Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

A versailiesi béke ígt Junius negyedikén a versailiesi Nagy* Trianon*palotában fogják aláírni azt a magyar békét. .41fn­elynél szomorúbb ok* mánya nem­ volt és nem lesz a magyar történelemnek. Évezreden keresztül kul* túráért és kereszténységért harcolt a ma* gyarság — nemes homlokán még ott a ret* tentő sebhely, amit janicsárok görbe kardja vágott — ez a nemzet, magasra tartva máriás lobogóit, virtussal, úri gőg* gel mindig elől lovagolt a halálba Európa harcaiban. A Duna völgye a háborúk völgye lett az évezred folyamán, mi ma­ gyarok sohasem híztunk fel a mások ki­­ömlő vérén, mi mindig a vérezők között voltunk, mi mindig hordtuk a rézgarast és szénaporciót a hadak oltárára, akár török, akár német hadiszekerek dübörögtek át a magyar országutakon. Mi mindig velük voltunk, vagy ellenük, de mindig harcban, új korszakok kapuja körül portyázva, — lett légyen a jelszó kereszténység avagy reformáció, népszabadság avagy bolseviz­­mus, minden ami Nyugatra megtisztulva és megnyugodva eljutott, a mi sebeinken keresztül szűrődött át és rajtunk tört meg, magyar katonák testéből emelt gátakon­, minden Nyugat felé harsogó árveszede­­lem. Egy évezreden keresztül zsold nélkül zsoldosai voltunk a Nyugatnak és ezer­­éves szolgálat után kapjuk most azt a szomorú obsitot, amelyet majd június negyedikén a trianoni palotában fognak átnyújtani Magyarországnak. Mostanáig teljes erőnkkel lázadoztunk a békeszerződés ellen. Most már tudjuk, hogy a békeszerződést alá fogjuk írni. Az aláírás nem jelenti azoknak a fogadalmak* nak, törekvéseknek, céloknak, küzdelmek* nek feladását és megtagadását, melyek a magyarság közel jövőjét jelentik. Felet­­tünk mindig háborúk viharzottak, felet­­tünk sohasem pihentek meg az évszáza­­dok, hogy ebben a nyugalomban világot kormányzó kultúrát teremthettünk volna, a magyar kultúra mégis izmos és erős és a neraget, mely ezt a kultúrát tudta te­­remteni önmagának, szemrebbenés réélkül fogadja a­ szövetséges hatalmak legfőbb tanácsának reája mért halálos ítéletét, mert tudja, hogy ez a halálos ítélet csak­­ papiros, csak diplomáciai akta. A békedelegáció mikor a békeszerző­ j­ödés aláírása elől lemondott, kétségtelenül ■ az egész ország közhangulatát nyilvánt­­­ tottá és ez a tény magában véve szinte­­ annyi,­­ mint az aláírás megtagadása. Rettenetesen súlyos helyzetünkben eléged* jünk meg ennek a demonstrációnak er* kölcsi értékével s egyelőre vonjuk el a kritika köréből a kormánynak azt az el* határozását, amely mégis szükségesnek tartja a szerződés aláírását. A kormány ismeri a nemzetközi vonatkozásokat, is­­meri a saját felelősségének súlyát és bizo­­­­nyára legelsősorban tisztában van vele, hogy mit jelent — és főképpen mit nem jelent — a szerződés aláírása. A történelem ítélőszéke előtt miénk az igazság és még ezekben a súlyos óráink* Budapest, május 25. (A Magyarország tudósítójától.) Teleki Pál gróf kürligi miniszter a nemzetgyűlés hol­napi újhítén fogja ismertetni azokat a keser­­vesszidító okokat, amelyek a magyar kor­­rrtínyt rábírták arra, hogy vállalja a kard és a tank e kegyetlen békéjének aláírását. Apponyi, akit régebbi fogadalma elkötelezett, a maga személyében lemondott a delegáció elnöki tisztjéről, de ez a lemondás nem je­lenti azt, hogy ő ezzel akadályt akarna gör­díteni a kormány elé. Az Est-ben közzétett egy nyilatkozata szerint Apponyi maga is azt mondja, hogy a kormány nem járhatott el másképpen. Ez volt — Apponyi szerint is — az egyetlen út, amelyen haladhattunk, ne­hogy egész állami létünket vabankjátékkal kockára tegyük. Nyilatkozatában Apponyi megemlíti