Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-21 / 45. szám

MAGYARORSZÁG , XXVII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM Somogyi Bélának, a „Népszava" szer­­kesztőjének kegyetlen meggyilkolása vér­ lázító cselekedet. Ez a gonoszság többet árt az országnak, mint egy csomó okosság és igen sok jóravaló törekvés használhat. Méltán zaklatja és háborítja fel­ az ország becsületes közvéleményét. Ellenségeink, akik lesve lesnek minden oly jelenségre, melyet kihasználhatnak ellenünk, bizonyos­­an kapva­ kapnak ezen az orgyilkosságon, hogy vele a külföld előtt újból befeketíts­­ék Magyarország közállapotait. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ez a rettenetes eset valóságos országos szerencsétlenségi számba megy. Magát a tragédiát semmiféle intézkedés, semmiféle emberi jóakarat és bölcseség immáron jóvá nem teheti, de az ország becsülete a legerélyesebb eljárást követeli annak be­­igazolására és az egész világ előtt való do­­kumentálására, hogy magának a nemzeti közvéleménynek semmi köze sincs az el­­követett aljassághoz, sőt haragos felhá­­borodással tiltakozik ellene. Bölcsen álla­pította ezt meg maga a kormány is a teg­nap tartott miniszteri tanácskozáson és a miniszterelnök ma a nemzetgyűlésen. És hogy maga a kormány milyen nagy jelen* tőséget tulajdonít az elkövetett gonoszság ellen Való állásfoglalásnak, eléggé bizo­ nyítja az, hogy az eseményt azonnal minisz­ teri tanácskozás és nemzetgyűlési kijelen* tés tárgyává tette. Nem lehet, nem szabad tűrni, hogy Magyarországon sötét balkáni gonoszságok kompromittálják az újjáépítés munkájának azt a szellemét, mely áthat minden magyar embert és elsősorban minden hatalmi té* nyezőt Mikor az angol alsóházban az angol kormány nevében állitják ki igazság* szolgáltatásunk törvényességének és be*­csületességének bizonyítványát, mikor az angol kormány nevében jelentik ki, hogy itt az országban nem a terror, hanem a törvény és igazság uralkodik, nem lehet, nem szabad tűrni, hogy itt az „egyéni akciók" martalóckodása gáncsot vessen a törvény és becsület uralmának. Magyarországnak most , épp oly szük­­sége van a belső rendre, mint a mindennapi kenyérre. Aki ez ellen a belső rend ellen vét s az ország becsületét aknázza alá, hazaárulást követ el s kimondhatatlan kárt okoz a nemzetnek. Mikor a legnagyobb józanságra, előrelátásra, nyugalomra s a nemzeti erők egyesítésére van szükség, hogy a társadalom a politika mellett meg* kezdhesse az alkotó, termelő munkát: könyörtelenül ki kell irtani a gonosz szen* vedélyek és brutális indulatok féktelenke* déseit. A legmesszebbmenő preventív in* tézkedések teendők a gonosz és vészedele­m­es „egyéni akciók" megakadályozására. Ebben össze kell fognia a társadalomnak és minden hatalomnak. Aki ebben a mos­­tani szerencsétlen helyzetünkben sem érti meg, hogy az országnak most belső fesebdre és nyugalomra van szüksége; aki a maga zabolátlan indulatait és egyéni­­ törekvéseit most­ is oktalanul és gonoszul az ország legszentebb érdeke fölé helyezi: azt nem lehet, nem szabad kímélni, mert vagy javíthatatlan bűnös, vagy gyógyít* hatatlan őrült. Úgy kell vele bánni, mint a bűnössel vagy az őrülttel, mint a köz* veszedelmes emberrel. Ennek a most elkövetett borzalmas* Budapest, február 20. pA Magyarország tudósítójafídí.) Az ideig­lenes államhatalom ily­kiíltásáról a nemzet­­ggyű­léshez let­erjesztendő törvényjavaslat közvetlen­ benyújtása előtt ismételten még egy pártkdíj konferencia elé és előreláthatólag újabb módosításra kerül. Mint ismeretes, a javaslat eredeti szöve­gezése ellen annak idején komoly és mérték­adó helyről hangzottak el kifogások. Ez ellen­vetések honorálásaképpen kedden t­a­rtott pártközi konferencia fontos változtatásokat eszközölt. Elsősorban felvették a javasllatba