Magyarország, 1920. augusztus (27. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-07 / 187. szám
BUDAPEST, 1920 AUGUSZTUS 7. $ ^ SZOMBAT XXVIP ÉVFOLYAM 187. SZÁM A bukott bojkott "A nagy perek izgalma, melynek szenzációi mint a rakéták sisteregnek fel a levegőben, az utóbbi napokban eltérítették a figyelmet a bécsiHsorondról, ahol némán, de megfeszült ínakkal és ziháló mellkassal folyt a cjapodás a „reakciós" Magyar*ország és a nemzetközi szakszervezeti fittkárok között. A reakciós jelzőt azok akasztották a nyakunkba, akik a bojkott tót megszervezték. Közel ötven napig tartott a küzdelem, most megszólalt az amsterdami versenybíró sípja: a küzdelemnek vége. Az izmos magyar kar két vállra téri* tette ellenfelét és most, amikor letöröljük verejtékünket a viaskodás után, könnyen lehetnénk gúnyosan kárörvendők az amizterdami kudarc fölött. Ez a győzelem azonban annyi komoly bizodalmat jelent nekünk a jövendőre nézve, hogy eszünkbe sem jut kicsinyesnek lenni és e pillanatban inkább a saját erőnk nagyszerű érzése tölti el a szívünket. Bizony lerongyolt izmokkal, behorpadt fejjel, szinte felkarral állottunk e küzdelembe és hogy mégis miénk a győzelem, köszönjük a magyar föld szívós, áldott őserejének. Fimmen táviratot intézett a bécsi szaki szervezeti bizottsághoz, hogy a Magyarország elleni bojkott augusztus nyolcadikán megszűnik. A vörös ököl a bukott forradalom után kívülről még egyszer felénk sújtott, nem haltunk bele és most kezet nyújtunk mindazoknak, akiket külföldön is félrevezettek, bizonyságául annak, hogy mi nem verekedni, hanem dolgozni akarunk. A kormányzó tegnap harminctagú munkásküldöttséget fogadott a királyi vári palotában és kijelentette a küldöttségnek, hogy fátyolt kell borítani a múltra és törvénybe kell iktatni a kegyelmezési jogot. Amikor a külföldi nemzetközi titkárok ellenünk intézett támadása összeomlott, kétszeresen súlyos jelentősége és értéke van a kormányzó kijelentésének, amely a becsületes, hazafias munkássággal való őszinte megértést jelenti. A kormányzó Szava nemcsak a magyar munkásoknak szól, de szól a külföldi munkásoknak is, szól a nemzetközi szakszervezeteknek, melyek a bojkottot rendezték ellenünk s amelyeknek most be kell látni, hogy Magyarország, amely eloltotta földjén a pusztító forradalmak tüzét, ebbe a tűzbe, nem akarta és nem akarja belefojtani a józan, becsületes, hazafias munkásságot, még akkor sem, amikor győzelmesen visszaverte az ellene intézett gyilkos támadást. A bojkottnak vége van és bojkottal együtt végének kell lenni annak az oktalan gyűlöletnek is, melyet politikai indulatok szítottak a külföldi munkásság körében Magyarország ellen. S Friedrich Istvánt,gyilkosságra való felbujtassal vádolja az ügyészség JI mentelmi bizottság kitette szavazattal öt ellen a kiadatás mellett döntött — 11 kisebbségi ellenvélemény formahibákat talált az ügyészség átiratában —j Jl Friedich-ügy holnap kerül a nemzetgyűlés elé — Nagyatádi a jövő képén veszi át a földmivelésügyi tárcát — éi jövő héten is nyújtja be a földbirtokreformjavaslatot Budapest, augusztus 6. (A Magyarország tudósítójától.) Friedrich István mentelmi ügyében ma délben pontosan 12 órakor kezdte meg a mentelmi bizottság tanácskozását. Az ülésen Brein Károly elnökölt, az előadó Mikovényi Jenő dr. volt. .4 bizottság 21 tagja közül 16 volt jelen. A tanácskozás másfél órát vett igénybe. Mikovényi előadó Beterjeszti,be" az ügyészség szín alá i.. 1." ügyészség Friedrich Istvánt gyilkosságra való felbujtással vádolja. Előadja, hogy a hadosztálybíróság előtt Tisza István gyilkosainak ügyében most folyó tárgyaláson olyan vallomások hangzottak el, hogy ezek alapján királyi ügyészség indíttatva érzi magát Friedrich István ellen eljárni. Bizonyító iratokat az ügyészség a vádirathoz nem mellékel. A bizottság hosszas tanácskozás után úgy határozott, hogy Friedrich István mentelmi jogát felfüggeszti. Kilencen szavaztak a kiadatás mellett, öten ellene, ketten tartózkodtak a szavazástól. Somogyi István dr. kisebbségi ellenvéleményt adott be, amelyben előadja, hogy a bizottságnak formahibák miatt nem lett volna szabad ilyen határozatot hoznia, hanem szigorúan a törvény rendelkezéseihez kellett volna tartania magát. A további eljárás a következő: vagy maga a bizottság javasolja a sürgősség kimondását, vagy a kormány kéri s ebben az esetben a legközelebbi ülés napirendjén kerül a jelentés tárgyalás alá, vagy ha nem kérik a sürgősség kimondását, a jelentés kinyomatásától számított harmadik napon kerül az ügy a nemzetgyűlés plénuma elé. Minden valószínűség amellett szól, hogy a mentelmi