Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

MAGYARORSZÁG » 1 ' . _ . gg ' r •sz—z—ssssamammesm BUDAPEST, 1920 MÁJUS 28. PÉNTEK­­ XXIfi ÉVFOLYAM 127. SZÁM 3.55 A magyar korona értéke Svájcban 3.55*re emelkedett. A régibb 1.20*as kur­­zushoz képest ez oly javulást jelent, mely arról tesz kétségtelen tanúságot, hogy a magyar gazdasági helyzetet a külföld m­a már bizalommal nézi. A magyar koronás­nak ez az áremelkedése véget vet annak a rt­awmára és reánk nézve szinte szégyenle* tes állapotnak, hogy pénzünknek a külföl* dön már alig volt vásárló ereje, sőt hogy egy időben már csereértéknek nem is fo* gadták el. A korona áremelkedése termés­­zetesen összefügg azzal, hogy Magyar* ország gazdasági élete már belekapcsoló­ dik a külföldi gazdasági relációkba, de ma­ gyarázatát találja ezenkívül a terméskilá­­tásban és bizonyára abban a jó hatásban, amit külföldön a békeszerződés aláírá­­sára vonatkozó elhatározásunk váltott ki. Kiegészíti ezt az egyre jobban fokozódó megismerése annak, hogy a nemzet életé­­ben a belső konszolidáció félreérthetetlen és elvitazhatatlan tempóban halad előre. A korona áremelkedésével mint ter­­mészetes következés jár együtt a külföldi valuták áresése, hiszen a magyar pénz értékének a külföldi pénzek értékéhez való viszonyában okvetlenül csökkenniük kell azoknak a nagyarányú különbségeknek, melyek a tőzsdéken a külföldi valuták ro­­hamos­ keresését okozták a magyar korona kárára. Amily mértékben emelkedik a ko­­rona értéke a svájci frankhoz képest, épp oly mértékben kell emelkednie a francia frankkal, az olasz lírával s amerikai dollár­­ral szemben. Természetes jelenség tehát, hogy a korona áremelkedése együtt jár a külföldi valuták áresésével. Amennyire érthető és örvendetes je­­lenség a korona áremelkedése, épp annyira nem természetes és nem örvendetes azon* ban a magyar gazdasági­ vállalatok érté* keinek csökkenése. Hiszen ezeknek a vál* latoknak proszperitása egyenesen össze* függ a magyar pénz értékének javulásával S emellett ezek a magyar vállalatok egész*­ ségesek és minden tekintetben versenyké* pesek. A magyar pénz értékemelkedésének egyik közvetetten következménye kell hogy legyen az általános drágaságnak eny­­hülése is, ami viszont, megint a magyar gazdasági élet fejlődésének emeltyűjéül szolgál. A magyar vállalatok részvényei­­nek csökkenése tehát teljesen megokolat­­lan. Nincsen semmi komolyabb köz* gazdasági oka a tőzsdén megnyilvá* nult izgalomnak a magyar vállalatok* kal szemben. Ily pánikszerű izgalom csak , a dolgok természetes következ* ményeinek félreismeréséből eredhet. Nem is kételkedünk abban, hogy a tőzs* dén ész’ r hető mostani hangulat csak át­­ment ás, mely a helyzetnek okos ít, megszűnik, s újból, még p. - "olkodó hangulattá lesz a­­kkal szemben a bizalom. A politikai közvélemény a földbirtok­reform ankét után most a földbirtokreform törvényjavaslata felé irányul. Az érdeklődést a Kiss­azd­apá­rtban teljesen ez a kérdés fog­lalja­­ magának. A javaslat most forog köz­kézen és máris meglehetős ellentétes véleményeket váltott ki. Mindjobban észrevehető a Kisgazdapárton be­lül egy olyan áramlat, amelynek Rubinek Gyula földbirtoktervezete nem felel meg, azt nem tartják a kérdés gyökeres megoldására alkalmasnak és elfogadhatónak. Napok óta folynak ékirányban a különböző megbeszé­lések és miára kialakult a párt egy részének — informátoraink úgy mondják a többség­nek — az a véleménye, hogy amennyiben a javaslaton jelentős változást nem eszközöl­nek, úgy az elégedetlenek nem fogják a mai formájában a törvényjavaslatot meg­szavazni. A kifogásokat a következőkben lehet megállapítani. Elsősorban kifogásolják a ja­vaslatban kontemplált i­api megváltási árat. A kisgazdák szerint ez lehetetlen megterhelés­sel járna a földet igénylőkre nézve, ameny­­nyiben pénzünk értéke javulni fog, a kölcsönvevő pedig hosszú ideig marad adós és értékesebb pénzzel lesz kénytelen fizetni. Ez a gabonaárak emelkedését vonja maga után. Egy másik kifogás irányul az el­járás módozatai ellen. Főképp az ellen, hogy a birtokrend­ező tanács összeállításában nem honorálják a földigénylők érdekeit. Kifogá­solják, hogy nincs pontosan precizírázva sem az, hogy kinek van joga földhöz, sem a kisajátítás joga. Végül az ellen is kifogásaik