Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
MAGYARORSZÁG , XXVII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM Somogyi Bélának, a „Népszava" szerkesztőjének kegyetlen meggyilkolása vér lázító cselekedet. Ez a gonoszság többet árt az országnak, mint egy csomó okosság és igen sok jóravaló törekvés használhat. Méltán zaklatja és háborítja fel az ország becsületes közvéleményét. Ellenségeink, akik lesve lesnek minden oly jelenségre, melyet kihasználhatnak ellenünk, bizonyosan kapva kapnak ezen az orgyilkosságon, hogy vele a külföld előtt újból befeketítsék Magyarország közállapotait. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ez a rettenetes eset valóságos országos szerencsétlenségi számba megy. Magát a tragédiát semmiféle intézkedés, semmiféle emberi jóakarat és bölcseség immáron jóvá nem teheti, de az ország becsülete a legerélyesebb eljárást követeli annak beigazolására és az egész világ előtt való dokumentálására, hogy magának a nemzeti közvéleménynek semmi köze sincs az elkövetett aljassághoz, sőt haragos felháborodással tiltakozik ellene. Bölcsen állapította ezt meg maga a kormány is a tegnap tartott miniszteri tanácskozáson és a miniszterelnök ma a nemzetgyűlésen. És hogy maga a kormány milyen nagy jelen* tőséget tulajdonít az elkövetett gonoszság ellen Való állásfoglalásnak, eléggé bizo nyítja az, hogy az eseményt azonnal minisz teri tanácskozás és nemzetgyűlési kijelen* tés tárgyává tette. Nem lehet, nem szabad tűrni, hogy Magyarországon sötét balkáni gonoszságok kompromittálják az újjáépítés munkájának azt a szellemét, mely áthat minden magyar embert és elsősorban minden hatalmi té* nyezőt Mikor az angol alsóházban az angol kormány nevében állitják ki igazság* szolgáltatásunk törvényességének és be*csületességének bizonyítványát, mikor az angol kormány nevében jelentik ki, hogy itt az országban nem a terror, hanem a törvény és igazság uralkodik, nem lehet, nem szabad tűrni, hogy itt az „egyéni akciók" martalóckodása gáncsot vessen a törvény és becsület uralmának. Magyarországnak most , épp oly szüksége van a belső rendre, mint a mindennapi kenyérre. Aki ez ellen a belső rend ellen vét s az ország becsületét aknázza alá, hazaárulást követ el s kimondhatatlan kárt okoz a nemzetnek. Mikor a legnagyobb józanságra, előrelátásra, nyugalomra s a nemzeti erők egyesítésére van szükség, hogy a társadalom a politika mellett meg* kezdhesse az alkotó, termelő munkát: könyörtelenül ki kell irtani a gonosz szen* vedélyek és brutális indulatok féktelenke* déseit. A legmesszebbmenő preventív in* tézkedések teendők a gonosz és vészedelemes „egyéni akciók" megakadályozására. Ebben össze kell fognia a társadalomnak és minden hatalomnak. Aki ebben a mostani szerencsétlen helyzetünkben sem érti meg, hogy az országnak most belső fesebdre és nyugalomra van szüksége; aki a maga zabolátlan indulatait és egyéni törekvéseit most is oktalanul és gonoszul az ország legszentebb érdeke fölé helyezi: azt nem lehet, nem szabad kímélni, mert vagy javíthatatlan bűnös, vagy gyógyít* hatatlan őrült. Úgy kell vele bánni, mint a bűnössel vagy az őrülttel, mint a köz* veszedelmes emberrel. Ennek a most elkövetett borzalmas* Budapest, február 20. pA Magyarország tudósítójafídí.) Az ideiglenes államhatalom ilykiíltásáról a nemzetggyűléshez leterjesztendő törvényjavaslat közvetlen benyújtása előtt ismételten még egy pártkdíj konferencia elé és előreláthatólag újabb módosításra kerül. Mint ismeretes, a javaslat eredeti szövegezése ellen annak idején komoly és mértékadó helyről hangzottak el kifogások. Ez ellenvetések honorálásaképpen kedden tartott pártközi konferencia fontos változtatásokat eszközölt. Elsősorban felvették a