Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-10 / 190. szám
Szmuszi önkéntesek a Dardanelláknál Páris, július 8. (Saját tudósítónktól.) A Havasügynökség jelenti Athénből, Mytilenéből jelentik : Konstantinápolyból érkező utasok beszélik, hogy Tripoliszból több ezer főnyi, a szenusszi törzsekből való katonaság érkezett Konstantinápolyba, ahonnan Gallipoli félszigetére küldötték őket. A Dardanellákat nem ígérték Oroszországnak Bécs, július 9. A Neue Freie Presse jelenti Chiassóból. A Stamper római levelezőjét felhatalmazták annak a hírnek megcáfolására, hogy Oroszország és Anglia közt írott szerződés áll fenn, amely szerint Konstantinápoly és a Dardanellák a békekötés után Oroszország birtokába mennének át. Az olasz kormánynak nincsen tudomása Anglia és Oroszország közt a tengerszorosokra vonatkozóan kötött szerződésről. A tengerszorosok kérdése Olaszországot, mint középtengeri hatalmat, a legnagyobb mértékben érdekli. A semleges államok Az amerikai lőszer szállítás ellen Newyork, július 9. Amerikában szakadatlanul tartanak a tiltakozások hadianyagnak Amerikából való kivitele ellen. Tegnapelőtt sok népgyűlést rendeztek, amelyeken elhatározták, hogy a lőszerkivitel ellen való törvény meghozása céljából a kongresszusnak rendkívüli ülésezésre való egybehívását követelik. A lapok kijelentései szerint a hadianyag kivitele ellen való szervezkedés már oly hatalmas, hogy a hatóságoknak valamennyi amerikai államban számolniuk kell vele. Az amerikai hadiszerszállítás Hága, július 9. A Times torontói jelentése szerint a német szövetség Detroitban gyűlést tartott, amelyen több egyetemi tanár s evangélikus lelkészek is résztvettek. A gyűlés elhatározta, hogy minden befolyását latba veti az amerikai kormánynál a muníciókivitel megszüntetésére.. A németek befolyása Amerikában Hága, július 9. (Comrie rt) the air Haag.) A Times washingtoni levelezője nagyon komoly hangon figyelmezteti az angol kormányt arra a v e S-Z é d e l e m re, amely legközelebbről fenyegeti abban, hogy a németek ügyestárgyalásaikkal azon vannak, hogy Amerikában az angol befolyást egyensúlyozzák, vagy teljesen megszüntessék. Ezt olyan komoly veszélynek tartja az angol újságíró, amelylyel a kormánynak a legkomolyabban számolnia kell. A német kormány nem vette meg a Betlehem-fegyvergyárat Hága, július 9. (Courierbureau Haag.) Az Unió egyik legnagyobb fegyver- és muníciógyáráról, a Betlehem Steel Companyról néhány napon át az a hír terjedt el, még a legkomolyabb tőzsdekörökben is, hogy a gyárat a német kormány megvásárolta. Az amerikai lapok most félhivatalos formában cáfolják ezt a hírt és megállapítják, hogy a gyárat a németek nem vásárolták meg. A megsértett norvég semlegesség Berlin, július 9. A Nordd. Alig. Ztg. jelenti. Június 30-án a Pallas nevű flinsburgi gőzöst Foldenfjordközelében, két és fél tengeri mérföldnyire a norvég parttól, tehát norvég vizen, a Temby Castle felfegyverzett angol halászgőzös feltartóztatta és két éles lövéssel a kormányaidat súlyosan, megrongálta. Nemsokára odaérkezett MAGYARORSZÁG .Budapest, 1915. szombat, Július 10. a Victoria angol segédcirkáló, amely foglyul ejtette a Pallas tíz katonaköteles utasát. Időközben a két angol hajó közelébe érkezett egy kis norvég őrhajó és a nemzetközi jog alapján követelte, hogy hagyják abba a Pallas üldözését és bocsássák szabadon a foglyokat. A norvég őrhajó parancsnokának erélyes fellépésére az angolok teljesítették a követelést. A norvég kormány, miután az esetről jelentést kapott, azonnal tiltakozást jelentett be Londonban. íme újabb bizonyítéka annak, mily könynyedén veszik az angolok a nemzetközi jog parancsait. Reméljük, hogy a norvég kormány panasza elég erélyes lesz és meglesz a foganatja. A legnagyobb elismerés illeti meg a norvég őrhajó parancsnokló tisztjét, aki oly sikerrel szállt síkra hazája jogai mellett. Portugália Berlin, július 9. (Saját tudósítónktól.) A Madridban megjelenő „I m p a r c i ae 1“ írja : Arra a hírre, hogy Portugália is bele fog avatkozni a világháborúba, Lisszabonban forradalmi jellegű tüntetések voltak. A „Diario“ című lap szerint eddig nincs határozat Portugáliának a háborúban való részvételére nézve, erre nincs is kilátás. A munkásság az angol konzulátus előtt tüntet. A szerb harctérről : ( * ) Olaszország vétója Lugano, július 9. (Saját tudósnökktel.) Olaszország kijelentette Nisben és Cetinjében, hogy Albániában nem szabad végleges helyzetet teremteni. Athénben ez a lépés elmaradt, ami újabb bizonyítéka a fokozódó feszültségnek Az orosz követ távozása Pétervár, július 9. A Rjecs