Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

BU­DAPEST( 1921) OKTÓBER 27. SZERDA ~ XXVII. ÉVFOLYAM 2­4. SZÁM tsz­ egyetemi ügyek a parlamentben­ ­ Vasad­i-Balogh György nagy interpellációja — Haller miniszter válasza Budapest, október 26. (A Magyarország tudósítójától.) A nem­­zetgyűlés mai ülésén Vasady Balogh György nagy érdeklődés mellett interpelláció formájá­ban szóóvátette az egyetemen uralkodó állapo­tokat. Az interpellációra Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter azonlal­ válaszolt. Az in­terpellációt, valamint a miniszter vála­szát ,a követ­kezőkrben közöljük:­­Vasady Balogh György: Az egyetemi beirat­kozásokról törvényt alkottak, de úgy látszik, igaza vonn a kormányzó székesfehérvári beszédének, hogy itt mindenki vezetni akar, de senki sem akar ve­zettetni Az egyetemen olyan állapotok uralkodnak, hogy tanítani még ma sem lehet, a zavargá­sok pedig állandóak. Bennünket csak egy szempont vezethet, az a kér­dés, hogy a nemzetgyűlés alkotta törvény köte­fórum­, se főrendiház, úgy látom, hogy ezek az egyetemi mozgalmak nem különálló mozdulatok, ezekben a zavargásokban van valami céltudatos­ság, valahol egy spiritus rector működik. Az egész mozgalom azt célozza, h­ogy rámutat­­hasson arra, hogy a kormány és a nemzet­gyűlés munkája céltalan, hogy itt nis-es rend mindaddig, sárig itt valami meg nem történik. Dalia Aladár: Ez az! Meskó Zoltán: Erre megy a játék. Vasady Balogh György: A felelős kormány miért nem szerez érvényt a törvénynek? Nem tu­dom, hogy az erő hiányzik-e hozzá. Én azt hiszem, hogy az erő meg van, mert egy másik miniszter csak nemrég mondotta, hogy szuronyhegygyel fogja, ha kell kipiszkálni a gabonát a raktárakból. (Nagy zaj.) Tasler Béla: Gyalázat ilyent mondani. Gaál Gaszton: Egyik olyan gyalázat, mint a másik, ilető-e mindenkire, vagy sem. Efelett őrködnie kell­­a felelős kormánynak. A numerus c­usus tárgya­lásánál éppen a törvényjavaslat pártolói részéről hangzott el, hogy ne ártják ezentúl az ifjúság kezé­be annak elbírálását, hogy ki alkalmas az egye­temre. , ** Az ifjúság azonban inzultussal fogadta még azokat is, akik egyszerűen kérvényeik iránt érdeklődtek. Súlyos testi sértéseket követtek el, a tanári kart pedig befolyásolják ítéletében. A törvény intenciója­­az volt, hogy a szerzett jogokat tiszteletben tart­sák, hogy a nemzeti szempontból kívánatosak az egyetemre bekerüljenek. Ezt azonban nem tartot­­táld,, mert vettek fel nyolc­vanszázalékos rokkan­­tlárat, nem siettek fel olyanokat, akiknek négy-öt vizézségi érmük van, éveket töltöttek a harctéren. Sok ilyen fiatalem­ber kérfelmét egyszerűen azzal intézték el, hogy­ kérelme nem teljesíthető. Ez volna hát Prohászka álláspon­tjána­k diadalla? Hiszen Prohászka maga azt mondotta, hogy meg­hajtja a lobogót azok előtt, akit a harctéren vol­tak, bármilyen vallásúak is. Megtörtént a ko­lozsvári egyetemen, hogy az egyetem rektorához bementek, lovagló­pálcával hadonásztak előtte és kijelentették, hogy nem az a fontos, amit a nemzetgyűlés akar, hanem amit ők akarnak. Fanger Béla: Egy-két éretlen gyerek volt. Raegay Károly: Az a kérdés, hogy ki volt velük. Vasady Balogh György: Ez nem más, mint újabb diáktanács. Felkiáltások: Úgy van! Gaál Gaszton: Bolsevizmus. Vasady Balogh György: Micsoda intézkedé­seket tett a kormány? A lapokban csak alig jelent meg erre vonatkozólag valami. Lehet, hogy az ifjúság, amely ezeket csinálja, jóhiszemű, de mi­dőn