Magyarország, 1916. április (23. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-21 / 112. szám

Budapest, 1916. péntek, április 21­. ma­gyarország zug állításaik sehol sem fognak sikerre ta­lálni, sem szövetségeseinknél, sem Török­ország köreiben, annál kevésbbé, mert azok az emberek, akiket szócsőül szemeltek ki, hazájukban a lehető legrosszabb hírben ál­lanak. A háború a tengeren Amerika ultimátumszerű jegyzéke Németországhoz Amsterdam, április 20. (Saját tudósítónktól.) Washing­toni jelentés szerint Wilson ma elküldte jegyzékét Németországnak. A jegyzék tar­talma nem ismeretes,, de annyi kiszivárgott, hogy ez lesz Amerika utolsó szava. A kongresszuson Wilson elnök megerősítet­­te, hogy a jegyzék csakugyan ultimátum jellegű. Nem szab határidőt Németország­nak a válaszadásra, de sürgős választ kér. Washington, április 19. (Reuters) Bernstorff német nagykövet tanácskozást folytatott Lansing külügyi ál­lamtitkárral. Bernstorff maga kérte az audienciát,­­ Bukarest, április 20. A R­a­dio nevű új, francia távirati ügy­nökség jelenti Parisból, hogy most már hiva­talosan is megállapították, hogy a Sussexet német tengeralattjáró sülyesztette el. Az angol és francia flottaparancsnokságok isme­rik az illető tengeralattjáró számát és kapi­tánya nevet s ezt hivatalos jegyzékben tudat­ták az amerikai és­ holland, kormánnyal. (Pol. Hb­.) | Holland hang Anglia ellen Rotterdam, április 20. 1f A Courant vezércikkben foglalkozik a nem-»­régiben alakított hazafias klubbal. A lap kérdi, hogy az egyesület a német vagy angol túlka­pások ellen irányul-e és így folytatja: Angliá­val szemben ugyan mi maradt meg gazdasági önállóságunkból. Leveleinket, még azokat is,­­ amelyek gyarmataink felé vannak útban, el­veszik hajóinkról, termékeinket és gyártmá­nyainkat nem szállíthatjuk saját hajóinkon, csak akkor, ha Anglia megengedi. Megakadá­lyozzák, hogy iparunk számára nyersanyagot­­ szerezzünk be. Földjeink részére nem kapha­tunk trágyát; iparunk angol ügynökök fel­ügyelete alatt áll. A gazdasági szabadságunk­nál fogva Németországból vásárolt kőszenet, te­hát saját tulajdonunkat hajóinkról elveszik. Gazdasági kényszereszközökkel hajóinkat az angol érdekek szolgálatába akarják­­állítani,­ hasonlóképpen egész gazdasági életünket: ipa- ■ runkat, kereskedelmünket, hajózásunkat, sor- , garinunkat és élelmiszerellátásunkat. Nyugod­tan mondhatjuk, egész nemzeti fejlődésünket, nemzeti jólétünket nemcsak befolyásolják, (hogy a hazafias klub kifejezését használjuk), hanem fejlődésünk és jólétünk a legteljesebb mértékben függ Anglia jóakaratától, amely nagynak nem mondható. Ez az a nagy­ vesze­delem, amelytől a klub óva int. „Az első judáspénzek“ Krisztiánja, április 20.­­ "• A Morgenbladed «Az első judáspénzelő:­leimen cikket közöl, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Ang­l­ia ismét­­bevezeti az úgy­n­e­ve­zett z­s­á­k­m­á­n­y­p­é­nz­eket. A Spectator szerint, zsákmánypénzt e­lső­­izben­­a Cap Trafalgar nevű felfegyver­zett kereskedelmi hajó lisztjeinek és legény­ségének adtak a G­e­r­m­a­nia e­­­s­ü­t­vesz­­­léséért. Egy-egy megölt matrózért száz shillinget adtak s az egész tudáspénz 37.000 korona volt. Semleges országoknak is joguk van megkérdezni, milyen alapon tér­nek vissza a k­a­l­ó­z­h­á­bo­r­ú b­a­r­b­á­r­s­á­­gáho­z, mi­által a hatalmas brit flotta egé­szen, más helyzetbe jut, m­ert a­ többi, had­viselő államok flottái, Anglia ellenségeinek és barátainak flottái egyaránt. Úgy látszik, szükséges volt, hogy az angol tengerészeket ily módon buzdítsák kötelességeik teljesíté­sére. A semleges kormányoknak ezt a dolgot megfontolás tárgyává kellene tenniök elvi és gyakorlati szempontból egyaránt. Nem ma­radna eredménytelen a brit kormányhoz in­­tézend­ő közös felszólítás, hogy tér­jen vissza a háború első heteinek gyakorlatához. Anglia