Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
I SSA'GJY'AHORSZ'ISG Budapest, 1920. szerda, május 26. ,9\* * min! a többi legyített állam, amely a keserű kényszernek engedve, fénytelen volt a diktált bábesz erződéseket elfogadni és aláírni. — Ama borzasztó^károk után, amnelyeket az ország a bolsevázmus ’s a román ínegsz^jilSs a következtéten szenvedett, r.sm . vagyunk abban a helyzetben, hogy egy esemeges megszállás újabb bajait zúdítsuk magunkra. Afféffel nagyobb "baj volna ez, miután az országkéost már szerencsésen a talpraállás és a gazdasági erői javulása stádiumába jutott és senki a felelősséget azért nem vállalná, hogy ezt a javulási folyamatot feltartóztassa vagy megakassza. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határozta el és ez időszerint mm terjeszthető a nemzetgyűlés elé, mert az nem képviseli Magyarország egész területét. Könnyen megtörténhetnek tállái, hogy a mai csonka nemzetgyűlést a későbbi teljes nemzetgyűlés dezsti vuálná. — A békeszerződés a magyar államra különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben •• olyan mérvű terheket ró,amelyeket az nem fogelviselhetni. Egyedül reményünk a békeszerződés végrehajtása rendjén felülkerekedő jobb belátás. — Ami pilladszónyi idilprfitikai orientálódásunkat illeti, nem tudnék egy olyan lm! megnevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni., kivánnánk. Ahol baráti jobbot találunk és ahol bizonyos előnyt látunk a magunk számára, ott azt elfogadjuk, de nagy súlyt fektetünk arra, hogy a szomszéd államéival jó baráti viszonyban legyünk. Bízvást rendijük, hogy a győzök is be fogják látni, hogy ha ő érdekük is, hogy ne kergessék kétségbev présbe a legyőzötteket. az kormány jegy Jóka y Iván rendkívüli követ Vers 21-én adta át Henry francia ezmagyar békedelegáció jegyzékét, aki Albert gróf bejelenti, hogy a egáció lemondott s mandátumát visszaadta a magyar kormánynak. Ugyanaznap adta át Preznovszky a magyar kormány válaszjegyzékét, amelyben a magyar kormány kijelenti, hogy kész aláírni a békeszerződést és mihelyt közük vele az aláírásra kitűzött határidőt, haladéktalanul kiküldi megfelelő felhatalmazással ellátott képviselőit. \ }égy'i*ét-es Henry •élléit* azontal továbbította liléteké* helyre. A magyar kormány jegyzőke igy hangzik: Elnök Úr! A magyar békeküldöttség, mint az május 17-é a, kell Isiiéből kitűnik,. vis^za a^ia meghatalmaz ipát .íne Yi bírójának. A, bake küldötteg érközési' feketét léhrAg nek ' i,* hogy r ráír'on egy olyast szerzödést, amelyet elHgiH két tailá Hiutka is teljesithetetlennek jelentett ki s amelynek rer.dsikergspit hiába, igyekezett megváltoztatni.. Véleménye szerint"éfel, ’essy’ Tolvajéles helyzet teremtette kényszer tehetné megokolttá a szerződés aláhrázát, azonban a hídekülddség nem érzi magát illetékesnek annak elbirálásárrl, vajjon az a kényszer tir.5‘Seif(lEbáll-é° • A Bgyar kormány teljesen osztja azokat a megakórteket.Véreket és biráhrtokat, amelyeket •a Békeküldöttség' á’ilandian bapnos'atott, úgyszintén osztja azt az általános tiltakozást, amelyet a békeküldöttség mind a tárgyalások folyamán, mind pedig, jelen lemondó levelében kifejezésre, juttatott. Tiltakozik különösen a magyar kormány a népek szabad önrendelkezési jogánaknyílt megsértése ellen, mert csak ez a jogelv alkalmas arra, hogy bonyodalmaknak és zavaroknak elejét vegye. S éppen erre a jogalapra helyezkedve mondott le a magyar konnány -élvita.Utátatlap ,történeti jogaihoz való ragaszkodás áraik hangoztatásáról. Nem kerülté k el azonban a magyar békeküldöttség figyelmét a szövetséges és társult nagyhatalmak kísérő levelének azok a részei, amelyek véleménye szenet, ha erm-'’ is tényleges biztosítékok, mégis határozott ígéreteknek látszanak arra, hogy a békeszerződés kikötései a közel jövőben enyhittetni fognak. ^ K szövetséges társul! nafihrnafi'ht jelentik a foismére levélt)‘tt, hogy a hátártonale Súrt meiTVál ozbtr-t nem tehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák a határmegcsllapító bizottságokat, hogy elvterjesztéseket tegyenek a