Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)
1919-10-18 / 130. szám
Köztársaság - királyság... Az októberi forradalom után a Nemzeti Tanács kikiáltotta a magyar népköz* társaságot. Jóságos teremtő Isten! Micsoda ragyogó illúziókat fűzött a szabadság lázá* ban álmodozó nemzet akkor ehhez a rop* pant eseményhez! És most, tizenkét rette* netes hónap elmúltával, mikor keresztül* mentünk az októberi forradalom tüzén és a bolsevizmus véres borzalmain, már királypárt alakult Magyarországon. Király* párt, melyhez tekintélyes, kiváló múlttal dicsekedő férfiak csatlakoznak. Úgy vélik, megmaradhatnak a többi kérdés dolgában valamely más politikai párt keretében, de az államforma kérdése dolgában tisztán és világosan királypártinak vallják magukat. Királyság vagy köztársaság legyen*e JVI rí^ T? «r?-n’^V V** f'V ° 0'!‘ 1' -• y J A~4- ---A-J ^ ~ sen döntő fontosságú kérdés legyen is ez az ország jövendőjére, ebben a pillanatban talán még nem aktuális. De azért nemcsak lehet, hanem kell is vele foglalkozni. Lehet, sőt kell is propagálni mind a két álláspontot, hogy tisztázódjék a kérdés, hogy a felfogások már meggyőződések erejével menjenek bele a nemzet organizmusába akkorra, mikor a kérdés eldöntésének ideje elérkezik. Mert ma még nem érkezett el. Ma még az ország belső életét súlyos betegségből kell kigyógyítani, a belső rendet kell helyreállítani, a romokat kell eltakarítani, helyükbe az új Magyarország alapjait kell lerakni. Előbb meg kel teremteni a nemzetgyűlési választások lehetőségeit, s a választások után a nemzetgyűlésnek lészen feladata az államforma kérdésének eldöntése. Csak a legtisztább és legáltalánosabb választások révén kifejezésre jutó nemzeti akarat határozhatja el: visszaállittas* sék*e Magyarországon a királyság, vagy pedig maradjon meg a köztársaság? De beszélni lehet erről addig is. Kétségtelen, hogy a szabadsággal ősz* szefűződő eszmének legjobban a köztársa* sági államforma felel meg. De amint hogy lehet egy nemzetnek szabadsága, teljes alkotmánya a királyság mellett is, úgy a köztársasági államforma is elfajulhat úgy, hogy benne a szabadság és demokrácia csak doktriner fogalmak maradnak. És bármennyire voltunk és legyünk is hívei a köztársasági államformának, a tizenkéthónapos szörnyű megpróbáltatások után gondolkozóba eshetünk a kérdés fölött. Egyet azonban már most megállapíthatunk. Pusztán azért, hogy Magyarország államformája újból királyság legyen, nem áldozhatjuk fel a köztársasági eszmét. Nemzeti érdekeink tökéletes biztosítása nélkül nem adhatunk királyi koronát és királyi hatalmat senki emberfiának. Lesz*e királyság vagy nem, még nem tudjuk; de ha lesz, olyannak kell lennie, mely rekom*penzációt ad a nemzetnek azért a hatalomért, melyet a királyra ráruház. Olyan* nak kell lennie, mely alatt szabadon érvényesülhet a nemzet igazi akarata a maga sorsának vezetésében. Demokratikusnak kell lennie. Tanulhattunk négyszáz eszten*dőn át történetünk eseményeiből. Láthattuk, hogy a Habsburgok alatt a királyság miként vált a papiros*alkotmány mellett a nemzeti törekvéseket elfojtó, abszolutisztikus hatalommá. Nem voltunk és nem is lehettünk urai a magunk akaratának. Budapest, október 17. (A Magyarország Induseújáói.) A fakró létrejötte után megalakulásra váró blokk ügye, e pereiben nem a legjobb után halad. Kisebb-nagyobb ellentétek hátráltatják az alakulás sürgősségét. Igaz, hogy az ellentétek nem gyökereznek valami mélyen és nem is áthidalhatatlanok, de mindenesetre napokra tolják ki a megegyezést és megértést. Az ellentétek kifejezetten taktikai természetűek. Az egyik oldalon — az Országos Nemzeti Párt részéről — az a felfogás, hogy a közepes baloldali pártoknak —s úgy látszik a szociáldemokrata párt teljes kikapcsolásával — békés uton és békés eszközökkel kell a helyzet tisztázását elérni, a végből — ha szüksége mutatkozik — még a blokk megalakulásán kívül is tárgyalni kell a kormányt támogató pártokkal és a programm fő, pontjában az államhatalmi főszerv megalkotásában kell megegyezni. Ha ez sikerül, úgy szerintük minden további kérdés maga magától megoldódna. Ezzel szemben demokrata részről erélyesebb és határozottabb terveket vetettek fel és Vázsonyi Vilmos ezeket propagálja. Megállapítjuk, hogy a taktika kérdésében határozott véleményeltérések vannak. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy az Országos Nemzeti Párt és a demokraták között meghiúsult volna, vagy meghiúsulna amegegyezés, illetve a blokk ügye, annál kevésbé, mert mindkét részről egyformán és változatlanul törekszenek a politikai helyzet szanálására. A különbség csak az eszközökben van. Az Országos Nemzeti Pártban optimizmussal néznék a legközelebbi jövő elé és a Kisgazdapárt vezetőivel lefolyt tanácskozás után a párt összes vezető tagjai azt hangoztatták, hogya „dolgok a legjobb után haladnak" s a közeljövőbenfordulat várható. Értesülésünk szerint a Nemzeti Mírt elnöksége a nagyatádi Szabó István és Mayer János közléseit beható megvitatás alá vette, megállapította a két párt között a teljes egyöntetűséget és azt, hogy a vélemények korespondálnak és a tak-igaz, a népek természete valahogy megkívánja az államfő tekintélyét. A mai gyárnak lelkében meg éppenséggel vará zsos ereje van a Szent István koronájával összefűződő kultusznak. De amit még jobban megkíván s amiért a néplélek még jobban rajong, az a maga nemzeti szabadsága. Szépség és rútság, dicsőség és keserűség épp úgy tapadhat a királysághoz, mint a köztársasághoz. Egyedül a nemzet szabad akarata döntheti el, hogy melyiket választja. tika kérdésében sincs közöttük ellentét. A két párt folomtul tárgyalásait. Andrássy nem alakít pártot Politikai körökben napok óta híre jár, hogy Andrássy Gyula gróf már a legközelebb részt fog venni a politikában. Az egyik verzió szerint pártot alakít, más hírek szerint a blokk élére kérni. Ezekkel az elterjedt hírekkel szemben illetékes helyről szerzett információk alapján megállapíthatjuk, hogy Andrássy továbbra sem szándékozik a mostani politikába beavatkozni és sem pártalakítás, sem pedig más természetű aktuális politikai akcióban nem kíván részt venni. Mit akar a munkapárt ? A kormányt támogató pártok köréből minduntalan felhangzik az a megállapítás, hogy a munkapárt nem csatlakozott az Országos Nemzeti Párthoz, és nem is hajlandó őket támogatni. Ez a közlés csak részben igaz. A Nemzeti Társaskörben ugyanis, ahol ez idő szerint a volt munkapárti képviselők találkoznak, három irányban folyik agitáció. Az egyik a Nemzeti Társaskör zárt kompakt egységét törekszik megtartani és azt szándékozza, hogy a párt tagjait az elkövetkező jobb időkre konzerválja. A másik mozgalom Perényiék részéről folyik. Ezek az Országos Nemzeti Párt, illetve a blokkot kissé radikálisnak tartják, mely szerintük nem képviseli azt az irányt, amit a sovén magyar politika jelzőjével lehetne illetni. Perényiék a Nemzeti Szövetségbe tömörítették híveiket A szövetség politikai tábora keresztény nemzeti alapon áll, de a demokratikus felfogású polgári pártok külső támogatására vár és a csatlakozás kérdésében az az álláspontja, hogy ők álljanak a dolgok élén és őket támogassa úgy a keresztény, mint a liberális blokk. Végül van a munkapártnak olyan réteget is, mely a maga szuverenitásában hisz, a régi parlament feloszlatását nem ismeri el, ragaszkodik a jogfolytonossághoz azon az alapon, hogy a parlament van hivatva minden kérdésben dönteni. Zavarok a blokk körül Taktkai ellentétek — Megegyezés a kisgazdákkal Egyes szám ára 80 fillér • JÖW%. •'■' . -jtj g G*r. T. J Cenzúrát: Nulla .ATYlift^^' •' jr BUDAPEST, 1919 OKTÓBER 18. SZOMBAT XXVI. ÉVFOLYAM 130. SZÁM