van, hogy tizenöt esztendeig tartana a földbir­tokreform végrehajtása. Utalnak arra, hogy mindenképpen módoza­tot­­kell találni, amely a kérdés megoldását rövidebb idő alatt lehetővé teszi. Hangoztat­ják, hogy amennyiben nem sikerül a párton belül tiszta helyzetet teremteni és egységes álláspontra jutni, akkor megtörténhetik az az új megecesedési pont a magyar politikában, amely a jövő kialakulás magva lenne, a demokratikus Kisgazdapártnak a demokratikus keresztény szocialisták­kal való egyesülése és ugyancsak a konzervatív rétegeknek szö­vetsége. Természetesen sok függ a tiszántúli vá­lasztásoktól is, ahol a földnélküli, emberek semmiesetre sem ak­arják a javaslatot mos­tani formájában elfogadni. A kérdés azon­ban nem égető, mivel a javaslaton módosítások történhetnek, de a zajlás a párton belül meg- A nemzetgyűlés mai ülése A nemzetgyűlés mai ülését dél­el­őtt­i 1 11 ént­­kor nyitotta meg Rakovszky István elnök s­zeresz­­t­ette, hogy Friedrich István és Zákány Gyula napirend előtti felszó­lásra kértek és kaptak engedélyt. Friedrich István felszólalásában kijelenti, hogy nem békeszerződésről, hanem arról van szó, hogy aláírunk egy szerződést letiprásunkról. Nem bízik az antantban. Valami új dolog van előtérben, a félrevezetett, letiport­ nemzetek szövetsége. Az antanttól nem vár semmit. Történt már egyszer egy szerencsétlen orientáció az antant felé, Károlyi Mihály az antanttól várt mindent. Ruppert Rezső: Friedrich Istvánnal együtt! Friedrich István: Én annak a Károlyi-kor­­mánynak voltam az államtitkára, amelyet a király nevezett ki. Mint államtitkár riadó századokat liszti századokat szerveztem. Ezért vállalom a fe­lelősséget. A román megszállás idején nagyon is gyönge volt az antant szerepe. A románok, mint az antant rendőrsége jött be az országba és kira­bolták az országot. Itt nincs a jóakaratnak egyet­len sugara sem. Történelmi tény, hogy Kun Béláékat meg akarták hívni a béke­tárgyalásokra és amikor egy nemzeti kormány jött, akkor ezzel nem akartak szóba állni. Megcsináltunk az antant kívánságára a koncentrációt. Neki akkor­­lefe­­láírni kellett, de meg van arról győződve, hogy néhány hónap múlva mosolyogni fogunk azon, hogy júniusban azt hittük, hogy az antant felé vezet az út, amely bennünket a nyomorúságból kivisz. A béke aláírásának tragédiáján át kell esnünk, de ezt a tragédiát akkor viselhetjük el legköny­­nyebben, ha minél tovább kitoljuk a határidőt. A kormány azzal követte el a legnagyobb hi­bát, hogy nem igyekezett ezt a határidőt kitolni A nemzet a legnagyobb hibát akkor kö­vette el, amikor a háborút elkezdte. Szterényi József: Nem a nemzet kezdte, csak tudomásul vette. Simonyi-Semadam Sándor: Te is követsz el hibákat, a nemzet is követhet el hibát. Friedrich István: Tehát hiba volt, hogy az or­szággyűlés tudomásul vette ezt. Huszár Károly: Akkor kellett volna a lánc­hídra menni! Friedrich István: A második hiba volt, hogy a nemzet idejében nem fejezte be a háborút és be­vártuk a teljes összeomlást. Huszár Károly: Kik csinálták ezt? Friedrich István: Akik ezt csinálták, azokat föl kell akasztani. A harmadik hiba volt, hogy az összeomláskor nem haladtunk együtt szövetségeseinkkel. A negyedik hiba az volt, hogy siettünk a béketárgyalás­okkal. A világháborúnak még távolról sincs vége. Felkiáltások: Isten mentsen! Friedrich István: Meg van győződve, hogy az eddigi fázisok után a világháborúnak még rettenetesebb fázi­sai jönnek. A népszövetség nem más, mint az antant véd- és dacszövetsége. S ha az antantnak joga van győ­zelme biztosítására szervezkedni, akkor a letiport nemzeteknek is meg van ez a joga. Nem ijed meg attól, hogy a béke alá nem írása háborúra vezet. Felkiáltások: Vabankot nem lehet játszani. Friedrich István: önök azt mondják, hogy a békét aláírják, de nem fogják betartani x xxxxxxxxxxxx — Rubinek, a Kisgazdák és a földbirtokreform — Friedrich a kormány, a béke és Apponyi ellen Bárczy támadja a fővárosi törvényt van és valószínű, hogy az elégedetlenkedők kívánságait bizonyos fokig honorálják és a Kisgazdapárt egységét mi sem fogja zavarni. Budapest, május 27. X X X X X X X (A Magyarország tudósitójától.) XXX x xxx xxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxx xxxxxxxx ^00 * v Egyes szám én­­ korona

Next