azt látja, hogy nem lépnek fel ellene erélye­sen, azt hiheti, hogy neki szabad tere van a moz­gásban. Art , hogy erélyes intézkedéseket tett volna, a kultuszminiszter tanácskozásra hívta meg az ifjúság vezetőit. Felkiáltások a Friedrich-párton: Jól tette. Vasady Balogh György: Lehet, hogy jó szán­dékkal tette, de Bartos János: Műkisgazda. Folytonos nagy­­at, az elnöklést Bottlik Jó­zsef veszi át. Folytonosan csenget. Felkiáltá­sok: Rendre! Rendre! Elnök: Felhívom a képviselő urat, hogy ismételje megt szavait, mert a nagy zajban nem hallottam. Felkiáltások: Nem öt! Tasiért kell rendre-­­ utasítani. Elnök: Kérem Tasler képviselő urat, ismé­telje meg szavait. Tasler Béla feláll és beszélni akar, felkiál­tások: Egyszerre csak egy beszélhet. Eláll! Most Vasady Balogh György beszél. Gaál Gaszton: Két ember nem beszélhet. Fsetty Ferenc: Gaál Gaszton sem beszélhet. (Natív zaj.) Fangler Béla: Ott vannak a gyorsírói jegy­zetek. Elnök: Ne tessék engem kitanítani. A kép­viselő urat rendreutasítom. A beszéd végeztével­­ fogom majd kérni Tasler képviselő urat, hogy ismételje meg szavait. . Vasady Balogh György: Ha ahhoz volt ereje a kormánynak, ehhez ,a törvényhez is kell, hogy legyen. Az egyetemi állapotok elfajulása annak tu­lajdonítható, hogy az ifjúság nem tapasztalhatja azt az erőt, amely őt visszaszorította volna. Fölhozza a Műegyetemen 21-én, pénteken történt eseményeket, az történt, hogy délután 5 órakor az előadás végeztével több katonszokos egyetemi hallgató az egyes hall­gatókat igazoltatta. Akiknek nem volt kar­hatalmi igazolványuk, szóval zsidók voltak, azokat külön állították. Azután az egyik azt kérdezte a különálló zsidó egyetemi hallgatók egyikétől: - ~ Tudja-e, hogy most keresztény kurzus van és mily alapon iratkozott be. Az illető azt válaszolta, hogy szerzett jogok alapján. Hermália Miksa: Pedig van zsidó a mű­­egyetemen. Hornyánszky Zoltán: Több, mint kellene. Vasady Balogh Gyu­rgy: Erre a válaszra azután a zsidó hallgatót tettleg inszultálták. Ezt csak arra hoztam fel, hogy még mindig nincs­­ rend. Azt kérdezem interpellációmban: Az interpelláció­ törvényt alkudozás tárgyává leirat nem tehet. Kerekes Mihály: Megbeszélések a bizalmiak­kal! Vasady Balogh György: Az ifjúság állásfog­lalása sem volt egységes. A miniszter azonban ahelyett, hogy ragaszkodott volna a törvény végrehajtásához, arra hívta fel a különböző ifjú­sági egyesületeket, hogy egyezkedjenek. Friedrich István: Nagy az egyetértés megint. Vasady Balogh György: Akár jó a törvény, akár rossz, ha a­­ nemzetgyűlés egyszer azt meg-.­ hajd­u és a kormányzó azt szentesítette, végre kell azt hajtani." Az ifjúság ne lehessen se felebbezési Hajlandó-e a kultuszminiszter az egyetemi beiratkozásokról és tanításról szóló törvény­­javaslatot­ teljes egészében végrehajtani és­­ azokat a zavargásokat, amelyek a rendes het­i iratkozást és tanítást gátolják, megszüntetni.­­ Hajlandó-e a szerzett jogok alapján fölvételi iké- s­rók jogait az idevonatkozó törvény szerint biz­­­­tosítani, valamint biztosítani a tanárok kírá­­j­lati jogát, hajlandó-e az ifjúságnak és az ifjú­sági egyesületeknek minden hatásköri túllépését­­ megszüntetni. (Helyeslés a Ház jobboldalán.) Elnök: Időközben megállapítottam, hogy­­ Tasler Béla képviselő ú­r beszéde közben azt mon­­­­dotta: Gyalázat. Ezért a kifejezésért rendreuta­sítom. Haller miniszter válasza Haller István kultuszminiszter: Én a kérdést úgy, ahogy