jelenti, hogy Trubeckoj herceget fölmentették szerbiai követi állásától. Utódjáról még nem tudnak. A szerb tisztek hátralékos fizetései Szófia, július 9. A szkupstina legközelebbi ülésszakán tárgyalásra fog kerülni a hadügyminiszter sürgős javaslata, amely azt kéri, hogy a katonatisztek hátralékos fizetésének kiutalására három millió dinár póthitel engedélyeztessék. A Balkán A bolgár gabonakivitel monopolizálása Szófia, julius 9. A legközelebb tartandó minisztertanács el fogja határozni a gabonakivitelnek a kormány által való monopolizálását. Bolgár-román egyezkedés Bukarest, julius 9. Derussi szófiai román követ, aki Curtes des Argesban a királynál volt, ma visszatért Szófiába, hogy a bolgár-román megegyzés érdekében folyó tárgyalásokat az uj instrukciók szellemében vezesse. Magyarország. 1319. július hó 1-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba. Egy hóram Sí SO. fül. Negyed évre 3 „ — „ Fél évre 16 „ — „ Egy évre 32 „ — „ Egyes szám ára is ninkgig fifffltk Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése Junius 30-án lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani sziveskedjenek Riiosi lap a liter@ létérül Amsterdam, július 4.(A Magyarország tudósítójától.) A «Fortnightly Rewiew» júdiusi számában figyelemreméltó cikk jelent meg «Are ,WeWinning ? (Nyerünk-e?) A cikkből a következő érdekesebb részleteket közöljük: Ama kérdésre, megnyertük-e a háborút, csak így válaszolhatunk. Inkább a németek, osztrákok és magyarok nyertek, mint a szövetségesek. Azonban a németek eredeti terve mégse sikerült. A Páris elleni támadás, valamint aFrancia haderők gyors megsemmisítése épp úgy meghiúsult, mint Calais meghódítása. A németek egyszerre két fronton voltak kénytelenek harcolni. Az orosz hadjárat a szövetségesekre nézve a legnagyobb csalódással járt. Olaszország beavatkozása a keleti harci panoráma egyetlen világos pontja. A tengeri küzdelem befolyása, mely a háború további folyamán mindinkább növekedni fog, nem hagyható figyelmen kívül. Németország egész tengerentúli kereskedelmét elveszítette. Szükségleteinek behozatala egyre apad, főként, amióta Olaszország részt vesz a küzdelemben. Hiányt azonban se rézben, se petróleumban nem szenved, különösen most, hogy Galíciát visszahódították. Ha a háború sokáig tart, Németország inkább fogja érezni a nyomort, mint a szövetségesek, most jelenleg azonban esztelen dolog volna a háború, kimenetelét a gazdasági tényezőktől függővé tenni. . . A háború többféle oknál nyerhet befejezést. A legrosszabb eset az volna, ha a két ellenséges csoport kimerülése folytán végződnék, mert ez esetben egyik fél sem érne el semmit, s a legégetőbb kérdések megoldatlanul maradnának. Ugyanaz a helyzet állna elő,, ami a háború kitörése előtt volt, azzal a különbséggel, hogy a gyűlölet még nagyobb lenne, ami egy háborúval egyenlő. Minden vér- és pénzáldozat hiábavaló lett volna. Ennél rosszabb helyzet csak akkor állhatna elő, ha a két középeurópai hatalom legyőzetnék* de erről szó sem lehet, és a szövetségesek maguk sem ringatják magukat ilyen reménységben. (Ha tehát nem kölcsönös elgyengülés folytán fog elvégződni a háború, hogyan győzik le akkor Németországot? Olyan módon talán, mint a nyugati hadszíntéren történik? most? Gyilkolással? Azáltal, hogy az ellenséget kis lokális jellegű csatákban merítik ki? De tegyük föl, hogy a németek állandóan több embert veszítenek, mint a szövetségesek, vájjon sokáig folytatható-e ilyen módon a háború? Az ilyen hadviselésnek az az eredménye, hogy mindkét ellenfélnek nagy veszteségei vannak és a harc mindennap drágább és reménytelenebb lesz. Úgy látszik, hogy a németek vesztesége nagyobb mint a szövetségesekké, de minek tagadnék azt, hogy az angolok vesztesége is horribilis. Ha meggondoljuk, hogy az utóbbi időben mily óriási veszteségeink voltak, szinte kötelezve érezzük magunkat annak a kérdésnek föltevésére: szabad-e bizonytalan eredményekért ilyen súlyos áldozatokat hozni? Egy bizonyos. Ilyen «rágódással» nem lehet egy háborút befejezni. A háború kedvező eredménye csak a szövetségesek döntő erejével biztosítható, ha a németeket pozícióikból kiszorítják. Ennek elérésére nem szabad a gazdasági tényezőjére bízni a sikert,, sem pedig a németeknek a nyugati harctéren való veszteségeire. Ha igaz is az, hogy a német hadsereg számban kisebbségben van nyugaton, ez nem jelenti azt, hogy a németeknek nincsenek katonái. Éppen így arról sem lehet szó, hogy a közép-európai hatalmak élelmiszer- és munícióhiányban szenvednek. Orosz reffenyivára, most már négy-öt richet, csak az,gogolok