Magyarország, 1915. június (22. évfolyam, 151-180. szám)
1915-06-03 / 153. szám
0 MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. csütörtök, június 3- Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Genf, június 2. A leghatározottabb formában lépett fel az a hír, hogy az egész francia földközi-tengeri flottát, amely eddig az Otranto-csatornán őrködött, a Dardanellákba küldik, hogy részt vegyen a szövetséges flották hadműveleteiben. A párisi szocialista lapok egyre hangosabban követelik, hogy véget kell vetni a Dardanella-akciónak, amely olyan súlyos veszteségekkel jár. A Temps tudomást vesz ezekről a támadásokról és elismeri, hogy a német tengeralattjáró naszádoknak a Dardanellák közelében való megjelenése komoly aggodalmat kelt. A Balkán Román—bolgár entente Hága, június 2. A Times-nek azt jelentik Bukarestből, hogy Radoszlavov bolgár miniszterelnök a román miniszterelnökkel folytatott hosszú tanácskozás után visszatért Szófiába. A Románia és Bulgária között levő viszony megjavulása a két ország ententejának megteremtéséből folyhatik, amely ententeot valószínűleg a Románia részéről történt területi engedménnyel pecsételték meg. Románia és Bulgária közeledése — úgy lehet — egy új balkán-szövetség magva lesz. A két ország ezek után jelentős szerepet fog játszani az Európa délkeletjén történendő eseményekben. ■ Görögország magatartása Pétervár, június 2.A „Birsevija Vjedomoszti“ beszélgetést folytatott Dragunisz pétervári görög követtel, aki kijelentette, hogy Olaszország beavatkozása feltétlenül mély benyomást keltett Görögországban. Görögország jövő politikája elsősorban a küszöbön álló választások eredményétől, de azonkívül Románia és Bulgária magatartásától is függ. Leginkább az utóbbinak lesz döntő befolyása Görögország magatartására. gi A semleges államok I ,1. ,v.4' Forel a békéért Basel, június 2. (Saját tudósítónktól.) Forel, a hírneves Svájci tudós, aki számos társadalmi, emberbaráti s tudományos célú mozgalomban vett részt és számos mozgalmat irányított, vezetett is, a „Baseler Nachrichten“-ben lelkes hangú felhívást tett közzé a világbéke érdekében. Felhívásában megállapítja, hogy az egymással most harcban álló országok és népek ellenszenves rettenetes gyűlölködése nem gyökerezik természetes hajlamokban, hanem mesterkélt, erőszakolt. Forel egyenesen megvádolja a sajtót, hogy nem akarta, vagy nem tudta a békés megtérés gondolatát népszerűsíteni. De ha már folyik az elszomorító világháború, Forel nem akar elébe vágni az eseményeknek, csak arra hívja fel a lulturvilág figyelmét, hogy a háború befejeztével igyekezzenek az országok olyan elvekben megegyezni, amelyek a háborús további bonyodalmakat kizárják. Pereinek nagy a bizalma a hágai választott bíróság és békekongresszus intézményében, ezeknek fejlesztését, köztekintélyének emelését követeli. Svájcban népgyűlések megtartását sürgeti Forel, aki már a jövendő világbéke programmját is összeállította, azt követelvén, hogy egyetlen állam se akarjon területi hódítást, a gyarmatosítás az igazi országos szükségleteket ne haladja meg, a hadügyi kiadások a minimumra szállíttassanak le. igyekezzenek az államférfiak a népek közeledését* és kölcsönös megértését előmozdítani, végül pedig* tilos legyen minden titkos nemzetközi egyezmény, szerződés.- Forel jelszava: kölcsönös megértés . a.-legteljesebbi őszintesége '""v Ellenzéki vezérférfiak kihallgatása Miután a Magyarország tegnapi közleményével szemben egyes kormánypárti lapok még mindig hamis színben tüntetik föl az ellenzék egyes vezérférfiainak a királyhoz történt meghívását, tudósítónk ma fölkereste Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselőt, mint aki a dolog előzményeiről közvetlen tudomással bírt. Vázsonyi Vilmos tudósítónk előtt a következő nyilatkozatot tette : — Mikor a Magyar Ilirlap-ban megjelent az a közlés, hogy Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf kihallgatásra mennek a királyhoz, a kormány nyomban jónak látta közhírré tenni azt a „fölvilágosítást, hogy a kihallgatás „az ellenzéki vezérférfiaknak a miniszterelnök által tolmácsolt ilyen irányú kérése folytán történik". — Ennek a mohó gyorsaságú „fölvilágosításnak" világos volt a célzata. Tisza István védekezni akart az ellen a hallatlan föltevés ellen, hogy a háború tizedik hónapjában neki magától jutott volna eszébe az a rettenetes gondolat, hogy a király az ellenzék egyes vezéreit is meghallgassa akkor, amikor az ország sorsáról van szó. Ha csak tőle függ, eltelhetik még tiz hónap és akkor se jut magától eszébe, hogy háború idején az ellenzék egyes vezéreit is meg kell kérdezni s amikor mindanynyiunk sorsáról van szó, mindannyiunknak módot kell adni, hogy legalább elmondhassuk meggyőződésünket. — A külföldi példák, — mint sajtója minden nap