Magyarország, 1915. május (22. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-12 / 131. szám

. . A­­ balparton lévő oroszoknak tehetetlenül kellett nézniök, hogy társaik megadják magu­­kat. Nemsokára aztán ők is gyorsan visszavo­nultak hátsóbb szakaszokba, mivel nagyon erősen ki voltak téve a bukovinai magaslatok­ról való, lövetés veszedelmének. Első csapataink csakhamar bevonultak Zgleszegkibe, amely erős károkat szenvedett a lövetés folytán. A harc napjaiban a lakók nem mertek házaikból kilépni. A magaslatok elfog­lalásának nagy stratégiai jelentősége van, mi­vel ezek a kelet-galiciai és besszarábiai síkság nagy része fölött uralkodnak. Aknára futott német búvárhajó Berlin, május 11. Az orosz vezérkar jelentette, hogy Libau előtt egy német tengeralattjáró aknára futott és légberöpült. Ezzel szemben a berlini la­pok hivatalos közlemények alapján megálla­pítják, hogy csakugyan aknára futott Libau előtt egy tengeralattjáró, de csak könnyebben sérült meg. A tengeralatt­járót­­Memelbe szállították, ahol rö­videsen kijavítják. Angol haditengerészek Oroszországban Berlin, május 11. Az orosz határról jelenti a „Nationalzei­tung“­­tudósítója. Beavatott pétervári körök­ben beszélik, hogy a brit admiralitás igen sok tengerésztisztet és mat­rózt küldött Oroszországba. Egye­nesen erre a célra bérelt szállítóhajókon az Oroszországba rendelt haditengerészek és tisz­tek közül már néhány száz útra is kelt Ar­changelsk felé a norvég part mentén. Az angol tengerésztiszteket és matrózokat szét fogják osztani az orosz hadihajókra. Kuzm­anek megérkezése Nisninovgorodba Bécs, május 11. Bernből táviratozzák a h­eichspost-nak. A Birseyija­ Vjedomosti közli, hogy Kuzmanek tábornok Nisninovgorod felé való útján ápri­lis 23-án érintette Moszkvát és még aznap Nisninovgorodba érkezett. A Ruszkija Vjedo­­moszti tudósítója a következőket jelenti Nisni- Novgorodból, Przemysl várparancsnokának megérkezéséről: Temérdek kiváncsi közönség csődült ki a vasútállomásra várni Kuzmaneket, akii­ek jöveteléről hírt adtak a lapok, de a ki­váncsiakat csalódás érte, mert a tábornok he­lyett egy elsőosztályú kocsiból két polgári ruhás úr szállott le egy orosz katonatiszttel. Senki sem tudta, hogy a civilruhás férfiak közül me­lyik Kuzmanek. A tábornoknak kíséretéhez tartozik egy osztrák és magyar tiszt, aki mel­lette parancsőrtiszti szolgálatot teljesít és Gla­­senapp, adjutáns a délnyugati frontról. Meg­engedték­­Truzmaneknek, hogy két tisztiszolgá­­ját is magával hozza. Csak a tisztiszolgák vi­selnek egyenruhát, Kuzmanek tábornok és szárnysegéde polgári ruhát visel. A nyugatga­liciai lakosság szenvedései Ivrakó, május 11. Az oroszok Tarnovból csak egy csekély részét szállíthatták el az ott elraktározott fegyvereknek. Sok fegyvert elástak. Tarnov egyik kertjében egy nagy nehéz pán­célosszekrényt rejtettek el. A Dunajec-kör­­nyékbeli lakosság sokat szenvedett a harcok közben, minthogy az oroszok nem engedték meg a harctéri községekből való elhurcolko­­dást. Számos helységet tűzvész pusztított el. Több ezer paraszt asszonyostul és gyermekestül oda­veszett. A helyzet Rigában Pétervár, május 11. A Novoje Vremja jelenti: Riga valósággal el van árasztva kurlandi menekültekkel. Sokan csak puszta életüket akarták megmenteni. A jótékonysági egyesületek mindent megtesznek m­­mt, enyhitésérte MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szerda, május 12. CT. ■ —­­ — ■ ..............................