Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-21 / 45. szám

­ -m­al­­­s ilyen tervezgetésekkel ne foglalkozzanak, mert azt megvalósítani teljesen lehetetlen. Egy másik ilyen módosítási indítvány lényegileg az volt, hogy a kormányzó a tör­vényhatóságok meghallgatása után oszlat­hassa fel a nemzetgyűlést,, amennyiben a törvényhatóságok kétharmad része ilyen érte­lemben nyilatkozik. Ez a felfogás sem tar­totta magát, mert a nemzetgyűlés magasabb alkotmányozó testület és szuverén jogait egy alacsonyabbrendű képviselőtestület beleszólá­sának és­ határozatának nem vetheti alá. Il­lúzió körül A ma la­ment folyótján ma újból az a hir tér ejt el, hogy a msgazdapárt egri tekin­télyese csoportja minden áron fuzionálni akar a Kereszténl] ^Nemzeti Egyesüléssel. Állí­tólag sokorópátkai Szabó István állna a moz­galom élén. párthiveinek száma mintegy 32 volna.­­ Ez a hir inkább a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában­­ cirkulált, a Kisgazda­­pártban nem igen beszéltek róla. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a pártban három frakció van, amely féltékenyen vigyáz egymásra, de hogy a közel­jövőben ilyen értelemben valami változás történne, azt nem tartják egyik pártban sem valószínűnek. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Szmrecsányi György a nemzetgyűlés hétfői ülésén napirend előtt felszólalni szándékozik­­ és a Kisgazdapártot és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját fúzióra fogja felszólítani azzal az indokolással, hogy a két párt alap­jában azonos programmot vall, ilyenformán azonos célokat is szándékozik követni, nincs tehát semmi értelme a különállásna "­. Azok­nak támogatására, akiknek különálló céljai vannak, "ne reflektáljanak. Feloszlik a szociáldemokrata­ párt ?­ ­ A szociáldemokrata párt vezetősége , — mint már tegnap jelentettük — fontos tanács-­­kozásokat­ folytat. A tegnap délben és délután,­­valamit a mai délelőtt folyamán tartott párt­­veze­tőségi értekezleten a párt sorsára döstő­­■fontosságú elhatározások kerültek' szóbá.Fel­' merült az­­a kérdés is, hogy van-e érizelme, an-­ nak, hogy a párt és­­• hivatalos ■ .orgánuma, a „Népszava14, az adott viszonyok között to­vábbra is működjék. A pártvezetőségi ülésen arra az elhatározásra jutottak, hogy e kérdés, eldöntését a szombaton este, vagy­ hétfőn dél­előtt, megtartandó pártválasz­tányi ülésre idizzák, ahol esetleg ki fogják mondani a szo­ciáldemokrata párt feloszlatását, a pártszer­vezetek, a párttitkárság és a párt hivatalos orgánumainak, a Népszavának a megszünteté­sét. A mai pártvezetőségi ülésen az a vélemény került többségbe, ho­gy a szociáldemokrata pártnak ez a félreálsa az egész munkásság érdekét fogja szolgálni. J1 Ház elnökének üdvözlése ! Ma délétől VTiz órakor Rakovszky Istvánt, a Temzetgyikásznökét s testületileg üdv8®öiték a nem­­ssetnyülés tisztviselői. Az üdvözlő beszédet Palmer K­jlkjánysttnö­ki tanácsos tartotta, mire Raskovszky kiSzvetlen melegséggel, keresetlen szavakkal vála­szolt Hangoztatta, hogy, bár nem tisztviselő, mind­­amalett a tisztviselők bajait nagyon is megérti. Kéréseiket mindenkor a leghum­ánusabban fogja el­­bírálni és teljesíteni. Végezetül utalt arra a közel negyedszázados barátságra, amely a Ház tisztvise­lőihez egybefűzte. A Ház tisztviselői lelkesen megéljenezték Ra­­kovszkyt, akik ezután Lukovich Aladárt a ház­nagyot akarták felkeresni, aki azonban betegsége miatt nem jött el a Házba, így üdvözlése holnapra marad.