Magyarország, 1916. március (23. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-26 / 86. szám
to Justh Zsigmond „A társadalom egyes osztályait tanulmányozva, a a társadalmi test legkülönbözőbb fejlődési stádiumban lévő részein keresztül“, ily különös élettan alapján tanulmányozta a magyarságot egyik „előkelő urfl". És életcéljául a magyar szellemi világnézet keresését tűzte ki, a regény formájában akart rávilágítani. ÍV?! Ez az előkelő úridő Juszh Zsigmond volt. Kezemben van az arcképe : barátjával, Batthyány ■kéza gróffal karöltve áll, mindkettőjük arcán sugárzik az életkedv, az ifjúság, a nagyratörő önbizalom ... A halál korán rabolta meg mindkettőjüket. * Erre mondja Mikszáth: „Egy bevégzett nagy pálya mindenkor fenséges látvány és kibékítő.. Ellenben egy szép kezdet izgat és keserű hangulatot teremt. Szerinte ezért Justh Zsigmondról szólva, mindössze csak egy igen érdekes, sőt értékes kezdetről van szó és egy rendkívüli processzus hagyatott megoldatlanul". E kriminális magyarsággal irt ítélkezés lazslóan igazságtalan. Való, hogy érdekes és értékes folytatást veszített Justh Zsigmond halálával az irodalom, de megírt művei annyira érdekesek és értékesek, hogy a modern magyar regény mesterei közé emelik. Justh Zsigmondnak műve egész, csak pályája töredék. Sok maradt elmondatlanul abból, amit mondani tudott volna, de amit elmondott, mindaz méltó figyelmére minden figyelőnek. Justh művei: Káprázatok, Delelő, Művész, Szerelem, Paris elemei, A puszta könyve, Gúnyt)Julcsa, A pénz legendája s legkivált a Fuimus emelkedtek értékükben, ma bizonyára többen érthetik meg azokat, mint mikor megírta e műveit „a keveseknek“. .Való, hogy világnézetének, mely műveiben meg-nyilvánul, édes-kevés a köze ahhoz a különös élettanhoz és azokhoz a kiválási folyamatokhoz, melyekre alapítani akarta. Ám ezt nem rovom fül neki. Ellenben számraveszem már azt is, hogy igenis van világnézete. Köteteket halmozott, reklámok sikerülő harsonáitól kísért koszorúsaink közt is : akadnak, kiknek műveiből legszorgosabb kutatással sem lehet olyasmit kihámozni, amit világnézetnek elismerhetnénk. Még azt a magyarnak rágalmazott filozófiát sem lehet nekik tulajdonítani, hogy valamiképp csak lesz, mert semmiképp nem lehet semmi. Bizony, ott, hol gondolkozniuk vagy elemezniük kellene, az semmiképp sincsen. Justh Zsigmond világnézetét fellemszik Reviczky Gyula hozzá , irt költeményének e sorai: Mennyi hillel, mennyi vágygyal, Csüggsz e szócskán : pesszimizmus, bár a lelked csupa ábránd, Eltagadott titkos ábránd. Pesszimizmus! Ezt a szót kedvetlenül irom le: ■^Szembe jut, hogy mily lehetetlen és helytelen értelemben szokták venni éppen nálunk. Olyfélét értenek alata, mint Raimund bohózatának hőse, ki azt mondja, hogy megizlelte a világot s az ize olyan, mint a belladonnáé vagy a sztichniné. Ennyi nem kell a pesszimizmushoz, elég, ha érezzük, hogy a Világ nem elégíthet ki minket, mert nem találjuk fel benne, amire vágyunk s lelki világunkat nem bírjuk összhangba hozni a valóságos világgal. Justh Zsigmond lelke dúsgazdag volt, csupa színes ábránd, melynek pompázó virágait minduntalan dér csipdcsi. Justh Zsigmond regényhősei nem egyszer azzal veszítik el boldogságukat, hogy titkolják érzé- smeiket,, küzdenek ellenük a végletekig és elhibázzák a kitörés alkalmát. Ilyen a „Fuimus" Gábora, ki tud érezni és tud gondolkodni, a másik csak lovagolni tud. De Gábor nem ragadja meg az alkalmat, nem beszél szerelméről, a grófkisasszony ezért haragra lobban és feleségül megy a másik-hoz; az eljegyzést karusszellel ünnepüli meg, a grófkisasszony vőlegényével bravúros mutatványokkal gyönyörködteti a vendégeket . . . Gábor szerelmének mindenkorra el kell némulnia, mert elmulasztotta az egyetlen alkalmat, mikor megnyilatkoznia kellett volna. Justh Zsigmond másik elbeszélésében a nő végre engedve a férfi hosszú ostromának, a találkozó helyen, a férfi ingerkedve mondja: „De hisz te nem szeretsz engem.