Magyarország, 1915. június (22. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-11 / 161. szám

15ojdapest,‘1915. péntek, junius 11. MAGYARORSZÁG Az Unió külügyi állam­titkárának lemondása­ ­ Wilson elfogadta a lemondást Rotterdam, június 10. Wilson elfogadta Bryan lemon­dását. Washingtoni jelentések szerint Bryan visszalépése a Németországhoz intézendő jegy­zék körül támadt nézeteltérés következése. Wilson a rideg, Bryan pedig a békülé­­keny álláspontot képviselte. Lansing, az eddigi államtitkár lesz Bryan utódja. Bryan lemondó levele Washington, június 10. (Reuters) Wilson elnökhöz intézett le­mondó levelében Bryan államtitkár ezt mondja: " Kötelességérzetemmel összhangzásban és a legfenköltebb indokok által vezéreltetve ön egy Németországhoz intézett jegyzéket készített elő, amelyhez nem járulhatok hozzá anélkül, hogy az "állammal szemben tartozó kötelességemet meg ne sértsem. A tárgy olyan jelentékeny és fontos, hogy a kormány­ban megmaradásom ugyanoly igazságtalan volna önnel, valamint az ügygyel szemben is, mely legközelebb áll szívemhez, a háború elhárításához. Wilson elnök válaszában kifejtette, hogy sajnálja Bryan lemondását, amelyet a szemé­lyes sajnálat érzetével csak azért fogad el, mert Bryan ragaszkodik hozzája. Megemlékezik a Bryannal való kétéves örvendetes együttműkö­désről és azzal fejezi be levelét, hogy a célban most sincs eltérés közöttük, csak a követendő módok tekintetében. Az Unió válaszj­egy­zéke Németországnak ... , Washington, június 9. (Reuters) Wilson elnök két óra hosszat tartott eszmecserét folytatott a kabinet tagjai­val a Németországhoz intézendő jegyzék dol­gában, azután közölte, hogy a jegyzék kész és­­valószínűleg holnap elküldik. Az elnök ta­gadja, hogy nagyobb késedelemmel készült el a jegyzék, mint ahogy az ilyen nagyfontosságú­­jegyzéknél természetes. A német jegyzéket, a­mely kártérítést ígér a Gulf­light gőzös meg­támadásáért, és további felvilágosítást kér a Cushing gőzös esetéről, az elnök nem tartja elégtelennek, de a dolog lényegét ez a két kér­dés nem érinti, mert az Egyesült­ Államok azt követelik, hogy az amerikaiak, bármily nem­zetiségű nem felfegyverzett kereskedelmi hajók biztonságban jussanak rendeltetésük helyére, mielőtt a hajót elsülyesztik. Genf, június 10. Az Agence Havas jelenti mai kelettel. Az amerikai kormány jegyzéke nem lesz ulti­mátum. Newyork, június 10. Az „Evening Sun“ washingtoni jelentése valószínűl­eg jól értesült forrásból tagadja, hogy az amerikai jegyzékben szó volna arról, hogy az Egyesült­ Államok az élelmiszer-blokád ügyét a szövetségesekkel megtárgyalná. Határo­zottan közüik, hogy az Egyesült­ Államok csak Németországgal fognak tárgyalni. Berlin, június ,10. Bryan külügyi államtitkár lemondásának okáról és előzményeiről a Vossische Zeitung a következőkről értesül: Arra a követelésre néz­ve, hogy Németország vessen véget a tenger­alattjáró naszádok háborújának, Wilson elnök és Bryan között véleményeltérés támadt. Mikor a washingtoni kormánynak a legutolsó jegy­zékre válaszolnia kellett, beállott a szakí­tás­­Wilson és Bryan között. .Wilson élcs hangon akart válaszolni, amit a határozott Békepárti Bryan. kereken ellenzett. Ezért történt, hogy a válaszjegyzék szövegének első fogalmazását, amelyet az Egyesült­ Államok kormánya a csa­­t^öH-^idsztertoát^tt-.emegvitatott» Bryan sz* -kívánságára nem tekintették véglegesnek, sőt péntekre újabb minisztertanácsot tűztek ki, hogy azon megvitassák Wilson elnök második tervezetét. Bryan ezt sem helyeselte, álláspont­jától