Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

A versailiesi béke ígt Junius negyedikén a versailiesi Nagy* Trianon*palotában fogják aláírni azt a magyar békét. .41fnelynél szomorúbb ok* mánya nem volt és nem lesz a magyar történelemnek. Évezreden keresztül kul* túráért és kereszténységért harcolt a ma* gyarság — nemes homlokán még ott a ret* tentő sebhely, amit janicsárok görbe kardja vágott — ez a nemzet, magasra tartva máriás lobogóit, virtussal, úri gőg* gel mindig elől lovagolt a halálba Európa harcaiban. A Duna völgye a háborúk völgye lett az évezred folyamán, mi ma gyarok sohasem híztunk fel a mások kiömlő vérén, mi mindig a vérezők között voltunk, mi mindig hordtuk a rézgarast és szénaporciót a hadak oltárára, akár török, akár német hadiszekerek dübörögtek át a magyar országutakon. Mi mindig velük voltunk, vagy ellenük, de mindig harcban, új korszakok kapuja körül portyázva, — lett légyen a jelszó kereszténység avagy reformáció, népszabadság avagy bolsevizmus, minden ami Nyugatra megtisztulva és megnyugodva eljutott, a mi sebeinken keresztül szűrődött át és rajtunk tört meg, magyar katonák testéből emelt gátakon, minden Nyugat felé harsogó árveszedelem. Egy évezreden keresztül zsold nélkül zsoldosai voltunk a Nyugatnak és ezeréves szolgálat után kapjuk most azt a szomorú obsitot, amelyet majd június negyedikén a trianoni palotában fognak átnyújtani Magyarországnak. Mostanáig teljes erőnkkel lázadoztunk a békeszerződés ellen. Most már tudjuk, hogy a békeszerződést alá fogjuk írni. Az aláírás nem jelenti azoknak a fogadalmak* nak, törekvéseknek, céloknak, küzdelmek* nek feladását és megtagadását, melyek a magyarság közel jövőjét jelentik. Felettünk mindig háborúk viharzottak, felettünk sohasem pihentek meg az évszázadok, hogy ebben a nyugalomban világot kormányzó kultúrát teremthettünk volna, a magyar kultúra mégis izmos és erős és a neraget, mely ezt a kultúrát tudta teremteni önmagának, szemrebbenés réélkül fogadja a szövetséges hatalmak legfőbb tanácsának reája mért halálos ítéletét, mert tudja, hogy ez a halálos ítélet csak papiros, csak diplomáciai akta. A békedelegáció mikor a békeszerző jödés aláírása elől lemondott, kétségtelenül ■ az egész ország közhangulatát nyilvánt tottá és ez a tény magában véve szinte annyi, mint az aláírás megtagadása. Rettenetesen súlyos helyzetünkben eléged* jünk meg ennek a demonstrációnak er* kölcsi értékével s egyelőre vonjuk el a kritika köréből a kormánynak azt az el* határozását, amely mégis szükségesnek tartja a szerződés aláírását. A kormány ismeri a nemzetközi vonatkozásokat, ismeri a saját felelősségének súlyát és bizonyára legelsősorban tisztában van vele, hogy mit jelent — és főképpen mit nem jelent — a szerződés aláírása. A történelem ítélőszéke előtt miénk az igazság és még ezekben a súlyos óráink* Budapest, május 25. (A Magyarország tudósítójától.) Teleki Pál gróf kürligi miniszter a nemzetgyűlés holnapi újhítén fogja ismertetni azokat a keservesszidító okokat, amelyek a magyar korrrtínyt rábírták arra, hogy vállalja a kard és a tank e kegyetlen békéjének aláírását. Apponyi, akit régebbi fogadalma elkötelezett, a maga személyében lemondott a delegáció elnöki tisztjéről, de ez a lemondás nem jelenti azt, hogy ő ezzel akadályt akarna gördíteni a kormány elé. Az Est-ben közzétett egy nyilatkozata szerint Apponyi maga is azt mondja, hogy a kormány nem járhatott el másképpen. Ez volt — Apponyi szerint is — az egyetlen út, amelyen haladhattunk, nehogy egész állami létünket vabankjátékkal kockára