bizottság jelentése a sürgősség kimondása mellett a holnapi ülésen kerül a képviselőház elé. * A földbirtokreform tárgyalása idején megállapodtak, hogy nagyatádi Szabó István a földbirtokreform tervezetének végleges megszövegezése után, átveszi a földmivelésügyi minisztérium vezetését, Rubinek Gyula viszont véglegesen a kereskedelmi miniszteri tárcáit veszi át, amelynek ügyeit máris ő intézi. A tárcaváltozásnak, beavatottak szerint, ma kellett volna megtörténnie. Az elmaradás okairól a következőket sikerült megtudnunk: —•’ A földbirtokreform tervezete teljesen elkészült és a jövő héten a minisztertanács elé kerül. A minisztertanácson még Rubinéi Gyula képviseli a javaslatot, Ida letárgyalták, megtörténik a tárcaváltozás. A nemzetgyűlésnek a jövő héten már nagyatádi Szabó István nyújtja be a javaslatot. Itt említjük meg, hogy egyesek már olyan híreket korporáltak, hogy ha a földbirtokreform tervezetével sokáig késlekednek, nagyatádi Szabó István levonja a konzekvenciákat. Ez a hír a fentebb előadódat alapján, amiket illetékes helyről mondottak nekünk, nem felel meg a valóságnak. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter még egy-két munkást akar befejezni, amelyekre "súlyt" helyez. A mezőgazdasági érdekképviseleteikről szóló törvény végrehajtási utasítását például még ő fogja elkészíteni. ; Jl miniszterelnök a német kormányról és Kun Béla szöktetéséről Jiagyar külügyminisztériumot nem terheli mulasztás — Gabonavita a Házban — Gaál :Gaj^Kon nagy beszéde a keresztényszocialisták ellen Pallavicin parlamenti bizottság küldését javasolja Budapest, augusztus 6. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését Rakovzky István elnök nyitotta meg. Bemutatta a Move átiratát, amelyben kérik, hogy a nemzeti hadseregben sem tilt sem hivatalnok zsidó vallásu mijén ne legyen. 12 kilós fejadag Huszár Elemérnek a közellátás tárgyában beterjesztett indítványálhíz elsőnek Kriftkcs Mihál szólott. Folyik a lázongó, az országaim a búza árának megállapítása és a feladagokjjt jóül. Magyarországon mindenki a belső r nndzarna biztosítani, ez pedig korgó gyomorral lehetetlen. Nem tudja megérizni, hogyan kerül egy métermázsa búza beszállítása 175 koronába. Az ármegállapító bizottság nem tölti be hivatását. Egy szervet kell létesíteni, amely az ipari és kereskedelmet ellenőrzi. Gaál Gaszton: Csak Szabadkeeskdelem segith ee Kerekes Mihály: Határozati javaslatot nyújt be, mely a fejadagot 12 kilogrammban k vánja megalapítani, a búza árát 500 koronában. Hentzer István szerint a gazda a buza termelésre ráfizet. Kéri még, hogy liszt helyett gabonát kapjanak. Temesváry Imre: A fővárosi és vidéki malmok egyezmény alapján közös nyereségre, illetve veszteségre akarják üzemeiket vezetni. Célja ennek az, hogy egy központi szerv egységes irányárat állapítson meg. Az ország jelenlegi állapota mellett ez a tröszt erkölcstelen, mert kedvükre teljesen kiszolgáltatja a fogyasztóközönséget és a gazdákat egyaránt. Rekvirálás és bolsevismus őaái Gaszton rá akar mutatni antff hogy ki az oka a nyomornak. A hnelv perperén valamely országban a vagyonbizotság.>ffcginog, meginog az államrend. A bolsevizmus csirája a rekvirálo-t sokban keresendő. Ezzel szoktatták hozzá az embereket ahoz, hogy a magánvagyon nem tiszteletre méltó. Amit Kun Béláék csináltak, az csak ennek a folytatása. (Nagy ellenzés a kereszténypárton.) A Károlyi-kormányt nem a gazdák hozták, a Kun Béla kormányát nem a gazdák szolgálták, hanem a budapesti munkásság és a Budapesten székelő egész államgépezet. Hány percentje tiltakozott a tisztviselőknek a Kun Bélakormány ellen? A Károlyi-kormányért és a Kunkormány garázdálkodásáért felelősek Budapest munkássága és a tisztviselői karnak az része, amely a forradalmak ellen nem tiltakozott. A tisztviselőknek nemcsak jogai, de kötelességei vannak. A tisztviselők — tisztelet a kivételeknek — teljesítsék kötelességüket és dolgozzanak. A legtürelmesebb a földieken a magyar gazda, de ha a húrt a mértéken túlfeszítik, akkor a magyar gazda megbicsaklik és azt mondja: „hogy Budapestnek pedig semmit. Fölkiátások a kereszténypárton. A: országról van szó, nem Budapestül. S Vörös, és, a»bV - bolsevixsEu Gaál Gaszton: Az országot pedig bízzák reánk! A gazdák nem hoztak az országra sem vörös, sem fehér bolsevizmust. Nagyon sajnálná, ha a kormány a kibocsátott rendeletet most megváltoztató kormány lecsúszott volna a Károlyikormány jellegére, amelynél: restorteks következményei lehetnek Változtatni kell a begyűjtési költségen, amely horribilis. Mélermázsánkint 210 korona, rettenetes költség. ■ Egyes számára 1 korona