nem tágított és inkább beadta lemon­dását. Amsterdamból táviratoztak a Berliner Ta­­geblatt-nek . Bryan ellenzett minden olyan “j szövegezést, amely úgy tűnhetett volna fel, mintha az Unió ultimátumot intézne Németor­szághoz. Azt hangoztatta, hogy a jegyzéket a lehető legóvatosabban kell megfogalmazni, mert könnyen megeshetnék, hogy a diplomá­ciai viszony a német birodalom és az Egyesült­ Államok között bizonyos időre megszakadna, ha nem sikerülne megegyezni. A Reuter-ügy­nökség arról értesül, hogy az amerikai jegyzék arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ame­rikai utasok életbiztonságáról gondoskodni kell, még mielőtt a német tengeralattjáró naszádok egy hajót elsüllyesztenének. A diplomáciai viszony megszakítása az Unió és Németország között Rotterdam, június 10. A Reuter-ügynökség jelenti Washing­tonból. Az amerikai alkotmány értelmében Lansing automatikusan lép át a lemondott külügyi államtitkár helyére és ő írta alá a Németországhoz intézett jegyzéket, amelyet abban a formában, amelyben a kabinet el­fogadta, Németországhoz juttatnak. A jegyzéket rendkívüli gonddal szer­kesztették. A jegyzék magva az, hogy ha az Egyesült­ Államok és Németország semmi­képpen nem tudnak megegyezésre jutni, a diplomáciai érintkezést bizonytalan időre meg fogják szakítani. Elpusztított falvak Gallipoli félszigetén • Május közepén. A r­ossische Zeitung törökországi haditudósítója írja: A nyugati hatalmaknak erőszakolt és bá­tor áttörési kísérletéből valóságos hadjárat támadt, amely makacsság és szívósság dolgá­ban semmivel sem áll alantabb, mint az a had­járat, amelyet­ az ellenséges nagyhatalmak a szárazon és a tengeren viselnek egymás el­len. Sőt talán túl is szárnyalják azokat kö­nyörtelenségben, s ezt leginkább a hábo­rús országrészek békés polgársága sínyli meg. Ha eddig az volt az ellenség célja, hogy nagy­ robbanólövedékeivel a parti erődítéseket és a partvédelem egyes fontos állásait dúlja fel, úgy, most már félreismerhetetlenül az a legfőbb célja, hogy a tengerszoros partvidé­ken kiirtson minden életet és ehhez a legal­kalmasabb módszerül a gyújtogatást választja. Mikor április 30-án már tizedik k ízben ér­kezett Konstantinápolyból a tengerszorosba különböző hadi tudósítóknak egy kis csoportja és Gallipoliban partraszállott, még aránylag ép állapotban találta ezt a várost, csak imitt­­amott tévedt egy-egy gránát ebbe a helységbe a Sárosi-öbölben veszteglő vagy cirkáló hadi­hajókról, alkalmasint abban a feltevésben, hogy valami ott nem levő csapatot ér. Egy temetőt is erősebben rongált meg egy repülő­gép, amely bombáikat szórt alá, bizonyára abban a feltevésben, hogy a világosan fénylő, magas és karcsú, f ezzel ellátott sírkövek — katonai csapatok emberei. De három nappal későbben már nagyrészt hamuban hevert a városka. És ahogy utunk tovább halad a ten­gerszorosban, — mindig két torpedónaszád kí­séretében, amelyek a csapatszállitóhajót zeg­­zug kisérik és minden pillanatban készen ál­lanak arra, hölgy, egy netán közeledő ellensé­ges tengeralattjáró naszádnak nekirontsanak — az esti szürkületben vörösen csillogó he­gyek körvonalai mögül mindenütt füstoszlopo­kat lát fölfelé örvényleni az ember és a meg­érkező utas elé az • egykor virágzó Csanak- Kate* váposa •aláPrasztinaalakfő szomforrasképét tárja. A parton áll ugyan még­ a Stambul-szál­­loda, amely az emlékezetes márciusi napok­­­­ban sajtósz­állásul szolgált s körötte is van, még elég ép ház, de tulajdonosa a szállodát bezárta, mert joggal tételezte fel, hogy az, leg­közelebbi