Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-23 / 203. szám

Budapest, 1gló, péntek, julius 2­6. MAGYARORSZÁG —-------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Törökország háborúja A Dardanellák védelme Konstantinápoly, július 20.­­ (Saját tudósítónktól.) A Tanin-ban Husz­­szein Dzsahid, a jeles ifjú-török író saját ta­pasztalatai nyomán leírja a Dardanellák erős­ségeit. A török katonák és a vezénylő német tisztek bátorságának és hősiességének dicsőí­tése után ezeket írja a szárazföldi erősségekről: Körülbelül 300.000 emberből álló ellensé­ges hadsereg küzd itt már két és fél hónap óta 50—60 hadihajótól támogatva, amelyek néha­napján 30—40.000 lövést pazarolnak el. A he­gyek és sziklák vulkánokká változtak. És mi az eredmény ? Nulla ! Most lövészárokharc fo­lyik ott, amelyre a félsziget egyenesen teremtve látszik. Minden állás védve van, minden lépés ezer halottba kerül........... Autónk egy dombkúpon levő, magasan fekvő megfigyelőhelyre vitt fel bennünket Sze­di­ Bárnál. Előttünk felbukkannak az ellensé­ges állások. A lejtő utolsó részén négykézláb kellett felkapaszkodni. — Valamivel gyorsabban! — kiáltják fe­lénk. — Az ellenség tűzzel árasztja el ezeket az állásokat! A lejtőn keresztül földhányás fut végig. Ez a fedett út a lövészárkokig. Három sebe­sült katonával találkozunk. Sebeiben csak ideiglenes kötés. A szakadozott egyenruha alól kivirít az eleven hús, itt-ott véresen. A védett út számtalan megtört vonalban övezi a hegyoldalt és aztán egyenesen Szedil Bar irányába fut. Az út oly keskeny, hogy csak egymás mögött haladhatunk rajta. Egy kis földnyíláson keresztül Három mesterséges barlangba jutunk. A másodikban volt a meg­figyelő-távcső, a harmadik a tiszt háló­szobája. A csatatér innen kitűnően áttekinthető volt. Nagy meglepetés fogott el váratlanul ben­nünket. Hát igazán csak ezen a kis földdara­bon áll az ellenség ? — kérdeztük önmagunkat. Csak négy kilométerre tudott előrejutni, még Krithiát is csak a távolból szemlélheti. J A harcból szabad szemmel keveset lehet látni. Látni nem lehet semmit, csak hallani. Pokoli a zaj. Az ágyuk tompa dörgése elnyeli a puskaropogást. Alattunk a síkságon, villá­mok cikáznak elő apró fehér füstfelhők közül. Ez srapneltűz. Aztán ismét nehéz fekete füst­­felhők — a gránáttűz! Előttünk zúgva, siste­regve csap bele a puszta földbe. Az ellenség valami üteget sejt ott. A tisztek az előttünk fekvő hegyhátakra irányítják a messzelátókat. Ott a bozótban vannak a mi rajvonalaink. Most előre mennek.­­ — Rajta ! Előre ! És a csata vezetői önkéntelen mozdulatot tesznek, mintha ők is az ellenségre akarnának rontani. A továbbiak folyamán Husszein Dsahid ecseteli az előrehaladást, amelyet a török had­sereg Enver pasa és a német tanítók és pa­rancsnokok vezetése alatt tett. Az a hadsereg, mely a balkánháborút elvesztette, úgy külön­bözik a maitól, mint a nappal az éjszakától. A jó vezetés a tsanak-kalei sikernek legnagyobb titka. Bárhova tekintünk, mindenhol egy pre­cízen működő gép benyomását nyerjük. Az oszlopok a hegyekben olyan rendet tartanak, amilyent Stambulban nem voltunk képesek végrehajtani. Mindig jobbra mentek és balról jöttek. Sehol egy széttört kocsi. Itt nem volt olyan élelmiszer, amelyet ne lehetett volna to­­vábszállítani és amelyik lakáson hevert volna, mint a balkán­ háborúban. Az oszlopok most Irénjüket a főút mentén úgy irányítják, mint a csapatszemlén és erre minden eszközt felhasz­nálnak : az automobilokat éppen úgy, mint a nagykerekű parasztkocsikat, a ló-, ökör-, bi­valy- és tevefogatokat, mindegyiket a saját oszlopában csoportosítva, nem úgy, mint ré­gebben, amikor ezek a különböző állatok össze­­vegyítve, gyakori akadályokat képeztek. Most mindenfelé utakat építettek, amelyek a front felé vezetnek. A háború után Gallipoli­­ban több mint hatvan kilométernyi új utak lesznek, amelyeket az automobilok is használ­hatnak. Egyidejűleg a hadsereg lövészárkokat épít úgy az emberek, mint az állatok számára. Ehhez sziklákat kellett kivájni és hegyláncokat áttörni nagy távolságokban. Az ellenséges re­pülőgépek miatt ezeket a nehéz munkákat többnyire éjjel lehetett csak elvégezni. Ma a telefonvezetkek is minden irányban rendsze­resen futnak és minden frontban levő zászló­alj parancsnoksága egyenes összeköttetésben áll a főhadiszállással. A tengerszorosok egész északi és déli csatavonala telefonnal van egy­mással összekötve. Husszein Dsahid pasa így végzi érdekes fejtegetéseit: — Ha hosszasabban időzünk ebben a gép­­szerű­ szervezetben, akkor érezzük, hogy min­den élő és élettelen tárgy egy testté­ nőtt össze és ebben a testben csak egy vágyakozás nyer­­ kifejezést, hogy az ellenséget megsemmisítsük! És ennek a