Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-25 / 114. szám

m Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Amsterdam, április 24. (Saját tudósítónk expressz - távirata.) "Athénból jelentik a hollandi lapoknak, hogy a Dardanellák­ elleni támadást nagyon köny­­nyelműen vezették be a szövetségesek, a­mennyiben Görögország segítségére számí­tottak és arra, hogy majd Lemnos szigete le­het operációjuk bázisa, mert Imbros és Te­­nedos erre alkalmatlanok. Venizelosz bu­kásával aztán ezek a tervek meghiúsultak sőt a Lemnos-szigetén volt francia csapato­kat is Alexandriába kellett szállítani. Min­den hét, amelyet most a szövetségesek tétle­nül töltenek el, csak lehetetlenebbé teszi a Dardanellák bevételei. N­. S. .. •’ Athén, április 24. A Tenedosból és Mitileneből érkezett egy­behangzó jelentések szerint a szövetséges flotta a Dardanellák előtt demonstráló felvonulást tartott. A hajók sortüzet adtak le, de táma­dást nem kezdtek. Battenberg herceg, az új fő­­parancsnok megérkezett és a Queen Elisabeth­­et választotta ki admirális­ hajóul. B­attenberg herceg Robeck­ admirálissal és az orosz Asz­­kold cirkálón parancsnokló orosz tengernagy­­gyal, valamint d‘Amadé tábornokkal, aki Ale­­xandriából jött meg, azonal hosszú haditaná­csot tartott. A flotta a legrövidebb idő alatt megkezdi a hadműveleteket. . » London, április 24. Alexandriából és Algírból megkezdték a­­ francia és angol csapatok elszállítását a Dar­danellákhoz. Lemnosban és Tenedosban ti­zennégyezer szövetséges katona három hét alatt befejezte a legszükségesebb munkálato­kat, melyek lehetővé teszik, hogy e két sziget flottabázisul szolgálhasson. A szárazföldi csa­patok számára rögtön több tábort emeltek, tá­bori kórházakat készítettek, vízvezetéket csi­náltak, éjjel-nappal dolgozván a szigeteken. A hivatalos közlések szerint Alexandriából hatvanhárom szállító­hajó útban van. Mind­egyik kétezer embert hoz. Kíséretükben van öt páncélos, számos torpedóhajó és tengeralatt­...........■■■■■!■ .­­ ■ járó. Ez a százharmincezer ember ugyaneny­­nyivel fog kiegészülni orosz részről, akik észak felől fognak támadni. Amint a legköze­lebbi napokban együtt lesz a kétszázötven­­háromszázezer főnyi hadsereg, a flotta is azon­nal megkezdi akcióját. Közben az oroszok Odesszából kiindulva, a midiai part felé fog­nak támadni flottájukkal és szárazföldi csapa­taikkal. (Pof. Hír.) MAGYARORSZÁG Budapest, 1015. vasárnap, április 25. — Ha nem fér a bűnbe, bújjon ki a bü­­ribül. — Jaj, — neveti a Frak­szia Gergely, — csakhogy ak­kor le kellene szögezni a bürit a sarkánál fogva. Mert csak akkor bújik ki a bűrból. Mert másként hogy bújjon ki belülre ? Hiszen a búr együtt ugrál az emberrel, ha va­­lahon le nem szögezik. Sok össze-visszavaló beszéd van még efelől, de nem érdemes az ilyesmikre ügyet vetni. Tré­fálkozások, a társasélet kellemesebbé tétele cél­jából, a pusztai embernek azonban az ilyesmi szokatlan, nem szokása az ennyi beszéd. A bürge oktalan állat, azzal nincsen mit társa­logni, a birka mellett járó csacsi pedig sokkal okosabb teremtés, semhogy ne tudná ama régi igazságot, hogy sok beszéd: szegénység. Bél­­teki Ferenc átlátja mindezt a tanyai és városi