Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
Budapest, 1920. csütörtök, július 1 MAGYAROSSZÁG Az állami számvevőszék elnökét szakadton bocsátották A törvényszék.S Strausz István Ügyében leszállította Illetékességét ! 4,/ Budapest, június 30. (AgMagyarorság tudósítójától.) A budapesti büntetőtörvényséken Szenyi Antal dr. elnökléséVele tárgylnak Strausz Istvánnak, az állami számvevőszek elnökének ismeretes szenzációi miatt Gyétrjáé ügyészség Strausz István dr.-t izgatás büntettével vádolta és néhány nap előtt — mint megírtuk —■ letartóztatta. A mai főtárgyaláson elsősorban Strausz István tett előterjesztést, hangoztatva, hogy hivatali állásánál fogva kötelessége hatásköri kifogást emelni a bíróság ellen, mert őt, mint a legfőbb számvevőszék elnökeit, csak parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Éppen ezért ■— bár legnagyobb tisztelettel adózik a bíróságnak — óvást emel az ellen, hogy őt törvényes bíróságától elvonják. Teszi ezt nem a maga védelmére, hanem azért, hogy alkotmányjogunkon ne essék sérelem. Utána Lengyel Zoltán védő tett hosszabb előterjesztést, amelyben bizonyította, hogy a büntetőtörvényszék Strausz István dr. felett ítéletet nem mondhat. Lengyel dr. szerint az állami számvevőszék elnökének ma is helyén kell lennie, éppen így, mint helyén kellett maradnia a népbiztosok uralma alatt. Szilassy Pál dr. kir. ügyész válaszában hangoztatja, hogy Strausznoik a Károlyi-kormány által történt kinevezése törvénytelen és ezért ügye a rendes bíróság elé "tartozik. Több mint másfélórás tanácskozás után a bíróság meghozta végzését, amely kimondja, hogy illetékességét leszállítja és az iratokat a kir. ügyészségnek visszaadja. — A végzés indokolása hivatkozik az 1870. évi 18., az 1848. évi 3. és az 1920. évi 10. tövénycikkekre. Különösen ez utóbbi törvénycikk ugyanis kimondja azt is, hogy a nem alkotmányos uton kinevezett miniszterek, továbbá az állami számvevőszék elnöke államhivatali hatáskörben elkövetett cselekmények fölött nem a rendes büntetőbíróság, hanem a kivételes bíróság van hivatva ítélkezni, tehát a büntetőtörvényszéknek Strausz István ügyének elbírálására hatásköre nincs. A bíróságnak e határozata folytán a kir. ügyészség elrendelte, hogy Strausz István dr.-t azonnal szabadlábra helyezzék, amit nyomban foganatosítottak is, úgy hogy Strausz István dr. védője társaságában két órakor elhagyta az ügyészség fogházát. A betétek védelme f , ... K8tc?cz5/évizió a pénzintézeteknél — A jótékony egyesületek ellenőrzése — A Pémzintézeti Központ hatáskörének kibővítése / ráMQ lar.rst. junius 30. jfA \!wtj,aMr*e*tfrFhi(ló silójától.) Korányi báró pénzgymKniszter tudvalevőleg törvényjavaslatot terjesztett a nemzeti gyűlés elé a Pénzintézeti Központ hatáskörének kibővítéséről. . Rendkívül fontos és az ország pénzintézeteire nézve nagy jelentőségű törvényjavaslat ez, amelyről illetékes helyen a következő felvilágosításokat kaptuk: — A Pénzintézeti Központ kibővítésére vonatkozó javaslatnak egyik igen fontos rendelkezése, hogy jövőben csak olyan pénzintézet fogadhat el betétet, amely intézet tagja a Központnak. Ez kétségtelenül a legbizosabb alapra helyezi a betétek védelmét, mert a Pénzintézeti Központ a törvényben létekizetétt rendelkezéseknél fogva a negyvenmillió koronán aluli alaptőkével bíró valamennyi intézetet bekapcsolja a maga hálózatába és így meg lehet valósítani azt, hogy az intézetek ügyvitelébe egységes elveket vigyünk be. A negyvenmillión aluli alaptőkével rendelkező intézetekre kimondja a javaslat a kötelező revíziót, amire annyival is inkább szükség volt, mert eddig a Pénzintézeti Központ köteléikébe tartozó 1100 intézet közül mindössze csak 300 kérte a revíziót, a jövőben azonban minden intézet köteles lesz a revíziónak alávetni magát. Hogy a törvény miért nem rendelte el a negyvenmillión felüli intézetekre is a revíziót, ennek informátorunk szerint két oka van. Az egyik az, hogy a negyvenmillión felüli alaptőkével rendelkező intézeteknél nem olyan fontos a betevők védelme, mert hiszen ezek az intézetek nagy anyagi eszközeikkel amúgy is elég enmerát nyújtanak, de másrészt fizikailag lehetetlen feladat elé állítaná a Pénzintézeti Központot a negyvenmillión felüli alaptőkével