Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 17. PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 220. SZÁM A magyar kereskedelemért Fejérvár püspöke a numerus claususért A tőzsdei illeték vitájánál Korányi és Rubinek megvédték a kereskedelmet- En­­nél mi sem természetesebb, de hogy meg*­­ tették: a mi viszonyaink közt mégis leszö­­rgezendő és dicséretes cselekedet volt. Ko­­rányi annak­ az intézetnek az éléről került a pénzügyminiszteri székbe, amelyet a szélsőséges szabadelvűség letűnt korszakán­ban kereskedőellenesnek tartottak és Ru­­binele, mint az agrár irányzat vezérkép­­viselője, a merkantilizmus elleni igen el­szánt, kemény, de mindig lojális gazdasági fegyverekkel küzdő harcok viharában edző­­dött meg és nőtt ki a gazdatársadalom első bajvívójává. Ma pedig frázisok táma­dótnak, túlzó jelszavak fullasztanak vis­­arba adott fogalmakat és kialakult meg­éb lap­ít­ások­at, az új politika csákánya dong, hogy építsen, de előbb rombol, mert a romokból akar új, monumentális berendez­­kedést alkotni. fis­ime ez a két „kereskedelemellenes“ gazdasági, komoly szakember az an­timeri­kantilista irányzat még le nem higgadt, csapongó és szertelenkedő frázisforgata­­gában kiálloit, hogy megvédje a kereske­­delmet. Kiállott, mert fél, hogy a politika csákánya a­ rombolásban olyan alapos műn­n­kát végezhet, amely lehetetlenné tenné az új aktokon, való építést, mert fél, hogy bár megrendítő károkat okozott a merkan­­ti­stastur'tengés f­éke­vesztet­tsége, nagyobb, katasztrofálisabb lenne a kár, ha a pilla­­natnyi felgerjedés áramlata megszüntetné magát a nélkülözhetetlen merkantil­izmust. A kereskedelem ma nem népszerű. Sok bűn terheli a háborúk és háború utáni konjunktúrakihasználás korából, sok a visszássága, fattyúhajtása, túlkapása, ame­­lyeket könyörtelenül le kell nyesegetni, — még akkor is, ha a kés a fa eleven testébe is belevág, — de nem lehet megszüntetni túlzásokkal, a gyakorlati élet nem ismerés­­éből fakadó szertelenkedésekkel. A kom­­munisták akarták a marxista tan szögletes, brüszk dogmát« sinusával, a gyakorlati tu­­dást befih­ágásból kisajtoló könyvmoly korlátolt vakságával a kereskedelmet meg­­szüntetni. Megbuktak. Megbukik az is, akit erre a másik végletbe való merev beleszédülés hajt. A szomszédos államok nemzetközi fináncösszeköttetések után futkosnak, csak­logatják, magukhoz csábítják az idegen tőkét, pénzt hajszolnak fel értékeik ki­­használására, piacokat kutatnak fel, export és import lehetőségek megszerzésére ala­­pul minden politikájuk és tevékenységük. A német hódítások­kor az előőrsök után német kereskedők rohamozták meg a fegyverrel hódított területeket. Anglia diplomáciája ügynökserege is Angliának. Amikor az egész világ politikájának, diplomáciájának gazdasági hálózata a ke­­reskedelem, amikor minden konkurrensük­k minden buzgalma kereskedelmi összeköt­­tetések teremtése, akkor mi nem tehetjük tönkre frázis a politikából, jelszavakért azt, aminek uralkodó fontosságát kívülünk minden állam tudja és amely egyedül ál­­líthat minket talpra. Fékezzék meg a kereskedelem túltengéseit, de szeressék, istápolják, fejlesszék naggyá az igazi ke­­reske­delmet, mert nélküle nemcsak hogy talpra nem állunk, de életünket sem tart­­hatjuk fenn. Ha kereskedelemről van szó, ne tessék mindjárt a levantei svindlerre gondolni, hanem Anglia és Németország nagyszerű kereskedőire. Budapest szeptember 16. (A Magyarország tudósítójától) Délelőtt .