Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
-mals ilyen tervezgetésekkel ne foglalkozzanak, mert azt megvalósítani teljesen lehetetlen. Egy másik ilyen módosítási indítvány lényegileg az volt, hogy a kormányzó a törvényhatóságok meghallgatása után oszlathassa fel a nemzetgyűlést,, amennyiben a törvényhatóságok kétharmad része ilyen értelemben nyilatkozik. Ez a felfogás sem tartotta magát, mert a nemzetgyűlés magasabb alkotmányozó testület és szuverén jogait egy alacsonyabbrendű képviselőtestület beleszólásának és határozatának nem vetheti alá. Illúzió körül A ma lament folyótján ma újból az a hir tér ejt el, hogy a msgazdapárt egri tekintélyese csoportja minden áron fuzionálni akar a Kereszténl] ^Nemzeti Egyesüléssel. Állítólag sokorópátkai Szabó István állna a mozgalom élén. párthiveinek száma mintegy 32 volna. Ez a hir inkább a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában cirkulált, a Kisgazdapártban nem igen beszéltek róla. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a pártban három frakció van, amely féltékenyen vigyáz egymásra, de hogy a közeljövőben ilyen értelemben valami változás történne, azt nem tartják egyik pártban sem valószínűnek. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Szmrecsányi György a nemzetgyűlés hétfői ülésén napirend előtt felszólalni szándékozik és a Kisgazdapártot és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját fúzióra fogja felszólítani azzal az indokolással, hogy a két párt alapjában azonos programmot vall, ilyenformán azonos célokat is szándékozik követni, nincs tehát semmi értelme a különállásna ". Azoknak támogatására, akiknek különálló céljai vannak, "ne reflektáljanak. Feloszlik a szociáldemokrata párt ? A szociáldemokrata párt vezetősége , — mint már tegnap jelentettük — fontos tanács-kozásokat folytat. A tegnap délben és délután,valamit a mai délelőtt folyamán tartott pártvezetőségi értekezleten a párt sorsára döstő■fontosságú elhatározások kerültek' szóbá.Fel' merült aza kérdés is, hogy van-e érizelme, an- nak, hogy a párt és• hivatalos ■ .orgánuma, a „Népszava14, az adott viszonyok között továbbra is működjék. A pártvezetőségi ülésen arra az elhatározásra jutottak, hogy e kérdés, eldöntését a szombaton este, vagy hétfőn délelőtt, megtartandó pártválasztányi ülésre idizzák, ahol esetleg ki fogják mondani a szociáldemokrata párt feloszlatását, a pártszervezetek, a párttitkárság és a párt hivatalos orgánumainak, a Népszavának a megszüntetését. A mai pártvezetőségi ülésen az a vélemény került többségbe, hogy a szociáldemokrata pártnak ez a félreálsa az egész munkásság érdekét fogja szolgálni. J1 Ház elnökének üdvözlése ! Ma délétől VTiz órakor Rakovszky Istvánt, a Temzetgyikásznökét s testületileg üdv8®öiték a nemssetnyülés tisztviselői. Az üdvözlő beszédet Palmer Kjlkjánysttnöki tanácsos tartotta, mire Raskovszky kiSzvetlen melegséggel, keresetlen szavakkal válaszolt Hangoztatta, hogy, bár nem tisztviselő, mindamalett a tisztviselők bajait nagyon is megérti. Kéréseiket mindenkor a leghumánusabban fogja elbírálni és teljesíteni. Végezetül utalt arra a közel negyedszázados barátságra, amely a Ház tisztviselőihez egybefűzte. A Ház tisztviselői lelkesen megéljenezték Rakovszkyt, akik ezután Lukovich Aladárt a háznagyot akarták felkeresni, aki azonban betegsége miatt nem jött el a Házba, így üdvözlése holnapra marad. Pallavicini válasza a kisgazdapártnak Ptritavicini /György őrgróf, aki kilépett a kisgazdapáirtbéli/a kisgazdapárt felszólítására ma levélben indokolta meg kilépésének okait Azt írja levelében, hogy a párt el alkar az elöl a látszat elől zárkózni, mintha keresztény és nemzeti alapra helyezkedett, volna, mert különben ez a jelleg a nevében is kifejezésre jutna. Azt állítja, hogy a párt egyik jelöltje, Mohácsi Lajos a proletárdiktatúra alatt Pápán kommunista lapot szerkesztett. Terézdiy Győző képviselő pedig kommunista