szükségesnek mutatkozó változtások iránt, hogy kiküszöböltessenek a békeszerződésnek amaz igazságtalanságai. amelyeknek megszűntetése általános érdeke A kisső levél szerint a határmegállapító bizottságok által teendő intézkedések * teljes mértékben ,biztosítni fogják a határ mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és társult hatalmak őrködni fognakafelett, hogy a jóvátételi bizottságok mindanniyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak" jönnek tudomására, híven meg fognak felelni feledgiiknak és rajta lesznek, hogy a népszövetség, tanácsa teljes befolyásának laterívezésével inyéktizzék fifóffSZun-'* tetni minden igazságtalanságot és, méh, tányíd’,anságot. A rutén földet illetően a kisérő lévél széleskörű autonómiát s helyez kiirrásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratátszabadon nyilváníthassa és minden befolyástól mentesen dönthessen sorsa és hovatartozandósága ílolgáben. A szövetséges és társult hattrimak bizonyára nem veték volna föl a kísérő, levélbe ezeket a határozott és világos kyetsnlépésdha nem lett volna komolyan ■, szándásaikban, hogy biztositsák a miének számára a válasz-, fásoknak és nevzetgyülésük működésének a feliek szabadiadéit. * Végül a kisérő levél kilátásba helyezi Manyarországjuk a nép sziláékés tetejének egyenlőjogú jogként való fölvételét, azzal a föltétellel, hogy híven teljesíti, a hók-szerződéshöl, réáháruló kötelmekét, szövétságés és tárgult hatalmak bizonyára teljesen tudatában vannak, mily súlyosak e Magyarországra rótt kötelezettségek. De ha Magyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbevonni, akkor, amikor a szerződés anyagi és erkölcsi követelévei túlhaladják a lehetőség határait, a legttöbb Akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. A jelen óra súlyos volta, valamint, a szövetséges és társult hatalmak kétségbevonhatatlan tékintálye ésfistén rendkívüli fontosságot ad azoknak az ígéreteknek, amelyekbenfoglaltatnfik a Magyarországot a béke aláírásira fölhívó fikmányokban. *A határozott ígéretek összessége kifejezésre juttatja a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi itt érvényesíteni törekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e kibontakozófélben lévő Szétfétszében fogják megoldani abékeszerződésből kifolyóan fölmerülő, vitás kérdéseket - és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azokat az igazságtalanságokat, is, amelyek nincsenek kifejezetten iliegethető e a kivérőlevélben. Vagy amelyeket a ki sérül evél nem iser el ilyenekül. Ezen föltevésben és ■is ország súlyos helyzetének teljes tudossában úgy véli a magyar kormány, hogy nem térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kormány azt is bizonyítja, hogy, , Magyarország Középeurópa itolikai rendszerének értékes eleme, melynek belső megszilárdulása Európának egyetemes érdeke. Van szeretnsem értesíteni Elnök Urat, hogy mikor; Ja, magyar kormánynak tudomására jut a béke aláírásának időpontja, Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással ellátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerződést. .. Fogadja Elnök Ur legmélyebb tiszteletem nyilvánítását. " Budapest, 1920. május 11i-án. Simányi Semadam s. k. minizterelnök, Teleki s. k. é f . külügyminiszter. Jr.Ipponyijfá.' a szjegyzéke Appolhyi Albe iyrgróf, a békedelegáció elnöke abban a jegyzékban, melyt?t a szövetséges hatalmak főrffácsániki elnökéhez intézed, kifejti azokat a súlyossálgokat melyeknél fogva a magyar békiedelegátatár nem érzi magát felhatalmazottnak a békeszerződés aláírására. Mindenekelőtt utal arra a kijelentésére, melyet a legfőbb tanács január 6-án tartott ülésében a magyar békedelegáció üevében tett, hogy a felajánlón békefeltételők, hacsak lényeges módosítások nem eszközöltetnek rajtuk, elfogadhatlanok, most pedig megállapítja, hogy a januári szöveggel szemben lényeges módosítások a végleges szövegben nincsenek. A magyar békederegáció trnbnk idején a területi kérdések, megoldására a népek önrendelkezési joga elvének álláspontjára helyezkedett, mert- ámbár