Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 17. PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 220. SZÁM A magyar kereskedelemért Fejérvár püspöke a numerus claususért A tőzsdei illeték vitájánál Korányi és Rubinek megvédték a kereskedelmet- Ennél mi sem természetesebb, de hogy meg* tették: a mi viszonyaink közt mégis leszörgezendő és dicséretes cselekedet volt. Korányi annak az intézetnek az éléről került a pénzügyminiszteri székbe, amelyet a szélsőséges szabadelvűség letűnt korszakánban kereskedőellenesnek tartottak és Rubinele, mint az agrár irányzat vezérképviselője, a merkantilizmus elleni igen elszánt, kemény, de mindig lojális gazdasági fegyverekkel küzdő harcok viharában edződött meg és nőtt ki a gazdatársadalom első bajvívójává. Ma pedig frázisok támadótnak, túlzó jelszavak fullasztanak visarba adott fogalmakat és kialakult megéb lapításokat, az új politika csákánya dong, hogy építsen, de előbb rombol, mert a romokból akar új, monumentális berendezkedést alkotni. fisime ez a két „kereskedelemellenes“ gazdasági, komoly szakember az antimerikantilista irányzat még le nem higgadt, csapongó és szertelenkedő frázisforgatagában kiálloit, hogy megvédje a kereskedelmet. Kiállott, mert fél, hogy a politika csákánya a rombolásban olyan alapos műnnkát végezhet, amely lehetetlenné tenné az új aktokon, való építést, mert fél, hogy bár megrendítő károkat okozott a merkantistastur'tengés fékevesztettsége, nagyobb, katasztrofálisabb lenne a kár, ha a pillanatnyi felgerjedés áramlata megszüntetné magát a nélkülözhetetlen merkantilizmust. A kereskedelem ma nem népszerű. Sok bűn terheli a háborúk és háború utáni konjunktúrakihasználás korából, sok a visszássága, fattyúhajtása, túlkapása, amelyeket könyörtelenül le kell nyesegetni, — még akkor is, ha a kés a fa eleven testébe is belevág, — de nem lehet megszüntetni túlzásokkal, a gyakorlati élet nem ismeréséből fakadó szertelenkedésekkel. A kommunisták akarták a marxista tan szögletes, brüszk dogmát« sinusával, a gyakorlati tudást befihágásból kisajtoló könyvmoly korlátolt vakságával a kereskedelmet megszüntetni. Megbuktak. Megbukik az is, akit erre a másik végletbe való merev beleszédülés hajt. A szomszédos államok nemzetközi fináncösszeköttetések után futkosnak, csaklogatják, magukhoz csábítják az idegen tőkét, pénzt hajszolnak fel értékeik kihasználására, piacokat kutatnak fel, export és import lehetőségek megszerzésére alapul minden politikájuk és tevékenységük. A német hódításokkor az előőrsök után német kereskedők rohamozták meg a fegyverrel hódított területeket. Anglia diplomáciája ügynökserege is Angliának. Amikor az egész világ politikájának, diplomáciájának gazdasági hálózata a kereskedelem, amikor minden konkurrensükk minden buzgalma kereskedelmi összeköttetések teremtése, akkor mi nem tehetjük tönkre frázis a politikából, jelszavakért azt, aminek uralkodó fontosságát kívülünk minden állam tudja és amely egyedül állíthat minket talpra. Fékezzék meg a kereskedelem túltengéseit, de szeressék, istápolják, fejlesszék naggyá az igazi kereskedelmet, mert nélküle nemcsak hogy talpra nem állunk, de életünket sem tarthatjuk fenn. Ha kereskedelemről van szó, ne tessék mindjárt a levantei svindlerre gondolni, hanem Anglia és Németország nagyszerű kereskedőire. Budapest szeptember 16. (A Magyarország tudósítójától) Délelőtt .