a dán szabadhajózás ellen ! Kopenhága, április 20. A Berlingske Tideride jelenti: A dán ha­jósvállalatok újabb köriratot kaptak, amely­ben az angolok erősen korlátozzák a semleges hajózás szabad rendelkezési jogát. Nem enge­dik meg többé a semleges hajóknak, hogy olaj, petróleum és hasonló cikkek szállítását elvál­lalják, mielőtt még ehhez az angol hatóságok hozzájárulását meg nem szerezték. Amely hajó ezt az előírást be nem tartja, azzal úgy fognak elbánni, mintha megszegné az üzemi szén szállítására vonatkozó megegyezést. Ki­vételek az Angliába és az antant többi orszá­gaiba szóló szállítmányok. A szállítmányok származására vonatkozó bizonyítványokat az angol konzulok állítják ki. Ipartestületek vagy más egyesületek bizonyítványai nem elegen­dők. Anglia azt követeli továbbá, hogy a ha­­jósvállalatok az üzemi szénre nézve vállalt kö­telezettségeikhez kötve maradjanak akkor is, ha a hajót időközben bérbe adják vagy eladják, ez esetben a régebbi tulajdonos a vállalt köte­lezettségért felelős. A körirat ezért azt taná­csolja a hajósvállalatoknak, hogy hajóik el­adása előtt kérjék ki az angol hatóságok ta­nácsát. A Berlingske Tidende ehhez a jelentés­hez nem fűz kommentárt, csak a cím árulja el véleményét: „Erős követelések a dán hajó­zásról“.. Aknába ütközött Portugál hajó London, április 20. ____ _ A Lloyds-ügynökség jelenti Lisszabonból, hogy a „Tergeviken“ nevű gőzös úszóaknába , ütközött és elsülyedt. A távol keleten Jaansikkát alkonya Stockholm, április­­20. - t. (Saját tudósítónktól.) Az orosz lapok a kínai ezüstpénz kurzusának rohamos hanyatlá­sáról adnak számot. A Jaansikkáj arcképével kibocsátott papírpénzt a bankok vissza­utasít­ják. A japán bankok lehetőleg korlátozzák a Kínával való üzleti forgalmat és csak ezüstöt fogadnak el fizető­eszközül. TÁVIRATOK: 1... Elmarad a mexikói expedíció­n Rotterdam, április 20. (Saját tudósí­tónktól.) Newy­orki távirat szerint az Egyesült­ Államok behívott katonáit szabadsá­golták. Ugyancsak szabadságot kaptak a hadi­tengerészet matrózai és tisztjei is. Azt a tényt, hogy Wilson vonakodik megkezdeni a mexi­kói expedíciót, az összes lapok élénken kom­mentálják. (*/"* "I MM-umi-Jii xr ■ ""'«.wmi mi xmn i mi Megjelent a harmad­ik kiadás Tlacziány Géza dr.-ask C XÖMCSEN­ | című szenzációs történeti tanulmánya. A tíz­éves i I kötetet szabadságharcunk két nemes bajnokáról és 1­r a Görgei-ügy két fontos tanújáról, báró Hárfássy f 1­liánon faonvédeürodssról és udvardi Páter honvéd- g­­ őrnagyról való igen érdekes megemlékezés egészíti ki.­­ is a feles ára 2 kiaszona. Megrendelhető a fi „lagyarorsiág“ kiadó­vatantca, amely a pénz elő- s­zetes beküldése esetén postán, bérmentve küldi. | Kapható az ország összes könyvkerestkedéseiben, s a m. th­. államvasutak összes pályaudvari könykeres- | Vedésaujen és a főbizományos, Könyvkereskedő Rész- | vénytársaság által B­anesi V­, Kádár-utca 4. szám | S francia szocfilista­ párt semteti tanácsának k­ése­ tt- Berlin, április 13. (Saját tudósítónktól.) A különböző­­ országok szocialista pártjainak nemzet­közi együttműködését, mint előző tudó­sításunkban már kifejtettük, elsősorban a francia szocialisták visszautasító magatartása­­akadályozza meg. A párt túlnyomó többsége ugyanis a háború kezdete óta azon az állás­ponton van, hogy azokkal a német szocialis­tákkal, l akik Belgium meghódítására és Fran­ciaország leggazdagabb és ipari szempontból legjelentékenyebb területének megszállására a német hadihitelt megszavazták, francia szo­cialisták együtt nem tanácskozhatnak, nem működhetnek mindaddig, míg belga és fran­cia területen egyetlen német katona áll. úgy látszik azonban, hogy ennek a rideg vissza­utasításnak az ereje csökkenőben van, mert a nemzetközi kapcsolat helyreállítását és az erre vezető első lépést t. i. a Nemzetközi Szocialista Iroda