Magyarország, 1915. június (22. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-05 / 155. szám

3 Budapest, 1915­. szombat, június 6. MAGYARORSZÁG Wilson elnök­e nagyszabású beszédének kiemelkedőbb része a következő : — Talán csak történelmi véletlen. Hogy e Hatalmas földet, az „Egyesült“ Államoknak hivják, de mégis örülök, hogy nevében benne van az ,,egyesült" szó és igy az az ember, ahd a tömegeket szétválasztani, áld csoportokat te­remteni, érdekeket istápolni akar, ennek a fo­galomnak a lényegét gyilkolja agyon. Nagyon érdekesnek tartom, úgy gondolni önökre, akik épp most tették le a hűségi esküt, mint akiket a remény ujja, valami ismeretlen hit, egy új igazság valamiféle látomása csalt át a tenge­ren. Kétségtelen, hogy túlzott reményeikben sok tekintetben csalódtak. Mert sok csalódást okozó dolog van itt. Kétségtelen azt látták, hogy itt is az igazságot a mindenütt egyformán uralkodó tiszta szív és igaz szándék vezeti. Két­ségtelen, hogy amit itt láttak nem fedi azt az eszményt, melyet otthon tökéletesnek gondol­tak önök el. De gondoljanak arra, ha eszmé­nyeink szegényesek, sokat önök maguk hoztak át és senki se menjen keresni olyan dolgokat, melyek nincsenek lelkében benne, senki sem remélhet oly dolgokat, melyeket egyúttal nem is hisz és ha valaki közülünk elfelejtette, hogy Amerikának mi a hite, önök szívükben egy új, friss hitet hoztak be az országba. Ez az egyik oka, amiért örömmel üdvözlöm önöket. — Én Amerikában születtem, önök álmo­kat álmodtak arról, hogy milyen lehet Amerika és Amerika megvalósíthatja ezeket az álmokat. Mit jelent ez, barátaim ? Ez azt jelenti, hogy Amerika lelkiismeretének másnak kell lenni a világ többi országainak lelkiismereténél. Ezt a legkisebb bízálgatás nélkül mondom a többi népekről, önök tudják, hogy van az ilyen dolog egy családdal, mely ha visszahúzódik, nem törődik a szomszédok dolgaival. Épp úgy a nemzet is, mely nem újul meg állandóan meg­felelő forrásból, átveszi egy család szűk látó­körét és előítéleteit. Ezért Amerikának tudni kell, hogy könyöke és szíve mindenütt érintke­zik a többi nemzetekéivel.• Amerika példája kell, hogy egy különös példa legyen. Amerika példája a béke példája legyen nemcsak azért, mert nem akar verekedni, de mert a béke és nem a háború a világ bajait meggyógyító és a Világot felemelő erő. Bulgária megőrzi semlegességét Szófia, június 4. (Saját tudósítónktól.) Néhány itteni lap­nak az a híre, hogy a Balkán-szövetség meg­újítása küszöbön áll, fantasztikus és minden alapot nélkülöző koholmány. Az tény, hogy a Romániával fennálló jó viszony a legutóbbi időben még inkább javult és lehetséges, hogy nemsokára egyezség fog létrejönni a két állam között, a semlegesség további fentartása alap­ján. Szombat este Anglia, Franciaország, Oroszország és Olaszország követei, egy a fran­cia követségen történt közös megbeszélésük után megjelentek a miniszterelnöknél s előter­jesztették az entente újabb javaslatait. E ja­vaslatok tartalma még ismeretlen. Radoszlavott miniszterelnök még nem válaszolt a javasla­tokra. A kormányhoz közelálló politikusok nyilatkozataiból azonban az tűnik ki, hogy a bolgár kabinet szilárdan el van tökélve, hogy tovább is a legszigorúbb semlegességet ta­núsítja. A russzofilek bukása a román konzervatív pártban Távirati jelentés alapján már ismeretes a román konzervatív párt szerdai közgyűlésének lefolyása, mely Marghiloman fényes győzel­mével