rendelkező intézetek revideálása. Ha idővel felmerülne annak szüksége, hogy a nagy pénzintézeteket is a Pénzintézeti Központ venné revízió alá, a törvény feljogosítja a pénzügyminisztert, hogy ezt a korlátozást helyezze hatályon kívül. Lényeges változást foglal magában a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely lehetővé teszi a Pénzintézeti Központnak azt, hogy magánosok részére is közvetítheti állampapírok adását és vételét és ez az intézkedés nyilván nagyobb szerepet juttat a Pénzintézeti Központnak a vagyonadó megvalósítása körül. A jótékonysági intézetek pénzügyei eddig minden ellenőrzés nélkül történhettek, ezentúl a Pénzintézeti Központ jogosítva lesz ezeket az intézeteket ellenőrizni, amely magában foglalja azt a garanciát, hogy ezek az intézetek a reájuk bízott összegekkel hűségesen sáfárkodnak. Az, hogy a Pénzintézeti Központ bármikor és bármely a törvényben megszabott meghatározott intézeteknél tarthat revíziót, bizonyára azzal az eredménnyel jár, hogy az intézetek tartózkodni fognak olyan vetetektől, amelyeket a revízió kifogásolhatna. A numerus claususnak a társadalmi életbben kell érvényesülni Az egyetemi nagygyűlése , Budapest, június 30. (A Magyar Operág tudósítójától.) A magyar főiskolái több esrélyi keresztény hallgatósága nagygyűlést tarton kedd délután a Gólyavárban, amelyen az egyetemi zsidókérdés megoldásáról tárgyaltak. Az elnöki emelvényen Tuzson János bölcsészkari, Kmetty Károly jogkari, Kossalka János műegyetemi tanár és Bornemissza Géza egyetemi hallgató foglaltak helyet. A nagygyűlésen résztvettek a kolozsvári és pozsonyi egyetemek menekült hallgatói is. A nagygyűlést Gábor Géza, a Turul Szövetség elnöke nyitotta meg, majd Tuzson János egyetemi tanár mondott beszédet. A zsidókérdés olyan megoldására van szükség — mondotta —, amely ellen a külföld sem emelhet „barbarizmus" vagy más ürügy alatt kifogást. Nem törvényjavaslat kell, hanem egy rendszer, amely biztosítja a magyar ifjúság törvénytiszteletét és megingathatatlan nemzethűségét. A numerus clausus nem ismeretlen fogalom Magyarszágon, de a mostani csonka Magyarország szempontjaitól ez nem volna helyes, mert ha a megállapítandó keret nem telnék meg, akkor újra betolakodnának oda a nemzethűség szempontjából aggályos elemek. Román, szerb és egyéb nemzetiségű irredentáknak nem lesz többé helyük a magyar egyetemeken. Végül arra a következtetésre jut, hogy a numerus claususnak nem annyira az egyetemen, mint inkább a társadalmi életben kell érvényesülnie. Az őszi beiratkozásoknál mégis a fennálló bizottságoknak kell engedélyezniük a felvételt. Ha a nemzetgyűlés a behatásokig nem oldaná meg az egyetemi problémát, akkor az eddigi igazolási eljárást fenn kell tartani. A különböző egyetemi körök és egyesületek képviselőinek felszólalása után elhatározták, hogy memorandumba foglalják kívánságaikat és azt a közoktatásügyi kormány elé terjesztik. A memorandumot Tuzson János egyetemi tanár tervezete alapján készítik el, mely tételes szabályokba foglalja az életbe léptetendő numerus clausust. Itt említjük meg, hogy a nagygyűlés kapcsán magalakult a Turul Bajtársi Szövetség, amely a német „Burschenschaftolk" mintájára fogja az egyetemi ifjúságot szövetségbe vonni. A bajtársi szervezet minden fakultáson egy vezért, egy alvezért és egy csoportfőnököt választ. önBOMTORRÉSEK s-Fví5?! “tgépen. Kifogástalan kO«—i mIMM 8 — tlUA&UflWllEAE Dessewffy-S TWet €, tatami, Ipoel, so»te, susflp fi&rjdLcanSuai c&~ m a pestszentlőrinci (Cséry-féle) bányatelepről vagyortételekben és teljes fuvarokban azonnal szállítható. Tanácsos a téli szükségletet már most fedezni. PestszemÉl£h*inch Mufítsr.femeséi Vtílianul Budapestt V. Siu&Oliiér 5. Tataion 113—37. NAPI HÍREK A Magyarország telefonszámai: Szerkesztfílés!: 23—51, 13—87 és 94—94. Intdurban b. 49. Felelős szerkesztő: József 72—24. Nyomda telefon: József 71—15. Kiadóhivatal: 13—97. Előfizetés ára: Egy hónapra 25 korona, negyedévre 70 korona, félévre 140 korona, s egész évre 280 Junrona. — Határváltoztatási^ábraljaujhelyen? Hamelin francai tábornok junius 26-án kíséretével keresztülUlizolt Sábrraljaujhelyen. A város lakossága az állomásra Júniul, ahol Farkas Andor polgármester nevében a határ megváltoztatását