Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

.... •­ ....................... .­­ ■ f c­/ fr BUDAPEST, 1920 MÁRCIUS 26. PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 74. SZÁM Segíteni lá.M2efmdien­ / Segiteni^foll a­lszenvedokön! Élelmi* /szerekLn­^Kcsl jutatni a nyomorgó tiszt* • via^foliot? Védelmezni kcj­l könyörtelen munkaadókkal szemben a jóindu­latu mun* kasokat! A ne nzetgyűlés tegnapi ülésén ezek az üdvös­ és-t­ecsületes kívánságok hangzottak fel. Abból .^zűrzavaros lármá­ból, abból a csúnya tüjfele désből, abból az alacsony személyes Aupszából, * mely az utóbbi napokban c^y ^visszatetszővé tette a magyar politikai illetet, igazán jóleső hatással emelkedtek-e ki tegnap ezek a ki* vánságok. Mintna^ja pemzletgyülés magára és súlyos, egyutta! nemes feladataira is*­­ mert volna/Meg találta $a kontaktust a nemzetgyűlés kötelessége és a szerencsét* len ország legéljetőbn­^szükségei közt. Az élelmiszersszerzés úgy nehezedik rá a dolgozó ko­rposZtályra, mint valami rettenetes átok. A szerencsétlen tisztviselői osztály s általában a dolgozó társadalom egész szellemi világát lefoglalja, gúzsba* köti a mindennapi kenyér megszerzésének keserves gondja. Méltán megkövetelheti, hogy az államhatalom segítsen rajta. Ha igénybe veszi munkáját, tegye is lehetővé, hogy fizikuma is, elméje is megbirkózhass­­ék a munkával. A miniszterelnök tegnap a nemzet­­gyűlés összes pártjainak éljenzései közt jelentette be, hogy tekintélyes mennyiségű lisztet és gabonát kapunk az Egyesült­ Államoktól meg Angliától előnyös felté­­telű hitelre. A magyar szenvedők panasza, mely kitör a ziláló tüdőkből, im meghall­­gatásra talált Amerikában meg Angliában Akikkel a rettenetes háború gyilkos bor* zalmasságainak esztendői alatt mint ellen*­ség állottunk szemben s akik a győztes ellenfél diadalmát ülték és ülik rajtunk, ám könyörületes felebarátainkká lettek. Letipottságunkban megszereztük azt, ami­­től a háború megfosztott bennünket: a világ két leghatalmasabb nemzetének ro­­konszenvét, mely a segítségnyújtásban jut most kifejezésre. Becsüljük meg ezt a ránk nézve­ életbevágó sikert. És legyünk rajta, hogy továbbra is kiérdemeljük. A magyar politikai életnek meg kell tisztulnia. Politikusainknak meg kell érte­niük, hogy rá vagyunk utalva a külföld jóindulataira. Meg kell érteniük, hogy a szélsőséges áramlatok, akármilyen nemes erkölcsi forrásokból erednek is és akár* milyen nemzeties célokra irányozódnak is, ez idő szerint nem kedveznek a szélsősé­­gekkel szemben szinte túlzottan érzé­­kennyé vált nyugati nemzetek előtt a magyar ügynek. De a magyar nemzet belső életének mostani állapota se olyan, hogy szabad lenne a szenvedések közt gyötrődő kedélyeket folytonos politikai herce*hur* cákkal izgatni. Hogy szabad lenne a köz* véleményben azt a végzetesen, vészedel* mes hitet fölkelteni, hogy a legtisztább nemzeti akarat révén megalkotott nemzet* gyűlésnek nincs elegendő fogékonysága sem a szenvedések megértése, sem, a leg­­égetőbb szükségek kielégítése dolgában. A nemzetgyűlésnek meg kell szilárdítani maga iránt a nemzet bizodalmát. A nem­­zetgyűlésnek példát kell adni az alkotó munkára törekvő készségből, mert a nem­­zetet magát meg kell tanítani arra az igazságra, hogy termelő és teremtő munka nélkül végképp tönkremehet. Szerencsés jelenség, hogy a nemzeti­gyűlés tegnap ráeszmélt erre a hivatásra. Az interpellációk rendjén oly kívánságok hangzottak föl, a kormány részéről oly nyilatkozatok történtek, melyek bizony* Budapest, március 25. (A Magyarország tudósítójától.) Ma reg­gelre minden igazi ok és alap nélkül olyan hírek láttak napvilágot,­ mintha a parlamenti­­ események és főként a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában rövidesen beálló szakadás a kormány helyzetére is befolyást gyakorolna.