bombázásnál őt és szállodáját fog­ják érni a hadihajók­ gyújtó gránátjai. Még az erődítésiek­ is teljesen épek, de az egész belváros füstölgő romhalmaz. Ahol még nemrégiben is törökök, örmények és görögök fából épült konakjai békésen álldogáltak egy­más mellett s tulajdonosaik nyugodtan láttak üzleteik után: ott most füsttől fekete omladé­­kok tengere hever egymáson. Az ellenség abbeli dühében, hogy a vár ágyúit nem tudta elnémítani, a békés polgárság lakóházait diulta fel. S ahova nem jutottak el a gyűjtő gráná­tok, ott a repülőgépekről levetett bombák próbáltak fölemészteni mindent, elfojtani a még eleven élet utolsó maradványát is, ame­lyet a helységben sejtettek, avagy megsemmi­síteni azokat a hadfelszerelési tárgyakat, ame­lyeket netalán az elhagyott lakóházakban el­rejtettek volt. Ezek­ a nem szívesen látott ven­dégek nem a régi időben használt dinamitos bombákat dobálják alá, hanem műszatdlagia­ tö­­kéletesen szerkesztett robbanólövedékeket, me­lyek végtelen sok éles szilánkra szakadnak szerte s a melyeket kecses formájú­­aluminium­­szárnyak szabályoznak­ repülésükben és rob­banásukban. Hogy ez azonban ne, sikerüljön nekik olyan könnyen, arról a mi repülőink­ eléggé gondoskodnak, amikor az ellenfél kö­zeledtére elébük száguldanak, sőt Szedd-il­-Bar mellett levő telepükön fel is keresik őket és rájuk szórják gyilkos üdvözleteiket. Most csend honol az elhagyatott városban, amely­nek­­lakói a tartomány belsejében m­enekültek. Csak itt-ott hallatszik egy-egy őrszolgálatot tel­­jesítő katona lépteinek egyhangú kopogása, bőrig lefogyott macskák nyávogása^ avagy éh­ségükben valósággal ragadozóránatosd­á: -fíilixH kutyák keserves ugatása -Es minél sűrűbben ereszkedik le a^éj­­szaka fátyola, annál tisztábban ^látszik, hgjgy miként száll égnek a tengerszoros ru­fisó­p(ac£­­ján lévő Maides görög városkától egyf égő kórháznak vöröslő füstfénye. Az ellenség gyújtó bombáinak egyik á­lozata. Több más helyen is ég a helység és a lángok''vissZféo3© visszatükröződik a tenger, fehérbóbitás hab­jain, amelyeket merészen hasítanak ketté az ide-oda száguldó torpedónaszádok orrai, úgy hogy a kettészelt habok sziporkái messze fö­­léje szóródnak a fedélzetnek. Az európai part dombjai fölött messzire világítanak el az­ égen angol hadihajók­ (nagy fényszóróinak fehér,­sáv­jai, amint a Sarosi-öbölben cirkálnak és váltig arra gondolnak, hogy az ellenség is ügyel­i és hogy az a hallgatag csendi csalóka Látszat is lehet Hirtelen napvilág fényében lángol­­az egész szemhatár, maj­d­ 30 másodperccel­ ké­sőbb Mardos helységéből óriás -tűzcsóva emel­kedik föl és egymás nyomában két irtózatos robbanás hallatszik, egyik a lövés­ dörrenése, a másik a gránát exploziójának robaja, de amelyek csaknem egyid­őben érkeznek, merik­ a lövedék gyorsabban halad a levegőben, mint ,a hang halma. Újabb tűz támad nyomában, teljesen céltalan pusztulására békés állam­polgárok hasznos tulajdonainak, bizonyára azzal a célzattal, hogy minden élő­lénynek lehetőleg megnehezítsék a tengerszoros­ kö­zelében való léterét . Amíg a katonák és a lakosság azon szorgoskodik, hogy elfojtsa a tűzvész hara-* pódzását, fényszórók csóvái száguldoznak *a­ hegyek falain. A kézifegyverek ropogása, érre­­sen hasítja a fület és néha-néha nagyot dörren egy-egy hajóágyú, amelynek srap­neljei ritkítani igyekeznek a támadó török­ gyalogságot, avagy elpusztítani fedezékeiket.­­És amikor hosszabb vagy rövidebb időre-kell ném­ül a lőfegyverek zaja, tudnivaló odaát, hogy­­most dúl - a legvérengzőbb csata szó- 5

Next