“„Igazad van, válaszolja a nő, nem szeretlek!" és otthagyja a férfit a faképnél. Justh több más regényének alakjai is hangulatok és szeszélyek rabjai, gyötrik egymást, ahelyett, hogy boldogítanák. Ünnepelt nőket mutat be, kik sokáig hazudnak a nagyvilágban, mert csak mesteri hazudozással lehetnek az elsők. Társadalmi körüknek csupán „visszfényei”. De Ha saját énjük tudatára ébrednek, egyszerre vakmerők lesznek, lerázzák bilincseiket és többé nem fékezik szenvedélyeiket. Egy ily nagyvilági nő kiált fel Bourget regényének olvasása közben: „Je serais plus canaille et plus grande dame á la fois.“ Egyik regényét a „Pénz legendájának“ nevezte el. Ebben mondja el, „hogy a pénz lealacsonyít, kiöli az érzést a szívből, eltompítja az elmét, mert ostoba gőggel tölti be a koponyát.“ A magyar főúri világot egyik regényünk sem festi oly igaz oly találó szikekkel, mint Justh Zsigmond, ki köztük élt. Megkísérelte, hogy a szellemi arisztokráciát közelebb hozza a születési arisztokráciához. Csáky Albinna grófnővel megtették erre a kezdő lépéseket. Mikszáth Kálmán tiltakozott e közeledés ellen, kiadva a jelszót: „Fiuk, maradjunk mi csaka Kispipában!“ Ez ízléstelenségre gyöngéd figyelmeztetés volt a válasz, hogy csak egy csésze teáról volt szó, melylyel az írókat megkínálták s akik Mikszáthtal tartanak, csak maradjanak ott, ahol vannak. Justh Zsigmond mindvégig kiváltságos helyzetben volt, egyszerre lévén arisztokrata úgy a szellem, mint a vérség jogán. Mint bátyja, Justh Gyula a politika terén, Justh Zsigmond az irodalomban képviselte a legszentebb eszméket, a legnemesebb törekvéseket. Parisnak Justh Zsigmond valósággal rajongója volt. A képek, melyeket Páris életéről festett, színesebbek, mint Zolának és mégis hivebbek, mint Hugo Viktornak képei. Bár most csak a magyarok tudják és még sokáig csak a magyarok fogják tudni, Parist a múlt évtizedek magyar rajongói látták a legszebbnek, talán a valónál is szebbnek. Az ezeregyes meséiben tündököl így Harun al Pasid városa, melyre alig ismerhetnek rá, akik a meglevő Bagdadot látják. De Parisból is hazavonzotta az ifjú Anteust a magyar föld, melyet „A puszta könyvében", „A delelőben“ és „Gányó Julcsa“ című regényében megragadón ír le. Lehajolt a néphez és magához emelte. Tanította. Pusztaszenttornyán színpadot teremtett, amelyen magyar parasztok játszották el Shakespeare és Moliére remekeit. Ezzel is demonstrálta a magyar népben meglevő fogékonyságot, nagy szellemi erőt. Egyik regényalakjával mondatja a népről: Tanuld meg tőlük a családi élet egyszerű struktúráját, tanuld meg tőlük az élet nagy esélyeit egyszerűn venni. És aztán fejleszd, nemesítsd, amit tőlük tanultál s ezt hirdesd fennen, de csak akkor, ha már igazsággá változott a lelked mélyén. Az arisztokraták hivatása emlékeztetni az ij embereket a régi erkölcsökre s átvinni mindazt, amit szükséges tudni az új embereknek, mert a forrongás, a pusztulás, a harcok terén ezt meg nem tanulhatták. S hogy eszméit a költészet világában menynyire tudta megeleveníteni, erről meggyőz parasztregénye: „Gányó Julcsa“. A környzetrajz elevenségénél is erősebben ragolnak meg a regény jellemrajzain, kiérezzük a benne szereplők vérének robogását, a lelkük tépelődését, a szívük vergődését. S a regény szerkezete hatalmasan erős, szinte drámai. Justh Zsigmond az volt, aki lenni akart: ma- s gyár és igaz. És költő, kire csak most ismernek. Koroda Pál. MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. vasárnap, ffiftrefag *3$. TÁVIRATOK. Amerika — Villa ellen Frankfurt, március 25. (Saját tudósitónktól.) A ,.Frankfurter Zeitung“ jelenti Newyorkból. Wilson