­ Pallavicini válasza a kisgazda­­pártnak Ptritavicini /György őrgróf, aki kilépett a kis­­gazdapáirtbéli/a kisgazdapárt felszólítására ma le­vélben indokolta meg kilépésének okait Azt írja levelében, hogy a párt el alkar az elöl a látszat elől zárkózni, mintha keresztény és nemzeti alapra helyezkedett, volna, mert különben ez a jelleg a nevében is kifejezésre jutna. Azt állítja, hogy a párt egyik jelöltje, Mohácsi Lajos a proletárdikta­túra alatt Pápán kommunista lapot szerkesztett. Terézdiy Győző képviselő pedig kommunista volt. Ai főrendek vigiliátó bizottságot alakítottak A főrendiház iffibb tagja tegnap Pest várme­gye székházában, fa- főispáni tanácsteremben, érte­kezletre hívtatt össze a főrendiházi tagok egy na­gyobb csoportjai. .Az értekezleten azt a sajátsá­gos helyzetet kívánták megbeszélés tárgyává tenni, amelyet az idézett elő, hogy az egrykamara rendszerű nemzetgyűlés funkcióba lépett, holott a főrendiház még eltörölve nincs. Wlassics Gyula báró elnökölt az értekezleten s hosszabb előadás­ban oda konnkiludált, hogy a főrendiház maradjon , csendes passzivitásban, nehogy a közhatalmakat­­ provokálni, vagy nagy fontosságú feladatukban,­­ első helyen a békeszerzésben, zavarni látszassák,­­ de indítványozta, hogy egy vizitáló bizottságot , küldjenek ki, amely figyelemmel kísérje a fejle­ményeket és mint magánbizottság megfelelő alkal­makon és helyeken érvényesítse az alkotmányról, jogfolytonosságról stb. az értekezleten kifejtett­­ nézeteket. Rudnyánszkij háznagy, Miklós (Idén.­­­­ Ráday Gedeon gróf, Chorin Ferenc és Berzeviczy Albert hozzászólása után az értekezlet a vizitáló bizottság összeállítását az elnökre bízta. Drozdy Győző ügye A­­Iír-iyar Távs­írli Irodát fölkérték a követ-­­­kező sorok közlésére: Pallavicini György Őrgróf vádoló leveléper kapcsolatban Drozdy Győző kép­viselő kivan magára az Országos Kisgazda- és Föld­­mivespárt elnöksége ez után fölszólít mindenkit, akik nevezettnek a proletárdiktatúra alatti műkö­désére vonatkozólag bármiféle adattal rendelkez­nek, hogy­­ azt a pártelnökség tudomására hozni szíveskedjenek. (Vill., Eszterházy­ utca 25..) / Renn^r emyeg&plass antantot ! AN^netországiiozgató csatlakozásra biztatja a napot — Nyug^tíjm­agyarországról nem tár­gyal a magyar kormánynyal — Az antant nem akar szakítani Amerikával­­.vVo­r -».... Budapest, február .2.0. . .. 1 e v/, v,-,- yju; v­é j (A Magyarország tudósiféj£$­J,y,$?pn#i;i /kancellár úr ugyancsak furcsán értelmezi a lst.-germaini békeszerződést. Nem tudjuk, hogy tanulmányozta-e a magyar közmondásokat, de az bizonyos, hogy egyet jól megtanult és pedig ezt. Ha akarom vemhes, ha a­karom nem vemhes. Ez a fiók Machiavelli a nyugat­­i■magyarországi kérdésre vonatkozólag azon az állásponton van,­ hogy a békeszerződés érlelésében ez res judiecta, amely szent és sérthetetlen.- Ezt mondta délelőtt Bécsben. Délután pedig Purkes­dorfból odakiáltotta az antantnak, hogy siessen segíteni Ausztrián,­­ mert különben ő félre áll és akkor az osz­­trák nép maga veszi kezébe az ügyek inté­zését. A nép pedig arra az útra fog áttérni, amelyik Berlinbe visz, vagyis csatlakozni fog Németországhoz. Tisztelettel kérdjük Rennier úrtól, hogy miért nem tekinti a csatlakozás megtiltását is rés judicatának? Hiszen ez ép­pen olyan postufaluma, a békeszerződésnek, mint a nyugatmagyarországi ügy. És Renner úr mégis lázít, fenyegetődzik, pedig erre sem­mi oka sincsen, mert a békekonferencia sza­kadatlanul foglalkozik Ausztria sorsával, sőt maga Renner jelentette ki, hogy az osztrák valuta rohamos javulása az antant segítségé­nek tulajdonítható, úgy látszik, hogy a wil­­soni pálda ragadós és az amerikai elnök után most Ausztria kancellárja akar ráijeszteni az instantra. Bécs, február 20. Renner dr. kancellár tegnap Purkesdorf­­ban beszédet mondott, amelyben ezeket a ki­jelentéseket tette: — Teljesen tehetetlen állam vagyunk és nem élhetünk meg a szomszédainkkal való együttműködés nélkül. Attól tartunk, hogy a nagyhatalmak segítsége későn jön. Komolyan félek tőle, hogy ez a segítség, amelyre szá­mítunk, nem érkezik meg idejében. Ha az utóbbi idők eseményeire gondolok, hin­nem kell benne, hogy a segítség meg­­■ érkezik. Lehetséges, hogy a korona ár­­árfolyamának Svájcban történt emelkedése már ennek a jele, hogy az Ausztriának nyúj­tandó hitel köztudomásúvá vált. Azért mon­dom ezt, mert számítok az­ antant segítségére és egész politikámat erre alapítom. Ha azon­ban a segítség elmarad, akkor elkövetkezik az a pillanat, amidőn