azt, hogy a kormányzónak vétójoga van­ — a fontosabb módosítás pedig az volt, hogy a nemzetgyűlést a kormányzó feloszlathatja, amennyiben az munkaképtelennek bizo­nyulna. Ebben az esetben, mint azt már jelentet­tük, a kormányzó üzenetet küld a nemzet­­gyűlés elnökének, melyben felszólít­ja őt, hogy a házszabályok alkalmazásával Hasson oda, hogy a nemzetgyűlés munkaképes le­gyen. Ha ennek záros határidőn belül nem­ lesz foganatja, úgy a kormányzó a nemzet­gyűlést feloszlathatja. Meg kell állapítanunk, hogy a kormányzó hatásköréről szóló törvényjavaslat első fogal­mazásánál már több vezető politikus részéről hangzottak el olyan hangok, hogy a kor­mányzó hatásköre nagyon is szűk. Ugyancsak ehhez a csoporthoz tartozó politikusok részé­ről a keddi határozat után megismétlődtek e kifogások, olyannyira, hogy közvetlenül a javaslat benyújtása előtt még a kormány tag­jai közül is többen — így mondják: Rubinek Gyula, de Friedrich István is — feszegetni kezdték e kérdést és megállapodtak abban, hogy a javaslat e tekintetben hiányos és erő­sen korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, melyeket miniden körülmények között módo­sítani, illetve tágítani kell. — Ha egy Habsburgnak — mondotta informátorunk — meg volt a korlátlan ház­­feloszlatási joga, miért ne adjuk meg ezt sog­nak a tetteseit pedig ki kell kutatni és akárhogyan kuszálódtak is össze ennek a merényletnek száki, akárhová vezesse­nek is: teljes világosságot kell rá deríteni s a becsületes és törvényes magyar igaz-­ ságszolgáltatás egész teljességével sujtan­­dók a bűnösök, akik nemcsak egy embert gyilkoltak meg orvul, hanem bűnt követ­­tek el az ország becsülete, tekintélye és legféltettebb érdekei ellen, egy magyar embernek, aki bizonyára csak az ország érdekében és végszükség esetén él e joggal. A törvényjavalat­­ megváltoztatásának szándéka konkrét formát a miniszterelnök tegnapi teveszélyén­ vett, ahol több vezető po­litikus folytatott e tárgyban fesztelen eszme­cserét. Rubinek Gyula többizben hosszasan konferált Andrássy Gyula gróffal, aki a ha­táskör szélesítésének legerősebb híve. A kép­viselőhöz m­ai ülésén e tervbe már több párt­tagot is bevontak, így érlelődött meg az eszme, mire Huszár Károly miniszterelnök elállt a javaslatnak mára tervezett benyújtásától és déli egy órára a pártvezéreket közös konferenciára hívta egybe. A most előterjesztésre kerülő módosítás korlátlan házfeloszlatási jogot biztosítana a kormányzónak. "­­ minden üzenetküldés nélkül. Ezt a felfogást azonban sokan nem osztják és a tervet úgy akarják módosít­a­ni, hogy a kormányzó a nemzetgyűlést munkaképtelenség esetén mégis csak korlátozásokkal oszlathatja fel, még­pe­dig amennyiben ebbe a Kúria és a közigazga­tási bíróság elnöke beleegyezne. Erről van szó a mai pártközi értekezleten. Megemlítendőnek tartjuk, hogy van egy kisebb csoport, amely állást akar ez újabb módosítás ellen foglalni és abban reményke­dik, hogy­ a konferencia határozata nem megy keresztül a pártokban. A módosítás hívei azonban azt hiszik, hogy ők abszolút többség­ben vannak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés párt­jában az ülés vége táján élénken pertraktál­­ták a módosítás hírét. Ennek kapcsán az egyes párttagok több tervezetet kolportáltak, így többek között azt, hogy a kormányzónak meglegyen ugyan a korlátlan házfeloszlatási joga, de ebben az esetben a három hónap múlva összeülő új nem­zetgyűlésnek adja vissza a hatalmat, vagyis mondjon le. Huszár Károly miniszterelnök természe­tesen kijelentette azoknak, akik az­­ideáival előálltak, hogy , , Újabb tárgyalások a kormányzó hatásköréről Elhalasztották a törvényjavaslat benyújtását — Tágítani akarják a házfeloszlatási jogot — Ma délben pártközi értekezlet ült össze Egyes szám ára 80 fillér

Next