Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-16 / 196. szám

4 kiedéseket kérnek az orosz pénzérték megjavítására, amelynek árfolyama 25—30°/o-kal áll az értéke alatt, ami a kül­földön a beteges állapot benyomását k­elti és a legnagyobb nehézségeket okozza a kereskedelem szempontjából. "­ A szerb harctérről Szerbek és albánok harca Bécs, július 15. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger je­lenti Athénből: Athénbe érkezett hírek szerint a szerbek Tiranánál az albánok leghevesebb el­lentámadásával találkoztak, miközben csata fejlődött ki, amelyben a szerbek 2000 embert, az albánok 1000 embert vesztettek halottakban. Boszából a szerbek az újonnan elfoglalt albán terület összes albán falvait felgyújtották. (N. W- J.) . Ütközet a Drina mellett Egy nagyváradi zászlós, aki a déli harc­téren küzd, a következőket írja a legutóbbi montenegrói harcokról: Június hó 25-én éjjel Montenegró leadta utolsó tudományát, amit mi hazafias szeretet­tel fogadtunk. Az eset a következő: Június közepén összeszedte utolsó erejét és megpró­bálkozott egy nyolc emberből álló patrust át­küldeni a Drina vizén, amit mi szívesen lát­tunk, és nem is bántottuk őket, hanem szem­mel kísértük, hogy mit akar ez a nyolc ember. Mi természetesen a kitűnő földalatti lakásunk­ból mindent szépen láttunk. A 24 óra leforgott és az előőrsnek vissza kellett menni. S mint­hogy velünk nem találkoztak, háborútlanul vissza is tértek csapataikhoz jelentést tenni, hogy „ellenség nincs a közelben“. Mi pedig felkészültünk az előre várható volt vendéglátásra. Felállítottuk gépfegyve­reinket és magunk is mindent előkészítettünk és vártunk. Huszonötödikén reggel tényleg meg is je­lentek a Boszniát elfoglalni akaró monteneg­­róiak, és mi csak hagytuk őket rendben át­kelni a vizen. Amikor rendben átjöttek, akkor mozdultak meg a földalatti lakók, és elkezdtek a vad darazsak kifelé röpködni, úgy hogy nem tellett bele egy óra, máris csend lett. Sok ha­lott borította a csatateret, és patakzó vérük színesre festette a Drinát, nagyszámú hadi­fogoly és számtalan hadiszer jutott részünkre. Többet is foghattunk volna, de a méhkasunk hirtelen bocsátotta ki méheit, és így mind­egyiket érte a fülünk. Aki pedig menekülni próbált, az a Drinában lélte megnyugvását. Most ismét csend uralkodik. A mi részünkről három ember esett el, de ezek is önmaguknak köszönhetik halálukat, mert előbújtak. Sebe­sült nincs, így telnek napjaink. Szerb csapatok összpontosítása a bolgár határon Bukarest, július 15. A" Leara­nisi jelentés szerint a szerbek ha­talmas csapatokat vonnak el az osztrák-magyar határról, hogy azokat a bolgár határon össz­pontosítsák. (N. W. J.) A cár követeli Szkutari kiürítését Szófia, július 15. Kaulbars tábornok, aki itt keresztül­utazott, a­ cár külön nagyfontosságú megbízá­sával Nikita montenegrói királyhoz uta­zott Kaulbars tábornoknak az a feladata, hogy a montenegrói udvarnak értésére adja Szkutari kiürítésének szükséges­ségét, mert Olaszország az entente hatalmai­nál Szkutari megszállása miatt tiltakozását je­lentette be. * [ . . . ; MAGYARORSZÁG Budapest, 19­15, péntek, július 16. , • ■ ............' - ~ -1 Törökország háborúja Új nagy támadás készül a Dardanellák ellen .'SVN; - - Amsterdam, julius 15. (A Magyarország tudósítójának expressz­­távirata.) A Nieuwe Rotterdamishe Courant jelenti Párisból, hogy a szövetségesek a Dar­danelláknál nagy kombinált akciót készítenek elő. A megsérült hadihajókat kijavították s Anglia, Franciaország és Olaszország új erő­sítéseket, nehéz ágyukat és muníciót külde­nek a Dardanellákhoz. Az új támadás hír szerint még júliusben megindul. H. S. Athén, július ,15. A Nea Himera értesülése szerint az angol kormány azt tervezi, hogy mihelyt Venizelosz újra kabinetet alakít, azt a javaslatot teszi neki, egyezzék bele, hogy egy 150.000 főnyi angol ex­­pediciós hadtest kössön ki Szalonikiben s on­nan a görögökkel egyesülve vonuljon Törökor­szág ellen. Bulgáriát fel kell hívni s esetleg kényszeríteni, hogy engedje át a csapatokat. Az angolok és franciák rémes­­ vesztesége a Gallipoli-félszigeten Berlin, július 15. (Saját tudósítónktól.) A National-Zei­­tung-nak jelentik Athénből: A Dardanellák­ban vívott harcok hatásai Máltából ideérkezett magánjelentések szerint rettenetesek. Minden rendelkezésre álló helyet kórházzá alakítottak át. A polgári lakosságnak egy részét is elköl­töztették a szigetről, mivel az ő lakásaikra is szükség volt kórházak számára. Számtalan könnyebben sebesült mellett kilencezer súlyos sebesült van