«All­árskor nyitotta meg Rukovszky István elnök a nem­zetgyűlést. A Ház folytatta az illetékemelés részletes vitájat. Budavári László a kártyailletéknek 25 koronában való megállapítását kéri. Kínál Gasztod­ Piatnik így is kétségbe van esve. Az indítványra való szavazás közben kiderült, hogy a Ház határozatképtelen, mire az elnök az ülést egynegyed órá­n felfüggesztette. Szünet után a többség a szakaszt változatlanul fogadta el. Ez történt a 48. és 49. szakaszokkal is és ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután áttértek az egyetemi beiratkozás remijéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Sell­ami­ Károly hangoztatta, hogy mai súlyos viszonyaink egyik fő oka, hogy az egyetemek valósá­gos diplomagyárak voltak. Az egyetemeken destruktív izgatások folytak. Egyetemi tanáraink kiválók, de nem érintkeztek kellően a­­ tanítványaikkal, akik így ki voltak szolgáltatva a destruktív társaságoknak. Az egyetemen be kell hozni a tanulási kötelezettséget. .4 numerus clausus nem sérti a kisebbségek fontait. 4 zsidókérdést erőszakos eszközökkel megoldani nem lehet. A kereszténység igazságot és szerelmet jelent. A magyar, fajb­ól és a hozzá asszimilálódott rétegekből kell kikerülni a magyar nép szellemi vezetőinek. A zsidó ifjúságnak a jogügyezdőség alapján biztosítani kell azt a jogot, hogy legalább bizonyos arányra­ be­jusson az egyetemekre. Barátja a keresztény liberaliz­musnak, de nem barátja annak a liberalizmusnak, amely itt Magyarországon volt és amely okozta, hogy a kisgazdák kivándoroltak. A zsidóknak maguknak kell befolyást gyakorolni, hogy a zsid­óság hatalmi túltengése megszűnjék. A zsidóságnak kellene közre­­működ­ni, hogy ,a Bicskén még most­­is működő kom­munista zsidó vezetők akciója megszűnjék. Ha szapo­rítanák a zsidó földművesek számát, akkor az asszimi­­lálódás hamarabb bekövetkeznék. Tudomása szerint a szomszéd államok — főleg Lengyelország — szívesen fogadnák a magyar intelli­gencia odavándorlását. A lengyel-magyar barátság kö­vetkezm­­énye, hogy az ott i­.t­elepedett magyarok továbbra is magyaroknak vallíthatjá­k magukat. Az ál­lásnélküli latoin­ereket átképző tanfolyamok elvégzése után szét kell helyezni a gazdasági élet produktív ágaiban. A vállalatokat arra kell szólítani, hogy ennek a fontos feladatnak a teljesítéséből kivegyék a részü­ket. A javaslatot elfogadja. Elnök: Bejelenti, hogy harminc képviselő írásban kérte, hogy e javaslat tárgyalásának tartamára az ü­lések ide­jét egy órával meghosszabbítsuk. A holnapi ülés fog döntést hozni az indítváriy fölött. Ugron Gábor, Giesswein Sándor, Drozdy Győző elállnak a fölszólalástól. Prohászka Ottokár: Bizonyos vezető gondolatokra kell rámutat­nom, amelyek e javaslatot ide hozták. Tisztában kell lennünk azzal, amit akarunk. Szociális irány­ban kell dolgoznunk és ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani, a leszoruló magyar közép­osztályt. (Taps.) Ezt az organizációt az egyetem­nél kellett kezdeni, mert az egyetem nyúlik bele legjobban a magyar közéletbe. Elfogadja a javas­­­latot Bernolák Nándor indítványával együtt, mert e javaslat a­ komály munkát sürgeti az ifjúság számára. Az egyetemen tanulni kell és nem politizálni. A tanuló ifjúság tanuljon elsősorban. Meg tudja érteni a szenvedélyeket, de nem menti azokat az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemeken el­követtek. A világháború szenvedései után joga van ahhoz a keresztény magyar ifjúságnak, hogy az egyetem elvégzése után kenyérhez jusson. A numerus clausus nem idegen fogalom nálunk. Az Orvosok Nemzeti Szövetsége felhívta már a figyelmet arra, hogy néhány év múl­va mi­lyen hátrányos méretekben szaporodik meg az or­vosok száma. A numerus clausus nem jelenti a tehetségek elnyomatását. Ez a kiválasztás azonban igen nagy probléma. Ép­pen ezért nemcsak az egyetemi tanári karra kell bízni a teheséges