Magyarország, 1915. május (22. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-12 / 131. szám
. . A balparton lévő oroszoknak tehetetlenül kellett nézniök, hogy társaik megadják magukat. Nemsokára aztán ők is gyorsan visszavonultak hátsóbb szakaszokba, mivel nagyon erősen ki voltak téve a bukovinai magaslatokról való, lövetés veszedelmének. Első csapataink csakhamar bevonultak Zgleszegkibe, amely erős károkat szenvedett a lövetés folytán. A harc napjaiban a lakók nem mertek házaikból kilépni. A magaslatok elfoglalásának nagy stratégiai jelentősége van, mivel ezek a kelet-galiciai és besszarábiai síkság nagy része fölött uralkodnak. Aknára futott német búvárhajó Berlin, május 11. Az orosz vezérkar jelentette, hogy Libau előtt egy német tengeralattjáró aknára futott és légberöpült. Ezzel szemben a berlini lapok hivatalos közlemények alapján megállapítják, hogy csakugyan aknára futott Libau előtt egy tengeralattjáró, de csak könnyebben sérült meg. A tengeralattjárótMemelbe szállították, ahol rövidesen kijavítják. Angol haditengerészek Oroszországban Berlin, május 11. Az orosz határról jelenti a „Nationalzeitung“tudósítója. Beavatott pétervári körökben beszélik, hogy a brit admiralitás igen sok tengerésztisztet és matrózt küldött Oroszországba. Egyenesen erre a célra bérelt szállítóhajókon az Oroszországba rendelt haditengerészek és tisztek közül már néhány száz útra is kelt Archangelsk felé a norvég part mentén. Az angol tengerésztiszteket és matrózokat szét fogják osztani az orosz hadihajókra. Kuzmanek megérkezése Nisninovgorodba Bécs, május 11. Bernből táviratozzák a heichspost-nak. A Birseyija Vjedomosti közli, hogy Kuzmanek tábornok Nisninovgorod felé való útján április 23-án érintette Moszkvát és még aznap Nisninovgorodba érkezett. A Ruszkija Vjedomoszti tudósítója a következőket jelenti Nisni- Novgorodból, Przemysl várparancsnokának megérkezéséről: Temérdek kiváncsi közönség csődült ki a vasútállomásra várni Kuzmaneket, akiiek jöveteléről hírt adtak a lapok, de a kiváncsiakat csalódás érte, mert a tábornok helyett egy elsőosztályú kocsiból két polgári ruhás úr szállott le egy orosz katonatiszttel. Senki sem tudta, hogy a civilruhás férfiak közül melyik Kuzmanek. A tábornoknak kíséretéhez tartozik egy osztrák és magyar tiszt, aki mellette parancsőrtiszti szolgálatot teljesít és Glasenapp, adjutáns a délnyugati frontról. MegengedtékTruzmaneknek, hogy két tisztiszolgáját is magával hozza. Csak a tisztiszolgák viselnek egyenruhát, Kuzmanek tábornok és szárnysegéde polgári ruhát visel. A nyugatgaliciai lakosság szenvedései Ivrakó, május 11. Az oroszok Tarnovból csak egy csekély részét szállíthatták el az ott elraktározott fegyvereknek. Sok fegyvert elástak. Tarnov egyik kertjében egy nagy nehéz páncélosszekrényt rejtettek el. A Dunajec-környékbeli lakosság sokat szenvedett a harcok közben, minthogy az oroszok nem engedték meg a harctéri községekből való elhurcolkodást. Számos helységet tűzvész pusztított el. Több ezer paraszt asszonyostul és gyermekestül odaveszett. A helyzet Rigában Pétervár, május 11. A Novoje Vremja jelenti: Riga valósággal el van árasztva kurlandi menekültekkel. Sokan csak puszta életüket akarták megmenteni. A jótékonysági egyesületek mindent megtesznek mmt, enyhitésérte MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szerda, május 12. CT. ■ — — ■ ..............................