Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
MAGYARORSZÁG » 1 ' . _ . gg ' r •sz—z—ssssamammesm BUDAPEST, 1920 MÁJUS 28. PÉNTEK XXIfi ÉVFOLYAM 127. SZÁM 3.55 A magyar korona értéke Svájcban 3.55*re emelkedett. A régibb 1.20*as kurzushoz képest ez oly javulást jelent, mely arról tesz kétségtelen tanúságot, hogy a magyar gazdasági helyzetet a külföld ma már bizalommal nézi. A magyar koronásnak ez az áremelkedése véget vet annak a rtawmára és reánk nézve szinte szégyenle* tes állapotnak, hogy pénzünknek a külföl* dön már alig volt vásárló ereje, sőt hogy egy időben már csereértéknek nem is fo* gadták el. A korona áremelkedése természetesen összefügg azzal, hogy Magyar* ország gazdasági élete már belekapcsoló dik a külföldi gazdasági relációkba, de ma gyarázatát találja ezenkívül a terméskilátásban és bizonyára abban a jó hatásban, amit külföldön a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásunk váltott ki. Kiegészíti ezt az egyre jobban fokozódó megismerése annak, hogy a nemzet életében a belső konszolidáció félreérthetetlen és elvitazhatatlan tempóban halad előre. A korona áremelkedésével mint természetes következés jár együtt a külföldi valuták áresése, hiszen a magyar pénz értékének a külföldi pénzek értékéhez való viszonyában okvetlenül csökkenniük kell azoknak a nagyarányú különbségeknek, melyek a tőzsdéken a külföldi valuták rohamos keresését okozták a magyar korona kárára. Amily mértékben emelkedik a korona értéke a svájci frankhoz képest, épp oly mértékben kell emelkednie a francia frankkal, az olasz lírával s amerikai dollárral szemben. Természetes jelenség tehát, hogy a korona áremelkedése együtt jár a külföldi valuták áresésével. Amennyire érthető és örvendetes jelenség a korona áremelkedése, épp annyira nem természetes és nem örvendetes azon* ban a magyar gazdasági vállalatok érté* keinek csökkenése. Hiszen ezeknek a vál* latoknak proszperitása egyenesen össze* függ a magyar pénz értékének javulásával S emellett ezek a magyar vállalatok egész* ségesek és minden tekintetben versenyké* pesek. A magyar pénz értékemelkedésének egyik közvetetten következménye kell hogy legyen az általános drágaságnak enyhülése is, ami viszont, megint a magyar gazdasági élet fejlődésének emeltyűjéül szolgál. A magyar vállalatok részvényeinek csökkenése tehát teljesen megokolatlan. Nincsen semmi komolyabb köz* gazdasági oka a tőzsdén megnyilvá* nult izgalomnak a magyar vállalatok* kal szemben. Ily pánikszerű izgalom csak , a dolgok természetes következ* ményeinek félreismeréséből eredhet. Nem is kételkedünk abban, hogy a tőzs* dén ész’ r hető mostani hangulat csak átment ás, mely a helyzetnek okos ít, megszűnik, s újból, még p. - "olkodó hangulattá lesz akkal szemben a bizalom. A politikai közvélemény a földbirtokreform ankét után most a földbirtokreform törvényjavaslata felé irányul. Az érdeklődést a Kissazdapártban teljesen ez a kérdés foglalja magának. A javaslat most forog közkézen és máris meglehetős ellentétes véleményeket váltott ki. Mindjobban észrevehető a Kisgazdapárton belül egy olyan áramlat, amelynek Rubinek Gyula földbirtoktervezete nem felel meg, azt nem tartják a kérdés gyökeres megoldására alkalmasnak és elfogadhatónak. Napok óta folynak ékirányban a különböző megbeszélések és miára kialakult a párt egy részének — informátoraink úgy mondják a többségnek — az a véleménye, hogy amennyiben a javaslaton jelentős változást nem eszközölnek, úgy az elégedetlenek nem fogják a mai formájában a törvényjavaslatot megszavazni. A kifogásokat a következőkben lehet megállapítani. Elsősorban kifogásolják a javaslatban kontemplált iapi megváltási árat. A kisgazdák szerint ez lehetetlen megterheléssel járna a földet igénylőkre nézve, amenynyiben pénzünk értéke javulni fog, a kölcsönvevő pedig hosszú ideig marad adós és értékesebb pénzzel lesz kénytelen fizetni. Ez a gabonaárak emelkedését vonja maga után. Egy másik kifogás irányul az eljárás módozatai ellen. Főképp az ellen, hogy a birtokrendező tanács összeállításában nem honorálják a földigénylők érdekeit. Kifogásolják, hogy nincs pontosan precizírázva sem az, hogy kinek van joga földhöz, sem a kisajátítás joga. Végül az ellen is kifogásaik van, hogy