Máltán, akiknek reménytelen ál­lapota lehetetlenné teszi Franciaországba való továbbszállításukat. A dokkokban megfeszített erővel dolgoznak a török tüzérség által meg­rongált hajók helyreállításán. Mindig új fran­cia és angol hajók érkeznek javításra. Ponto­san nem lehet megállapítani a dokkokba ér­kezett hajók számát, mivel a bejárást láncok­kal zárták el. A görög lapok azt írják, hogy az angol-francia Dardanella-hadseregnek heti húszezer embernél több pótlásra van szüksége, hogy harcképes maradhasson. A szövetségesek civakodása Szaloniki, julius 15. r Azok a súlyos kudarcok, amiket a fran­ciák és angolok a Dardanelláknál szenvedtek, most már morális téren is éreztetik hatá­sukat. A szövetségesek között na­pirenden vannak­ a civódások, mert­­a vereségekért egyik a másik nyakába akarja varrni a felelősséget. A francia tisztek ke­serűen panaszkodtak, hogy vállalkozásokat kezdtek akkor, amikor nem volt elegendő ember. Az angolok nagyon rossz néven vették ezt a szemrehányást és azzal feleltek, hogy ez Franciaország hibája, mert nem küldött elég csapatot a Dardanellákhoz. A franciák visszavágtak, hogy az országnak most odahaza van szüksége minden férfira és a felelősség nem őket illeti, ha a csapatokat céltalanul áldozzák föl az ostromnál. Az an­gol tisztek még mindig szilárdan reményked­nek abban, hogy a tengerszorost végül is sikerül bevenniök. Néhány napja friss csa­patok érkeztek Tenedoszra és Xemnoszra,­­amelyek azonban nem mennek most a lö­vészárkokba, hanem megvárják, amíg más csapatok is megérkeznek, úgy hogy meg­felelő nagyságú erő lesz kéznél. A török re­pülőgépek mindennap megjelennek a szigetek fölött, hogy az érkező erősítések nagyságát földerítsék. (Magy. Tud.) Németország kereskedelmi háborúja A felfegyverzett Lusitania — Egy amerikai lap leleplezését — Berlin, julius 15. (Saját tu­dós­í­tónktól.) A «The» Gaelic Amarican» című newyorki új­ság utolsó számában tényeket sorolt fel annak bizonyítására, hogy a Luzitánia fel volt fegyverezve. Az illető lap­ ezt mondja:­­ Nemcsak­ tény, hogy a Luzitánia fekvőit fegyverezve, hanem széles körben ismeretes dolog­­az emberek százai előtt, akik a West Streeten dolgoznak és mindenki előtt, akik ismerősök Ne­wyork hajózási viszonyaival. Az ágyuk a fedélzeten voltak, amikor Dow ka­pitány felhúzatta Queenstown előtt­­az amerikai zászlót, hogy a hajót megmentse a német búvárhajóktól és ezzel viszályt keltsen az Egyesült­ államok és Né­metország között Az ágyuk a fedélzeten ma­radtak és ott is voltak, amikor a hajót egy, német tengeralattjáró­­ elsülyesztette. A Xuzitániát 1913-ban fegyverezték fel és a newyorki lapok egyike, amely most Németországot átkozza egy fegyvertelen hajó megtámadása miatt, újdonság rovatában szén-s­zációs cikket közölt a felfegyverzés felrásáról. 1. Az a cikk, amelyre a Gaelic Ameri­can céloz,­­annak idején a Xewyorfc­h Tri­bun­eben jelent meg-s egy­ebek kö­zött így szólott: • T ' • ‘ — A Cunard hivatalnokok eTmotodocSK tudósítónknak, hogy az óceánijáró agár (a­ Luzitánia) hatalmas tengeri ágyukkal van fel-­ fegyverezve, egybehangzóan Angolország ÚJ politikájával, hogy a személyszállítói hajókat fel kell fegyverezni^ . A „Königsberg“ bombázása' * hydroplánról ' Berlin, júliusá15^ (Saját tudósítónktól.) 'A­­Vossische Zei­t­lung jelenti Amsterdamból. Egy tengerész-­ tiszt, aki részt vett a „Königsberg“ német cirk­­káló elleni hadműveletek első szakában, vis­s­­szatért útjáról és közli, hogy a „Königs-B­l­erg“-et először hidroplánokról bombázták, de a cirkáló akkor még nem sülyedt el. Ekkor a folyó torkolatánál állomásozó brit hadihajós parancsnoka drótnélküli távírón ezt az üzene­­­tét intézte a folyó torkolatánál elzárt ,,Königs-­ berg“ parancsnokához: — „Remélem, hogy nemsokára látni fogom önt !“ Erre a „Königs-i berg“ parancsnoka így’ válaszolt­: — „Hálás köszönet. Ha látni óhajt, közlöm, hogy min­,­dig itthon vagyok !“ •w'v' ’ Halászgőzös és búvárhajó harca Rotterdam, július 15. Cherbourgból jelentik, hogy, odaérkezett jelentések szerint Calais magasságában egy n­émet t­en­ger­alatt­jár­ó megállásra szó­lított fel egy halász­gőzöst, amelyen az ágyuk úgy voltak felállítva, hogy nem le­hetett látni azokat. A halászgőzös engedel­meskedett a felszólításnak, amikor azonban a tengeralattjáró közelébe jött, a halász­gő­zös tüzelni kezdett Elfogott dán gőzös Kopenhága, julius 15.' A Kronprinz Frederik dán gőzöst a Lundtól délre német hadihajók feltartóz­tatták és Swinemündébe vitték. A gőzös farakományyavat útban­­volt Sundswallból­­ Angliába.

Next