«Allárskor nyitotta meg Rukovszky István elnök a nemzetgyűlést. A Ház folytatta az illetékemelés részletes vitájat. Budavári László a kártyailletéknek 25 koronában való megállapítását kéri. Kínál Gasztod Piatnik így is kétségbe van esve. Az indítványra való szavazás közben kiderült, hogy a Ház határozatképtelen, mire az elnök az ülést egynegyed órán felfüggesztette. Szünet után a többség a szakaszt változatlanul fogadta el. Ez történt a 48. és 49. szakaszokkal is és ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután áttértek az egyetemi beiratkozás remijéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Sellami Károly hangoztatta, hogy mai súlyos viszonyaink egyik fő oka, hogy az egyetemek valóságos diplomagyárak voltak. Az egyetemeken destruktív izgatások folytak. Egyetemi tanáraink kiválók, de nem érintkeztek kellően a tanítványaikkal, akik így ki voltak szolgáltatva a destruktív társaságoknak. Az egyetemen be kell hozni a tanulási kötelezettséget. .4 numerus clausus nem sérti a kisebbségek fontait. 4 zsidókérdést erőszakos eszközökkel megoldani nem lehet. A kereszténység igazságot és szerelmet jelent. A magyar, fajból és a hozzá asszimilálódott rétegekből kell kikerülni a magyar nép szellemi vezetőinek. A zsidó ifjúságnak a jogügyezdőség alapján biztosítani kell azt a jogot, hogy legalább bizonyos arányra bejusson az egyetemekre. Barátja a keresztény liberalizmusnak, de nem barátja annak a liberalizmusnak, amely itt Magyarországon volt és amely okozta, hogy a kisgazdák kivándoroltak. A zsidóknak maguknak kell befolyást gyakorolni, hogy a zsidóság hatalmi túltengése megszűnjék. A zsidóságnak kellene közreműködni, hogy ,a Bicskén még mostis működő kommunista zsidó vezetők akciója megszűnjék. Ha szaporítanák a zsidó földművesek számát, akkor az asszimilálódás hamarabb bekövetkeznék. Tudomása szerint a szomszéd államok — főleg Lengyelország — szívesen fogadnák a magyar intelligencia odavándorlását. A lengyel-magyar barátság következménye, hogy az ott i.telepedett magyarok továbbra is magyaroknak vallíthatják magukat. Az állásnélküli latoinereket átképző tanfolyamok elvégzése után szét kell helyezni a gazdasági élet produktív ágaiban. A vállalatokat arra kell szólítani, hogy ennek a fontos feladatnak a teljesítéséből kivegyék a részüket. A javaslatot elfogadja. Elnök: Bejelenti, hogy harminc képviselő írásban kérte, hogy e javaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét egy órával meghosszabbítsuk. A holnapi ülés fog döntést hozni az indítváriy fölött. Ugron Gábor, Giesswein Sándor, Drozdy Győző elállnak a fölszólalástól. Prohászka Ottokár: Bizonyos vezető gondolatokra kell rámutatnom, amelyek e javaslatot ide hozták. Tisztában kell lennünk azzal, amit akarunk. Szociális irányban kell dolgoznunk és ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani, a leszoruló magyar középosztályt. (Taps.) Ezt az organizációt az egyetemnél kellett kezdeni, mert az egyetem nyúlik bele legjobban a magyar közéletbe. Elfogadja a javaslatot Bernolák Nándor indítványával együtt, mert e javaslat a komály munkát sürgeti az ifjúság számára. Az egyetemen tanulni kell és nem politizálni. A tanuló ifjúság tanuljon elsősorban. Meg tudja érteni a szenvedélyeket, de nem menti azokat az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemeken elkövettek. A világháború szenvedései után joga van ahhoz a keresztény magyar ifjúságnak, hogy az egyetem elvégzése után kenyérhez jusson. A numerus clausus nem idegen fogalom nálunk. Az Orvosok Nemzeti Szövetsége felhívta már a figyelmet arra, hogy néhány év múlva milyen hátrányos méretekben szaporodik meg az orvosok száma. A numerus clausus nem jelenti a tehetségek elnyomatását. Ez a kiválasztás azonban igen nagy probléma. Éppen ezért nemcsak az egyetemi tanári karra kell bízni a teheséges diákok kiválasztását, hanem