tizenöt esztendeig tartana a földbirtokreform végrehajtása. Utalnak arra, hogy mindenképpen módozatotkell találni, amely a kérdés megoldását rövidebb idő alatt lehetővé teszi. Hangoztatják, hogy amennyiben nem sikerül a párton belül tiszta helyzetet teremteni és egységes álláspontra jutni, akkor megtörténhetik az az új megecesedési pont a magyar politikában, amely a jövő kialakulás magva lenne, a demokratikus Kisgazdapártnak a demokratikus keresztény szocialistákkal való egyesülése és ugyancsak a konzervatív rétegeknek szövetsége. Természetesen sok függ a tiszántúli választásoktól is, ahol a földnélküli, emberek semmiesetre sem akarják a javaslatot mostani formájában elfogadni. A kérdés azonban nem égető, mivel a javaslaton módosítások történhetnek, de a zajlás a párton belül meg- A nemzetgyűlés mai ülése A nemzetgyűlés mai ülését délelőtti 1 11 éntkor nyitotta meg Rakovszky István elnök szeresztette, hogy Friedrich István és Zákány Gyula napirend előtti felszólásra kértek és kaptak engedélyt. Friedrich István felszólalásában kijelenti, hogy nem békeszerződésről, hanem arról van szó, hogy aláírunk egy szerződést letiprásunkról. Nem bízik az antantban. Valami új dolog van előtérben, a félrevezetett, letiport nemzetek szövetsége. Az antanttól nem vár semmit. Történt már egyszer egy szerencsétlen orientáció az antant felé, Károlyi Mihály az antanttól várt mindent. Ruppert Rezső: Friedrich Istvánnal együtt! Friedrich István: Én annak a Károlyi-kormánynak voltam az államtitkára, amelyet a király nevezett ki. Mint államtitkár riadó századokat liszti századokat szerveztem. Ezért vállalom a felelősséget. A román megszállás idején nagyon is gyönge volt az antant szerepe. A románok, mint az antant rendőrsége jött be az országba és kirabolták az országot. Itt nincs a jóakaratnak egyetlen sugara sem. Történelmi tény, hogy Kun Béláékat meg akarták hívni a béketárgyalásokra és amikor egy nemzeti kormány jött, akkor ezzel nem akartak szóba állni. Megcsináltunk az antant kívánságára a koncentrációt. Neki akkorlefeláírni kellett, de meg van arról győződve, hogy néhány hónap múlva mosolyogni fogunk azon, hogy júniusban azt hittük, hogy az antant felé vezet az út, amely bennünket a nyomorúságból kivisz. A béke aláírásának tragédiáján át kell esnünk, de ezt a tragédiát akkor viselhetjük el legkönynyebben, ha minél tovább kitoljuk a határidőt. A kormány azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy nem igyekezett ezt a határidőt kitolni A nemzet a legnagyobb hibát akkor követte el, amikor a háborút elkezdte. Szterényi József: Nem a nemzet kezdte, csak tudomásul vette. Simonyi-Semadam Sándor: Te is követsz el hibákat, a nemzet is követhet el hibát. Friedrich István: Tehát hiba volt, hogy az országgyűlés tudomásul vette ezt. Huszár Károly: Akkor kellett volna a lánchídra menni! Friedrich István: A második hiba volt, hogy a nemzet idejében nem fejezte be a háborút és bevártuk a teljes összeomlást. Huszár Károly: Kik csinálták ezt? Friedrich István: Akik ezt csinálták, azokat föl kell akasztani. A harmadik hiba volt, hogy az összeomláskor nem haladtunk együtt szövetségeseinkkel. A negyedik hiba az volt, hogy siettünk a béketárgyalásokkal. A világháborúnak még távolról sincs vége. Felkiáltások: Isten mentsen! Friedrich István: Meg van győződve, hogy az eddigi fázisok után a világháborúnak még rettenetesebb fázisai jönnek. A népszövetség nem más, mint az antant véd- és dacszövetsége. S ha az antantnak joga van győzelme biztosítására szervezkedni, akkor a letiport nemzeteknek is meg van ez a joga. Nem ijed meg attól, hogy a béke alá nem írása háborúra vezet. Felkiáltások: Vabankot nem lehet játszani. Friedrich István: önök azt mondják, hogy a békét aláírják, de nem fogják betartani x xxxxxxxxxxxx — Rubinek, a Kisgazdák és a földbirtokreform — Friedrich a kormány, a béke és Apponyi ellen Bárczy támadja a fővárosi törvényt van és valószínű, hogy az elégedetlenkedők kívánságait bizonyos fokig honorálják és a Kisgazdapárt egységét mi sem fogja zavarni. Budapest, május 27. X X X X X X X (A Magyarország tudósitójától.) XXX x xxx xxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxx xxxxxxxx ^00 * v Egyes szám én korona