volt. Ai főrendek vigiliátó bizottságot alakítottak A főrendiház iffibb tagja tegnap Pest vármegye székházában, fa- főispáni tanácsteremben, értekezletre hívtatt össze a főrendiházi tagok egy nagyobb csoportjai. .Az értekezleten azt a sajátságos helyzetet kívánták megbeszélés tárgyává tenni, amelyet az idézett elő, hogy az egrykamara rendszerű nemzetgyűlés funkcióba lépett, holott a főrendiház még eltörölve nincs. Wlassics Gyula báró elnökölt az értekezleten s hosszabb előadásban oda konnkiludált, hogy a főrendiház maradjon , csendes passzivitásban, nehogy a közhatalmakat provokálni, vagy nagy fontosságú feladatukban, első helyen a békeszerzésben, zavarni látszassák, de indítványozta, hogy egy vizitáló bizottságot , küldjenek ki, amely figyelemmel kísérje a fejleményeket és mint magánbizottság megfelelő alkalmakon és helyeken érvényesítse az alkotmányról, jogfolytonosságról stb. az értekezleten kifejtett nézeteket. Rudnyánszkij háznagy, Miklós (Idén. Ráday Gedeon gróf, Chorin Ferenc és Berzeviczy Albert hozzászólása után az értekezlet a vizitáló bizottság összeállítását az elnökre bízta. Drozdy Győző ügye AIír-iyar Távsírli Irodát fölkérték a követ-kező sorok közlésére: Pallavicini György Őrgróf vádoló leveléper kapcsolatban Drozdy Győző képviselő kivan magára az Országos Kisgazda- és Földmivespárt elnöksége ez után fölszólít mindenkit, akik nevezettnek a proletárdiktatúra alatti működésére vonatkozólag bármiféle adattal rendelkeznek, hogy azt a pártelnökség tudomására hozni szíveskedjenek. (Vill., Eszterházy utca 25..) / Renn^r emyeg&plass antantot ! AN^netországiiozgató csatlakozásra biztatja a napot — Nyug^tíjmagyarországról nem tárgyal a magyar kormánynyal — Az antant nem akar szakítani Amerikával.vVor -».... Budapest, február .2.0. . .. 1 e v/, v,-,- yju; vé j (A Magyarország tudósiféj£$J,y,$?pn#i;i /kancellár úr ugyancsak furcsán értelmezi a lst.-germaini békeszerződést. Nem tudjuk, hogy tanulmányozta-e a magyar közmondásokat, de az bizonyos, hogy egyet jól megtanult és pedig ezt. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Ez a fiók Machiavelli a nyugati■magyarországi kérdésre vonatkozólag azon az állásponton van, hogy a békeszerződés érlelésében ez res judiecta, amely szent és sérthetetlen.- Ezt mondta délelőtt Bécsben. Délután pedig Purkesdorfból odakiáltotta az antantnak, hogy siessen segíteni Ausztrián, mert különben ő félre áll és akkor az osztrák nép maga veszi kezébe az ügyek intézését. A nép pedig arra az útra fog áttérni, amelyik Berlinbe visz, vagyis csatlakozni fog Németországhoz. Tisztelettel kérdjük Rennier úrtól, hogy miért nem tekinti a csatlakozás megtiltását is rés judicatának? Hiszen ez éppen olyan postufaluma, a békeszerződésnek, mint a nyugatmagyarországi ügy. És Renner úr mégis lázít, fenyegetődzik, pedig erre semmi oka sincsen, mert a békekonferencia szakadatlanul foglalkozik Ausztria sorsával, sőt maga Renner jelentette ki, hogy az osztrák valuta rohamos javulása az antant segítségének tulajdonítható, úgy látszik, hogy a wilsoni pálda ragadós és az amerikai elnök után most Ausztria kancellárja akar ráijeszteni az instantra. Bécs, február 20. Renner dr. kancellár tegnap Purkesdorfban beszédet mondott, amelyben ezeket a kijelentéseket tette: — Teljesen tehetetlen állam vagyunk és nem élhetünk meg a szomszédainkkal való együttműködés nélkül. Attól tartunk, hogy a nagyhatalmak segítsége későn jön. Komolyan félek tőle, hogy ez a segítség, amelyre számítunk, nem érkezik meg idejében. Ha az utóbbi idők eseményeire gondolok, hinnem kell benne, hogy a segítség meg■ érkezik. Lehetséges, hogy a korona árárfolyamának Svájcban történt emelkedése már ennek a jele, hogy az Ausztriának nyújtandó hitel köztudomásúvá vált. Azért mondom ezt, mert számítok az antant segítségére és egész politikámat erre alapítom. Ha azonban a segítség elmarad, akkor elkövetkezik az a pillanat, amidőn ki kell