elnök kijelentette, hogy az Unió csapatait hajlandó visszahívni Mexikóból, ha Villát bizonyos idő alatt nem ejtik foglyul. Rotterdam, március 25. (Saját tudósítónktól) Newyorki lapjelentések szerint Lansing amerikai államtitkár kedden egy óra hosszat tárgyalt a mexikói japán követtel. Soha el nem múló becsű értékes ajándéktárgyak találhatók Mimii lireékszer- és óra-telepán. Budapest, Deák Ferencz-utca « napihírek. . ■ --- ------- - ■-* 7\- ^ea^- « Az idő. [f| A Meteorológiai Intézet jelentése. — L 'Jóslat: Változó idő várható, de- Ilyenkint csapadékkal és lényegtelen hő-. : mérséklet-változással. . Mai déli hőmérséklet Budapesten 1 . H- 10.4 *fdk Celsius.?. -----1. — Mi lesz holnap? Vasárnap, március 26. — Róm. kath.: A. 3. Oculi. — Protestáns: A. 3. Manó. --Görög, orosz: Márc. 13. Nagyböjt. — Izraelita: (5676.) Vendar 21. — Nap kél reggel 5 óra .13 perckor, nyugszik este 6 óra 19 perckor. — Hold két éjjel 1 óra 46 perckor nyugszik délelőtt 9 óra 39 perckor. — Lapunk legközelebbi száma vasárnap a rendes időben jelenik meg. — Adomány. Szabó József dr. Hódságról 10 koronát küldött az ellesett katonák árvái részére. A VI. kerületi városbiróság utján Sonnenschein Lipót meghagyásából (lakik Podmanniczky utca 63. sz.) 10 koronát kaptunk a megvakult katonák részére. Az összegeket rendeltetési helyükre juttattuk. — Kitüntetések a kereskedelemügyi minisztériumban. A hivatalos lap mai száma közli, hogy ■ a király Dencz Adolf és Altenbach Ignác segédhivatali főigazgatóknak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Lőrincz Sámuel, Tóth Dezső, Wehsehnetzter Márton irodatiszteknek, Danzer Ferencné, Szilágyi Katalin posta- és távirda kepzelőneknek az arany érdemkeresztet, Biró Mihály és Szotyory Nagy Árpádné gépképének, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. ■— A Shakleton-expedíció válságos helyzete. Londonból jelentik: A Reuter-ügynökség értesülése szerint a Shakleton-féle délsarki expedíció sorsáról Ausztráliából rossz hírek érkeztek. Felfogtak egy szikratáviratot, amely szerint az Aurore expedíciós hajó a déli Jeges-tengeren a hullámokon vergázdik. A hajó elszakadt a Ross-tenger partján levő horgonyzó helyéről, mialatt az expedíció tíz tagja, köztük Mackintosh kapitány, a szárazföldön volt. Mackintoshvezeti a déli földgömb ausztráliai oldalán a munkálatokat. Ennek következtében Shakleton, ha sikerül a Ross-tengerbe visszatérnie, nem találja ott többé hajóját. Az egész expedíciós társaság kénytelen lesz egy további esztendeig a Ross-tenger valamely szigetén maradni. — Gallieni tábornokot megoperálják. Parisból jelentik, hogy Gallieni tábornokon a műtétet holnap hajtjaik végre. A tábornokot a versaillesi Hotel des Reservoirsból már átszállították a Maurepas-kórházba. — A törökök köszönetét Konstantinápolyból jelentik . A török lapok köszönetet mondanak a magyar nemzetnek a magyar Vöröskereszt egészségügyi missziójának Semsey gróf és Lobmayer tanár vezetésével való kiküldetéséért s a 400 ágyas kórház létesítéséért. Ezt a kórházat a sztaitíbuli török leányiskolában helyezik el s a szolgálatot benne a magyar egészségügyi misszió fogja ellátni. A kórházat e héten avatják fel. A misszió tagjai tegnap résztvettek a szelamlikon. A szultán szárnysegédje utján tolmácsolta üdvözletét. — Kitüntetés. A király Wellsavszky Kálmán legfőbb állami számvevőszéki tanácsosnak a Dipól-rend lovagkeresztjét, Klimcs Gyula legfőbb állami számvevőszéki tanácsosnak és törvényes utódainak pedig a magyar nemességet «Sopronbánfalvi» előnévvel mindkettőnek díjmentesen "adományozta. — A nő a közigazgatásban. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Feministák Egyesületében hétfőn, március 27-én este 6 órakor tartandó felolvasásában Szalai Oszkár. .Vendégeket szívesen látnak, belépődíj nincs.