tegyük. Nyilatkozatában Apponyi megemlíti azt a kedvező fordulatot, amely az antant vezető köreinek hangulatában újabban mutatkozik és amelyből a jövőt illetően biztató ígéreteket tud kiolvasni. Ennek az előlegezett bizalomnak felel meg az a párisi értesülésünk, hogy közvetlenül a béke aláírása után, ami valószínűen június 4-én délután négy órakor lesz a Trianon-kastélyban, két antant-bizottság érkezik Budapestre. Az egyik a jóvátételi bizottság, a másik a határkiigazító bizottság, amelynek működése fog először módot nyújthatni sérelmeink orvoslására. * A magyar békedelegáció elnökének és a magyar kormánynak az ötös tanácshoz intézett jegyzéke az egyedüli esemény, amely nemcsak a politikai közvéleményt, hanem az egész ország érdeklődését a maga számára foglalja le. Politikai köröket a jegyzék nem érte váratlanul, mert annak tartalma már napokkal ezelőtt ismeretes volt. A nemzetgyűlés, illetve a pártkörök véleménye a képviselők távolléte folytán nem alakult ki, így arról számot adni nem lehet. .. A kormány tagjai, úgyszintén vezető politikusai, akikhez felvilágosítás ügyében fordultunk, ma még nem tartják időszerűnek, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzanak. Egyértelműleg azt hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén várható külügyminiszteri felszólaláselőtt érdemileg nincs mit mondaniok. Arról értesülünk, hogy a jegyzék elküldése olyan in .dítékokra és momentmokra értethető viszbán sincs okunk elveszíteni hitünket és bizalmunkat. A mi erőnk a mi igazságunk és minden nemzetnek annyira van igazsága, amennyi erőt érez önmagában megépíteni a saját jövendőjét.sza, amelynek publikálása ma még nem lehetséges. Valószínű azonban, hogy Teleki Pál gróf külügyminiszter utalni fog holnapi beszédében azokra a kötelező természetű nyilatkozatokra és információkra, amelyek a kormányt állásfoglalásában vezették.A külügyminiszter nyilatkozatát előreláthatólag a nemzetgyűlés napirendjének tárgyalása előtt mondja el. Az ülés napirendjén a fővárosi választások elrendeléséről szóló törvényjavaslaton kívül, még három javaslat van, mégpedig a bánya, a kiviteli illetékek felemeléséről és végül a közszolgálati alkalmazottakról szóló törvényjavaslat. Interpellációs nap lévén, azoknak az elmondására is sor kerül. Juniusban Budapestre érkezik a határrendező bizottság Páris, május 25. Az United Press itteni tudósítója jelenti, hogy a magyar békeszerződést június 4-én délután négy órakor fogják Versaillesben aláírni. Nyomban utána a legfelsőbb tanács összeül, hogy két bizottság kiküldését határozza el. A két bizottság megalakul és június folyamán utazik Budapestre. Az egyik bizottságot a jóvátétel feladatával bízzák meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkal. A második bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Bujjapest lesz. Azt az indítványt, hogy a Budapestre kiküldennlő bizottságokat az antank pécsi bizottságaiból válogassák össze, arra tanították. Teleki Pál asszonyszerbékéről Teteki Pál külügyminiszter a Wieni Tel. fromp. szerkesztője előtt a következő kijelötésekettette a békeszerződés aláírásáról: Magyarország a békeszerződés aláírása tekintetében, sajnos, ugyanabban a helyzetben várt. Teleki Pál gróf holnap nyilatkozik a békeszerz Határkiigazitósi bizottság jön Budapestre — Június 4nkén délután négy órakor a Trianon-kastélyban — A pártvezérek nem nyilatkoznak — Délután ötkor minisztertanács ...........' - ................• - ■■ / - -......; ;• • fr/r:*- • BUDAPEST, 1920 MÁJUS 26. SZERDA KK XXVII. ÉVFOLYAM 125. SZÁM Egyes számára 1 korona