jelentenem: nem bírom tovább. Akkor az egész népnek kell megkísérelnie a megoldás megtalálását. Ez pedig a csatlakozás problémája. Az osztrák nép nem fog föllázadni a hatalmak ellen, nem határozza el a csatlakozást ezek akarata ellenére, de megtörténhetik, hogy a nép elhagyatottnak érzi magát és nem lát maga elött más utat, csak azt, amely Berlinbe visz. (MTI.) ■../ Bécs, február 20. Az osztrák nemzetgyűlés tegnapi ülésén Bemner képviselő, volt külügyi államtitkár interpellált a nyugat magyarországi kérdésben, amire Renner kancellár hosszasan válaszolt. Kijelentette, hogy az osztrák kormány a salui gerilláim béke alapján áll és amellett kitart. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy olyan kérdés felöl tárgyaljon, amelyet a világ nagyhatalmai közt nemzetközi aktussal állapítottak meg. A békeszerződés szerint a nyugatmagyarországi terület de jure már Német-Ausztriához tartozik, ez szerzett jog, bár ezidőszerint még nem tudjuk megvalósítani. Azután azzal vádolta a magyar kormányt, hogy a nyugati határvidék lakosait a leghihetetlenebb módon erőszakolja a magyar államhoz való hitvallásra. A kancellár végül megcáfolta azt a híresztelést, hogy Nyugatmagyarországot csehekkel akarták megszállatni. Ami a Magyarországgal való forgalom szabadságának helyreállítását illeti, önről szívesen hajlandó tárgyalni. A kancellár válaszát Müller-Gutenbrunn a nagynémetek részéről. Mottója a keresztényszocialisták, Bauer és Austerlitz pedig a szociáldemokraták részéről helyeslően vették tudomásul. A francia külügyi bizottságban Ausztria sorsáról tárgyaltak Páris, február 20. A kamara külügyi bizottságának szerdaiülésén Margaine előadó a st.-germaini békeszerződésről szóló beszédében rámutatott azokraa nagy akadályokra, amelyek az ifjú osztrák köztársaság életképességét veszélyeztetik és azokra veszedelmekre, ammelyek ezt az államot jövőjét illetően fenyegetik, de nem indítáfiyok't?i '%$in! a Szerelölés Visszmítalitását,38©tí» fentártá&dk' kikötését. • Végül hangsúlyozta az előadó, hogy bizonyos hajlandóváságot lát a dunai szövetség megalakítására és fontosnak tartja, hogy Franciaország igyekezzék főképpen gazdasági, befolyását biztosítani ebben az alakulásban. A megcsonkítottAusztria nem teszi a tartósság benyomását. A következő szónok Taraion volt, aki védelmébe tette a békeszerződést. . Ezután általános vita kezdődött, amelyben Brignd is részt vett. A vita a következő fakérdések körül mozgott: Meg tud-e élni az az Ausztria, amelyet a d. germaini szerződés teremtett, a maga erejéből és ha nem, mely államhoz vagy államcsoporthoz fog csatlakozni? A Német Birodalomhoz, vagy pedig valamelyik katholikus déli államhoz, esetleg Bajorországhoz? A bizottság ezután arról tárgyalt, mivel segíthetnék a szövetségesek Ausztriát Szóba került ezután Lengyelország, Csehország és a délszláv, állam, szövetkezésének kérdése is, amiben Ausztria is résztvehetne. Bonar Law ez Amerikával való együttműködésről Bécs, február 20. A Neues Wiener Tagblatt-nak jelentik Berlinen keresztül Londonból. Itt megerősítik azt a hírt, hogy Wilson memorandumban közölte a szövetségesekkel, hogy az Egyesült Államok kormánya kénytelen a békeszerződést a szenátusban visszavonni és lemondani a Franciaországgal való megegyezésről, ha a szövetségesek hozzájárulnak az adriai kérdésnek olyan megoldásához, amelyet az Unió nem helyesel. Az alsóházban Carson interpellációt terjesztett be erről és Bonar Law azt felelte, hogy a szöveséges hatalmaknak egyetlen olyan képviselőjük sincs, aki ne tartaná a legfontosabb körülménynek, hogy a konferencia az Egyesült Államokkal egyetértően hozza meg határozatait. (MTI.) MAGYARORSZAQ 2 Budapest, 1920. szombat, február 11. Fentartja azt az állítását is, hogy a pártban többízben beszéltek a papság és a hadsereg ellen. Végül arra a konklúzióra jut, hogy nem maradhat olyan pártban, amelyben a forradalmak exponensei is résztvesznek. /