Magyarország, 1915. szeptember (22. évfolyam, 243-272. szám)

1915-09-19 / 261. szám

6 MAGYARORSZÁG Budapest, 1­9­1 vasárnap szeptember 19 ------------------------------— ■■ —— ■ / ----- , melyek még inkább jobbra vannak, mint mi. Ikt ezt károsnak és veszedelmesnek t­a­r­t­j­u­k.“ A most érkezett orosz lapokból kitűnik, hogy a mozgalom tulajdonképpeni kezdeménye­zője A. J. Szavenk­o volt. A R je­c­s közli is Szavenkónak egy­ nyilatkozatát, mely a követ­kezőkben foglalja össze az új párt program-m­­ját:­­ „Programmun­k alapjában a régi marad, vagyis továbbra is hirdetjük egy, az összes oro­szokat egyesítő nemzeti szövetség szükségét. A különbség csak az, hogy ezt a programmot mi másképp fogjuk fel és értelmezzük, mint előbbi elvtársaink. Ők a jobbpárt felé való közeledés­ben találták meg ennek a programainak a lé­nyegét, és ez a felfogás vezette őket Durnovh­oz és Markov II.-höz. (Mindketten hírhedt reak­­cionáriusok. A szerk.) Mi azonban progresz­­szív szempontból nézzük pártunk alapelveit és b a 1 f e 1 c .keresünk politikai csatlakozást. In­nen van az új alakulás neve is : a naciona­listák progresszív csoportja. Ez az eltérés a programra felfogásában és értelmezésében már régóta megvolt. A naciona­lista szövetségnek a jobboldal felé való közele­dése voltaképp már Sztolipin halála után megkezdődött, aki a nacionalista pártnak utolsó igazi vezetője volt. De Sztolipin nem volt reakcionárius, ellenkezőleg, k­ü­z­d­ö­tt a reakcionáriusok e­ll­e­n, akik s­z­e­n­­v­e­d­é­l­y­esen g­y­ű­l­ö­rt­é­k. Sztolipin halála után jobbfelé hajlott a nacionalista párt és en­nek következtében minden jelentőségét elvesz­tette az országban. Végül is D­u­r­n­o­v­o, fies­eg lovi­t­o­v, Markov II., Samis­­lovszki és társai karjaiba futott. Egy pártprogramra természetesen nem­ ab­szolút valami, és nem változhatatlan. Politikai pártok nem élhetnek téren és időn kívül, ösz­­szes pártjaink programzajai annak a nagy meg­rázkódtatásnak az eredményei, mely a japán háborúban érte hazánkat. Most azonban na­gyobb eseményeket él át Oroszország, esemé­nyeket, melyek további állami életünkre óriási befolyással lesznek. Pártalakulások és a pro­­grammok módosítása egyaránt kikerülhetetle­­nek. Mi őrizni fogunk minden jót, ami megma­radt a múltból és ebben az értelemben tevé­kenységünk konzervatív lesz. De egyidejű­leg segíteni fogjuk hazánkat, hogy hasznos újí­tások előbbre vigyék a fejlődés útján. Orvosolni akarjuk a bajokat, melyeket a háború előidézett és ebben az értelemben p­r­o­­gresszívek vagyunk. Az első helyet fog­lalja el azonban a háború és a győze­lem m­e­g­s­z­e­r­v­e­z­é­s­e. Hogy ezt elérh­essük, elengedhetetlenül szük­séges a belső béke és egyetértés föntartása és megtartása. ..Mindent a háborúért, mindent a győzelemért.“ A nacionalista­ párt kebelében történt sza­kadást egyébként úgy kommentálják a számot­tevő orosz lapok, mint egyik legfontosabb je­lenségét az orosz közvéleményben végbemenő változásnak. A háború csapásai közelebb hoz­ták egymáshoz a szabadelvűen gondolkodó po­litikai csoportokat, amelyeknek a befolyása egyre nő és az új kormány összeállításában is kifejezésre fog jutni. fi. E. be kell jelenteni. A városban népszámlá­lást vittek keresztül. Most készítik elő a ke­nyérjegyek kiadását. Egy hirdetés a kémektől óvja a lakosságot és közli a kivégzett kémek nevét. Másik