Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-04 / 184. szám

.Budapest, 1915. vasárnap, julius 4-MAGYAROSSZÁO ilyen ország mindig kellemetlenségeket okoz szomszédjaiknak. Az 1871-iki béke alapjában véve csak fegyverszünet volt, amely negyven évnél tovább tartott. A nagy csaták, amelyek most Belgiumban, Lengyelországban és Török­országban zajlanak le, a német-francia háború feléledését jelenti. Macdonald végül óva intett a militarizmustól, amelyhez Anglia most oly bű­zei van, mint még soha. Végül kijelentette, hogy az általános véd kötelezet­t­ségnek ellensége, miután az összeegyezhetetlen a szabadsággal és a demokráciával. Londonban Zeppelinektől félnek Berlin, július 3. A londoni rendőrség figyelmeztető hirde­tést tett közzé, amelyből kitűnik, hogy attól tartanak, hogy Londont Zeppelinekről fojtó gázt tartalmazó bombákkal fogják megtámadni. A lakosokat figyel­mezteti a rendőrség, hogy Zeppelinek érke­zése esetén meneküljenek pincékbe, az ab­lakokat pedig csukják be, nehogy mérges gázok a lakásokba hatoljanak. Forrongás Indiában Konstantinápoly, július 3. Jelentés érkezett arról, hogy Indiában az angolellenes mozgalom egyre növekszik. Laho­­reban legutóbb az Európába szállítandó csapa­tok a behajózás előtt fellázadtak, nem akartak hajóra szállni és több tisztet megöltek. (N. T. H.) Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Konstantinápoly, július 3. A főh­adiszállás jelenti. A kaukázusi arcvonalon, a határ közelében levő hegy­­vidékes terepen, a harcok reánk kedvezően folynak.­­Az ellenség a jobbszárnyon le­folyt legutóbbi harcokban több mint 600 halottat, köztük hét tisztet hagyott a csa­tatéren. Ezenkívül két tisztet, köztük egy zászlóaljparancsnokot és nagyobb számú orosz közkatonát elfogtunk. A’ D a­r d a n e 11 a h­arcvonal­án múlt hó 29-én az Arai Burnutól északra levő terepszakaszon tüzérharc folyt.­­A Séd il Bártól délre levő szakaszon a harc egész nap tartott. Az ellenség, amely jobbszár­nyunkat ’körül akarta zárni, szakadatlan heves tüzérségi harc védelme alatt táma­dásba kezdett. Ellentámadással tervét meghiúsítottuk. A' 30-ára virradó éjszaka az Ari Burnutól északra levő szakaszon az ellenségnek centrumunkon levő sán­caink ellen intézett támadásait véresen visszavertük. Jobbszárnyon levő csapa­taink ellentámadásba mentek át és az el­lenségtől két egymás mögött levő lövész­árkot elfoglaltak. Ugyanez éjjel a Séd il Bártól délre levő szakaszon támadá­sokba kezdett az ellenséges balszárny el­len. Az egész éjjelen át tartó csata folya­mán csapataink az ellenséges sáncokba több helyen benyomultak, mire elkesere­dett, ember ember elleni harc fejlődött ki. Csak szürkületkor állt meg a harc. Harm­incadikok­ a Séd il Bártól délre levő szakaszon bal- és jobbszárnyunkon a harc reggel 7 órától déli 12 óráig tar­tott. Ez a csata, amelyet mindkét szár­­­­nyon csapataink támadása indított meg, ránk igen kedvező lefolyású vert. Anatóliai ütegeink, melyek sikerrel vettek részt a déli szakasz harcaiban, hatásosan bom­bázták az ellenség táborát és tüzérségi ál­lásait. Egyik repülőnk Séd­il B­arra bom­bákat dobott. A többi arcvonalról nincs érdeme­sebb jelenteni való. Kopenhága, július 3. A Tidende szerint az entente-h­atalmak a Dardanellák előtt súlyos veszteségeket szen­vedtek. A legutóbbi napokban ott