Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-11 / 100. szám
4 .voltak, csak mindig bárányt meg csirkét akartak enni. — Meg hogy énekeljünk nekik ! — És mit énekeltetek, fiúcskák ? — Hát énekeltük a himnuszt, a szózatot, szép magyar nótákat, szavaltunk verseket, de a tatár-oroszok nem értették, csak bólongattak és szomorúan néztek a furcsa szemükkel. És mi is énekelhettük őket, a himnusznál gyerekhangjukba beleolvadt az aszszonyka szopránja — ura vállára hajtotta a fejét, úgy énekelt, — beledörmögött sáros, fáradt sorkatonák és véreskezű szanitécek basszusa. Várjon, midőn fölcsendül most az ének e tót fiúcskák száján, mit éreznek a német vitézek, kik most itt hajtják álomra fejüket? Bizonyára ők is éneklik himnuszukat. ... A község táján most is olyan a horizont, mint akkor: dombok tövén fehér füstök úsznak, mint a homulusz-felhők. De most vadabb, még izgatóbb, még véresebb a vihar. Ez a völgy is egyik olyan kapu a Kárpátokban, melynek megvívásában és megtartásában sok vérnek kell belefolynia a sebesen hömpölygő Laboréba. Damó Oszkár, Imre ugyanis a katonai évfolyamok elméletét tűzfolyamokra változtatta. Nem az határoz, hogy ki milyen idős katonai évfolyam, hanem az, hogy ki dolgozik legelül a tűzvonalban. Az a tűzfolyam és az emberek kellő értékelésénél az határoz. De mit csinálnak ezek a rettentő sok pápaszemmel a tűzfolyamban? Ez a kérdés eddig eldöntve nincsen. Azonban azért Imre mégis csak barátságba került a csehekkel. Igen sebesen tanulnak magyarul ezek a pápaszemes idegenek. A kis könyv ott van a zsebükben. Mutatják: — Das ist seb zotar. — Bolondok, — neveti Imre — az nem seb zotar, hanem zsebszótár. Hát hogy nem tudtok még ennyit sem magyarul, tökéletlenek? A cseh katona akkor kinyitja a kis könyvet és mutogat benne. Kérdezget. Imre nem nagyon érti, pedig németül beszél pápaszemes. Hogy hogyan van itt az akszán, hogy náluk a z e-betün van az akszán, itt meg az a-betün, meg az e-betün van az akszán, hát milyen akszán az ilyen akszán? Azt mondja Imre: — Ezt máig a teremtő jó Isten tudhatja csak. Vagy talán még az maga se. Fölrántja a vállát: — Azután meg — véli — milyen módon beszéljek én ezekkel. Hiszen nem tudnak ezek németül, a szél hordja el a ’aajfukát,1 -u*Vstu» x* Husvét másnapján azonban bejöttek a makai régiek is, mert hiszen valójában onnan, való származás ez az egész Dégiség. Akik belőle másfelé vannak, azok csak olyan szórványok. De azért összetartanak, egymást megértik, egymáshoz régi családi rokonsággal Vannak, mert levelezik is egymást !Vannak itt régiek, fiatal katonák is, meg sebes emberek is, egyik még majd csak megy oda, ahonnan a másik már megjött, már amint az ilyesmi háborús időben minden többcsaládi famíliában történni szokott Mással is igy van ez. Azonban efelől nem lehet tenni. s Nem lehet mondani, hogy a bejött Dégiek ne hoztak volna magukkal némi egyetmást, mert hoztak. A kocsmaasztalon a pirossal tarkázott fehér kendőkből kiborulnak az elemózsiák. Ez az alkalom, amidőn az öreg Imre kedvére kibeszélheti magát a pápaszemes, pantallós katonával németül. Elébe tolja az ételt, italt, barátságosan. Még barátságosabban azt mondja neki németül. — Hercsel Pite. Eszmnc un trinkinc. Jó szívvel kínáljuk. A régiség szemei mind Valamennyien barátságosan néznek az idegen katonára. Egy. Dégi sebes állapotban csehországi kórházban nyomja az ágyat, kölcsönbe megy, tehát a szívesség és a barátkozás. - • I 1 r—rm----ni. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. vasárnap, április 111. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Alexandria a hadműveletek bázisa Róma, április 10. (A Magyarország eredeti tudósítása.) A Giornale d'Italiának Kairóba küldött munkatársa jelenti : Az entente-hatalmak véglegesen Alexandriát választották a Dardanellák elleni újabb akció támaszpontjául. Az ostromban résztvevő összes csaptokat Alexandriában koncentrálják, ahonnan meg is kezdték az első transzportnak a Dardanellákhoz való elszállítását. Az első katonai szállítmány hatvanezer emberből állt, — nagyrészt hinduk, ausztráliaiak és Újzélandból valók, — s ezt huszonkét hajón szállították el. A második, szintén hatvanezer emberből álló expedíciós csapatot Algírban állították össze a francia expedíciós hadtestből. Ez holnap indul útnak. A koloniális csapatokat, amelyek nagyrészt muzulmánokból állanak s amelyek pár nap múlva érkeznek Alexandriába, három táborban helyezik el a város közelében. Ezek fogják helyettesíteni az első expedíciós csapatot (amely már útban van). Kitchener hadseregéből két divíziót alakítottak, ezeket Kairó körül és a csatorna mentén helyezik el az angolok. Török jelentés Konstantinápoly, április 10.A Milli távirati iroda jelenti: A kaukázusi fronton csak az előretolt pozíciókban került a sor jelentéktelen összeütközésekre. 