ki kell jelentenem: nem bírom tovább. Akkor az egész népnek kell megkísérelnie a megoldás megtalálását. Ez pedig a csat­lakozás problémája. Az osztrák nép nem fog föllázadni a hatalmak ellen, nem ha­tározza el a csatlakozást ezek akarata ellenére, de megtörténhetik, hogy a nép el­hagyatottnak érzi magát és nem­ lát maga elött más utat, csak azt, amely Berlinbe visz. (MTI.) ■../ Bécs, február 20. Az osztrák nemzetgyűlés tegnapi ülésén Bemner képviselő, volt külügyi államtitkár inter­pellált a nyugat magyarországi kérdésben, amire Renner kancellár hosszasan válaszolt. Kijelentette, h­ogy az osztrák kormány a salui gerilláim béke alapján áll és amellett kitart. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy olyan kérdés felöl tár­gyaljon, amelyet a világ nagyhatalmai közt nem­zetközi aktussal állapítottak meg. A békeszerződés szerint a nyugatmagyarországi terület de jure már Német-Ausztriához tartozik, ez szerzett jog, bár ezidőszerint még nem tudjuk megvalósítani. Az­után azzal vádolta a magyar kormányt, hogy a nyugati határvidék lakosait a leghihetetlenebb mó­don erőszakolja a magyar államhoz való hitval­lásra. A kancellár végül megcáfolta azt a híreszte­lést, hogy Nyugatmagyarországot csehekkel akar­ták megszállatni. Ami a Magyarországgal való for­galom szabadságának helyreállítását illeti, önről szívesen hajlandó tárgyalni. A kancellár válaszát Müller-Gutenbrunn a nagynémetek részéről. Mot­tója a keresztényszocialisták, Bauer és Austerlitz pedig a szociáldemokraták részéről helyeslően vet­ték tudomásul. A francia külügyi bizottságban Ausztria sorsáról tárgyaltak Páris, február 20. A kamara külügyi bizottságának szerdai­­ülésén Margaine előadó a st.-germ­aini béke­szerződésről szóló­­ beszédében rámutatott azokra­­a nagy akadályokra, amelyek az ifjú osztrák köztársaság életképességét veszélyez­tetik és azokra­­­ veszedelmekre, ammelyek ezt az államot jövőjét illetően fenyegetik, de nem indítáfiyok't?i '%$in! a Szerelölés Visszmítalitá­­­­sát,38©tí» fentártá&dk' kikötését. • Végül hang­súlyozta az előadó, hogy bizonyos hajlandóvá­ságot lát a dunai szövetség megalakítására és fontosnak tartja, hogy Franciaország igyekez­­­zék főképpen gazdasági, befolyását biztosítani ebben az alakulásban. A megcsonkított­­Ausz­tria nem teszi a tartósság benyomását. A kö­vetkező szónok Taraion volt, aki védelmébe t­ette a békeszerződést. . Ezután általános vita kezdődött, amely­ben Brignd is részt vett. A vita a következő fakérdések körül mozgott: Meg tud-e élni az az Ausztria, amelyet a d. germ­aini szerződés teremtett, a maga erejéből és ha nem, mely államhoz vagy állam­csoporthoz fog csatlakozni? A Né­met Birodalomhoz, vagy pedig valamelyik katholikus déli államhoz, esetleg Bajor­országhoz? A bizottság ezután arról tárgyalt, mivel segíthetnék a szövetségesek Ausztriát­ Szóba került ezután Lengyelország, Csehország és a délszláv, állam, szövetkezésének kérdése is, amiben Ausztria is résztvehetne. Bonar Law ez Amerikával való együttműködésről Bécs, február 20. A Neues Wiener Tagblatt-nak jelentik Berlinen keresztül Londonból. Itt megerősítik azt a hírt, hogy Wilson memorandumban közölte a szövetségesekkel, hogy az Egyesült­ Államok kormánya kénytelen a békeszerző­dést a szenátusban visszavonni és lemondani a Franciaországgal való megegyezésről, ha a szövetségesek hozzájárulnak az adriai kér­désnek olyan megoldásához, amelyet az Unió nem helyesel. Az alsóházban Carson inter­pellációt terjesztett be erről és Bonar Law azt felelte, hogy a szöveséges hatalmaknak egyet­len olyan képviselőjük sincs, aki ne tartaná a legfontosabb körülménynek, hogy a kon­ferencia az Egyesült­ Államokkal egyetértően hozza meg határozatait. (MTI.) MAGYARORSZAQ 2 Budapest, 1920. szombat, február 11. Fentartja azt az állítását is, hogy a pártban több­­ízben beszéltek a papság és a hadsereg ellen. Vé­gül arra a konklúzióra jut, hogy nem maradhat olyan pártban, amelyben a forradalmak exponen­sei is résztvesznek. /

Next