azt a kedvező fordulatot, amely az antant vezető köreinek hangulatában újabban mutatkozik és amelyből a jövőt illetően biztató ígérete­ket tud kiolvasni. Ennek az előlegezett biza­lomnak felel meg az a párisi értesülésünk, hogy közvetlenül a béke aláírása után, ami valószínűen június 4-én délután négy órakor lesz a Trianon-kastélyban, két antant-bizott­ság érkezik Budapestre. Az egyik a jóvátételi bizottság, a másik a határkiigazító bizottság, amelynek működése fog először módot nyújt­­hatni sérelmeink orvoslására. * A magyar békedelegáció elnökének és a magyar kormánynak az ötös tanácshoz inté­zett jegyzéke az egyedüli esemény, amely nemcsak a politikai közvéleményt, hanem az egész ország érdeklődését a maga számára foglalja le. Politikai köröket a jegyzék nem érte váratlanul, mert annak tartalma már na­pokkal ezelőtt ismeretes volt. A nemzetgyűlés, illetve a pártkörök véleménye a képviselők távolléte folytán nem alakult ki, így arról szá­mot adni­ nem lehet. .. A kormány tagjai, úgyszintén vezető poli­tikusai, akikhez felvilágosítás ügyében fordul­­tunk, ma még nem tartják időszerűnek, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzanak. Egyértel­­műleg azt hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén vár­ható külügyminiszteri felszólalás­­előtt érdemileg nincs mit mond­aniok. Arról­­ értesülünk, hogy a jegyzék elküldése olyan in­ .­dítékokra és mom­ent­­m­okra értethető visz­bán sincs okunk elveszíteni hitünket és bizalmunkat. A mi erőnk a mi igazságunk és minden nemzetnek annyira van igaz­­sága, amennyi erőt érez önmagában meg­­építeni a saját jövendőjét.­sza, amelynek publikálása ma még nem lehet­séges. Valószínű azonban, hogy Teleki Pál gróf külügyminiszter utalni fog holnapi beszé­dében azokra a kötelező természetű nyilatko­zatokra és információkra, amelyek a kormányt állásfoglalásában vezették.­­A külügyminiszter nyilatkozatát előrelát­hatólag a nemzetgyűlés napirendjének tárgya­lása előtt mondja el. Az ülés napirendjén a fővárosi választások elrendeléséről szóló tör­vényjavaslaton kívül, még három javaslat van, még­pedig a bánya, a kiviteli illetékek felemeléséről és végül a közszolgálati alkal­mazottakról szóló törvényjavaslat. Interpellá­­ciós nap lévén, azoknak az elmondására is sor kerül. Juniusban Budapestre érkezik a határrendező bizottság Páris, május 25. Az United Press itteni tudósítója jelenti, hogy a magyar békeszerződést június 4-én délután négy órakor fogják Versail­­lesben aláírni. Nyomban utána a legfelsőbb tanács összeül, hogy két bizottság kiküldését határozza el. A két bizottság megalakul és június folyamán utazik Budapestre. Az egyik bizottságot a jóvátétel feladatával bízzák meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkal. A máso­dik bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége ál­landó jellegű lesz. Székhelyük B­ujja­pest lesz. Azt az indítványt, hogy a Bud­apestre kikül­­dennlő bizottságokat az antank pécsi bizottsá­gaiból válogassák össze, arra tanították. Teleki Pál asszonyszerbékéről Teteki Pál külügyminiszter a Wieni Tel. fromp. szerkesztője előtt a következő kijelö­téseket­­tette a békeszerződés aláírásáról: Magyarország a békeszerződés aláírása te­­ki­ntetében, sajnos, ugyanabban a helyzetben várt. Teleki Pál gróf holnap nyilatkozik a békeszerz Határkiigazitósi bizottság jön Budapestre — Június 4nkén délután négy órakor a Trianon-kastélyban — A párt­­vezérek nem nyilatkoznak — Délután ötkor minisztertanács ...........' - ................• - ■■ / - -......; ;• • fr/r:*- • BUDAPEST, 1920 MÁJUS 26. SZERDA KK XXVII. ÉVFOLYAM 125. SZÁM Egyes szám­ára 1 korona

Next