hirdetés német ut­catáblákat kíván. A német, osztrák, magyar és török vállalkozások zár alá vét­e­l­ét f­e­l­­oldották. A Varsóban tartózkodó angolok, franciák, olaszok, szerbek és japánok a rend­őrségen kell, hogy jelentkezzenek. Egy hir­detés szerint a polgári lakosok nem használ­hatják a tábori postát. Rendszabályok Varsóban Krakó, szeptember 18. (S­a j á t I u d visit­ó n k I ó 1.: Vars­óba aug 5-én vonultak''be a német csapatok. Augusztus 10-én már megjelent a „Deutsche Worschauer Zeitung első száma, amelyben már hirde­tési oldal is volt, egyelőre egy hirdetéssel.­­ A hirdetések gyorsan szaporodtak és ma­­ már sok számban két oldalt­ is elfoglalnak. Az utcákon kirag.isz­tott plakátok mutatják, milyen kör­ül t­ekin­lisse! .int­ézk.-dn .»k az .deik nis­ti áló tudó­,á;'sík.­­ hirdetések hő! h Lei­, rid. hogy v a ! a m .■ mi y .! g a I a m b o I m •!,..!! Piai, az autókat, benzint, lisztet c.s galio.o.IL A Balkán Románia Az entente a Balkánon elvesztette a csatát Bukarest, szeptember 18. (Saját t­u­d­ó s­í­t­ó­n­k tó 1.) Az „Indé­­pendance Roumaine“ írja : A balkáni hely­zet tisztázása kezdetét vette, amióta a bolgár­török megegyezés ténnyé vált. A balkáni po­litika fejlődésének irányai most adva van­nak. Ha Radoszlavov ki is jelentette, hogy a török-bolgár egyezménynek nincsen politikai jellege, mégis bizonyos, hogy a leg­kevesebb, amit a bolgárok adtak a törökök­nek, hogy jóakaratú semlegességüket meg­őrzik Törökországgal szemben. Bulgária vá­lasztott a két ígéret közt és mint praktikus nép az azonnal megkapható Trákia mellett döntött. Úgy látszik, attól féltek, hogy Szer­bia, ha most át is adja a kívánt területet, ké­sőbb, ha megerősödnék, visszavenné. A bol­gárokat az abszolút bizalomhiány vezette új elhatározásuknál. Görögországban ezt a ki­egyezést rossz néven vették. A közvélemény fel van háborodva és a konstantinápolyi kormányt azzal vádolja, hogy a görög nép kiirtására pályázik. A balkáni félszigeten az enfente­ diplomáciája alulmaradt, s a bolgá­rok most megerősítik a dedeagacsi kikötőt, felszerelik nehéz tüzérséggel és védelmi ál­lapotba helyezik egész­séges partjukat. A szövetségesek már tudják, hogy Gallipolinál nem számíthatnak bolgár segítségre. Saját erőikkel kell folytatniuk a halál félszigetén az akciót, mely a támadóktól a hullák he­gyeit követeli. A törököknek nagy fölényük van nemcsak a természetes fekvésben, ha­nem az élelmezés könnyebbségében is, míg a part rászállt csapatok mindent a flottáról kapnak. A második csatát a Balkánon az entente­ diplomatái teljesen elvesztették és nemsokára látni fogjuk, ki fogja megnyerni a most kezdődött harmadik csatát. Kötszerek a román hadseregnek Bukarest, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Félhivata­losan jelentik, hogy ma vagy holnap Szaloni­­kiből nagyobb egészségügyi anyagszál­lmány fog Bukarestbe érkezni, amelyet a Vörös Ke­reszt román hölgybizottsága rendelt. Ugyan­akkor megérkezik az Olaszországban rendelt ,orvosszerek eddig le nem szállított része. Dr. Martincsen, aki Szalonikiben volt mind­ezeket ellenőrizni, már visszaérkezett Buka­restbe.« Take Jonescu lehangolt Bukarest, szeptember 18.