tökéletlenséget. Szóljon? Hát inkább szól : — A muszka császár csinálta az egészet. Tudom. Mert én láttam. Olyan közel voltam hozzá, mint most maguk énhozzám. Hát itt járt. s én nem értettem a beszédit, mert én nem értem. De a gazdatiszt urak értették a beszédet. Hát én hallottam, mikor mindent kivolt belő­lük. Mert, a földet amúgy is látta, a­ vadat is látta, a barmot is látta. De azután kikerdelte a föld árját, a Tisza vizit, a népet, a napszá­mot, azután mikor megtudta, hogy itten olyan rét is­ van, amelyik a szárazságba is termi a szénát, akkor azt mondta : nekem ez káli, rá­­suditást csinálok 3 magyarra ! ‘Az alsóház ülése folyamán Lloyd George pénzügyi kancellár dicsérte Kitche­ner hadseregének szervezetét és azt gon­­dotta, hogy a háború nyolcadik hónapjában Anglia hadserege hatszor akkora, mint azelőtt volt és első ízben rendelkezik An­golország kontinentális méretű hadsereggel. Nagy­­meglepetése e htáborúnak­ a tüzérségi l­ő­s­z­er fog­y­a­szt­á­s. A neuve-ch­apeliei ti-Béllelki szerint, a jó reggelét neki­­az ap­jától, a bikagulyástól tanultuk ezt a mondást, amely alkalmas tisztító káromkodás és még sem bánt senkit) tehát megint a föld, a víz, s legkülönösebbképpen a fü volt az, aminek a dús voltáért a keleti népek ide törekednek. Szép selymes füvünk a valódi oka a háború­nak. Ehhez foghatót még sohasem látott a muszka császár (honnan is láthatott volna a szegény) és ezért most már rátörette erre a régi magyar hazára az egész népét, még azzal is, aki nem tud a császárja nyelvén kenyeret se kérni. A fű végett zúdítja ide a tanulatlanságot százezrivel. Ez mindenesetre érdekes fölvilágosítás, kü­­lönösen egy olyan ember részéről, mint Bél­­telki, aki gyakran olyan közel volt a pusztán az idegen császárhoz, hogy még az árnyékára is­ ráállhatott. Ezt többször fölemlíti a beszéd­ben Béltelki, ismételten hangsúlyozván, hogy de azért nem bántotta egy ujjal sem. No, no, hát hiszen. Akkor vendég volt, most meg ellen­ség. Ránk zúdít? Hát mit zudil? Hiszen ott vannak a fiúk a högyekön. A magyarok be­szélni kezdik, az ujjukon számolva, hogy ki­­nek-kinek hány fia meg veje van a högyeken, az ország szolgálatában. Azt mondja Béltelki Ferenc, három között élő célszerű külső ember : — Nekem is három. A Fekete-tengeri török kikötők bombázása r­óma, április 24. A Boszporusztól 30—. 10 kilométernyire fekvő török kikötőket, amelyek az európai ol­dalon feküsznek, az orosz flotta úr hajói napok óta bombázzák. A bombázás eredményét nem jelentik. . Bukarest, április 24. Sebasto­poliról jelentik,, hogy több orosz torpedóvadász a Fekete-tenger délkeleti partja elé érkezett és ágyúzta az Arch­i­v­e mel­letti török pozíciók­­. Francia hadihajók albán kikötőben Milano, április 24. San Giovanni di Mediából érkezett távirat szerint a kikötő előtt több francia hadihajó je­lent meg, melyek horgonyt vetettek a kikö­tőnél. Anglia Az angol alsóház ülése — Lloyd George és Bonar Law beszédei. — London, április 24. zennégynapos harcoknál az angol tüzérség majd ugyanannyi lőszert fogyasztott el, mint az egész búr háborúban. A lőszerben nagy vál­tozások állottak be. A magasban robbanó ágyúlövedék (high explosive) kiszorította a srapnelt. Ez a változás szükségessé tette az egész szerkezet átalakítását és a háború kö­zepén új lőszert kellett gyártani. A többi had­viselő állam is ilyen tapasztalatokat tett. 1 .