megírja — az összes pártok bevonásával tartott külföldi koronatanácsok nem szolgálhatnak Magyarországon mintául, mert mi nem vagyunk oly gyöngék, mint Nagybritannia és ha Asquith nem volt teljes bizodalommal önmaga iránt, Tisza István gróf teljesen bízik önmagában, mert hiszen őt — amint ezt egy kompetens faktor plakátokon hirdette: „nagy napokban állította az isteni gondviselés a nemzet élére“. Ezt a plakátot — ha jól emlékszem — maga Tisza István gróf írta alá, ebben is precedensül állva egész Európában. , — Megjelent a kormány „fölvilágosítása“, láttam a célzatát és ismervén teljesen az előzményeket, azért tettem azt a nyilatkozatot, hogy ez a „fölvilágosítás nem felel meg a tényeknek. — Minden politikai barátom tudja, hogy sohase szoktam indiszkréciót elkövetni, de ilyen provokálás után lehetetlenség hallgatni. A miniszterelnöknek annál kevesebb oka és joga volt erre a provokáló „fölvilágosító“ félhivatalos közlésre, mert úgy tudom, az ellenzék egyetlen vezérfér fia se mondta el soha, ha az országérdekében bizonyos akciókra határozta el magát, hogy erre a miniszterelnök úr nagyon szépen megkérte. — A kihallgatások ügye kapcsolatban volt a koncentrációs kabinet kérdésének tárgyalásával. Azon az értekezleten, mely e kérdéseket tárgyalta, részt vettem. Emlékezésemet pedig támogatja a tanácskozások eredményéről fölvett okirat. Midőn a Kpficentrációs kormány terve megfiulatt, még pedig kizárólag azon okokból, amelyeket tegnap a Magyarország közlése teljesen a tényeknek megfelelően adott elő, vagyis azért, mert Tisza István grófot az értekezletnek minden tagja alkalmallannak tartotta a koncentrációs kabinet miniszterelnöki szerepére a külpolitikában elkövetett és megállapított hibái miatt, ő pedig önönmagát nélkülözhetetlennek jelentette ki, s az audienciák kérdése ismét szóba került. Egyhangú volt abban is a megállapodás, hogy a változott helyzetben már nincs értelme annak, hogy az ellenzék kérje egyes vezérférfiak királyi kihallgatását és ezért került bele a Tisza Istvánhoz intézett válaszba az a kitétel: „Ezek után teljesen őfelsége tanácsadóinak fölfogására bízzuk, váljon az ország jelenlegi helyzetében szükségesnek látják-e, hogy őfelsége az ellenzék egyes vezérférfiait magánkihallgatáson fogadja. — Miért szégyenli tehát Tisza István gróf annak a megállapítását a levél félremagyarázhatatlan sorai után, hogy ő tartotta szükségesnek az ország jelenlegi helyzetében az ellenzék egyes vezérférfiainak kihallgatását és élve alkotmányos jogával, ő határozta meg a kihallgatás, időpontját és ő terjesztette a király elé -a maga szuverén elhatározása szerint, a Ifi-, hallgatandók névsorát? — Nem hiszem, hogy bárki megcáfol- statná, amit mondok. A levélváltás közlése pedig igen tanácsos lesz, mert végtére a kormánypárti lapok meséit és célzatos híreszteléseit az ellenzék reputációja érdekében továbbra is szó nélkül hagyni ,nem lehet. — Engem kizárólag ez a szempont vezetett. Mert Tisza István gróf plakátozhatja magát isteni gondviselésnek és pótlólag igénybe veheti az isteni gondviselést egy rendkívüli égető szükségnek megfelelő legújabb miniszteri kinevezésre is, de erre a szó szerint egekig csapkodó reklámra ne használja fel "az ellenzéket, melynek minden tagja ismeri hibáit, minden tagja bizalmatlansággal van iránta és amelynek egyik része csak azért nem tár madta meg a legutóbbi parlamenti ülésen; a legkeményebben, mert deferált éppen, azoknak az érdemes férfiaknak, akik most királyi kihallgatásra mentek s az ország jelenlegi helyzetében meggyőződésének teljes föntartásával félreállott. _• ŰZD _ ___ ___ ..tiHj&bhC ^V in Pol. Ilir. jelenti : Tekintettel arra, Hogy Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf kihallgatásának előzményeiről ellentétes híradások és bizonyos nézeteltérések kerültek a nyilvánosság elé, a függetlenségi és 48-as pártkörben felmerült az az óhaj, hogy az erre vonatkozó levélváltást — úgy a Tisza István grófhoz intézett levelet, mint Tisza István grófnak levelét — hozzák nyilvánosságra, úgy értesülünk, hogy, ez az óhaj illetékes helyről és formáiban is kifejezésre fog jutni, mihelyt az a bizottság, amely az ellenzék álláspontját annak idején megtárgyalta, együtt lehet. A bizottságnak hat tagja volt: Andrássy Gyula gróf, Károlyi Mihály gróf,Apponyi Albert gróf, Batthyány Tivadar, gróf, Vázsonyi Vilmos és Zichy Aladár gróf. Andrássy Gyula gróf még Bécsijén van. Apponyi Albert gróf tegnap Eberhardra utazott, s onnan utazik Bécsbe. A levélváltás közzétételét és az előzmények tisztázását már azért is szükségesnek tartják az ellenzék köreiben, mert a kihallgatásokkal kapcsolatban egyes lapok máris jónak látták azt a következtetést levonni, hogy Tisza István a nemzet vezére és néhai pártjáé, holott a Halos bizottság nyomatéka-