vivők har­cok az egész háborúnak legveszteségteljesebb és legborzalmasabb­­ harcai közé tartoznak. A szövetséges csapatoknak hiábavaló áttörési kí­sérleteiket is.OOO halottal és legalább még egyszer annyi sebesülttel kellett megfizetniök. , Konstantinápoly, július 3. Konstantinápolyból megerősítik, hogy azo­kat a török csapatokat, amelyek Mydis és Kir­­kilissze közt álltak, tényleg visszavonták, mi­után a Boszporusz elleni orosz invázió­tól n­e­iy tartanak. Ezek a csapatok most mind a Gallipoli-félszigetre kerülnek és vehe­mens támadás­ba fognak kezdeni ezek segítségé­vel a szövetségesek ellen, akiket ki akarnak tel­jesen szorítani a félszigetről Harcképtelenné tett orosz torpedó­zúzó Konstantinápoly, július 3. (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s 1 16 n k t­ó 1.) Magánj­e­­lentések szerint tegnapelőtt egy négy kömé­nyes orosz torpedózúzót, mely Ati­llánál (Trapezunttól keletre) a Fekete­tengeren, a part közvetlen határán 1200 méternyi távolságra közeledett, a török parti tüzérség egy l­ö­v­e­g­e találta és a gépházat súlyosan megron­­­gá­lta. A fedélzeten több matróz éle­tét vesztette. A­ torpedózutó gyorsan eltávozott Batum irányában és valószínű, hogy hosszabb időre s­z­olg­á­la­to­n k­­í­v­ü­l kell helyezni. A Balkán A görög előnyomulás Albániában Chiasso, július 3. (Saját tudósítónktól.) Szerbia és Monte­negró után most már a görögök is kellemetlen­kednek az olaszoknak Albániában. A Tribuna a görögök előnyomlását jelenti Berat felé, amely a valonai zónához tartozik és megbot­ránkozását fejezi ki a Róma és Athén közt levő egyezmények megszegései ellen. ( 1) Olasz katonák partraszállása Görögországban Athén, július 3. igen­­nagy izgalmat keltett Athénben a kö­­vetkező jelentés: Július 1-én, kora hajnalban, Drimadas mellett, egy olasz torpedónaszád jelent meg és egy század tengerészgyalogságot szállított a görög partra. Az ott elhelyezett görög csa­pat parancsnoka erélyesen szólította fel az olasz parancsnokot arra, hogy a görög terüle­tet hagyják el. Az olasz tengerészgyalogság erre, miután konstatálták a túlerőt, azonnal visszafordult és elhagyta a partot. Hogy az olasz csapat partraszállása milyen okból tör­tént, arról a jelentés nem emlékezik meg, any­­nyi Azonban tény, hogy Athénben az eset híre igen nagy izgalmat okozott. Az olaszok Albániában Athén, július 3. .Valonai jelentések szerint az olaszok S­a­­seno szigeten nagyarányú erőditési munká­latokat végeznek, amelyeknek nem átmeneti a jellegük. Az albánok oktszgyűlölete Lugano, július 3. (S­a­j­á t tud­ó s i í ó u k t . 1.) Egy Luganó­ban időző, előkelő albán nolitiku­ S­ egy Újság­ Íróval történt beszélgetésében a következőket jelentette ki: — Az albán nép tekintélyes része gyű­löli az olaszokat. Olaszországot ’’Albá­niára vonatkozó aspirációiban mindig’ csak oktalan hatalmi vágy és kapzsiság vezette. Olaszország Albániát a maga részére akarta kiaknázni és kizsarolni. Az olasz expedíciók­kal mindig kapzsi olasz kereskedők és rongyos lazzaronik jöttek és ráültek az albánok nya­kára. Itt érdekesnek tartom elmondani azt az esetet, amely Wied fejedelem elutazása után történt. Olasz katonák tartották az­ őrséget a Románia Bukarest, július 3. Az Akciunea Nacionáléból a kormány­pártot képező liberális pártnak kilenc képviselő tagja