Magyarország, 1915. június (22. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-05 / 155. szám

e gróf Serna olasz katonai attasé megérkezett Kragujevácba a szerb főhadiszállásra. Salandra válasza Bethmann-Hollwegn­ek és Tiszának Lugalló, június 4. A Capitóliumon gyűlést tar­tot­tak, amely a király manifesztumával, Frigyes főherceg hadtestparancsával, valamint gróf Tisza István és a ném­et birodalmi kancellár beszédeivel foglalkozott. Igen sok szenátor és képviselő je­lent meg a gyűlésen, még Grassi, Peano, Schanzer, Bruno és Belmonte i­smert neutra­­lista képviselők is. A gyűlés első szónoka Salandra miniszter­­elnök volt, aki beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy az olasz csapatok győzni fognak, de azért intette az országot arra, hogy mindenre el kell készülve lenni. Olaszország ügye igazságos — mondotta. — Olaszország háborúja szent háború. A kultúrvilághoz for­dulok és nem heves kitakarásokkal, hanem okmányokon nyugvó adatokkal akarom bebi­­zonyítani, hogy az ellenség haragja milyen fegyverekkel akarta a mi igazságunkat elhomá­lyosítani. Középképességű államférfiak, akik megbocsáthatatlan könnyelműséggel az elmúlt év júliusában egész Európát, sőt saját házai­kat is lángba borították, most parlamentjeik­ben Budapesten és Berlinben bmlál és gf^jfifö­­ban adnak kifejezést hfk­^f^rdí f az olsz /kormü,1.rf éb­én, kétségtelenül azért, j°!B[ polgartar­atklól bfíhbeCsáládot nyerjenek. iá ütmet ^trodalm­i kancellár azt mondottá, í?Or'b'. nátAji tölti el. Igaza lehet, mert át íü­­, bökni nagyon rosszak. Eh, még tja akarnám, nem­ tudnám követni a példáját. Az eredeti barbár állapothoz való visszatérés elfekn­dk an­nál nehezebb, a­ert mi húsz évszázaddal távo­labb esünk tőle. Az árulás vádját Salandra azzal utasította vissza, hogy rámutatott arra, miszerint Németország hirdette ezt az alapté­telt: Sz­ükség törvényt bont , és a tenger fene­kére sütyesztelte a nemzetközi jog " minden megliiyézését és szokását. Az olasz kormány­­magatartása Ausztria és Magyarországnak Szerbia ellen intézett támadása óta változatlan m­aradt. Ennek bizonyítására Salandra felol­vasta azt a táviratot, amelyet San Giulinno márki 1014 július 25-én intézett Avail­á her­ceghez, és amely távirat Salandrának Elod­ow nagykövettel folytatott beszélgetését közli. Jú­lius 27-én és 28-án Olaszország — id­y mon­­dotta el azt Salandra —, Berlinben és Bécsiben kijelentette, hogy illegi­eleid kompenzáció nél­kül Olaszország nem tarthat­ja be a hárm­as­­szövetséget. Salandra ezután i­­egem­lítette azt is­ hogy Bercid­old gróf nem­ akart kötelezettsé­get vállalni azért, hogy a irtó harch­on át esetleg elfoglalt szerb terület­eket visszaadja. Salandra a szarajevói gyilkosságot csak ürügynek tartja a háború megindítására és azt mondja, hogy Ausztria és Magyarország és Németország azt hitték, hogy lármás, de azért a harctól tartóz­kodó Olaszországot találnak magukkal szem­ben, amely zsarolást kísérel meg, de igaz jogát fegyverrel nem fogja megvédeni. Azt h­itték, hogy egy olyan Olaszországgal van dolguk, amelyet pár millió frankkal és a kormány és nép között elhintett intrikákkal el lehet intézni. Ezután Salandra újból azt fejtegette, hogy mi­lyen terhes volt , Olaszországra a szövetség, majd rátért a rekompenzációkra, amelyeket a monarchia ígért és megismételte a zöld könyv­ből és más hivatalos okmányokból már ismert adatokat, anélkül, hogy Valami újat mondott volna. Salandrának az a kijelentése, hogy Ausz­tria