és a russzofilek csúfos kudarcával végző­dött. A viharos lefolyású közgyűlésről a követ-­­kező részletes tudósítást kaptuk: Bukarest, június 4. A konzervatív párt közgyűlésén az ország 32 kerületéből 315 tag jelent meg. Bár a köz­gyűlés délelőtt 9 órára volt kitűzve, mindkét csoport heves korteskedése és szenvedélyes vi­­tatkozása miatt a tanácskozást csak déli 12 órakor lehetett megnyitni. Ezalatt Marghilo­man hívei bizalmi indítványt köröztek a tagok között, amelyet kétszázhat tag írt alá. Miután a rettenetes lármában és botrányokban, miket a Filipescu vezetése alatt álló ellenzék rende­zett, szabályszerű vitatkozás lehetetlenné vált, a többség szavazást kért a beterjesztett bizalmi indítvány felett. Az indítvány a következő : „Tekintettel arra, hogy tisztán személyes jellegű kérdések látszanak fenyegetni a párt erejének egységét a jelenben, midőn az ország sorsáról kell dönteni; tekintettel arra, hogy Marghiloman úr bölcs politikájával megkísé­relte, hogy megakadályozzon mindennemű el­­hirtelenkedett politikát a külügyi kérdésekben, ami az országot csak veszélybe sodorhatná; te­kintettel arra, hogy Románia nemzeti ideálja diplomáciai garanciák nélkül nem érhető el s csak azon időpontban valósítható meg, midőn katonáink vére nem folyik hiába ; tekintettel arra, hogy jelenleg még a Marghiloman által képviselt politika szükséges. — Marghiloman úr, a párt vezére iránt legteljesebb bizalmunkat fejezzük ki" Ezt a bizalmi indítványt 216 szavazattal 99 ellenében elfogadták. A bizalmi indítvány elfogadása után Mar­ghiloman Maiorescu volt miniszterelnökkel és az ellenpártból Lahovaryval és Filipescival ta­nácskozásra ült össze, amelynek eredményét Filipescu közölte párthíveivel. Ezután folytatták a közgyűlést, melyen Marghiloman az elnöki székből kijelentette, hogy Hozzájárul az ellenzék propozícióihoz. Hangsúlyozta, hogy ezt csak azért teszi, mi­után a korábbi szavazás eredménye azt tanú­sítja, hogy a párt kétharmada az ő politikáját helyesli és hogy minden ellene intézett táma­dás alaptalan volt. Hogy azonban a pártnak a jelenlegi viszonyok közt oly kívánatos egysége zavartalanul és teljesen helyreálljon, jelezte, hogy a következő napon javaslatot fog előter­jeszteni a Lahovaryval való együttműködésre vonatkozólag. Valószínű, hogy Marghiloman­­nak sikerülnie fog Lahovaryval megegyeznie anélkül, hogy politikájának alapelveit fel kel­lene áldoznia. Marghiloman újból való meg­választása rendkívül fontossággal bír Románia külpolitikája szempontjából. E körülmény mindenesetre akadálya lesz annak, hogy a konzervatív ellenzék a kormányt döntésbe kényszerítse és fékezőleg fog hatni a háborúra izgatók üzelmeire. "r A függetlenségi pártkörből. A Pol. Hir. je­lenti : Az egyesült függetlenségi és 48-as párt közhelyiségeiben megjelent képviselők tegnap este Ma egy örömmel­ tárgyalták a harctérről ér­kezett jelentéseket, főleg magyar csapatoknak Przemysl bevétele körüli érdemeit. Beszélgettek az ellenzéki vezéreknek a királynál való kihall­gatásáról­ és megállapították, hogy mindaz, amit erre vonatkozólag az ellenzék részéről nyil­vánosságra hoztak, tényeknek lett elismerve.