­­ (Saját t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k­t­ő­l.) Take Jo­­nescu La Roumaine című lapjában „Rossz hírek“ címmel melankolikus hangú cikket kö­zöl. A Balkán hírei — írja — nagyon rosszak. Semmit sem használna, ha ezt az igazságot el­titkolnék vagy gyengítenék. A három főváros egyikében sem voltak képesek ,a helyzet ma­gaslatára emelkedni­ Mindenütt csak helyi kérdésekre tekintettek, mintha a mostani nagy konflagrációban lehetséges lenne egy ország kérdését az általános érdekektől elválasztani. A balkáni népek megátalkodottságukban nem akarják megérteni igaz érdekeiket; ez a­ maga­tartás elcsüggeszt minket az egyetértés és szo­lidáris előmenetel eszméje után való törekvé­­sünkben. A meckleb­ourgi herceg , balkáni körútja Bukarest, szeptember 18. .1 a n a s A­l b r e c­h I meckli nbu pi t­iv­ory, aki az utóbbi időben Konstantinápolyban­ Alsh­mU­mi és Szóikéban volt, a­mi az urai hó­dak vendégeként több napot tökött tegnap lailemoti,.ión M­ a i í a h­­i érke/rti A kevet' 11 n !■/;; ■ -1: i! i! ■■ leVliki: ! í a illa-inti í.iko­óig liiagyar rég és vitte Barna­butiban Bíis.c th­ német követ fogadta, aki Brailáig kísérte. Ferdinánd király a M­irce­a-yachtot küldte elébe Brailába s a herceg ezen uta­zott Macinba, ahol a királylyal találkozott. Ferdinánd király egy nappal előbb Csernavo­­dából indult el Macinba, hogy a herceget fo­gadhassa. Tegnap délután a király yachtján diszebéd volt, amely után az uralkodó és a herceg visszavonultak és hosszabb ideig ta­nácskoztak. (Az Est.) Szerbia Pasics — Szerbia készenlétéről Basel, szeptember 18. (A „Magyarország“ kiküldött tudósítójának távirat­a.) Pasics szerb miniszterelnök úgy nyilatkozott a ,,Petit Párisien“ munkatársa előtt, hogy az ellenség nem eszközöl csapatösszevonásokat Szerbiával szemben. Ha azonban offenzívára kerülne a sor, a szerb hadsereg azt megakad­­ályozná. (B. E.) Bulgária Az entente és Bulgária Basel, szeptember 18. (A .,Magiyarország" kiküldött tudósítóján nők távirata.) A „Corriere della Sera" londoni jelentés alapján azt hja, hogy az ententenak Bulgáriához intézett legutóbbi jegyzéke olyan, mely arra kényszeríti a bolgár kormányt, hogy nyúlt kártyákkal játsszék. Az entente köreiben nem táplálnak optimizmust Bulgária jövőbeli szándékait illetőleg. (B. E.) Nis és Szófia nem egyeznek meg Lugano, szeptember 18. ) (S­a­j­át tudósító­n­k t­ó­l.) A Stampa írja, hogy az entente diplomáciájának balkáni akciója sziszifuszi munka, mert Nis és Szófia között a megegyezést létrehozni lehetetlenség. Ezt már be is látták az entente diplomáciájá­nak vezetői, és ezért elhatározták, hogy a gal­­lipolii akcióba oly nagy erőket vetnek a saját­jukból, hogy a döntést gyorsan kikénysze­­rítsék. Radoszlavov nyilatkozata Lugano, szeptember IS. A Giornale d'Italia szófiai távirata szerint Radoszlavov az Associated Press odaérkezett képviselőjének a következőket mondta: — Az általunk követelt biztosítékoknak szilárdaknak és kézzelfoghatóknak kell len­niük, ígéretekkel nem elégszünk meg. A négyes-szövetség intervenciót vár a mi részünkről, ellenben Ausztria, Magyar­­ország, Németország és T­örökország semmi egyebet nem kérnek tőlünk, csak a sem­legességet. A semlegességet egy ideig meg fogjuk őrizhetni. Első és végső célunk azonban a bolgár nemzet egyesítése, amihez Macedónia visszanyerése ciritgetshélel­­!(. i!. Bulgária hajlandó a háborúban, való ré­sz­ci­lre ha visszakapja Macedóniát. Tö­rökország sokkal erőven­, mint amilyennek Európában tartják, ám azonban eléggé fel-

Next