kérte, kimutatva, hogy a város életképtelen lenne, ha egy része cseh uralom alatt maradna. Azután a menekültek többszázfőnyi küldöttsége adta elő panaszait. A tábornok türelemre és kitartásra intette a közönséget és a menekülteket XXX x xxxxxxxxxx X XXX Ungvárott és az egész útvonal mentén tüntető küldöttségek várták a tábornok gépkocsiját. — A községi választások jelöltjei. A községi választások végleges jelölő listái ma érkeztek be a székesfőváros fii. osztályfához. Az I. kerületben az Egyesült Kepesztény Ki Községi Párt átütött csak jelölteket. A fii. körmeiben három lista van, a Keresztény Nem2£#r Egyesülés Pártja, a Budai II. kerül©' Keresztény Községi Párt és a II. kerületi Független Szabadelvű Községi Párt listája. A III. kerületből két névsor érkezett: a Budapesti HL kerületi Egyesült Községi Pártok és a Budapesti III. kerületi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjáé. A IV. kerületben is két párt átutal jelölteket: A Belvárosi Keresztény Nemzeti Városi Párt és a Belvárosi Polgári Nemzeti Párt. Az V. kerületben is két párt fog küzdeni: Az Egyesült Keresztény Városi és Nemzeti Polgárpárt és a Független Községi Demokratapárt. A VI. kerületben két lista van. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjáé és a Nemzeti Demokrata Polgárpárté. A VII. kerületben a Friedricih-párt és az Egyesült' Községi Párt á'ilit jelölteket. A VIII. kerületben három lista van. A Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Polgárpárt, a Józsefvárosi Keresztény Városi párt és a VIII. kerületi Nemzeti Középpárt. A IX. kerületben csak egy lista van, a Ker. Szociális és Ker. Nemzeti Párt. A 1X. választókerületben szintén csak egy lista van, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártai állított jelölteket. Az I., IX. és X. kerületben csak egy lista lévén, a szavazás elmarad. A Fölshitelbank Részvénytársaság közli, hogy ma délben tartotta közgyűlését, amelyen az igazgatóság fx/ 1/8. és JOR-üzletév kedvező eredményeivel számolt be. A kétsztendő tiszta nyeresége 20 millió alaptőkés mentet(S15,70,5.520 koronát tesz ki. A közgyűlés elfogadtaa az előterjesztett mérleget és a két eszten(férfi*részvényenként összegen negyven korona osztalék fizetését határozta el. A tartalékalapot 000.000 koronával, a tisztviselők nyugdíjalapját pedig 164.459 koronával gyarapította. Az osztalékot július elsejétől kezdődőleg fizeti ki. — Miép*adott területen is keresik Jellinek Mártont A*rendőrség tudvalevőleg bizalmas értesitést kapott, mely szerint ejellinek Márton jelenlegi Kolozsvárott tar'to'^Codik. A nyomozás további munkáját ejj}^''meglehetősen megnehezítette az a körülmeny,hogy a magyar rendőrség nem tudott érintkezést találni a megszállott területek rendőri hatóságaival. Most azonban a francia és angol missziók átvették az államrendőrség körözőleveleit és megígérték, hogy azt eljuttatják a megszállott részekre. Ezek szerint, ha Jellinek tényleg Kolozsvárott tartózkodik, rövidesen sor kerül elfogatására. A Szegedre kiküldött delektiveket ma délutánra várja vissza a főkapitányság. A Jellinekügyből kifolyólag letartóztatott Gerő és Létai igazgatók szabadlábra helyezése ügyében holnap délben fosz zárt ülésen dönteni a váci tanács. A M Erzsébet Kenyérgyár Rt. közli, hogy alaptőkéjét egyelőre LyOO.QOO ' koronára emeli és cégét Erzsiet KenyérTrén a fesztaárugyár részvénytársaságra áttörte sj.p.«Miiden régi részvény után két uj részvény jár. Az elővételi jog f. év julius hó 15-ig gyakorlandó a társaság pénztáránál. — Avörösök vezérkari főnökének főtárgyalása. A budapesti hadosztálybíróságon holnap a csülütr 15kön kezdik meg Stromfeld Aurél, a virworffl?*volt vezérkari főnöke ügyének főtárgyalását A tárgyaláson Zamaróczy Zsigmond dr. , őrnagy-hadbíró elnököl. A tárgyalás mintegy 10— 12 napot vesz igénybe, mert számos tanút hallgatnak ki. ^ — A Hímgárigy-Eszkült Gőzmalmok Részvénytársaság Skó^ian.alaptőkéjét hét millió koronára emeli fok Az elővételi jog egy-egy arányban, rész- vényenként 1300 korona lefizetése ellenében július 1-től 10-ig^a Hitelbanknál gyakorolható. A Gizvitt'jjzemalom Részvénytársaság közli, hogy 4jr^#av*!*fiyette az elővételi jogot 770 koronás árfolyamon a Leszámítoló Banknál lehet gyakorolni. 3