­­ Érdeklődtünk e hírek valódisága felől és több helyről nyert információk alapján jelenthetjük, hogy a kormány helyzetében nem történt ér­demi változás, vagy fordulni. A nemzetgyűlés eddigi eseményei termé­szetesen nem elégítik ki a politika komoly és felelős tényezőit. Erre vall a Kisgazdapárt félhivatalosának az a mai közlése, hogyha a nemzetgyűlés továbbra is személyes kérdések tárgyalásával szándékozik foglalkozni, „ezek­nek alighanem a Ház feloszlatás botjával kell visszaütni". A Friedrich-csoport elégedetlen­sége sem ok vagy bizonyíték arra, hogy a kormány elhagyná helyét, mert a kormány tagjai és a nemzetgyűlés vezető politikusai tel­jesen tisztában vannak e csoport értékének jelentőségével.. Túlzott hírek tizenöt-húsz em­berre becsülik a Friedrichék csoportját.. Ez­zel szemben az igazság az, hogy Friedrch kiválása ese­tén nydbc­ítv ember­­■ női többre nem­ számíthat. Már est egyedül az azt jelenti, hogy Fried­­richékos­i szokás szerint nagyobbak a valóságnál­­ságai annak, hogy a nemzetgyűlés és a kormány egészséges érzékkel bír szeren­­csétlenségbe jutott országunk és nemze* tünk elsőrendű érdekei iránt. És ime, ezek­nek az érdekeknek hangoztatása, ezeknek az érdekeknek oltalmazására megnyilvá* nult készség felismerése egyszerre harmó* niát teremtett a nemzetgyűlés pártjai közt. Akik az imént még egymással cival kodtak s vad indulatokkal törtek egy* másra, összetalálkoztak a kötelességtelje* si-tés parancsoló szükségének megértésé* ben. Ezen az uton és ebben a szellemben­­ kell a nemzetgyűlésnek dolgoznia. A keresztény párt egyik vezető politikusa erre vonatkozólag a következőket mondotta nekünk"­­.Minden erősebb válsághír túlzott. Szó sincs nagyobb kiválásokról, annál kevésbé, mert a párt zöme régi keresztény nemzeti po­litikusokból áll. Az a lista, amelyet Friedrich csoportja gyanánt a mai reggeli lapok­­közöl­tek, merőbem téves. Klebehbergrel igazán senki sem mondhatta, hogy, Friedrich-párti volna. de nem az Iluber sem és Izriszl sem, akik a listában szerepelnek. Majd minden el­válik a dolog végénél, ami csalódással fog végződni Friedrichékre és kellemes meglepe­tésben részesíti a pártunkért aggódók tö­megét. Az a hír, mintha a Friedrich-csoport a kisgazdák felé orientálódna, távolról sem áll. I.fcky Károlyinak a Kisgazdapártban tör­tént látogatása a ik-nzfélőlbéjyi£g*ésről ff#!To törvényjavaslat mócRJSfk­Saval állott összefüggésben, amelyre szeretne a Kisgazdapártiján támogatást nyerni. A választások kérdésével kapcsolatban Simonyi-Saffcadam Sándor miniszterelnök véglegesen­­­eje akarja tölteni a belügyi vitát. A kisgazdapárti miniszterek azonosították magukat a miniszterelnök felfogásával, mert jól tudják, hogy a miniszterelnök képtelen a mai körülmények között a belügyminiszté­rium vezetésére annyi gondot fordítani, ameny­­nyit e hivatal vezetése megkíván. Simonyi- Semadam Sándor vállára nehezedik ezenfelül Si­mony­i átadja a bel­ügyi tárcát Keresztény pár­ti lesz aki új belügyminiszter — Neuillyből hoznak külügyi minisztert — Hétetgu parlamenti vizsgáló­bizottság a Lingauenügyben­­ — Szom­­baton repkihiet ad lóidőt a hadirokkantaknak — Kisgazda és függet­­­­lenségi jelöltek a Tiszántúl Esy és Kim ára 80 fillér

Next