«»................................................................................................. n­t Törökország A Dardanellák ostroma Hivatalos török jelentés a Dardanellák ostromáról Konstantinápoly, május 11.. A porta elküldötte külföldi diplomáciai képviselőinek az április 12. (25.) óta lefolyt Dardanella-harcokról szóló hivatalos jelenté­sét, amelyből közöljük a­­következőket: Április 12. (25.) Hajnaltájt a ködben tizenegy ellenséges páncéloshajó és­ körülbe­lül 25 cirkáló, 30 torpedónaszád és több mint 80 szállítóh­ajó tűnt föl, amelyek a külön­böző csoportokra oszolva a Sarosi-öböl és a Besika-öböl közti területet elfoglalták. Az ellenség tüzelést kezdett Gallipoli, to­vábbá Kum-Kale és Besike partvidéke ellen és hat ponton kísérelte meg a csa­patok partrasz­állítását. Egyidejűleg az ellenség 20 hadihajója a tengerszoros bejá­ratánál foglalt állást s az­ok­ a partok, amelye­ken a partraszállítást megkísérelték, a szö­­­­vetséges flotta védelme alatt állótt. A mi részünkről csak az előőrsök és a megfigyelő­ osztagok voltak a partokon, akik beérték azzal, hogy estig az ellenséget fog­lalkoztassák, míg főerőink ezen a napon még semmiféle komoly akciót nem kezdtek a par­toknál. Előőrseink tevékenysége egyébként nem volt haszontalan, mert több ellenséges uszályhajót sikerült elsülyeszteniök, sőt Teke- Burnu mellett egy nem is igen erős csopor­tunk teljesen megsemmisítette a szövetsége­seknek egy jelentős haderejét. Előőrseink tehát igen kielégítő módon teljesítették feladatukat s az ellenségnek meglehetősen komoly veszteséget okoztak. Kum-Kaleban magában egy francia zászló­aljnak a partraszállási akció közben száz sebesültje volt s egész sereg golyószórót a tengerbe sülyesztettek, még mielőtt a száraz­földre hozták volna őket. Ezt azok a foglyok jelentették nekünk, akiket ez ütközet-epizó­dok során ejtettünk. Közben sikerült egy el­lenséges torpedózúzó naszádot az előőrsi csatározások folyamán elsülyesztenünk. Az ellenség, amelynek Ari-Burnu partjain sike­rült partra szállania, megkísérelte ott az előrejutást, de a csapataink által ellenük intézett támadásunk hátrálásra kényszerítette őket és súlyos vesz­­­teségeket okozott nekik. Április 12. (25.) estéig az­ ellenség ak­ciója arra szorítkozott, hogy Ari-Burnuban, Sighindereben, Mortu partvidékén és Kum- Kaleban partraszálljon, anélkül, hogy megkí­sérelte volna a partraszállási helytől előbbre jutni. Az á­p­r­i­l­i­s 12-r­ő­l 13-á­r­a (25—26.) v­i­r­­r­adó é­j­s­z­a­k­á­n az ellenség megerősített csapataival megkezdte az előrenyomulást, de ez a négy ízben megismételt vállalkozás mind­annyiszor teljes kudarccal végződöt. Amel­lett,­ hogy óriási veszteségei voltak, csapataink teljesen vissza is verték az ellenséget s lehe­­tetlenné tették számára az előrenyomulást. Április 13. (26.) Délelőtt a­­szövetségesek 16 páncélos­ hajója és nagyszámú torpedóna­szád a tengeren támadást intézett ellenünk, amelyet visszavertünk. Délután az el­lenség megismételte a támadást és délután 5 óráig folytatta akcióját. Öt támadást intéz­tek, amelyek azonban erős ellentüzelésünk alatt összeomlottak. Egyidejűleg megkísérelte az ellenség, hogy, a tengerszoros bejáratánál levő partvidéken csapatokat szállítson partra. Miközben egy ellenséges cirkáló törött árbocokkal Tenedos­­ ^egy torpiedóajtójukat el­sülyesztettük, a mortui öbölben és Kumika­­leban is több uszályhajót és más vízi járművet, köztük egy, ellenséges szállítóhajót sikerült a tenger fenekére sülyesztenünk. A szárazföldön előőrseink rajtaütöttek az ellenségen és me­nekülésre kényszerítették, így telt el a nap, anélkül, hogy a támadók bárhol is előrenyo­mulhattak­ volna a partvidéken. 