javasllatba azt, hogy a kormányzónak vétójoga van — a fontosabb módosítás pedig az volt, hogy a nemzetgyűlést a kormányzó feloszlathatja, amennyiben az munkaképtelennek bizonyulna. Ebben az esetben, mint azt már jelentettük, a kormányzó üzenetet küld a nemzetgyűlés elnökének, melyben felszólítja őt, hogy a házszabályok alkalmazásával Hasson oda, hogy a nemzetgyűlés munkaképes legyen. Ha ennek záros határidőn belül nem lesz foganatja, úgy a kormányzó a nemzetgyűlést feloszlathatja. Meg kell állapítanunk, hogy a kormányzó hatásköréről szóló törvényjavaslat első fogalmazásánál már több vezető politikus részéről hangzottak el olyan hangok, hogy a kormányzó hatásköre nagyon is szűk. Ugyancsak ehhez a csoporthoz tartozó politikusok részéről a keddi határozat után megismétlődtek e kifogások, olyannyira, hogy közvetlenül a javaslat benyújtása előtt még a kormány tagjai közül is többen — így mondják: Rubinek Gyula, de Friedrich István is — feszegetni kezdték e kérdést és megállapodtak abban, hogy a javaslat e tekintetben hiányos és erősen korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, melyeket miniden körülmények között módosítani, illetve tágítani kell. — Ha egy Habsburgnak — mondotta informátorunk — meg volt a korlátlan házfeloszlatási joga, miért ne adjuk meg ezt sognak a tetteseit pedig ki kell kutatni és akárhogyan kuszálódtak is össze ennek a merényletnek száki, akárhová vezessenek is: teljes világosságot kell rá deríteni s a becsületes és törvényes magyar igaz- ságszolgáltatás egész teljességével sujtandók a bűnösök, akik nemcsak egy embert gyilkoltak meg orvul, hanem bűnt követtek el az ország becsülete, tekintélye és legféltettebb érdekei ellen, egy magyar embernek, aki bizonyára csak az ország érdekében és végszükség esetén él e joggal. A törvényjavalat megváltoztatásának szándéka konkrét formát a miniszterelnök tegnapi teveszélyén vett, ahol több vezető politikus folytatott e tárgyban fesztelen eszmecserét. Rubinek Gyula többizben hosszasan konferált Andrássy Gyula gróffal, aki a hatáskör szélesítésének legerősebb híve. A képviselőhöz mai ülésén e tervbe már több párttagot is bevontak, így érlelődött meg az eszme, mire Huszár Károly miniszterelnök elállt a javaslatnak mára tervezett benyújtásától és déli egy órára a pártvezéreket közös konferenciára hívta egybe. A most előterjesztésre kerülő módosítás korlátlan házfeloszlatási jogot biztosítana a kormányzónak. " minden üzenetküldés nélkül. Ezt a felfogást azonban sokan nem osztják és a tervet úgy akarják módosítani, hogy a kormányzó a nemzetgyűlést munkaképtelenség esetén mégis csak korlátozásokkal oszlathatja fel, mégpedig amennyiben ebbe a Kúria és a közigazgatási bíróság elnöke beleegyezne. Erről van szó a mai pártközi értekezleten. Megemlítendőnek tartjuk, hogy van egy kisebb csoport, amely állást akar ez újabb módosítás ellen foglalni és abban reménykedik, hogy a konferencia határozata nem megy keresztül a pártokban. A módosítás hívei azonban azt hiszik, hogy ők abszolút többségben vannak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában az ülés vége táján élénken pertraktálták a módosítás hírét. Ennek kapcsán az egyes párttagok több tervezetet kolportáltak, így többek között azt, hogy a kormányzónak meglegyen ugyan a korlátlan házfeloszlatási joga, de ebben az esetben a három hónap múlva összeülő új nemzetgyűlésnek adja vissza a hatalmat, vagyis mondjon le. Huszár Károly miniszterelnök természetesen kijelentette azoknak, akik azideáival előálltak, hogy , , Újabb tárgyalások a kormányzó hatásköréről Elhalasztották a törvényjavaslat benyújtását — Tágítani akarják a házfeloszlatási jogot — Ma délben pártközi értekezlet ült össze Egyes szám ára 80 fillér