feladták, igyekszem konkrét adatokkal megvilágítani, mert a dolog nem olyan sötét, mint amilyennek ki­viliről látszik. Tévedés, hogy a rendet nem sikerült volna helyre­állítani és a tan­­ást megkezdeni, mert a tanítás folyik ma is és a tanítás megkezdése óta nem volt semmi néven nevezendő érdem­leges incidens. Azóta, hogy megkezdődött a Műegyetemen az elő­adás, ati semmiféle atrocitás nem történt. Hogyha mi meg akarjuk érteni azt a pszichét, amely az egyetemi ifjúság körében uralkodik, akkor be kell magunkat képzelni abba a helyzetbe, amelyen ke­resztül ment hat éven át. Nem lehet kívánni hogy ezek az érzelmek máról-holnapra megszűnjenek. Azonban el lehet érni és el is kell érni a konszoli­dációt az egyetemen és azt hiszem, hogy most már el is értük. Ez volt a célom akkor is, amikor két héttel ezelőtt azt hal­ottam­, hogy bizonyos csoportok agresszíve lépnek föl. Elmen­­tem az egyetemre, nem azért, hogy ott­ cézári allűröket gyakoroljak, hanem hogy megkérdezzem az illetékeseket, hogy mi­lye ír intézkedések szükségesek a rend helyre­állítására. Én már akkor kijelentettem, hogy a törvénynek, az egyetemi tanári kar tekin­télyének érvényt fogunk szerezni, természetesen nem csendőrséggel, hanem szeretet­tel. Igyekeztem ezt a célt elsősorban­­ magául el­érni. Meghívtam az ifjúság vezetőit, nem azért, hogy alkudozzam velük, hanem hogy megértessem velük hazafias köteles­ségüket és informálódjam, hogy mi az ő sérelmük tulajdonképpen. Mikor az információt megkap­tam, megjegyeztem­, hogy minden olyan kívánsá­got, amely törvénnyel, rendelettel, az egyetem autonómiájával, a tanári kar tekintélyével nem ellenkezik, honorálni fogok. Azt mondottam, ad­ják be ezt a kívánságukat írásban. De már akkor kijelentettem, hogy amennyiben nem történik megegyezés, mindenesetre az egyetemi tanács és a törvény álláspontján állok és az egyetemi tanács ha­tározatának érvényt fogok szerezni. Sikerült is mintegy két héttel ezelőtt megállapo­dást létesíteni. Azóta az­­egyetemi beiratkozások folytak és mindazok, akiknek az egyetem megfe­lelő bizottsága engedélyt adott, tudtommal be is iratkoztak. Gaál Gaszton: Ki is dobálták őket. Haller István kultuszm­­niszter: Hogy a be­ltárcik milyen módon történtek, azt én n­e bírá­lom fölül, mert a beiratások eszközlését a törvény a tanári kar hatáskörébe utalta. Ha vannak olyan látszólagos esetek, hogy egyes igazolások nem történtek a törvény intencióinak megfelelően, akkor meg vagyok győződve, hogy ha az illetők az illetékes lakorokhoz mennek és bebizonyítják,, hogy a tévedést reparálni fogják, mert a tanári kar hazafisága, belátása és jjoges­zte- lete tudni fogja, hogy mit kell cselekedni. Az, hogy valaki rokkant volt, vagy vitézség­ éremmel jött haza, nem bizonyítja azt, hogy "­ amikor hazajött, nem Ubian­otbe olyan m­g­­­tartást amelynél fogva megérdemli, hogy a bizottság ne adja meg neki a beiratkozási lehetőséget. Az incidensekre vonatkozólag megjegyzem, hogy az első napokban lény­eg súlyosabb termé­szetűek voltak. Amióta azonban az új rendszabá­lyok életbe léptek, semmi olyan atrocitás nem történt, ám­ ko­molyan szóra érdemes. Itt történt valami az egyetem falain belül, az egyetemi tanács a maga hatásköreiben meg fogja büntetni azt, aki az egyetem fegyelmét meg­sértette. Tényleg megtörtént az, hogy néhány műegyetemi hallgatót egy egyenruhás egyetemi hallgató igazolásra szólított. Az illeti neve ismeretes, jr. Egyes szám­ára 2 korona

Next