Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-03 / 93. szám

4 Az Emden Berlin, április 2. (Saját tudósítónktól.) Parisból je­lenti a «Telegrap­héliumon» A «Temps» egy tengerész levelét közli, aki a «Mousquet» francia torpedónaszádon szolgált, amelyet az «Em­den» német cirkáló október 28-án elsülyesztett. — Egy félperc múltán. — írja a tenge­rész , hogy az Emdennel harcba bocsát­koztunk, már nem volt egyetlen használható ágyunk­­sem. Ezeket a németek lövése mind­járt­­elnémította. Gépkazánunk felrobbant, a csavarok­ felmondták a szolgálatot, gépeink mozdulatlanul állottak, 81-en voltunk a fe­délzeten és mindjárt az ütközet elején öt­ven halottunk és tizenhat sebesültünk volt, csupán tizenöten maradtak épen. Az Emden addig tüzelt, m­íg csak a Mousquet a víz szinén tartotta magát. Mi­után hajónk elsülyedt, a német cirkáló felénk közeledett, hogy az életben maradottakat a vízből megmentse. Ezek közül is azonban öten belehaltak a szenvedett sérülésekbe. A német cirkálón mint barátokat fogadtak ben­nünket. Egészen meztelenek voltunk. A né­metek elláttak bennünket minden szükséges­sel, bőven adtak táplálékot. A cirkáló legény­sége tisztelgéssel fogadott bennünket, meg­­mentetteket, amint a fedélzetre léptünk. A cirkáló parancsnoka könnyezett, midőn hajó­jára léptünk. A legjobb bánásmódban része­sített bennünket és végül semleges hollandi területre szállított mindnyájunkat. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szombat, április 3. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A bombázás Paris, április 2. (Rómán át.) Az Agence Havas hiva­talosan konstatálja, hogy a Killid-Bahr és a Dardanos erődökben az ostromló hajók némi kárt tettek és hogy sikerült volna nekik az ereniktesi battériák elhallgattatása is. Róma, április 2. Azok a hajók, amelyek indirekt lövéssel a szároszi öböl felől próbáltak tüzelni a Darda­nellák legszűkebb részén levő erődökre, k­i­­lencvenkét lövést adtak le, azután anélkül, hogy a török erődökből lőtték volna őket — a szövetséges hajók ugyanis messzebb állottak meg, é­s anélkül, hogy bombázásuk eredményéről meggyőződést szereztek volna, elhajóztak. Robeck tengernagy, aid Car­den viceadmirálistól a parancsnokságot át­vette, a Suffrenről dirigálta a szorosban folyó operációt, amely szintén rövid ideig tartott. A flotta most nagyon óvatosan dolgozik. A hajók ferdeszögben sorakoznak egymás mögött és a tüzelés után valamennyien visszafutnak, hogy a török ütegek találásának biztosságát meg­zavarják. A szárazföldi akció nehézségei Bukarest, április 2. Athéni megbízható híradás szerint a szö­vetségeseknek a Dardanellák ellen való akciója váratlanul nagy akadályokba ütközik. Bár az az athéni jelentés, mely szerint egy D'Amadé tábornok elnöklésével összeült tengernagyi ta­nácskozás a Dardanellák ostromának elhalasz­tását és a már egybegyűjtött szárazföldi csapa­tok legnagyobb részének Egyiptomba való szál­lítását határozta volna el, nem felel meg a va­lóságnak, mégis nagy nehézségek akadályoz­­hatják nyilván a szárazföldi hadsereg összevo­nását. A szövetségesek zavaráról tanúskodik már az a tény, hogy az athéni francia követség által felállított toborzó hivatal hírhedt görög bandavezéreket, rosszhírű kalandorokat és ezek híveit fogadja fel a Dardanelláknál indítandó szárazföldi akcióra. Ennek dacára azonban bi­zonyosra veszik, hogy a Dardanellák bevételére irányuló kísérleteket minden veszedelemre való tekintet nélkül folytatni fogják. Az aknaszedők munkája Pakis, április 2. A Havas-ügynökség jelenti Athénből, hogy az aknaszedők teljes energiával felvették a szo­ros megtisztításának munkáját és hírlik, hogy ez sikerült is egészen a Dardanella-várig. A kaukázusi harcok Bécs, április 2. Az orosz lapok jelentéseiből kitűnik, hogy az orosz kaukázusi sereg járványos betegségek, különösen a küteges hagymáz pusztítása kö­vetkeztében nagy veszteségeket szenved. A tö­rökben jól felszerelt, vitéz ellenségre akadt. A Novoje Vremja haditudósítója nem hallgatja el, hogy a törökök igen vitézül harcolnak. Kü­lönös dicsérettel emlékszik meg a kiváló török tüzérségről. Beismeri továbbá, hogy a török egészségügyi szolgálat kitűnően van szervezve és hegyi harcok esetére gondosabb intézkedé­sek történtek, mint az oroszoknál. Az oroszok rendszerint csak kevés fegyvert zsákmányolnak, mert a törökök, ha válságos helyzetbe kerülnek, fegyverüket vagy összetörik vagy a mélységbe dobják. Az Ocean és Irresistible parancsnoka a haditörvényszék előtt Bécs, április 2 Az Ocean és az Irresistible pa­rancsnokait a „Westminster Gazette“ szerint a hajók elveszte miatt haditörvényszék elé fog­ják állítani. A semleges államok Otasgoi­ czság adriai aspirációi Róma, április 2. A Corriere d’Italia vezércikkben