1 Április 14. (27.) Ez a nap sem jelentett haladást a partraszállt hadtest számára. A flotta, amely, lemondott a tengerszoros el­len való minden akcióról, arra kényszerült, hogy az ellenség partraszállási pontjait vé­delmezze. Egy legalább négy dandárból álló ellenséges haderő megkísérelte az előrejutást, azonban a mi előretörő csapataink ellentál­­lásával találkozott. Véres harc kezdődött, amelynek során az ellenség súlyos vesztesé­gekkel kényszerült visszavonulni. Visszavo­nulásuk közben a szövetségesek gyermekes cselhez folyamodtak. Fehér zászlót lobog­tatva akartak időt nyerni a menekülésre és egyidejűleg lövöldöztek a katonáinkra. Ez a csel azonban nem sikerült s a franciák és angolok a parti táborukba menekültek, hogy a flottájuk ágyúinak védelme alá jussanak. Az ellenséges csapatok egy része csónakokon menekült. -Nagy csomó fegyvert és muníciót zsákmányoltunk. E vereség következtében a franciák drót­­akadályok mögé sáncolták el magukat és friss erőket vontak össze erősítésül. Dacára ez elő­készületeknek, csapataink egy váratlan táma­dása arra kényszerítette az ellenséget, hogy Kum-Kalehból kivonuljon. A veszteség, ame­lyet a szövetségesek e nap folyamán szenved­tek, igen nagy. Egy szállító gőzösüket és több uszályhajójukat elsülyesztettük. Több tiszt és egész sereg francia katona került fogságba, köztük muzulmánok is, akik a mi oldalunkra pártoltak. Április 15. (28.) A szövetséges flottáinak e nap reggelén megkísérelt akciója a következő eredményekkel járt: A ,,Jeanne d’Arc-ot löve­­geink felgyújtották,­­ úgy hogy visszavonult Tenedoszba. A „Majestic“ szintén kénytelen volt eltávozni, miután lövegeink harcképte­lenné tették. Egy ellenséges torpedózuzó elsü­­lyedt. A szárazföldön az ellenség, amely Sed­­dil-Bahr partjainál megerősítette csapatait, előretörést kísérelt meg, de ismét a mi csapa­taink rohamtámadásával került szembe s kénytelen volt visszavonulni. A veszteség, amelyet az ellenséges haderők ezen a napon szenvedtek, rendkívül jelentékenyek s úgy látszik, megközelítik a 10.000 embert. A foglyok beszélik, hogy két tábornok megsebesült, s hogy ütegeink tüze rettenetes pusztításokat vitt véghez az anatóliai pantono­kon. Ezen a napon Kaba-Tepe-től északra meg-­­támadtuk az ellenséget és két géppuskát zsák­mányoltunk. Ennek a napnak történetét abban foglalhatjuk össze, hogy­ az ellenséget Ari Burnu és Sedil Bur-nál, ahol partraszállott csapataik tábort ütöttek, bekerítettük. Április 15/29. Ellenséges tengeri Haderő, amely 25 egységből állt, bombázta részben Xerost és Kaba-Tepet. Sikerrel verjük vissza a szövetségesek által Xerosnál megkísérlett partraszállást. Az ellenség Kaba-Tepe-től északra megkísérlett támadása meghiúsult, s a támadók kénytelenek voltak Seddil-Bahr környékére visszavonulni. A szövetségesek új erősítéseket szállítottak partra, de ennek dacára sem tudtak célt érni. Légi járműveik Maidosra és a kórházra, amelyen a vörös félhold len­gett, bombákat dobtak, megöltek egy asszonyt és egy gyermek súlyosan megsebesült. A lángok elpusztították a kórházat, ahol több angol se­besültet kezeltek. Öregek, asszonyok, gyerekek pusztultak el, vagy sebesültek meg. Április 17/30. Az ellenség Ari Burnu-ból elindul s jobbszárnyunk ellen támad, szuro­nyokkal kergetjük vissza őket. Ari Tepe-től északra megint megkísérli a partraszállást, de hiába. Az ellenséges­ repülők Gallipolit el­árasztják bombákkal, mert azt hitték, hogy ott vannak kórházaink, megölnek egy asszonyt s megsebesítenek egy gyereket. Tschanak Kale városát a szövetségesek flottája ágyúzza. Meg kell jegyezni, hogy se Maidos, se Gallipoli semmiféle vonatkozásban nincsenek a harctéri operációkkal..Semmiféle hadászati ok nem in­dokol­ja Tschanak Kale bombázását.­­ Később ellenséges torpedónaszádok meg­.

Next