célnak mindent alárendelünk! Miért késik a Dardanellák ostroma ? Genf, július 22. A „News of Malta“ címen Máltában meg­jelenő angol lap azzal mentegeti a Dardanella­­akció késlekedését, hogy megállapítja, hogy a máltai kikötőben ötven szállítóhajó áll, ame­lyen katonaság van behajózva, de melyek nem mernek kimozdulni a nyílt tengerre a német búvárhajók miatt. Ugyancsak ezért szünetel a muníciószállítás. A berlini török nagykövet marad Berlin, július 22. Azok a hírek, amelyek a berlini török nagy­követ távozásáról szólnak, hivatalos helyről vett értesülés szerint, semmiféle megerősítést nem nyertek. Védtelen kikötők bombázása Konstantinápoly, július 22. Magán­jelentés­ek szerint tegnap egy ellen­séges hadihajó a népjog ellenére húsz gráná­tot lőtt az Adaliától délnyugatra fekvő védte­len Feuike kikötőre. Egy másik hajó Utcsakide kikötőt bombázta. Asszonyok és gyermekek egy csoportjára is tüzeltek. Két görög állam­polgár megsebesült. Más sérülés vagy megem­lítésre méltó kár nem történt. A Balkán ■ Trubeckoj herceg Bukarestben — ismét elfoglalta nisi állását — Pétervár, július 22. Trubeckoj Sándor herceg, a lemondott nisi orosz követ, miután kihallgatáson volt a cár­nál, visszautazott Nisbe, állomáshelyére. Ez a fordulat nagy meglepetést keltett az összes balkánkörökben, mert ebből arra következtet­nek, hogy azok az okok, amelyek miatt Tru­beckoj herceg­ elhagyta Nist, megszűntek. Igen fontosnak tartják, hogy egyidejűleg a pétervári szerb követ is kihallgatáson volt a cárnál . Szófia, július 22. A cár a nisi orosz követet külön küldetés­,­ben Bukarestbe küldte. Megbízatásának elinté­zése után visszatér Nisbe.­ Visszahívják a bukaresti orosz követet Stockholm, julius 22. A Stockholms Dagblad pétervári tudósí­tója jelenti diplomáciai forrásból vett értesü­lése alapján : Poklevszky Közsét, bukaresti orosz köve­tet a legközelebbi napokban visszarendelik. Ez már elhatározott dolog. Poklevszky Közséi bukásának nem az az oka, hogy a román kormánynál képtelen volt eredményt elérni, hanem az, hogy nagyon is nyíltan tárgyalt a román háborús agitátorokkal és indiszkrét magatartásával teljesen elvágta az orosz poli­tika továbbhaladásának útját. Megesett pél­dául az, hogy Poklovszky közsés Take Iones­­cuval és Fitipescuval hármasban pezsgőzött a Grand Hotelben, ahol nyilvánosan felkiáltott: „Vive la guerre !“ Az is megtörtént, hogy egy Poklovszky köztér által aláírt csekkel maga Filipescu jelentkezett egy bukaresti banknál és felvette az összeget, és másnap a russzofil sajtóban ismét nekilendült a háborús agitáció.­ Az összefüggés a két tény között annyira vi­lágos, hogy nem kell magyarázni. Ezek a dolgok okozták a követ bukását. Poklovszky közsés helyére Trubeczkoj herceg, a volt nisi orosz követ kerül. ' ' ' ■" * Az utóbbi napokban Szaszonov külügy­miniszter állása is erősen megrendült. (?) Három nap előtt a cár magához hivatta és ki­jelentette, hogy minden attól függ, hogy mit tudnak elérni a bukaresti és szófiai kormány­nál. Szaszonov külügyminiszter elhatározta, hogy a legközelebbi napokban személyesen utazik Bukarestbe és Szófiába. (N. T. H.) Zografosz epirusi főkormányzó Athén, július 22. – Az Agence d'Athenes jelenti hivatalosan : Görögország bekebelezett egyes epirusi terüle­teket. Ezekre a területekre főkor Hiányzónak Zografoszt, a lemondott külügyminisztert ne­vezték ki. · A görög flottagyakor­latok Szófia, július 22.: A Félhivatalos görög jelentés szerint, a leg­közelebbi napokban, a Dodekanesos szigetek környékén kezdetüket veszik a flottagyakor­­latok. . ....... Az Akropolis ezzel kapcsolatban a­ követ­kező kijelentést teszi: — Azt hisszük, hogy közeledik az az idő, amikor megmutathatjuk, hogy a szigetek között Görögország az úr. (N. T. Fr.) Beszélgetés Genadievvel Paris, július 22. A P­etit Parisien munkatársa be­szélgetést folytatott Genadievvel, aki kijelentette előtte, hogy letartóztatásának­ híre politikai ügynökök ügyes trükkje volt. Az igaz, hogy az a haditanács, mely a szófiai merénylet ügyében ítélkezett, utasítást adott ki ellene törvénytelen mó­don, amelyet természetesen a hatóságok nem teljesíthettek, azonban ez az utasítás, sem az ő letartóztatására vonatkozott. Szerinte a hajsza legfőbb célja az volt, hogy őt a par­l­amenttő­l tá­voltart­­sa és pártját megbo­ntsa, mert Pa­dos­z­­­avo­v miniszterelnöknek ő nélküle nincs meg a többsége a parlamentben és ha ő a miniszterelnök ellen van akkor a­ miniszterelnök politikáját nem tud­ja ér­vényesíteni a képviselőhá­zban. Az egész ellene emelt vádat nevetségesnek mondotta és már régen összedöntötte volna, ha Szófiában, nem volna ostrom­­állapot és­ lehetett volna ellene védekez­nie. A sok akadály dacára­ is hiszi.

Next