egybehívását egyre növekvő kisebbség követeli már a francia szocialista pártban is. Ennek kétségtelen jele az, hogy­­a francia szocialista párt nemzeti tanácsá­nak április 9-én tartott ülésén ez a kisebb­ség már 960 szavazattal szerepelt az 1998 többségi szavazattal szemben, tehát a küldöt­teknek majdnem egy­harmada követeli az In­ternationale helyreállítását és ami ezzel egy­értelmű, a német szocialistákkal való együtt­működés megkezdését. Az ülés lefolyásáról és a határozatról írtak már a lapok, érdekes­­nek tartj­u­k azonban éppen a béketörekvések­kel való szoros összefüggésénél fogva a két határozati javaslat szószerinti szövegének köz­lését, megjegyezvén, hogy a nemzeti tanács a féktelen háborúra uszító Hervé magatartás­sal, a pártra nézve károsnak tartja, azonban ez e tárgyban beadott indítvány tárgyalását elhalasztotta a legközelebbi pártkongresszu­sig. Ez csak azt jelenti, hogy a pártnak ez a vezető testülete még nem tudott megál­lapodásra jutni arra nézve, hogy megeléged­jék-e Mérvével szemben egyszerű bizalmat­lansági szavazattal, aminek különben sok je­lentősége már úgy sem lenne, mert Hervé A vele szemben megnyilatkozott rosszulás foly­tán kénytelen volt a pártvezetőségi tagságá­ról lemondani, vagy pedig szigorú rendsza­bályhoz forduljon, esetleg a pártból kizárja. Ez is azt mutatja, hogy a francia szocialista­ pártban sincs már olyan erős hangulat a háború mellett, hanem egyre szaporodnak a béketörekvés hívei. A többség határozati javaslata, amely határozattá emeltetett, a következőképp® hangzik. A szocialista párt nemzeti tanácsa kijelenti, hogy el­­van szánva a múlt évi decemberi pártkongresszu­son nyert megbízás szerint a nemzeti védelem mun­káját folytatni, úgy a megtámadott és megszállott Franciaország védelmére, mint Belgium és Szerbiá­nak a szabad és önálló nemzetek jogaiba való visszahelyezésére. Ami a nemzetközi kapcsolatok helyreállítását illeti, kijelenti a nemzeti tanács, hogy a december 25-iki határozatban felállított feltételek még nem következtek be. Tudomásul veszi, hogy­­ irodája szabályos érintkezésben állott a Nemzetközi -­Szocialista Irodával. Megállapítja, hogy a Nemzet­közi Iroda és a Párttitkárság között teljesen lojális volt a viszony és elismeri a Nemzetközi Iroda tit­kárának, Huyknansnek érdemeit, aki iparkodott fel­­ada­tának megfelelni. A Nemzeti Tanács tudomásul veszi, hogy Né­metországban a kisebbség szilárd­ fellépése alkalmas arra, hogy a december 25-iki határozat értelmében «megrövidítse az időt», amely után a szocializmus nemzetközi akciója a népek üdvére ismét megindít­ható lesz. Kijelenti azonban, hogy a december 25-iki kongresszuson felállított erkölcsi feltételektől elte­kintve, nem tartja , kívánatosnak az Iroda- -összehívá­sát addig, míg a különböző pártok nemzeti kon­gresszusokat nem tartottak. Fontos, hogy miként a francia szocialista párt, úgy a többi pártok is pon­tosan nyilatkozzanak a háborús kérdésekben és kü­lönösen a háború miatti felelősségről és azokról a garanciákról, amelyeket a szocializmusnak az állandó béke biztosítására követelnie kell. A Nemzeti Tanács meg van győződve, hogy a béke súlyos gazdasági kérdéseket ölíít fel és a szo-;' cialista pártoknak mindenütt foglalkozniok kell e kérdések megoldásával a munkásság érdekében. A Nemzeti Tanács megerősíti a végrehajtó bizottság következő határozatát: «A végrehajtó bizottság­­figyelmezteti a párt tag­jait arra,­­ hogy belső pártszervezetek alapításával,­ amelyek a szövetség szabályaival összhangzásba nem hozhatók, valamint más politikai szervezetekhez való csatlakozással ellentétbe jutnak a pártszabályzatokkal és igy kiteszik magukat e szabályzatok büntető ren­­delkezéseinek.»­­ A Nemzeti Tanács kijelenti, hogy ez a meg­­álla­m­­tás irányadó a Nemzetközi irodával való vL- 3 mtml.. .........ír. n

Next