­­ Trubeckoj herceg küldetése Bukarest, június 4. (Saját tudósítónktól.) A bukaresti lapok szerint Trubeckoj herceg, nisi orosz kö­vet, rendkívül fontos ügyben Pétervárra uta­zott és kihallgatása a cárnál több, mint három óra hosszat tartott. Budapest, június 4. Apponyi Albert gróf a királynál. Apponyi Albert gróf már előre jelzett királyi kihall­gatása ma történt meg. Apponyi gróf, mint Bécsből jelentik, még tizenegy óra elött ki­­hajtatott a Sacher­ szállóban levő lakásáról Schönbrunnba, ahol a király 11 órakor hosszabb külön kihallgatáson fogadta. A ki­hallgatás egy óra hosszat tartott. Utána Ap­ponyi elmondotta az újságíróknak, hogy őfelsége kitűnő színben van, a koalíciós kor­szak óta alig változott s a kihallgatás során­­ nagy elismeréssel szólott a magyar nemzet magatartásáról. Apponyi még ma délután hazautazik Budapestre.­ ­ Berlin, junius 2. (Saját tudósít­ójuktól.) Midőn utoljára itt jártam, valami rejtélyes, nyo­mott hangulat lebegett Berlin fölött. Az olasz hadüzenet előtt volt. A­ berliniek tudták, hogy valaminek jönni kell és ez a bizonytalanság deprimálta úgy az embe­reket. Berlin ma ismét a régi mulatós, de­­rűs város. Az emberek mohón kapkodják el a megjelenő új lapokat, egy, pillanat alatt átnézik, mint a pesti ember szokta, s a másik utca sarkán piár egy más új­ságot vásárolnak, hátha abban már benné lesz az, ami tout Berlin leg­főbb remény­e Pemisl, Peremisl, Semisl avagy Przemysl bukása . A delikatesz-üzletek kirakatai lentien jóval vannak megrakodva, és a berli­niek fájdalmas pillantásokat vetnek az utolsó é­v­e­­lm­edezű narancsokra. Ha valakinek ebben a tűrhetetlen melegben eszébe jutna citrom­­limonádét inni, Úgy vigyáznia kell, ne­hogy egy csep is kárba vesszen ezen­ drága léből, melyről nemsokára már a krónikás fog írhatni mesét. A citrom égi narancs hazája hűtlen lett hozzánk, most aztán már bátran énekelhetjük a Mignon­ból, Kennst Du das Land...» Mily jó a berlinieknek, hogy oly jól tudnak alkalmazkodni, s az utolsó na­rancsok még el sem tűntek, már­is vi­gasztalódnak. Nincs narancs, de megszűnt a k­e­n­y­é­r­g­o­n­d. Rozs bőven van s bú­zából még nek­ünk is adhatnak a néme­tek. A kenyérkártyák s mindazon képte­len hírek után, melyek a világon kering­tek, mesének tűnik ez. Azonban örömmel állapítható meg, hogy a fenti közlemény szin igaz, bármily hihetetlennek is hang­zik. Nyílt titok, hogy a németeknek már néhány hét óta orosz gabonájuk van és nem csodálatos dolog-e, hogy Berlin­ben az emberek most is valódi astrachani kaviárt esznek? Olyan termék, melyről a­ legcinikusabb ember sem mondhatná, hogy a Spreeből származik.­­ Ezzel szemben drágábbak és ritkáb­bak más élelmicikkek, így a marhahús—­ mondják — húsz-harminc pfenniggel drá­gább mint márciusban, de távolról sem oly drága mint Pesten, viszont a minő­ség elsőrendű. Április elsejéig a húsárak oly normálisak voltak, mint a háború ki­törése előtt. A sertéshússal másként áll a­ dolog. Bátran lehet mondani, hogy Ber­linben a sertés­hús ára kétszer oly drága, mint ezelőtt.­­ A minőség is minden kritikán aluli. Jó sertés egyáltalában nem kap­ható és sovány rossz húsban levő sertésekért hor­ribilis árakat fizetnek. Azt mondják, hogy a vidéken a hentesek ki sem szolgálhat­ják vevőiket. Ezen hiány, oka abban ke­resendő, hogy a kormány a sertésállo­mány tekintetében rossz politikát folyta­tott. Úgy látszik, hogy a burgonyakészle­teket lebecsülték és a sertéseket pusztu­lás helyett levágták. Most látni csak az ezen téves óvintézkedés folytán keletke­­­zett bajt. Ha a berlini lapok hirdetéseit át­nézzük, úgy láthatjuk, h­ogy a nagy áru­házak óriás készletek felett rendelkeznek, ÁS ásik psak létegtelen.M. do^gultajj*.

Next