1A Dardanelláknál nincs változás. Két ellenséges cirkáló megszakításokkal két és fél órán át bombázta a szíriai parton lévő Gaza várost. A móló egy részét megrongálták a város maga épségben maradt. A többi hadszínterekről nincs jelenteni való. A törökök előnyomulása a Szuezi-csatorna ellen Milánó, április 10. (Saját tudósítónktól.) A Secolo jelenti Kairóból: A törökök ismét a csatorna ellen nyomulnak. A veszély tehát, amely a csatornát fenyegeti, újból váratlanul fölmerült. Ez az angolokat igen meglepi. Március 22-én egy török katonát fogtak el a csatorna közelében, aki közölte, hogy egy török hadtest közeledik a csatorna felé, így előre értesültek az angolok arról a támadásról, amelyet a törökök Kubri ellen intéztek március 23-án hajnali 8 órakor. Ott a törökök az angol őröket lemészárolták, az indiai csapatokat részben elpusztították, részben visszaszorították a csatornához. Mikor teljesen kivilágosodott, a csatorna másik, afrikai oldalán felállított angol tüzérség négyórai lövöldözés után visszavonulásra kényszerítette a törököket. Néhány órával később Jounghusba angol tábornok vezénylete alatt angol csapatok keltek át a csatornán, mire csatornától keletre nyolc angol mértföldnyire, összetűzés támadt. Török képviselő a Dardanellákról Konstantinápoly, március 26. Ali Hajdar Midhat bég, Bagdad képviselője, a nagy Midhat basa fia, a török parlament egyik legelőkelőbb tagja, néhány nappal ezelőtt H. Morgenthau konstantinápolyi amerikai nagykövet, Pomiankowsky tábornok osztrák és magyar katonai attasé és több török főur társaságában megnézte a Dardanellák erődeit. Erről a látogatásáról következőket mondta : — A helyzetet nagyon kedvezőnek látom. Azok az eredmények, amelyeket a szövetséges flotta a Dardanelláknál elért, egyszerűen szánalmasak. Március 18-ikáig az eszeveszett bombázásnak látható nyomai nem voltak. Ezt megállapítom, nem hivatalos megbízásból, hanem mint tökéletesen független ember, aki elfogultság nélkül a legridegebb pártatlansággal ellenőriztem az ostrom következményeit. Dardanosz például, amelyről az angol kommüniké azt jelentette, hogy teljesen megsemmisítették, a legjobb állapotban láttam, semmi kár sem esett benne. A számtalan bomba csak kint a mezőkön túrta föl a földet, a védőműveken nyomot sem hagyott. A francia újságoknak az a híre, hogy Dardanoson a francia és angol zászló lobog, szemenszedett hazugság. " fa* Éppen ilyen hazugság az is, hogy az ostromló flotta aknákat halászott ki. Egyetlenegy aknát sem távolított el, nem is távolízhatott el, mert el sem jutott az aknavonalig. Ami aknát eltávolítottak, az az aknavonalon kívül eső, elszabadult akna lehetett. Megnéztem minden ostromolt erődöt, közte a tűznek legjobban kitett Arankösit és egyet, lenegyen sem láttam komoly nyomt a bőrnb, húzásnak. Ugyanezt mondhatom az ágyukról is, amelyek mind sértetlenül állnak helyükön. Egyetlenegyben sem eshetett kár, hiszen olyan rövid idő alatt nem lehetett volna őket kijavítani.— Meggyőződésem, hogy ilyen alapon a Dardanelákat nem lehet elfoglalni. A svédősereg hangulata lelkes, bizalommal, jó kedvvel, örömmel várja az új ostromot. Dzsevad pasa, a védősereg parancsnoka a jelentésekből megmutatta nekünk, hogy március 18-ikáig mindössze 45 sebesültje és halottja volt. A sebesülések könnyebb tearsmészetnek, amit az is bizonyít, hogy a kis házakban mindössze 15 sebesültet láttunk, a többi már meggyógyult Ha igaz, hogy a szövetséges flotta körülbelül 15.000 lövést adott le a Dardanellák ellen, a hosszú ostroomot megdöbbentően eredménytelennek kell mondanunk. (Az Est.) " A francia expedíció* sereg Egyiptomban ‘ Páris, április 10. A Havas-ügynökség a következő jegyzéket közli: A keletre szánt expedíciós csapat, amely D’Amadé tábornok parancsnoksága alatt Bizertában volt koncentrálva, hogy ott felszerelését kiegészítse, igen kedvező körülmények között megérkezett Levantéba. Az expedíciós csapat március 15-ike óta készenlétben volt, hogy a szövetségesek flottáját és az angol expedíciós csapatot támogassa. Közben szükségesnek mutatkozott, hogy a csapatoknak a szállítóhajók fedélzetén való tartózkodását ne hosszabbítsák meg. E célból elfogadták azt a vendégbarátságot, amit Egyiptomban ajánlottak föl nekik. A francia csapatokat Alexandriában szállították partra és e kikötő közelében, Ramlehben, a Nílus deltájának leglátogatottabb üdülőhelyén helyezték el őket. A csapatok ott kiegészítették felszerelésüket és minden időben abban a helyzetben vannak, hogy oda hajózzanak, ahol beavatkozásuk szükségesnek mutatkozik. A felvonulás, amit D‘Amade a csapatokkal rendezett, a legjobb benyomást keltette mindazoknál, akik a felvonulást végignézték. TELEFONSZÁM: ■r.t& **? T . •' Főszerkesztő . . . 23—S 3 Felelős szerkesztő *. 94—S 4 Szerkesztőség . . 23—51 Interuripán .... b 40 főgomda (lapzártakor) . 80—4© ........lyadényatal .