­ A kormánynak az a terve, hogy fran­cia mintára a gépgyárak más gyárakkal szer­ződnek. A tüzérségi lőszer előállítása növe­­­­kedett. Az emelkedés aránya szeptemberben húszat véve alapul, októberben 90, decem­­b­er­ben 266, januárban 186, februárban 256 és márciusban 388 egység volt. Szeptembertől tehát a tizenkilencszeresére emelkedett. A hadügyi hivatal egy új bizottsága új gyá­rakat kíván felállítani a lőszer-előállítás cél­jaira. A magasban robbanó lövedékek gyár­tása ma olyan előrehaladott stádiumban van, hogy az angolok, bár a szövetségeseknek is nagymennyiségű lövedékeket szállítottak) ön­magukról is gondoskodhattak. Lloyd George azután a munkásk­ér­­désről szólt­ Az iszákosság kérdésében" ko­rábban tett nyilatkozatait fentartja és hang­súlyozza, hogy a munkásoknak kisebbségé­ről, de jelentékeny kisebbségéről szólott. Bonar L­a­w kijelentette, hogy Lloyds George kijelentései őt megnyugtatják. Azután A­s­q­u­i­t­n­a­k Newcastleban mondott be­széde ellen fordult, bírálta a kormány las­súságát a nemzeti mozgósításának kérdésében és kérdi, miképpen van az, hogy bár Ang­liának sokkal nagyobb kereskedelmi szerve­zete van, mint más országoknak, mégis leg­­ke­vésbbé használja azt ki. London, április 24. Lloyd George pénzügyminiszter, egy kér­désre válaszolva, kijelentette, hogy nincsen ab­ban a helyzetben, hogy ez idő szerint nyilatko­zatot tegyen arra nézve, mik a kormány szán­dékai a legközelebbi általános választásokat il­letőleg. A woodwichi arzenál felrobbant Rotterdam, április 24. A woolwichi katonai arzenál, amely Ang­lia egyik legnagyobb lőszerraktára, ismeret­len okb­ól történt robbanás következtében a levegőbe repült. Az épület és az ösz­­szes raktárak megsemmisültek. A kár nagyon jelentékeny.­­Az Es­t.) Az angol bányamunkások sztrájkmozgalma London, április 24! A Times jelenti: A bányamunkások szö­vetségének központi bizottsága szerdán ülést tartott, amelyet hirtelenül megszakítottak, mert a kereskedelmi hivatal elnöke a gyűlést vezető tag résztvevőit a kereskedelmi hivatalba meghívta. Az itt­ lefolyt tanácskozásról semmit sem lehetett megtudni A Times parlamenti tudósítója szerint a kormánynak ez a gyors beavatkozása elejét vette annal,­ hogy az inté­zőbizottság sztrájkhatározatot hozzon. A singaporei lázadás London, április 24. Az alsóházban Harcourt gyarmatügyi mi­niszter, egy kérdésre válaszolva, a következő­ket fejtette ki: A singaporei lázadásnál meg­ölt angolok száma S6. Hogy a németek taka­­rékbetéteik­ igénybevételét­el­segítelték-e a fel­kelőket, azt nem lehetett megállapítani. Tizen­hét német fogoly megszökött, hatot közülük­ is­mét elfogtunk. A singaporei német cégek most csak régi készleteket adhatnak el és adósságo­kat csakis felügyelet mellett hajthatnak be. Nem lehetett megállapítani, hogy a német fogo­lyok az Emdennel összeköttetésben állottak-e. Rotterdam, április 24. : A Courant közli a Sumatra Bode hírét, am­ely szerint négy német ember, aki a singa­­­­porei lázadás idején elmenekült,. Pgdangbg jc­ 6

Next