és Magyarország beleegyezett abba, hogy a rekompenzációkat rövid időn­ belül teljesíti, valamint az a kijelentése, hogy Németország garantálta volna a rekompenzációkat, a tömeg soraiból élénk zúgolódást keltett, valamint éles hangú megjegyzéseket, éppen úgy Salandrának ez a beismerése is, hogy ha Ausztria és Ma­gyarországgal és Németországgal most meg­egyezik, úgy ez a hármasszövetség fenmaradá­­sát jelentette volna, amit azonban Olaszország nem akart, mert Németország hatalmi túl­súlya már oly nagy volt, hogy Olaszország ké­sőbb vazallus­ viszonyba került volna vele. Németország nem lehet más államok ura, ha­nem csak hasonló lehet más országokhoz. Visszatérve mégegyszer a birodalmi kan­cellár beszédére, aki Salandra szerint ok nél­kül sértette meg az olasz politikusokat, a mi­niszterelnök kijelentette, hogy Balcso he­rceg igaz szimpátiával viseltetett Olaszország iránt és mindent elkövetett a megegyezés érdekében, de éppen ennek ellenkezőjét érte el. Olaszor­szágban felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy egy idegen nagykövet áll a kormány, a', ' parlament és a nép között. Salandra e hosszú fejtegetések után az olasz nép lelkesedésére és királyhűségére apel­lálva fejezte be beszédét. Lugano, június 4. Az olasz közvélemény Salandra beszédének hatása alatt áll. Nagy az ujongás és általános ; az a felfogás a képviselők között, hogy Sa­landra olyan Szónoki diadalt aratott, amely őt Cavour mellé állítja (!). Szeritünk mondják, hogy a miniszterelnök beszédének óriás hatása volt. Fátyolozott hangon kezdett beszélni, az­után hamar belemelegedett, hangja dörgött és minden mondatát zúgó taps követte. Legnagyobb hatása akkor volt Salandrá­nak, mikor a felháborodás minden külső jelé­vel nekirontott Bülow hercegnek, így szólt: — A német nagykövet abban az illúzióban ringatta magát, hogy talán mégis sikerülni fog neki művét betetőznie. Érintkezést keresett olyan emberekkel, akikről kiderült, hogy min­­d ne kapcsolatukat elvesztették az olasz köz- Véleménynyel. Gorkij Olaszországról . . Genf, június 4. A „Secolo*" sikervári levelezője beszélgetést folytatott Gorkij Maximmal, aki nyilatko­zatában többek közt a következőket mondta előtte : — Tanúja voltam olaszországi tartózkodá­som alatt azoknak a barátságos érzelmeknek, a­mely árét a­z olaszok az oroszok iránt mindig éreztek. Én magam mindig úgy éreztem, hogy a latin fajrokonság az olaszokat ösztönszerűen ráviszi arra, hogy a szövetséges hatalmakkal összeköttetésbe lépjenek. Egész se­­llem­mel kívánom Olaszország belső és külső aspirációinak megvalósítá­sá­t. A háború hihetetlen nagy kiterjedése és jellege óriási csatával fog befejezést nyerni, melyről csak azt remélem, hogy Olaszország­nak, hasznára lesz. MAGYARORSZÁG Budapest, lyic. szombat, jún­ius 5. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A török főhadiszállás jelentése Konstantinápoly, június 4. (Milli távirati ügynökség.) A főhadi­szállás közli június 3-án: A Dardanella­­arcvoltálon tegnap úgy a tüzérség, mint a gyalogság csak gyengén tüzelt. Ázsiai parti ütegeink hatásosan tüzeltek az ellenség ál­lásaira Szedil Bar mellett. A többi had­színtéren nem történt jelentős esemény. A frástitai hivatalos jelentés Genf, június 4. (Saját tudósítónktól.) Párisi távirat sze­rint ott ezt a hivatalos jelentést adták ki: A Dardanelláknál folyó hadműveletek néhány nap óta csupán kis terjedelmű harcokra szo­rítkoznak. Ezek a szövetséges csapatokra nézve sikeresen végződtek. A