«»................................................................................................. nt Törökország A Dardanellák ostroma Hivatalos török jelentés a Dardanellák ostromáról Konstantinápoly, május 11.. A porta elküldötte külföldi diplomáciai képviselőinek az április 12. (25.) óta lefolyt Dardanella-harcokról szóló hivatalos jelentését, amelyből közöljük akövetkezőket: Április 12. (25.) Hajnaltájt a ködben tizenegy ellenséges páncéloshajó és körülbelül 25 cirkáló, 30 torpedónaszád és több mint 80 szállítóhajó tűnt föl, amelyek a különböző csoportokra oszolva a Sarosi-öböl és a Besika-öböl közti területet elfoglalták. Az ellenség tüzelést kezdett Gallipoli, továbbá Kum-Kale és Besike partvidéke ellen és hat ponton kísérelte meg a csapatok partraszállítását. Egyidejűleg az ellenség 20 hadihajója a tengerszoros bejáratánál foglalt állást s azok a partok, amelyeken a partraszállítást megkísérelték, a szövetséges flotta védelme alatt állótt. A mi részünkről csak az előőrsök és a megfigyelő osztagok voltak a partokon, akik beérték azzal, hogy estig az ellenséget foglalkoztassák, míg főerőink ezen a napon még semmiféle komoly akciót nem kezdtek a partoknál. Előőrseink tevékenysége egyébként nem volt haszontalan, mert több ellenséges uszályhajót sikerült elsülyeszteniök, sőt Teke- Burnu mellett egy nem is igen erős csoportunk teljesen megsemmisítette a szövetségeseknek egy jelentős haderejét. Előőrseink tehát igen kielégítő módon teljesítették feladatukat s az ellenségnek meglehetősen komoly veszteséget okoztak. Kum-Kaleban magában egy francia zászlóaljnak a partraszállási akció közben száz sebesültje volt s egész sereg golyószórót a tengerbe sülyesztettek, még mielőtt a szárazföldre hozták volna őket. Ezt azok a foglyok jelentették nekünk, akiket ez ütközet-epizódok során ejtettünk. Közben sikerült egy ellenséges torpedózúzó naszádot az előőrsi csatározások folyamán elsülyesztenünk. Az ellenség, amelynek Ari-Burnu partjain sikerült partra szállania, megkísérelte ott az előrejutást, de a csapataink által ellenük intézett támadásunk hátrálásra kényszerítette őket és súlyos veszteségeket okozott nekik. Április 12. (25.) estéig az ellenség akciója arra szorítkozott, hogy Ari-Burnuban, Sighindereben, Mortu partvidékén és Kum- Kaleban partraszálljon, anélkül, hogy megkísérelte volna a partraszállási helytől előbbre jutni. Az április 12-ről 13-ára (25—26.) virradó éjszakán az ellenség megerősített csapataival megkezdte az előrenyomulást, de ez a négy ízben megismételt vállalkozás mindannyiszor teljes kudarccal végződöt. Amellett, hogy óriási veszteségei voltak, csapataink teljesen vissza is verték az ellenséget s lehetetlenné tették számára az előrenyomulást. Április 13. (26.) Délelőtt aszövetségesek 16 páncélos hajója és nagyszámú torpedónaszád a tengeren támadást intézett ellenünk, amelyet visszavertünk. Délután az ellenség megismételte a támadást és délután 5 óráig folytatta akcióját. Öt támadást intéztek, amelyek azonban erős ellentüzelésünk alatt összeomlottak. Egyidejűleg megkísérelte az ellenség, hogy, a tengerszoros bejáratánál levő partvidéken csapatokat szállítson partra. Miközben egy ellenséges cirkáló törött árbocokkal Tenedos ^egy torpiedóajtójukat elsülyesztettük, a mortui öbölben és Kumikaleban is több uszályhajót és más vízi járművet, köztük egy, ellenséges szállítóhajót sikerült a tenger fenekére sülyesztenünk. A szárazföldön előőrseink rajtaütöttek az ellenségen és menekülésre kényszerítették, így telt el a nap, anélkül, hogy a támadók bárhol is előrenyomulhattak volna a partvidéken. 