figyel­mezteti az olaszokat a szláv veszedelemre, a­mely képes volna Olaszország adriai aspirá­cióit meghiúsítani, ha orosz segítséggel Szer­bia, mint vazallus állam, lábát megvetné az Adria túlsó partján. A szláv veszedelem ellen Olaszországnak mindent meg kell tennie. (Tol. Hír.) Új állások az olasz nagyvezérkarban Frankfurt, április 2. A Frankfurter Zeitung jelenti Rómából. Egy királyi rendelet az olasz nagyvezérkarban két új állást rendszeresít. Az egyik a nagyve­zérkar helyettes főnöksége, a másik a nagyve­zérkar főkapitánya. Diplomaták az olasz külügyminisz­ternél Róma, április 2. S­o­n­n­i­n­o báró olasz külügyminisztert Bülow római német nagykövet palotájában fölkereste és vele hosszas megbeszélést folyta­tott. Fölkereste az olasz külügyminisztert Rennel­ Rood angol nagykövet is. A ró­mai francia nagykövet távozásáról szóló hírt megcáfolják. .Az itteni diplomáciában beálló változásokról szóló hírekből egyedül az orosz nagykövetnek, Krupenszkine­k távozása tény Paget tábornok Rómában Róma, április 2. (Stefani.) A Giornche d Italia jelenti: Pa­get angol tábornok Szófiából és Athénből való visszautaztában tegnap reggel ideérkezett és az itteni angol nagykövettel folytatott hosszabb beszélgetés után tegnap este folytatta útját Londonba. A lap hozzáteszi, hogy a forgalom­ban volt verziók szerint Pagetnek missziója van Olaszországban, elutazása azonban min­den erre vonatkozó feltevést megdönt. " A Balkán Venizelosz a görög kormány ellen Athén, április 2.­­ (Saját tudósítónktól.) Venizelosz volt görög miniszterelnök három nappal ezelőtt lakásán fogadta a párthíveiből álló küldött­séget, amelyhez hosszabb beszédet intézett. Csodálkozott rajta, mondotta, hogy a rend­őrség oly nagy készületeket tett az ő meg­érkezése alkalmából. Mi ő, gonosztevő, avagy pedig oly férfi, aki öt éven át kormá­nyozta Görögországot és holnap talán ismét kormányozhatja? Ha akarta volna, már ré­gen diktátor lehetne. Erre igen sűrű alka­lom kínálkozott. Most már azt kérdős önma­gától, megtartja-e továbbra a formákat, mi­dőn mások az ellenkezőt teszik. Erélyesen tilt­­akozik a mostani kormány által szombaton este közzétett kommüniké ellen. Ennek so­rai között az olvasható, hogy ő, J Venizelosz, bizonyos, az országot fenyegető veszélyeket távoltartandó, némely kompenzációkat akart adni. Senki sem akart Görögországtól terü­leti kompenzációkat, az entente csupán any­­nyit kért, Görögország ne maradjon meg azon az álláspontján, hogy Szerbia Bulgáriá­val szemben területi engedményeket eluta­sítson. Ő, úgymond, egy hadosztállyal és egy flottával, amelyeket az entente rendel­kezésére akart bocsátani, megnagyobbította volna Görögország területét. Azt mondják, vélekedett Venizelosz, hogy ha hajóhadunk részt vett volna a Dardanellák elleni akció­ban, ma már veszteségeink volnának hajók­ban. Az állam azonban nem azért ad ki évente 30 milliót hajókra, hogy azokat ne le­hessen használni. Amnesztia Bulgáriában Bukarest, április 2. Szófiából jelentik . A szobranjó Anghelov Iván képviselő indítványára amnesztiát szava­,­zott meg mindazoknak, akiket március 29-ikig politikai vagy sajtóvétség miatt jogerősen el­ítéltek. Budapest, április 2. Ausztria lisztszükséglete és a magyar kor­mány. Bécsből jelentik: Tisza István gróf tegnapi kijelentéseiről Ausztria gabonaellátá­sára vonatkozólag a Fremdenblatt a kö­vetkezőket írja: Annak a ténynek megállapításával, hogy a belföldön elegendő készletek vannak, és hogy ezért kiéheztetésről szó sem lehet, kijelentette Tisza István gróf, hogy Magyarország a fölös­leges lisztkészleteket a lehetőség szerint és a leglojálisabb módon átengedi Ausztriának. Ezt az ígéretet itt nagy megelégedéssel fogadták és különösen örvendetes lenne ez az ígéret, ha Ausztria szükségleteinek megfelelő­­mértékben teljesülletnék. Ausztria már normális időkben is rá van utalva a Magyarország részéről való ellátásra és hogy a mai rendkívüli időkben Ausztriának Magyarország részéről való meg­felelő figyelembevétele szükséges, nem is kell tovább bizonyítani. A magyar miniszterelnök ki­jelentései után teljesen meg lehetünk nyug­tatva. Figyelemreméltó volt különösen Tisza István grófnak az a kijelentése, hogy bizonyos osztrák köröknek arra irányuló kísérlete, hogy mellékutakon Magyarországon készlete­ket szerezzenek, az osztrák fogysztóknak hát­rányára kell, hogy szolgáljon. Ehhez meg kell jegyezni, hogy hónapok óta voltak és most is vannak rendkívül nagy számmal magánvásár­lások. Egyrészt azonban természetes, hogy az osztrák érdekeltek kísérletet tesznek szükségle­tüket Magyarországból fedezni és a természe­tes beszerzési területet magánvásárlásokkal igénybevenni, másrészt még érthetőbb, hogy az osztrák kormány az említett rendkívüli

Next