Románia díszpolgárává való megválasztása céljából. Bratianu miniszterelnök kéri a képvise­lőházat, hogy Cuza indítványát ne vegyék tekintetbe, miután annak elfogadása ellen­keznék Románia semlegességével. Vericeanu képviselő kifejti, hogy mi­alatt Pau tábornokot Romániában oly tisz­teletben részesítik, a szomszédos birodalom, Franciaország szövetségese, igényeket tá­maszt a Dardanellákra. Ferikide elnök: Ha ez interpelláció akar lenni, akkor most nem fejtheti ki a vé­leményét. Vericeanu: Én csak bejelentem az in­terpellációt. Felvilágosítást követelek a kor­mánytól az általam feltett kérdésekre, hogy a közvéleményt megnyugtassam. A házat azután, miután Cuza indítványa felett napirendre tértek, a miniszterelnök indítványára március hó regg elnapolták. 1­ 3

Next