diákok kiválasztását, hanem sze­repet kell adni itt a középiskolai tanároknak is, félni kell a protekciótól is, amely ellen alig lehet vé­dekezni Magyarországon Mondja k­i a nemzetgyűlés, hogy ebben a kérdés­ben szigorúan tiltva van a protekció. De nemcsak a tehetség szerint csináljuk ezt a seleetjót, hanem a hazafiasság és a magyar törekvések érdekei szerint is. A föld alatti, tüzes erők feszülésétől szenved még ez az ország, éberen kell figyelni a mozgalmakra, melyek a magyar keresztény nem­zeti irány felbontására törekszenek és ha nem vigyázunk, újabb katasztrófára vezethetnek. A már beiratkozotta­k szerzett jogát tisztelet­ben kell tartani. De ha kiderül, hogy olyan egye­tem­i hallgatóról van szó, aki nemzetközi, destruk­tív szellemies, akkor a nagyobb jognak kell győznie a kisebb felett. A bécsi egyetemen fegyveres diákok foglaltak állást a zsidó ha­bjától, ellen. Ez ma világpro­bléma, mely­­elöl nem zárkózhatunk el. Engedve enn­ek a nyomasztó kényszrerségnek, elfogadják a numerus clausuist. Nem örömest, nem bosszúból, , hanem kizárólag kény­szer n­­é...b­ől. Nem merénylés ez a tanszabadság ellen. Minden szabadság csak forma, tartalmától függ minden, így van a sajtó­szabadsággal is. A tanszabadságnak nem szabad szellemi anarchiához vezetni,­ hanem a nemes mű­­vel­tségihez, minél több tudáshoz és minél több fiataftsághoz. A műveltség és a kenyér két szem­pontját kell harmóniáiba hozni. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a numerus clausussal kiváltságot akarunk adni a keresztény ifjúságnak. Az utolsó ötven év fejlődése teszi ezt szükségessé. Ezt a fejlődést a zsidók csinálták. Ereki Károly: No, nem egészen. Prohászka Ottokár: Nagyrészben. A kérésze­tény intelligencia háttérbe szorult, kicsúszott a talaj a lába alól. A zsidóság a magyar indolencia, a magyar urhatnámság miatt és a maga nagy szorgalmával megteremtette a magyar kereskedel­met. A magyar nép sohasem volt antiszemita, me­rt a kereskedője mindig zsidó volt. A falusi nép el sem tudja képzelni életét a zsidó kereskedő nélkül A zsidóság rávetette erős intelligenciáját és mun­kaképességét a sajtóra. Ezt nem kifogásoljuk, mert h­a ez az intelliigencia átszűrődött meleg hullámaival a magyar vérkeringésbe, ez csak hét lyeselhető, de ez a helyzet a mi elnyomásunkra vezetett és itt most faji önvédelemről van szó. (Nagy taps és helyeslés.) Tisztelt zsidó polgártársaim ezt ne vegyék táma­dásnak, vagy gyűlölködésnek. Az orvosok, ügyvé­dek fele zsidó, ezt nem engedheti meg a magyar társadalom, amely összes fiairól gondoskodni akar. (Taps és éljenzés.) A magyar irodalom azt mutatja, hogy a zsidó írók térfoglalása az irodalom elzsidósodására­ vezetett. Faji magyar kultúránkat, magyar érzéseinket kell megvédeni. Nem gyülölség az antiszemitiz­mus, magyar faji sajátságaink védelme vezet bennünket és azt hiszem, ehhez jogunk van. Pető Sándor: Nem vagyunk ellenségei a ma­­gyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Önök nem ellenségei a magyar kultúrának, hanem megváltoztatják azt.. (Taps.) Szívesen megadom a jogot, a szabadságot­­ a­­zsidó inspirációnál­, de meg kell védelmezni minden erőnkkel a magyar kultúrát. * Pehl Sándor: Részesei akarunk lenni a ma­gyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Ez csak akkor következ­ő.........................................................­........—------ „Nincs szó a tehetségek elnyomásáról“ — Legyen tilos a protekció Ji szerzett jogokat tiszteletben kell tartani — Ji magyar kultúra védelme Prohászka a sajtóról, irodalomról és a cionizmusról — Ji zsidóság értékes elemeinek bekapcsolása — Ji nemzetgyűlés mai ülése Egyes sz­ám ára 2 korona

Next