Kété-Vesvera nyugati lejtőjén egy gyarmati ezredből való önkéntes osztag május 28-án este rohammal elfoglalt égis kis erődöt, melyet az ellenség vonalainak legkülső balszárnyán állított fel és amely a lövészárkokat uralta. Csapataink oly gyorsan nyomultak előre, hogy az erő­dítés meglepett védői ellenállás nélkül me­nekültek. A­z ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. Az an­gól csapatok fényesen ki­vették részüket a sikerből és I­dba-Tepénél visszavetették a támadó ellenséget. A szövetségesek erősítéseket kapnak ■ Athén, június •­­ . (Saját tudósítónktól.) A szövetségesek ré­­szére naponta új csapatok érkeznek Alexandria­-,­ból és Marseilleből Mudrosba. D’Ab­ade tábor­,­nok­, akitől Gourand tábornok vette át a pa­­rancsnoklást, megsebesülve utazott Francia­­országba. Egy Gallipóliból érkezett harctéri tudósító szerint az angolok vesztesége negyvenötezer, ember. Egyiptomban a kórházak tele vannak sebesültekkel. A törökök helyzete a Gallipoli-félszigeten­­- - London, június 4. Az „Evening News“ jelenti Athénből. A törököknek 250.000 embere áll Gallipoli félszi­­ getén kitűnően megerősített állásokban. A küzv­­delem a támadások és ellentámadások egész sorozatából áll. Nappal a szövetségesek hadi­hajóik védelme alatt támadnak, éjjel azonban, amikor a flotta nem vehet részt a küzdelem­ben, mert nem akar­ja saját csapatait találni, a­ törökök borzalmas ellentámadásokat intéznek zárt formációkban. A Majestic tisztjeit megmentették Rotterdam,* junius 4. (Saját tudósítónktól.) Az angol admirali­i­tás közli, hogy az elsülyesztettt Majestic hajójá­nak összes tisztjeit megmentették. Angol lapok a szövetségesek hadműveleteiről London, junius A lapok jelentik, hogy a szövetségesei a dardanellai sikerei legfeljebb hetenként két mértföldre tehetők. A további előrenyomulás­,­nál ez a tempó is lassulni fog. Ilyen körülmé­­­nyek között a Killidh-Barr-erfld elesése junius, vége előtt nem várható. A kaukázusi harcok Pétervár, junius jd* (Saját tudósítónktól.) A kaukázusi orossz Hadsereg vezérkara június elsején déli egy óra­kor hivatalosan ezt közölte: Május 29-én a partvidék irányában és a­­Csóróié völgyébelt gépfegyvertüzelés volt. Ólt irányában, az elő­­őrseink visszaverték a törököknek Agjxa-Tyaon környékén lévő őrségeit, falak környékén a tö­rökök egy, a Manghelán községnél folyt harc után csapataink nyomása alatt nyugati irány-­­ban vonultak vissza. A semleges államod - líbiai Wilson elnök Amerika hivatásáról Newyork, május ,148­0 (Saját tudósítónktól.) A Luzitánia elsü­­lyesztése óta hiába igyekeztek az újságírók­ és politikusok megszólaltatni az elnököt, kinek kezében most az Egyesült­ Államok sorsa pihen. Az elnök nem akart nyilatkozni és nem árulta­ el azt a jelszót, melynek szavára megnyílik az Unió végzetét bezáró szoba ajtaja. Épp azért lázas izgalommal leste a filadelfiai Convention Hallban tartott népgyűlés lefolyását, amelyen az elnök is mint szónok volt bejelentve. A gyű­lést abból az alkalomból tartották, hogy Fila­­delfiában 4000 új amerikai állampolgár tette lel a hűségi esküt. A hatalmas teremben több mint 15.000 ember jelent meg. Ez a feketén sötétlő tömeg, mintegy az Egyesült­ Államok egész né­pét képviselte és amikor J­ilson elnök beleért, buzd­ító szavai után felharsant a tetszés meg­nyilvánulása, talán el is dőlt a kérdés, vájjon az Egyesült­ Államok a béke ösvényén marad­­jon, vagy pedig hallgasson a németgyűlölettől izzó gingo sajtó lelketlen izgatására.-

Next