kilépett, köztük Diamandy is, az ismert franciabarát képviselő, aki a telet Parisban és Rómában töltötte és Rómában az olasz-román ligát megalakította. A kilépők azzal indokolták meg elhatározásukat, hogy céltalan lett volna továbbra is oly szervezetben képviselniük esz­méiket, mely a háborút magáért a háborúért és nem a román nemzeti aspirációk megvalósí­tásért gondolja követelendőnek. Miután pedig Oroszország azt akarta, hogy Románia feltétel nélkül bocsátkozzék háborúba és a román kí­vánságokat csak a háború után vette volna fontolóra, — de azoknak elismerését meg se ígérte — a konzekvenciát levonták és a kimon­dottan oroszbarcit ligát otthagyták. Bukarest, julius 2. (Saját tudósítónktól.) A mai ro­mán lapok közül az alábbi jassyi tudósítást: ,,Az az ellentét, amely a konzervatív de­mokrata párt vezére, Take Jonesku és Ba­dar­a­u Sándor között felmerült, most inten-,­zívebb formában is kifejezésre jut. Badarau jassyi orgánuma, az O p i n i­a, tegnap óta nem hordozza címe alatt „a konzervatív-demokrata párti felírást. Amint Jassyból jelentik, az ottani liberá­lis párt vezére, Stere Constantin, nyilvános népgyűlést fog összehívni, hogy elmondja né­­­zeteit az aktuális politikai kérdéseikre vonatko­zólag. Stere Constantin mint kimondott Orosz-­­ország-ellenes politikus ismeretes. / , A „Jassy“ című lap köré csoportosuló jassyi konzervatívok egyhangúlag­­ Marghilo,­mant választották­ meg elnökké, amiről táv­iratilag értesítették a kiváló politikust, bizto­sítván őt ragaszkodásukról és tántoríthatatlanu­l bizalmukról. Genf, július 31 Bukaresti jelentés szerint Wedel gróf, a volt elszászi helytartó ott tartózkodik. Von Busche német követ felkereste Bra­­tianu román miniszterelnököt és mintegy más­fél órát töltött a mniszterelnök lakásán. Bukarest, julius 1. (Saját tudósítónktól.) Egy Lib­­­­e­r nevű kereskedő, aki Odesszából érkezett, a galaci orosz ügynökség előcsarnokában hét nagy láda árut helyezett el azzal a szándék­kal, hogy azokat Oroszországba szállítsa. A román hatóságok észrevették a dolgot és felnyi­j­tották a ládákat, amelyekben csupa kiviteli ti­lalom alá eső árukat találtak, amelyeket nyom­i­ban elkoboztak. Litnert 5000 lei pénzbüntetésre ítélték.­­ Radoszlavov válasza az ententenek Bécs, július 3. (Saját tu­dós­ítónk­tól.) A­­Neues Wiener Journalénak táviratoztak Berlinből: r­otterdami jelentés szerint Radoszlavov­­nak az entente ajánlatára adott válasza dip­­­­o­m­á­c­i­a­i re­m­e­k. Radoszlavov megálla­­pítja, hogy az entente olyan terüle­tekről rendelkezi­k, a­m­­e­l­y­e­k m­á­­­sok birtokában vannak. Ha ezeket a területeket Bulgáriának előbb meg kell hó­dítania, akkor ezt a maga jószántából i­s megtehetné, anélkül, hogy magát egy har­madikkal szemben lekösse. Bulgária csak ke­vés súlyt helyez kelet felé való terüle­tn, így­ob­­bodásra és ezért az­okért sem­mi szín alatt se­m akar új­j­a­t húzni T­ö­r­ök­or­s­z­á­g­g­a­l, mert úgy gondolja, hogy ilyen határkiigazítást Törökországgal való tárgya­lás alapján, tehát békés után is elérhetne. S­z a­l­ó n i­k i,t szívesen venné Bulgá­ria az entente kezéből, de a két- 7 fejedelmi palota előtt. Egyszerre, véletlenül, elsült egy közelben tartózkodó albán férfi fegy­vere. Az olasz őrség elszaladt és otthagyta őrizetlenül a palota előtt felállított gépfegy­vert.

Next