szerepet kell adni itt a középiskolai tanároknak is, félni kell a protekciótól is, amely ellen alig lehet védekezni Magyarországon Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy ebben a kérdésben szigorúan tiltva van a protekció. De nemcsak a tehetség szerint csináljuk ezt a seleetjót, hanem a hazafiasság és a magyar törekvések érdekei szerint is. A föld alatti, tüzes erők feszülésétől szenved még ez az ország, éberen kell figyelni a mozgalmakra, melyek a magyar keresztény nemzeti irány felbontására törekszenek és ha nem vigyázunk, újabb katasztrófára vezethetnek. A már beiratkozottak szerzett jogát tiszteletben kell tartani. De ha kiderül, hogy olyan egyetemi hallgatóról van szó, aki nemzetközi, destruktív szellemies, akkor a nagyobb jognak kell győznie a kisebb felett. A bécsi egyetemen fegyveres diákok foglaltak állást a zsidó habjától, ellen. Ez ma világprobléma, melyelöl nem zárkózhatunk el. Engedve ennek a nyomasztó kényszrerségnek, elfogadják a numerus clausuist. Nem örömest, nem bosszúból, , hanem kizárólag kényszer né...ből. Nem merénylés ez a tanszabadság ellen. Minden szabadság csak forma, tartalmától függ minden, így van a sajtószabadsággal is. A tanszabadságnak nem szabad szellemi anarchiához vezetni, hanem a nemes műveltségihez, minél több tudáshoz és minél több fiataftsághoz. A műveltség és a kenyér két szempontját kell harmóniáiba hozni. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a numerus clausussal kiváltságot akarunk adni a keresztény ifjúságnak. Az utolsó ötven év fejlődése teszi ezt szükségessé. Ezt a fejlődést a zsidók csinálták. Ereki Károly: No, nem egészen. Prohászka Ottokár: Nagyrészben. A kérészetény intelligencia háttérbe szorult, kicsúszott a talaj a lába alól. A zsidóság a magyar indolencia, a magyar urhatnámság miatt és a maga nagy szorgalmával megteremtette a magyar kereskedelmet. A magyar nép sohasem volt antiszemita, mert a kereskedője mindig zsidó volt. A falusi nép el sem tudja képzelni életét a zsidó kereskedő nélkül A zsidóság rávetette erős intelligenciáját és munkaképességét a sajtóra. Ezt nem kifogásoljuk, mert ha ez az intelliigencia átszűrődött meleg hullámaival a magyar vérkeringésbe, ez csak hét lyeselhető, de ez a helyzet a mi elnyomásunkra vezetett és itt most faji önvédelemről van szó. (Nagy taps és helyeslés.) Tisztelt zsidó polgártársaim ezt ne vegyék támadásnak, vagy gyűlölködésnek. Az orvosok, ügyvédek fele zsidó, ezt nem engedheti meg a magyar társadalom, amely összes fiairól gondoskodni akar. (Taps és éljenzés.) A magyar irodalom azt mutatja, hogy a zsidó írók térfoglalása az irodalom elzsidósodására vezetett. Faji magyar kultúránkat, magyar érzéseinket kell megvédeni. Nem gyülölség az antiszemitizmus, magyar faji sajátságaink védelme vezet bennünket és azt hiszem, ehhez jogunk van. Pető Sándor: Nem vagyunk ellenségei a magyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Önök nem ellenségei a magyar kultúrának, hanem megváltoztatják azt.. (Taps.) Szívesen megadom a jogot, a szabadságot azsidó inspirációnál, de meg kell védelmezni minden erőnkkel a magyar kultúrát. * Pehl Sándor: Részesei akarunk lenni a magyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Ez csak akkor következő.................................................................—------ „Nincs szó a tehetségek elnyomásáról“ — Legyen tilos a protekció Ji szerzett jogokat tiszteletben kell tartani — Ji magyar kultúra védelme Prohászka a sajtóról, irodalomról és a cionizmusról — Ji zsidóság értékes elemeinek bekapcsolása — Ji nemzetgyűlés mai ülése Egyes szám ára 2 korona