fentartja a történelmi jogokat is, az érdekelt népek jogaihoz ragaszkodóit, mikor számukra a népszavazást követelte, így épp azokat akarta a delegáció bírókká tenni, akikről azt hirdették, hogy Magyarország elnyomta őket. Ezt a követelést ellenfeleink eltintották,vagyis elzárkóztak épp annak ,az elvnek alkalmazásától, melyet maguk hirdettek. A jegyzék kifejt, hogy a kérdéses népek megnyilatkozására vonatkozó állítások tévedések, mert ámbár ,m voltak tüntetések, mégpedig ellentétes irányúak, de sohasem voltak olyan tüntetések vagy gyűlések, amelyeken bárki is bármely nép felhatalmazásából beszélhetett min. A magyar nemzet különben, bármitörténjék, soha sem fogja megszakíani azokat az erkölcsi kötelékeket, melyek ezekhez a népekhez fűzik; a magyar nemzet szüntelenül, panaszokkal fog fordulni a nemzetek szövetségéhez mindaddig, amíg győzedelmeskedni fog a rajtuk elkövetett erőszakon. E ismeri, nogy a békedelegációnak gazdasági és pénzügyi természetű némely megjegyzése figyelembevétetett, de csak homályosan helyeznek kilátásba számunkra holmi könnyítéseket. A döntő tény azonban az, hogy a ránk nézve elfogadhatatlanoknak kijelentett békeföltételeket változatlanul fátgították. A békedelegáció, melynek megbízása ennek a kérdésünk elbírálására szóraakozik, nem tartja magát felhatalmazottnak az aláírásra. A békedelegáció nem zárkózik el annak elismerésétől, hogy a szövetségesek kísérő levele utat látszik fürítni a szerződésben foglalt némely igazságtalanság, fit az ő kitételük kiküszöbölésére. De ezek politikai szempontok, melyeknek elbírálása nem tartozik a békedelegáció illetékessége körébe. Ezek felerlegelésére a megbízók vannak hivattva, ennélfogva a békedelegáció visszaadja megbízását a kormánfinak. A kormány fog határozni az ország érdekei szerint. Tíz ország tiltakozása A lyiftgyat táviitffi Iroda jelenti: A kormányhoz tömegesen érketetet az ország minden részéből az igazságtalan békebellen tiltakozó táviratok. A meg-szállás árad legf) Alsófehér-, Marostorda-, Abaúj- torna vármegye és Baja város Budapesten tartóz- kodó közönség-a itt tartott közgyűléséből határozati javaslatot juttatok el a kormányhoz, amelyben az ország szétdáraitolása ellen foglaltak állást. Tiltakozó táviratokat küldtek: Pesten is solt Kiskun vármegye kötöttsége. Győr, Budapesti Eszpertitó Egyesület, Nagykálló, Keszthely, Balatonszentgyörgy, Kalocsa Székesfehérvár, Balatonfüred, Kiskunhalas, Kisvárda, Hőgyész, Miskes Gocsaly, Görgeteg, Kunterep, Prügy, Nyírrét, Székely, Ufehértó, Kék, Verseg, Babot, Tiszakoród, Tiszabocs, Fehérgyarmat, fülesd, Sonkád, Komlósd, Péterhida, Czibakháza, Szögliget, Lengyeltóti, Győrszentmárton, Pázmándujfalu, Lövöphíri, Nyírlövő, Bedecsi, Dunaalmás, Steiflé Lvid, Ecr, -a láp, Duhabogdány, Tárháza. Após, tag, Füzér, Kolcháza, Lészerícs, Sajószent-páter, Tiszaigar, Pécel, Királyszentistván, Mezőkövesd. Területvédő Léga tiltakozó együttse ! A TézjátékAdó Liga holnap, szerdán délel ''t 't1^órakor a Vigadóban a Magyarországot tönkre tevő béke éljen ’.iltakozó nagygyűlést tart. J^utkafalvy államtitkár Sátoraljaújhelyen Scjforaljaujhelyre! táviratoztak: fiút kafalvy Mikhlé dr. államtitkár....pünkösd hétfőn látogatott népíyülesen beszédet mondott a politikai helyzetről ^..a^Jáfftf^azország területi integritásáért folytatott küzdelemről. Az államiikár pünkösd vasárnapján is beszédet mondott a MOVE sátoraljaújhelyi pókjának alakuló ülésén, ahol szintén nagy ünneplésben volt része. Magyar kereskedők az integritásért A Magyar Kereskedők Egyesülete tegnapi közgyűlésén foglalkozott a békeszerződés , feltételeivel. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy mivel a békeszerződés feltételei hazánkra nézve elviselhetetlenek, a magyar kereskedők minden kínálkozó alkalommal és teljes erőinkkel támogatni fogják a területi integritásért meginduló mozgalmakat. Most jelent meg / MAGYAR ELEK PESTI HISTÓRIÁK Páratlanul kedves történetek a kettős főváros múltjából. Kónya Sándor a All.!.nE „ gyönyörű! többszínű borítékában —aeum Ára 30 korona 80 fillér .