1 Április 14. (27.) Ez a nap sem jelentett haladást a partraszállt hadtest számára. A flotta, amely, lemondott a tengerszoros ellen való minden akcióról, arra kényszerült, hogy az ellenség partraszállási pontjait védelmezze. Egy legalább négy dandárból álló ellenséges haderő megkísérelte az előrejutást, azonban a mi előretörő csapataink ellentállásával találkozott. Véres harc kezdődött, amelynek során az ellenség súlyos veszteségekkel kényszerült visszavonulni. Visszavonulásuk közben a szövetségesek gyermekes cselhez folyamodtak. Fehér zászlót lobogtatva akartak időt nyerni a menekülésre és egyidejűleg lövöldöztek a katonáinkra. Ez a csel azonban nem sikerült s a franciák és angolok a parti táborukba menekültek, hogy a flottájuk ágyúinak védelme alá jussanak. Az ellenséges csapatok egy része csónakokon menekült. -Nagy csomó fegyvert és muníciót zsákmányoltunk. E vereség következtében a franciák drótakadályok mögé sáncolták el magukat és friss erőket vontak össze erősítésül. Dacára ez előkészületeknek, csapataink egy váratlan támadása arra kényszerítette az ellenséget, hogy Kum-Kalehból kivonuljon. A veszteség, amelyet a szövetségesek e nap folyamán szenvedtek, igen nagy. Egy szállító gőzösüket és több uszályhajójukat elsülyesztettük. Több tiszt és egész sereg francia katona került fogságba, köztük muzulmánok is, akik a mi oldalunkra pártoltak. Április 15. (28.) A szövetséges flottáinak e nap reggelén megkísérelt akciója a következő eredményekkel járt: A ,,Jeanne d’Arc-ot lövegeink felgyújtották, úgy hogy visszavonult Tenedoszba. A „Majestic“ szintén kénytelen volt eltávozni, miután lövegeink harcképtelenné tették. Egy ellenséges torpedózuzó elsülyedt. A szárazföldön az ellenség, amely Seddil-Bahr partjainál megerősítette csapatait, előretörést kísérelt meg, de ismét a mi csapataink rohamtámadásával került szembe s kénytelen volt visszavonulni. A veszteség, amelyet az ellenséges haderők ezen a napon szenvedtek, rendkívül jelentékenyek s úgy látszik, megközelítik a 10.000 embert. A foglyok beszélik, hogy két tábornok megsebesült, s hogy ütegeink tüze rettenetes pusztításokat vitt véghez az anatóliai pantonokon. Ezen a napon Kaba-Tepe-től északra meg-támadtuk az ellenséget és két géppuskát zsákmányoltunk. Ennek a napnak történetét abban foglalhatjuk össze, hogy az ellenséget Ari Burnu és Sedil Bur-nál, ahol partraszállott csapataik tábort ütöttek, bekerítettük. Április 15/29. Ellenséges tengeri Haderő, amely 25 egységből állt, bombázta részben Xerost és Kaba-Tepet. Sikerrel verjük vissza a szövetségesek által Xerosnál megkísérlett partraszállást. Az ellenség Kaba-Tepe-től északra megkísérlett támadása meghiúsult, s a támadók kénytelenek voltak Seddil-Bahr környékére visszavonulni. A szövetségesek új erősítéseket szállítottak partra, de ennek dacára sem tudtak célt érni. Légi járműveik Maidosra és a kórházra, amelyen a vörös félhold lengett, bombákat dobtak, megöltek egy asszonyt és egy gyermek súlyosan megsebesült. A lángok elpusztították a kórházat, ahol több angol sebesültet kezeltek. Öregek, asszonyok, gyerekek pusztultak el, vagy sebesültek meg. Április 17/30. Az ellenség Ari Burnu-ból elindul s jobbszárnyunk ellen támad, szuronyokkal kergetjük vissza őket. Ari Tepe-től északra megint megkísérli a partraszállást, de hiába. Az ellenséges repülők Gallipolit elárasztják bombákkal, mert azt hitték, hogy ott vannak kórházaink, megölnek egy asszonyt s megsebesítenek egy gyereket. Tschanak Kale városát a szövetségesek flottája ágyúzza. Meg kell jegyezni, hogy se Maidos, se Gallipoli semmiféle vonatkozásban nincsenek a harctéri operációkkal..Semmiféle hadászati ok nem indokolja Tschanak Kale bombázását. Később ellenséges torpedónaszádok meg.